Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-20 / 20. szám
1933 május 20. 5 Az üzemi bizottság elnöke éles hangon utasítja (issza Sztranuazszky Sándor üzemellenes támadásai Szőke Gyula dr.: Ha valahol kifogásolni való volt, azt éppen Sztranyavszky Sándornak nem lett volna szabad jóváhagynia! Az Uj Budapest tudósítójától. — Úgy politikai, mint városházi körökben élénk feltűnést keltettek azok a támadások, amelyek a főváros üzemeit a költségvetés pénzügyi bizottsági vitájában és részben a plenáris tárgyaláson is érték. A pénzügyi bizottságban Sztranyavszky Sándor dr., a Nemzeti Egység Párt: jának ügyvezető elnöke volt az, aki súlyos vádakkal illette a főváros üzemeit, ezekkel a támadásokkal előidézvén azt az ismeretes incidenst, amely közte, nemkülönben a városházi többségi pártok vezetői: Wolff Károly és Kozma Jenő között lejátszódott. Távoliévén a napi politikától, nem akartuk azonnal regisztrálni a Sztranyavszky-féle felszólalást, megvártuk, amig a miniszter- elnök ismeretes szerda-esti felszólalásával végétért a képviselőház általános költségvetési vitája, hogy azután az arra legilletékesebb tényező részéről kérjünk választ ezekre a vádakra és támadásokra. A törvényhatósági bizottság által kiküldött üzemi bizottság volt az, amely a legrészletesebben foglalkozott az üzemek pénzügyi és gazdasági dolgaival. Szőtte Gyula dr. felsőházi tag, az üzemi bizottság kitűnő elnöke, a Keresztény Községi Párt ismertnevü gazdasági szakembere, a parlamenti bizottságokban és a képviselőház ülésén elhangzott üzemellenes tendenciákat illetően a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Ha Sztranyavszky Sándor csak feltűnést akart kelteni a felszólalásával, azt tényleg elérte, mert mindenkinek feltűnt az a hang és az az éles támadás, amelyet a kormánypárt elnöke jónak látott a beszédében használni. Ha azonban komoly eredményt kivánt elérni a felszólalásával és tárgyilagosan akart foglalkozni a közüzemek kérdésével, úgy éppen az ellenkezőt érte el, mert a felszólalást sem komolyan nem lehet venni, sem tárgyilagosnak nem lehet minősíteni. Végtére minden politikusnak meg van a joga, hogy hozzászóljon a közügyekhez, de viszont nem szabad komoly politikusnak, különösen, ha az vezető szerepet tölt be a többségi pártban, olyan kritikát és olyan módon gyakorolni, főleg pedig úgy általánosítani, amely a tárgyilagosságot nélkülözi s nemcsak nem használ a közérdeknek, hanem annak és a megtámadott közintézményeknek egyenesen ártalmára van. — Azzal a váddal már régen leszámoltunk, hogy Budapesten túlságos sok, felesleges és indokolatlan konkurrenciát csináló közüzem van és már megállapítást nyert, hogy ez a vaklárma a magánérdekeltségek nagyon is szubjektív megnyilatkozása volt. Az üzemeket vizsgáló bizottság, melynek én vagyok az elnöke, a jelentését még a múlt év október havában beterjesztette, az már a vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyvekkel együtt nyilvánosságra hozatott, úgy a polgár- mester urnák, mint a belügyminisztériumnak előterjesztetett és igy az üzemek fennállásának és milyen terjedelemben való működésének az indokai, valamint a hozzájuk tartozó műhelyeknek a terjedelmére vonatkozó javaslatok minden egyes üzemre külön-kiilön annyira világosan kifejtettek, hogy az ország és a főváros javát szolgáló politikusok állásfoglalása ma már szinte nem is vitatható. — A vizsgálatok során éppen az üzemek működésére való tekintettel, megállapítottuk minden egyes üzem működésének a terjedelmét és felhívtuk a polgármester ur figyelmét, hogy az errevaló vonatkozó intézkedéseket mielőbb ejtse meg. Az összes lapok közölték, hogy a polgármester ur és a törvényhatósági tanács javaslatainak alapján a szükséges tárgyalásokat lefolytatták és az intézkedések végrehajtására vonatkozó ténykedések folyamatban vannak. Nem szabad tehát azt állítani, hogy akár a főváros hatósága, akár pedig a főváros vezetésében irányított két nagy párt a dolgokkal nem komolyan foglalkoznék. — Különösen három zárpontot hangoztattak Sztranyavszky Sándorral együtt, más felszólalók is: hogy a főváros üzemei nem jövedelmeznek eléggé, hogy túlságos nagy kiadással dolgoznak és mamut fizetéseket osztogatnak. — A jövedelmezőségre vonatkozó- zólag legékesebb válasz az a zár- számadási jelentés, hogy az üzemek az előző évben több mint 23 millió pengőt szállítottak be a város pénztárába a községi háztartás javára. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy az üzemek jelentősebb forgótőke nélkül kénytelenek nagyobb beruházásokat teljesíteni és olyan anyagi helyzetbe kerültek, amilyenben tényleg vannak és a világháború előtti üzemeket még mindig az akkori beruházási tőkével terhelik, leszámítva az időközi visszafizetéseket, holott az országégés idején ezeknél is sok érték pusztult el, úgy nyilvánvaló, hogy teljesen alaptalan az a vád, amely elhangzott. Az, hogy a mai gazdasági helyzetben talán egy két üzem nem dolgozik nyereséggel, hanem veszteséget mutat ki és a vásárpénztár nagy veszteséggel felszámol, annál kevésbbé hozható fel bűnül, mert a gazdasági helyzet romlása következtében az egész világon mindenütt fordultak elő veszteségek. főleg pedig ott, ahol kölcsönügyletekkel foglalkoztak. A vásárpénztár veszteségeit pedig, amelynek az eredete nem uj, hanem még régi időből való, nyiltan be- vallottuk, amiatt az eljárás folyamatba is tétetett és az intézményt meg is szünetettük. — Az egyes intézmények dologi kiadásai természetesen arányban vannak az elvégzendő feladatokkal. Helyszűke miatt minden üzemre külön nem térhetek ki, de általánosságban meg kell jegyeznem, hogy ezek a közintézmények sok olyan kiadást teljesítettek az újítások terén, amelyet nagyon sokan külön beruházási számlán mutatnak ki, ami tehát az évi rendes kiadástól külön választandó akkor, ha az üzem kezelési kiadásait vizsgáljuk. Ahol akár túlméretezés, akár túlköltekezés fordult elő a kezelés körül, ott a szükséges intézkedést a legelső alkalommal már javasoltuk. Ha egyes üzemeknél az alkalmazottaknak nagyobb jövedelem biztosíttatott, mint általában az állami tisztviselőknél, azt mint az üzem érdekében álló kiadást bizony igen gyakran el kell ismerni. Az üzemi alkalmazottak nem a hivatalos öt órát dolgozzák, mert ez nem is férne össze az üzemek kereskedelmi jellegével és vezetésével. Ha tehát a gyakran egész napig tartó munkáért magasabb díjazás adatott, annak helyességét el kell ismerni. A túlméretezéssel szemben pedig vagy többszörös állásokkal szemben a leghatározottabban nyilatkoztunk, ennek következtében az intézkedés meg is történt, az ügy a nyilvánosság előtt tárgyaltatott és igy a felszólalás teljesen elkésett. Egyébként Sztranyavszky őnagymóltó- ságának meg volt a módja, hogy ezekben a kérdésekben tevőlegesen intézkedjék, mint éveken át belügyminiszteri államtitkár felülvizsgálta és jóváhagyta az összes költségvetéseket és határozatokat. Fia tehát valahol kifogásolni való volt, azt neki nem lett volna szabad jóváhagynia. Ha azt mégis meg cselekedte, utólag ő azokat igazán nem kritizálhatja, de azonkívül, mint a kormánypárt egyik vezére is bármikor érvényesíthette az akaratát és arra is meg volt tehát a módja, hogy amit nem jól intézett el a belügyminisztériumban, azt a pártja révén korrigálhassa. Csak az ilyen általánosságban tartott támadás nem lehet módja a hibák kijavításának és az nemcsak az üzemek és a hatóságok tekintélyét csökkenti, de csökkenti a bizalmat azokkal az államtitkárokkal és kormány- párti vezérekkel szemben is, akik, amig hatalmuk van, helyeselnek, amikor pedig a hatalom polcáról távoznak és a pártjukban ellentétek keletkeznek. általánosságban kritizálnak. Még csak annyit jegyzek meg, hogy talán négy üzeme van a fő- rosnak, melyben az igazgatósági tagok díjazásban részesülnek. A kisebb vasutakról, amelyeket a főváros úgy szerzett meg és alapszabályszerűen kellett rendelkezni, nem beszélve, főleg a Beszkárt igazgatósági tagjainak a díjazását sokai lottók, melynek leszállítása iránt ugyanakkor a polgármester ur a nyert felhatalmazások alapján már intézkedett. Hogy ezek a díjazások az általános fizetés-csökkentéssel együtt leszállittattak, egészen természetes. Azonban nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy úgy ennél a nagyüzemnél, mint a többi nagyüzemeknél, ahol pedig díjazás nincsen, az igazgatósági tagság — de úgy van ez a kisebb üzemeknél is, — nemcsak hogy nem munka- nélkül cim, hanem rendkívüli nagy, széleskörű, felelősségteljes és rendkívül sok időt igénybe vevő munka, amelyben való részvétel sokkal nagyobb áldozatot kíván az igazgatóság tagjaitól, mintsem azt valamelyes tiszteletdijjal megváltani lehetne. Az uj fővárosi törvény és az üzem- szabályzattervezet szerint az igazgatóság nemcsak irányítja és ellenőrzi az üzem működését, de azt felelősség mellett vezeti is, ami szinte nap-nap után való állandó elfoglaltsággal, az ügyek tanulmányozásával és azoknak üléseken való megvitatásával jár. Ezt a munkát csak azok végzik el, akik a köz érdekében nemcsak kritizálni, de áldozatot hozni is tudnak, amiért pedig éppen a vezetőktől joggal várják el, hogy legalább az erkölcsi elismerésben részesüljenek. WIHART FERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b Telefon: 96-9-08. atlétikai sportcikkek, játszótéri berendezések, iskolapadok és bútorok gyára Tornaszerek, Lépés Gyula, Budapest III., Décsi-ut S3. ♦ Tel.: Óbuda 62-5-05 NEWYORK szigeti éttermei állandóan üzemben vannak. DÉLBEN : Kis menü: leves, sült, körítés, tészta . . . P 1.60 Nagyobb adagolásban p 2.40 ESTE: Menü: leves, sült, körítés, tészta . . . P 3.20 ESTE a Jávor tánc-zenekar játszik! Varsányi énekel! ft. ftepAen’s llíeefi Húszezer isiuannapi megmuGi Angliaija uzezret Ausztriaija es svajcua mimen szét az idegenioroaimi Hivatal — Az Uj Budapest tudósítójától. — Lapunk legutóbbi számában részletesen foglalkoztunk Kovácsházy Vilmos tanácsnok amerikai izü ötletével, amelynek sorával a Gyöngyös Bokrétának, ennek a nagyszerűen bevált népies ünnepi játéknak ragyogó kosztümjeit rajzoltatta meg egy propaganda-füzet lapjain. Közleményünkben szóvá tettük, hogy a meghívók szövege kissé rikító és a főváros szépségeivel szemben a magyar puszta külföldön sok tekintetben elkoptatott különlegességeit, a ts cinkos eh-okát és a Fata Morgana-t helyezi előtérbe. Értesülésünk szerint azonban a főváros Idegenforgalmi Hivatala nem kizárólag a Gyöngyös Bokréta propagandafüzeteit küldi szét külföldre, hanem ezzel együtt egy másik nyomtatványt is, amely a Szent István napra vonatkozó ünnepi meghívót tartalmazza. Ez a meghívó szintén a székesfőváros Házinyomdájában készült, magán viselve Kurfürst igazgató Ízlését és technikai tudását. A nyomtatvány első oldalán a Szent Korona képe látható, háttérben a Duna és a budai hegyvidék propagandájával. Ragyogó budapesti képek (a Parlament, a Nemzeti Muzeum, a királyi palota, a Citadella) élénkítik ezt a propaganda-nyomtatványt, amely valóban alkalmas arra, hogy felkeltse a külföldiek érdeklődését Magyarország iránt. Az istvánnapi meghívó és a Gyöngyös Bokréta füzete húszezer angol- és tízezer német nyelvű példányban készült el és azokat az Idegenforgalmi Hivatal egyéni címekre már el is küldötte. Az angol- nyelvű kiadványt szinte kizárólag Angliába küldték el, a német nyelviteket Svájcba és Ausztriába. Németországba nem küldöttek meghívókat, mert az ismeretes ottani politikai események miatt nem várható, hogy a német birodalomból ezidén nagyobb számú látogató ér- kezzen Budapestre.______________ I!|. HALÁSZ HUBERT ÉPÍTÉSI vállalkozó VASSZÁDFAL KÖLCSÖNZŐ BUDAPEST, VII., ARENÄ-UT 70 TELEFON: 39-0-50 muftii BUTÁUL© bronz öat* BUDAPEST Uiutal_p«tBca<UTU-«K* T5-fror* I fí, Utst-mUM f4, txási TELEFON . AUTOMATA Mt-lt.
