Uj Budapest, 1933 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-20 / 20. szám

1933 május 20. 5 Az üzemi bizottság elnöke éles hangon utasítja (issza Sztranuazszky Sándor üzemellenes támadásai Szőke Gyula dr.: Ha valahol kifogásolni való volt, azt éppen Sztranyavszky Sándornak nem lett volna szabad jóváhagynia! Az Uj Budapest tudósítójától. — Úgy politikai, mint városházi kö­rökben élénk feltűnést keltettek azok a támadások, amelyek a főváros üzemeit a költségvetés pénzügyi bi­zottsági vitájában és részben a ple­náris tárgyaláson is érték. A pénz­ügyi bizottságban Sztranyavszky Sándor dr., a Nemzeti Egység Párt: jának ügyvezető elnöke volt az, aki súlyos vádakkal illette a főváros üzemeit, ezekkel a támadásokkal előidézvén azt az ismeretes incidenst, amely közte, nemkülönben a város­házi többségi pártok vezetői: Wolff Károly és Kozma Jenő között leját­szódott. Távoliévén a napi politiká­tól, nem akartuk azonnal regisz­trálni a Sztranyavszky-féle felszóla­lást, megvártuk, amig a miniszter- elnök ismeretes szerda-esti felszóla­lásával végétért a képviselőház ál­talános költségvetési vitája, hogy azután az arra legilletékesebb té­nyező részéről kérjünk választ ezekre a vádakra és támadásokra. A törvényhatósági bizottság által kiküldött üzemi bizottság volt az, amely a legrészletesebben foglalko­zott az üzemek pénzügyi és gazda­sági dolgaival. Szőtte Gyula dr. felsőházi tag, az üzemi bizottság ki­tűnő elnöke, a Keresztény Községi Párt ismertnevü gazdasági szakem­bere, a parlamenti bizottságokban és a képviselőház ülésén elhangzott üzemellenes tendenciákat illetően a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Ha Sztranyavszky Sándor csak feltűnést akart kelteni a felszólalá­sával, azt tényleg elérte, mert min­denkinek feltűnt az a hang és az az éles támadás, amelyet a kormány­párt elnöke jónak látott a beszédé­ben használni. Ha azonban komoly eredményt kivánt elérni a felszó­lalásával és tárgyilagosan akart foglalkozni a közüzemek kérdésé­vel, úgy éppen az ellenkezőt érte el, mert a felszólalást sem komolyan nem lehet venni, sem tárgyilagos­nak nem lehet minősíteni. Végtére minden politikusnak meg van a jo­ga, hogy hozzászóljon a közügyek­hez, de viszont nem szabad komoly po­litikusnak, különösen, ha az ve­zető szerepet tölt be a többségi pártban, olyan kritikát és olyan módon gyakorolni, főleg pedig úgy általánosítani, amely a tár­gyilagosságot nélkülözi s nem­csak nem használ a közérdek­nek, hanem annak és a megtá­madott közintézményeknek egye­nesen ártalmára van. — Azzal a váddal már régen le­számoltunk, hogy Budapesten túl­ságos sok, felesleges és indokolat­lan konkurrenciát csináló közüzem van és már megállapítást nyert, hogy ez a vaklárma a magánérde­keltségek nagyon is szubjektív megnyilatkozása volt. Az üzemeket vizsgáló bizottság, melynek én va­gyok az elnöke, a jelentését még a múlt év október havában beterjesz­tette, az már a vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyvekkel együtt nyilvá­nosságra hozatott, úgy a polgár- mester urnák, mint a belügyminisz­tériumnak előterjesztetett és igy az üzemek fennállásának és milyen terjedelemben való működésének az indokai, valamint a hozzájuk tar­tozó műhelyeknek a terjedelmére vonatkozó javaslatok minden egyes üzemre külön-kiilön annyira vilá­gosan kifejtettek, hogy az ország és a főváros javát szolgáló politi­kusok állásfoglalása ma már szinte nem is vitatható. — A vizsgálatok során éppen az üzemek működésére való tekintet­tel, megállapítottuk minden egyes üzem működésének a terjedelmét és felhívtuk a polgármester ur fi­gyelmét, hogy az errevaló vonat­kozó intézkedéseket mielőbb ejtse meg. Az összes lapok közölték, hogy a polgármester ur és a törvényha­tósági tanács javaslatainak alap­ján a szükséges tárgyalásokat le­folytatták és az intézkedések vég­rehajtására vonatkozó ténykedések folyamatban vannak. Nem szabad tehát azt állítani, hogy akár a főváros hatósága, akár pedig a főváros vezetésé­ben irányított két nagy párt a dolgokkal nem komolyan fog­lalkoznék. — Különösen három zárpontot hangoztattak Sztranyavszky Sán­dorral együtt, más felszólalók is: hogy a főváros üzemei nem jöve­delmeznek eléggé, hogy túlságos nagy kiadással dolgoznak és ma­mut fizetéseket osztogatnak. — A jövedelmezőségre vonatkozó- zólag legékesebb válasz az a zár- számadási jelentés, hogy az üzemek az előző évben több mint 23 millió pengőt szállítot­tak be a város pénztárába a községi háztartás javára. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy az üzemek jelentősebb forgótőke nélkül kénytelenek nagyobb beru­házásokat teljesíteni és olyan anyagi helyzetbe kerültek, amilyen­ben tényleg vannak és a világhá­ború előtti üzemeket még mindig az akkori beruházási tőkével terhe­lik, leszámítva az időközi visszafi­zetéseket, holott az országégés ide­jén ezeknél is sok érték pusztult el, úgy nyilvánvaló, hogy teljesen alaptalan az a vád, amely elhang­zott. Az, hogy a mai gazdasági hely­zetben talán egy két üzem nem dolgozik nyereséggel, hanem veszteséget mutat ki és a vá­sárpénztár nagy veszteséggel felszámol, annál kevésbbé hoz­ható fel bűnül, mert a gazda­sági helyzet romlása következ­tében az egész világon min­denütt fordultak elő vesztesé­gek. főleg pedig ott, ahol köl­csönügyletekkel foglalkoztak. A vásárpénztár veszteségeit pedig, amelynek az eredete nem uj, hanem még régi időből való, nyiltan be- vallottuk, amiatt az eljárás folya­matba is tétetett és az intézményt meg is szünetettük. — Az egyes intézmények dologi kiadásai természetesen arányban vannak az elvégzendő feladatokkal. Helyszűke miatt minden üzemre külön nem térhetek ki, de általános­ságban meg kell jegyeznem, hogy ezek a közintézmények sok olyan ki­adást teljesítettek az újítások terén, amelyet nagyon sokan külön beru­házási számlán mutatnak ki, ami tehát az évi rendes kiadástól külön választandó akkor, ha az üzem ke­zelési kiadásait vizsgáljuk. Ahol akár túlméretezés, akár túlköltekezés fordult elő a ke­zelés körül, ott a szükséges in­tézkedést a legelső alkalommal már javasoltuk. Ha egyes üzemeknél az alkalmazot­taknak nagyobb jövedelem biztosít­tatott, mint általában az állami tisztviselőknél, azt mint az üzem érdekében álló kiadást bizony igen gyakran el kell ismerni. Az üzemi alkalmazottak nem a hivatalos öt órát dolgozzák, mert ez nem is férne össze az üzemek kereskedelmi jel­legével és vezetésével. Ha tehát a gyakran egész na­pig tartó munkáért magasabb díjazás adatott, annak helyes­ségét el kell ismerni. A túlméretezéssel szemben pedig vagy többszörös állásokkal szemben a leghatározottabban nyilatkoztunk, ennek következtében az intézkedés meg is történt, az ügy a nyilvános­ság előtt tárgyaltatott és igy a fel­szólalás teljesen elkésett. Egyéb­ként Sztranyavszky őnagymóltó- ságának meg volt a módja, hogy ezekben a kérdésekben tevőle­gesen intézkedjék, mint éveken át belügyminiszteri államtitkár felülvizsgálta és jóváhagyta az összes költségvetéseket és hatá­rozatokat. Fia tehát valahol ki­fogásolni való volt, azt neki nem lett volna szabad jóvá­hagynia. Ha azt mégis meg cselekedte, utólag ő azokat igazán nem kritizálhatja, de azonkívül, mint a kormánypárt egyik vezére is bármikor érvénye­síthette az akaratát és arra is meg volt tehát a módja, hogy amit nem jól intézett el a belügyminiszté­riumban, azt a pártja révén korri­gálhassa. Csak az ilyen általános­ságban tartott támadás nem lehet módja a hibák kijavításának és az nemcsak az üzemek és a hatóságok tekintélyét csökkenti, de csökkenti a bizalmat azokkal az államtitkárokkal és kormány- párti vezérekkel szemben is, akik, amig hatalmuk van, he­lyeselnek, amikor pedig a hata­lom polcáról távoznak és a pártjukban ellentétek keletkez­nek. általánosságban kritizál­nak. Még csak annyit jegyzek meg, hogy talán négy üzeme van a fő- rosnak, melyben az igazgatósági tagok díjazásban részesülnek. A kisebb vasutakról, amelyeket a fő­város úgy szerzett meg és alap­szabályszerűen kellett rendelkezni, nem beszélve, főleg a Beszkárt igaz­gatósági tagjainak a díjazását so­kai lottók, melynek leszállítása iránt ugyanakkor a polgármester ur a nyert felhatalmazások alapján már intézkedett. Hogy ezek a díjazások az általános fizetés-csökkentéssel együtt leszállittattak, egészen ter­mészetes. Azonban nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy úgy ennél a nagyüzemnél, mint a többi nagyüzemeknél, ahol pedig díjazás nincsen, az igaz­gatósági tagság — de úgy van ez a kisebb üzemeknél is, — nemcsak hogy nem munka- nélkül cim, hanem rendkívüli nagy, széleskörű, felelősségtel­jes és rendkívül sok időt igény­be vevő munka, amelyben való részvétel sokkal nagyobb áldo­zatot kíván az igazgatóság tag­jaitól, mintsem azt valamelyes tiszteletdijjal megváltani le­hetne. Az uj fővárosi törvény és az üzem- szabályzattervezet szerint az igaz­gatóság nemcsak irányítja és ellen­őrzi az üzem működését, de azt fe­lelősség mellett vezeti is, ami szinte nap-nap után való állandó elfog­laltsággal, az ügyek tanulmányozá­sával és azoknak üléseken való megvitatásával jár. Ezt a munkát csak azok végzik el, akik a köz ér­dekében nemcsak kritizálni, de ál­dozatot hozni is tudnak, amiért pe­dig éppen a vezetőktől joggal várják el, hogy legalább az erkölcsi elis­merésben részesüljenek. WIHART FERENC építész és építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-U. 5/b Telefon: 96-9-08. atlétikai sportcikkek, játszó­téri berendezések, iskola­padok és bútorok gyára Tornaszerek, Lépés Gyula, Budapest III., Décsi-ut S3. ♦ Tel.: Óbuda 62-5-05 NEWYORK szigeti éttermei állan­dóan üzemben vannak. DÉLBEN : Kis menü: leves, sült, körítés, tészta . . . P 1.60 Nagyobb adagolásban p 2.40 ESTE: Menü: leves, sült, körítés, tészta . . . P 3.20 ESTE a Jávor tánc-zenekar játszik! Varsányi énekel! ft. ftepAen’s llíeefi Húszezer isiuannapi megmuGi Angliaija uzezret Ausztriaija es svajcua mimen szét az idegenioroaimi Hivatal — Az Uj Budapest tudósítójától. — Lapunk legutóbbi számában rész­letesen foglalkoztunk Kovácsházy Vilmos tanácsnok amerikai izü öt­letével, amelynek sorával a Gyön­gyös Bokrétának, ennek a nagysze­rűen bevált népies ünnepi játéknak ragyogó kosztümjeit rajzoltatta meg egy propaganda-füzet lapjain. Közleményünkben szóvá tettük, hogy a meghívók szövege kissé ri­kító és a főváros szépségeivel szem­ben a magyar puszta külföldön sok tekintetben elkoptatott különleges­ségeit, a ts cinkos eh-okát és a Fata Morgana-t helyezi előtérbe. Értesülésünk szerint azonban a főváros Idegenforgalmi Hivatala nem kizárólag a Gyöngyös Bokréta propagandafüzeteit küldi szét kül­földre, hanem ezzel együtt egy má­sik nyomtatványt is, amely a Szent István napra vonatkozó ünnepi meghívót tartalmazza. Ez a meg­hívó szintén a székesfőváros Házi­nyomdájában készült, magán visel­ve Kurfürst igazgató Ízlését és technikai tudását. A nyomtatvány első oldalán a Szent Korona képe látható, háttérben a Duna és a bu­dai hegyvidék propagandájával. Ragyogó budapesti képek (a Parla­ment, a Nemzeti Muzeum, a királyi palota, a Citadella) élénkítik ezt a propaganda-nyomtatványt, amely valóban alkalmas arra, hogy fel­keltse a külföldiek érdeklődését Magyarország iránt. Az istvánnapi meghívó és a Gyöngyös Bokréta füzete húszezer angol- és tízezer német nyelvű pél­dányban készült el és azokat az Idegenforgalmi Hivatal egyéni cí­mekre már el is küldötte. Az angol- nyelvű kiadványt szinte kizárólag Angliába küldték el, a német nyel­viteket Svájcba és Ausztriába. Né­metországba nem küldöttek meg­hívókat, mert az ismeretes ottani politikai események miatt nem vár­ható, hogy a német birodalomból ezidén nagyobb számú látogató ér- kezzen Budapestre.______________ I!|. HALÁSZ HUBERT ÉPÍTÉSI vállalkozó VASSZÁDFAL KÖLCSÖNZŐ BUDAPEST, VII., ARENÄ-UT 70 TELEFON: 39-0-50 muftii BUTÁUL© bronz öat* BUDAPEST Uiutal_p«tBca<UTU-«K* T5-fr­or* I fí, Utst-mUM f4, txási TELEFON . AUTOMATA Mt-lt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom