Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-12 / 10. szám
1932 március 12. ZU JBTLDA VFST 5 fUBZEDAPESI előfizetési egy évre . . . félévre .... negyedévre . . * ára: . . . P 30 — . . . P 15 — . . . P 7.50 Postatakarékpénztár i csekkszámla száma 30.913. * • Felhívjuk előfizetőinket a hátralékok beküldésére és az előfizetés megújítására. Súlyos vád a városházi mérnökök ellen. A Magánmérnökök Országos Szövetségének február 22-én tartott választmányi ülésén az évi közgyűlés elé terjesztendő főtitkári jelentés kapcsán súlyos vád hangzott el a főváros szolgálatában álló mérnök-tisztviselők ellen. A főtitkári jelentés szóváteszá, hogy a szövetség a polgármesterhez intézett beadványában elpanaszolta a magán- mérnöki tervezői kart közelről érintő azt a sérelmet, hogy a főváros üzemei épitkezései körében előforduló tervezéseket a főváros szolgálatában álló mérnök-tisztviselők magánmegbizás utján végzik. A magánmérnökök szerint a köztisztviselő mérnökök magánmunkálatának megszüntetése reájuk a lét vagy nem lét kérdését jelenti. Idézik a magánmérnökök a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. t.-c. 72. szakaszát, amely kimondja, hogy a hatósági mérnök nem vállalkozhatik oly műszaki tervezésre, vagy oly műszaki munkálatnak a kivitelére vagy ellenőrzésére, amely hivatali működése területén kerül megvalósításra, továbbá hivatali működése területén nem végezhet magánfél részére műszaki tevékenység körébe eső munkálatokat. Amennyiben a Magánmérnökök Országos Szövetségének a fővároshoz intézett beadványában és a szövetség választmányi ülésén is elhangzott vádja a valóságnak megfelel, súlyos mulasztás terheli a főváros mérnöki adminisztrációját, amely a mi tudomásunk szerint is lehetségessé teszi, hogy aktiv szolgálatban álló főmérnökök, műszaki tanácsosok és műszaki főtanácsosok a törvény frappáns megsértésével üzemi tervezésekkel mellék- munkadijakra tesznek szert, nem elégedve meg az amúgy is tulmagas ellenőrzési dijakkal és egyéb különleges mérnöki mellékjövedelmekkel. Ezt az állapotot sürgősen meg kell szüntetni, mert az nemcsak törvényes tilalomba ütközik, hanem ezenfelül a köztisztviselői állással szemben nagyfokú összeférhetetlenséget is jeleni. A jó száraz tisztítás, öltöny, női ruhák festése, gallér,ing-tisztítás olcsó áraival meegy z mindenkit a nagy aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetett HENCZERj lYiEíiczER-néi Fest. Tisztít, mos. Telelőn Még mindig nincs döntés a Beszkárt keret-menetrendje ügyében. A Beszkárt még az elmúlt év őszén tudvalévőén keret-menetrendet készített, amelynek kapcsán a forgalmat olyképpen kívánta lebonyolítani, hogy a megejtett utasszámlálások alapján és a mindenkori szükséglet szerint állítsa be az egyes útvonalakat és járatokat. A Beszkárt uj, radikális menetrendjét a maga részéről szintén javasolta a főváros közlekedésügyi bizottsága is, és azt a polgármester a legfőbb közlekedési hatósághoz, a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztette fel. A kereskedelemügyi minisztérium azonban több mint három hónapja még mindig nem intézte el az engedélyezés aktáját, e késlekedés következtében a Beszkárt jelentékeny károkat szenved, mert dacára a forgalom csökkenésének, a régi menetrendet kénytelen érvényben tartani. A főváros most a keret- menetrendi akta elintézését megsürgeti a kereskedelemügyi minisztériumnál. Hegyvidéki Sasok Egyesületi tevékenység a városfejlődés történetében Irta: Legeza Pál miniszteri tanácsos Meleg napfényt dérit egy beszámoló arról, hogy a rendeltetésüket komolyan felfogó egyesületek milyen hasznos és eredményes tevékenységet fejthetnek ki az illető városrészben. Az I. kér. Sashegy és környékén működő Hegyvidéki Sasok Egyesületének beszámoló jelentése érdekes adatokat tár fel arról, hogy ez az egyesület, — amely társadalmi, gazdasági és kulturális célok szolgálatára alakult és amelynek elnöke Rausch Aladár m. kir. kormányfőtanácsos, disz- elnöke pedig Wolff Károly dr. — mi mindent tett és tesz a környék fejlődése és fellendítése körül. A Sashegy és környékének még 1920- ban is a Németvölgyi-ut kivételével alig volt rendes közlekedési útja; ha összehasonlítást teszünk ennek a vidéknek állapota és a főváros egyéb budai részei között, az előbbiben súlyos elhanyagoltságnak a képe tükröződik. A S a s a d, Farka,'$l-réit, Sashegy és környékéről a székesfőváros lakossága vajmi keveset tudott; ez magyarázza meg, hogy a kirándulók tömege a múltban inkább a hűvösvölgyi és a főváros egyéb felkapottabh helyei felé törekedett. A hegyvidék polgárai nagy megértéssel fogadták a Sasok Egyesületének zászlóbontását, s a tagok létszáma rövidesen meghaladta az ötszázat. Az egyesület mindenekelőtt a hegyvidék fejlődési lehetőségeit tárta fel az illetékes hatóságok előtt, részben személyes közbenjárással, részben pedig memorandumokban, rámutatva arra, hogy ez a vidék levegőjénél és fejlődésre kiválóan alkalmas fekvésénél fogva a városfejlődésben jelentős szerepet van hivatva betölteni. Kétségtelen, hogy Óbuda, a Hűvösvölgy és egyéb budai városrészek fejlődési törekvéseit évek hosszú során át nagyban elősegítette a helyi sajtó; ennek a propagandának jelentős része van abban, hogy a társadalom előkelőségei a Rózsadombon és környékén te.-, lepedtek meg, aminek viszont természetes következménye volt e kedves vidék kulturális és egyéb irányú fejlődése. De ma már a köztudatba ment át, hogy a Farkas-rét és környéke Budának egyik vonzó és egyben legegészségesebb vidéke; orvosi megállapítás szerint itt terül el a magyar Gleichenberg. Az egyesület megalakulásától kezdve tagjainak jogi, adóügyi és más bonyolult ügyekben mindenkor készségesen áll rendelkezésére; gyakorolja a közjótékonyságot, különösen a szegények karácsonyi felruházását vette rendszeres programmjába; hazafias ünnepségeket rendez és gazdasági irányú előadásokat tart. Az egyesület tevékenységének tudható be többek között az Érdi-úti iskola felépítése és megnyitása, úgyszintén az ő érdeme a Farkas-réti kisegítő-kápolna Egyesület létre jövetele, amely egyesület lehetővé tette az Érdi- uti iskola tornatermében az istentiszteletek tartását, ami valláserkölcsi szempontból nagyjelentőségű, mert a vidéknek tudvalévőén nincsen temploma. Az 1931. évben létesült a Hegyvidéki Sasok Egyesületének kölcsönkönyvtára, amely 1400 kötetével és a művek sokoldalúságával magasabb kultúrigénye- ket is kielégíthet. Az egyesület városfejlesztési munkásságának köszönhető a Kelenföldre vezető Sasadi-utnak, a Hóvirág- és Tömös- utaknak megépítése, uj gyalogjáróknak létesítése és járható állapotban tartása; a Bürök-utcai árkon át az átjáró gyaloghíd megépítése, stb. Kiemelhetjük a Társadalombiztosító körzeti orvosi állásának rendszeresítését, a postacsomag-kézbesítés szabályozását. Hasonló hasznos programmot állított fel az egyesület jövő munkásságának is. Csakugyan ezen a vidéken látjuk az építkezési kedvnek fellendülését és a vidéknek minden irányban való fejlődését. Ha a súlyos gazdasági helyzet megváltozik és a főváros ismét rendelkezni fog a városfejlődésnél nélkülözhetetlen anyagi erőforrásokkal, akkor biztosan remélhetjük, hogy ez a szép hegyvidék el fogja érni mindazt, amire polgárainak becsületes igyekvése és az egyesület lelkes törekvése irányul. A főváros figyelmeztetése a Magyar Színház árverelőihez. Szombaton délután fog megtörténni a központi járásbíróságon a Magyar Színház uj és ez alkalommal végleges árverelése, melyet azért kellett a bíróságnak újból elrendelnie, mert a törvényileg megszabott időben szabályszerű utóajánlat érkezett. Az utóárveréssel kapcsolatosan a főváros most érdekes felszólítással fordult a telekkönyvi hatóság utján az árverelni szándékozókhoz. Közli a reflektánsokkal a főváros, hogy a Magyar Szinház előcsarnoka a főváros területén épült ^ és^ azért, amíg a Magyar Szinház épületét színházi célokra igénybeveszik, a mindenkori ingatlantulajdonosnak évi egy aranykoronát „kell urijog elismerése ci- mén a főváros központi pénztárába fizetnie. A főváros ezt a fontos körülményt azért tartotta szükségesnek az érdekeltekkel közölni, hogy a Magyar Szinház ingatlanának uj tulajdonosa, ha esetleg később értesült volna arról, hogy az előcsarnok a főváros ingatlanán épült, ne hivatkozhasson arra, hogy a főváros ezen szigorúan fenntartott tulajdonjogáról jóhiszeműen nem volt tudomása. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS j Széni GM GMördöie • fél SósfOrdA rádióaktív hévforrásai. A fortAkéleteeebben berendezett ryóry- ln térét. I alapkezelések, vizgyógylntézetek, erén •avas- és sósfflrdék, gyógytorna (Zan- der), forróléc- és vlllanykezelések, in- halatórtum, pneumatikus kamra stb. Mittermayer István épület-bádogos, légszesz-, vízvezeték és közoonti fűtés berendező Budapest, Vili., Bezerédy-utca 6. Telefon: József 399—75. Március 12-én veszik át a Bihari-uti szükséglakásokat. A törvényhatósági tanács csütörtöki ülésén Schuler Dezső tanácsnok tett jelentést a Bihari- uti szükséglakások építésének ügyéről. Közölte a tanácsnok — amit az U j Budapest már régebben megirt, — hogy a főváros csak azzal a feltétellel kapta meg- a kormánytól a szükséglakások építéséhez szükséges összeget, ha azokat 40 napon belül felépitik. Ezért történt, hogy a belügyi és kereskedelmi kormányzat különleges hozzájárulásával versenytárgyalás nélkül adta ki a munkálatokat a polgármester. Azt is közölte Schuler tanácsnok, hogy a szükséglakásokat szombaton, március 12-én veszi át a magánépitési ügyosztály szakbizottsága. Payr Hugó azon indítványát, hogy csak a szakbizottság jelentésének beérkezte után vegyék tudomásul véglegesen a polgármester jelentését, a tanács elfogadta, majd Büch- lcr József azon megjegyzésére, amely szerint arról beszélnek, hogy a munkát egy olyan vállalkozó kapta meg, aki Petrovácz Gyula sógora, előadta Petrovácz Gyula, hogy a vállalkozót soha nem is látta, nem is ismeri. Az egyik alvállalkozó valóban távoli rokona neki, —• nem sógora»— de az nem a fővárostól, hanem a vállalkozótól kapta a munkát. Petrovácz Gyula erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az ő személyét ebbe az ügybe bármilyen formában is belekeverjék. Halmos István és Fia Wli aaSmesterek én átépítő vállalkozók Budapest, X., Halom ucca 23. ! fel-; J. 339—52 TcLi J. 339—52 cocxA*juiuuuuL«jt4#jtAJuuuuLXxxp(xanonfx»xxyrQooooooa J7ITI ifl útépítő és kővezőmesto BUliAo BUDAPEST, I||f|Afl 111., Bécsiül 121. JAllUü Telelőn: *2-1-91. Jítzarattya és Jíenese 3színi szemtét tar# a finnesei albizottság — Az Uj Budapest tudósítójától — A Segitőalap igazgatóságának ujjáalapitása kapcsán tudvalévőén ismét megalakították a kenesei albizottságot. Az albizottság Liber Endre ulpolgánnester és Joanovich Pál felsőházi tag albizottsági elnök vezetésével szombaton reggel a déli- vasúti gyorsvonaton Kenesére utazik, hogy ott helyszíni szemle alapján határozzon a tennivalók felől. A kenesei telep legnagyobb problémája jelenleg a vízjogi kérdés, amely legutóbb az alap igazgató- sági ülésében is szóbakerült. Az 1917-ben kötött adás-vételi szerződésben, amellyel a kenesei üdülőtelepet a Tanács megvásárolta, a területet csak a viz partjáig egy bizonyos meghatározott vonalig lehetett megvenni. A feltöltés kapcsán nyert területre vonatkozóan meg kellett egyezni a közoktatás- ügyi minisztériummal. A közoktatásügyi minisztériumtól nemrégiben leirat érkezett a fővároshoz^ ebben a leiratban a minisztérium elvileg nem kifogásolja a terület elfoglalását, de azért megfelelő kártalanitást kér. A minisztérium által felajánlott módozatok közül a legmegfelelőbb az. hogy a kultuszminisztériumhoz tartozó tanulmányi alap területén létesített villatelepnek az akarattyai telepnek 270 ingatlantulajdonosa számára az üdülőtelep strandján szolgalmilag biztosítaná a fürdőzési jog. A segitőalapi bizottságban Liber alpolgármester azt javasolta, hogy az ügyet adják ki az albizottságnak. Az ülésen Liber alpolgármester azt is kijelentette, hogy a maga részéről máris nem emel kifogást az ellen, hogy az akarattyai villatulajdonosok, akik túlnyomó nagyrészben köztisztviselők használják a segitőalapi strandot. A szombati helyszíni szemle alapján a kultuszminisztériummal a legrövidebb időn belül felveszi a tárgyalást a Segitőalap, hog'y még a nyár előtt köz- megelégedésre elintéződjék ez a kérdés. Hunyadi János természetes heserüviz a* emésztőszervek er kiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban sem hiányozhat Hatásábaa felülmúlhatatlan SAXLEHKEB AHDRáS, BUDAPEST Wolfner József meghalt. A magyar nagyiparnak egyik legelőkelőbb képviselője, újpesti Wolfner József, a Wolfner Gyula és Társa bőrgyár szenior főnöke 76 éves korában örökre lehunyta szemét. Távozása nemcsak nagyiparunk vesztesége, mert Wolfner Józseffel egy megmimtáizni való, értékes egyéniség tűnt el, aki a közgazdasági életben, a társadalomban, a humanizmus terén egyformán űrt hagy maga után. Ö nemcsak örökölte a vagyont és a pozíciót, hanem ki is érdemelte. Amint iskoláival végzett, atyja gyárában a legalsó fokon kezdte a munkát. Mindent végigcsinált és mindent megtanult, így lett belőle kiváló -szakember s igy tanulta megbecsülni munkásaiban az embert. A jótékony intézmények egész sora beszél emberi gondolkozásáról', — amely legutóbb, a szomorú esztendők alatt Újpesten felállított nagyszabású étkeztetési akciójában is megnyilvánult. Az egész magyar társadalom teszi le koszorúját sírjára.
