Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-12 / 10. szám
UJ HILDÁPEST NEPTUN Egészségügyi Berendező, Központi Fűié*. Vlzvezetékszerelő- éa Rokonszakmabeli Iparosok Termelő éa Anyagbeszerző Szövetkezete EÖTVÖS-UTCA 46 TELEFON: AUT. 249-26. Zengeráj és idegen kultúra Miért nincs joga a fővárosnak betiltani az idegen vendégszerepléseket a körüli kabaréban? — Az Uj Budapest tudósítójától — A napi sajtó egyes orgánumaiban támadás érte a fővárost, mert az egyik körúti kabaréban immár harmadik hónapja külföldi sztárok eszik el a magyar szinészek amúgy is vékonyka és száraz kenyerét. Igen helyesen tették szóvá a sajtó egyes orgánumai, hogy amikor szezon derekán akad olyan hét, hogy öt színházunk van napokon át zárva, lehetetlen, hogy a körúti kabaré bécsi nagyságokkal esábitsa az idegen nyelvű, jelen esetben igen selejtes produkciókhoz a közönséget. Munkatársunk érdeklődött a főváros közművelődési ügyosztályában, hogy történhetett, hogy a szóbanforgó kabaré engedélyt kapott külföldi művésznők hónapokon át tartó vendégszereplésére? Érdeklődésünkre kijelentették, hogy az engedély kiadása a főváros hatáskörén kívül esik, tekintettel arra, hogy a körúti kabarénak dalcsarnok-engedélye van, ezen dalcsarnok-engedély alapján a kabaré művészi vezetésébe elsőfokon a kerületi rendőrkapitányságnak, második fokon a főkapitányságnak és végső fokon a belügyminisztériumnak van beleszólása. Ebben az ügyben kérdést intéztünk Liber alpolgármesterhez is, akinek revíziója alá tartozik a közművelődési ügyosztály. Liher alpolgármester kijelentette az U j Budap es t munkatársának, hogy jelenleg nincs törvényes intézkedés, amely a főváros hatáskörét a dalcsarnoki engedéllyel rendelkező kabarék és egyéb szórakozóhelyek műsorának ellenőrzését illetően megállapítaná. Az sem áll jogában a fővárosnak, hogy a készülő színházi szabályrendeletben a zengerájokat a főváros intézkedési jogköre alá vonja, ebben az ügyben a képviselőház elé kerülő színész- tör vény tervezetében fognak majd annakidején megfelelő javaslatot tenni. Mindenesetre helyes lenne, ha az évek óta előkészítés alatt álló színházi szabályrendelet sürgős letárgyalásával a főváros igyekezne a mai kaotikus állapotokat, amelyek a színházak, kabarék, mulatók és egyéb szórakozóhelyek engedélyezési és egyéb viszonyai körül búr járnának, megszüntetni. Fővárosi oktatók nemzeti ünnepélye. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Oktató Osztálya március idusát f. hó 15-én d. e. 11 órai kezdettel ünnepli meg a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A műsor a következő: 1. Himnusz. Énekli a Székesfővárosi Énekkar. 2. Megnyitó. Tartja: Liber Endre alpolgármester. 3. Hegedű-szóló: a) C. Scott: Lotusland; b) Sa- rasate: Cigányfantázia. Előadja: felvin- czi Takács Alice hegedüművésznő. 4. Ünnepi beszédet mond Bodnár Gyula dr. reáliskolai tanár. 5. Magyar népdalok. Átdolgozta Harmat Arthur. Előadja a Székesfővárosi Énekkar. 6. Petőfi költeményeket ad elő Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház művésze. 7. Magyar dalok. Énekli N é- methy Ella, a m. kir. Operaház művésznője. 8. Liszt IX—XV. Magyar rapszódia. Előadja Heimlich Lajos zongoraművész. 9. a) Magyar népdalok. Feldolgozta Bárdos Lajos; b) Szózat. Előadja a Székesfővárosi Énekkar. A hegedű és énekszámok kíséretét A n t ó n y Károly tanár, zongoraművész látja el. A Székesfővárosi Énekkart Karvaly Viktor vezényli. IVANGSIGS JANOS VIH. Ráhóczf-uG) Telefon : 43-0-09. Órák, ékszerek, dísztárgyak a legolcsóbb napi árban. Aranyért, ezüstért, zálogcéduláért óriási árakat fizetek. Óra-, ékszerjavi- tások, átalakítások jótállással eszközöltetnek. Áprilisban jelenik meg az első racionalizálási rendelet A közigazgatás egyszerűsítése a kerületi adminisztráció törvényhozási intézkedést nem igénylő módosításával kezdődik — A legközelebbi jövőben sor kerül a zuglói és a lágymányosi előljárósági kirendeltségek felállítására — Az Uj Budapest tudósítójától — Gallina tanácsnok, akit a belügyminiszter és a polgármester tudvalevőleg a közigazgatás racionalizálásával biztak meg, már megkezdte munkálatait. A tanácsnok délelőtt- ről-délelőttre a kerületi elöljáróságokat látogatja meg, figyeli az ■ előljárósági munkát, az előljárósági szakhivatalokban csakúgy, mint a segédhivatalokban, azzal a célzattal, hogy a racionalizálást a köz- igazgatás legalsóbb fokán, a kerületi közigazgatásnál kezdje meg a főváros. A kerületi közigazgatás egyszerűsítésénél egyelőre természetesen csupán azok a lehetőségek jönnek szóba, amelyek törvényes intézkedést nem igényelnek. Az ipari közigazgatást, a telepengedélyezési és egyéb helyszíni eljárásokat, a kerületi mérnökök működését, a tiszti orvosok tennivalóit törvények szabályozzák, amelyek bizonyos vonatkozásokban szigorú előírásokat tartalmaznak az egyes igazolványok és jogosítványok kiadásának módozataira vonatkozóan. Gallina tanácsnok első előterjesztése a kerületi közigazgatás egyszerűsítésének azon részére vonatkozik, amelyeket a polgármester az érvényben lévő törvények sérelme nélkül elrendelhet. Az első racionalizálási rendelet április közepén fog napvilágot látni. Vizsgálatai során Gallina tanácsnok természetszerűen azokkal a módozatokkal is foglalkozik, amelyek törvényes intézkedések, elsősorban az ipartörvény megváltoztatásával vinnék előbbre a racionalizálás ügyét. Gallina tanácsnok előterjesztése alapján a főváros felterjesztéssel fog fordulni a kormányhoz, azzal a kérelemmel, hogy a főváros vizsgálatai alapján az ipartörvény novelláris utón való újabb módosítására nyújtson be a kormány törvényjavaslatot a képviselőházhoz. Gallina tanácsnok vizsgálatai arra is kiterjednek, hogy az uj fővárosi törvény által felállítani rendelt négy uj elöljáróság működése mennyiben fogja megkönnyíteni a kerületek közigazgatását. Az uj. törvény felhatalmazza a polgármestert, hogy addig is, mig az uji,elöljáróságok tényleges felállítására sor kerül, egy főjegyzőt és annak helyetteséül egy tanácsjegyzőt küldjön ki az uj elöljáróságok felállítás! munkálatainak előkészítésére. Mint illetékes helyen kijelentették az Uj Budapest munkatársának, a legközelebbi hónapokban sor kerül az uj előljárósági kirendeltségek olyképpen való felállítására, hogy a nagy kerületek előljárósági személyzetének megosztásával^ felállítják elsősorban Zuglóban és Lágymányoson azokat az uj kerületi ki- rendeltségeket, amelyek magvai lesznek majd az uj elöljáróságoknak. Az előljárósági kirendeltségek felállításának pénzügyi oldala is tisztázva van. Megállapítást nyert, hogy az elöljáróságokra fordított kiadások tulajdonképpen csak a ki- rendeltségek helyiségeinek bérével fognak növekedni. Ez a kiadás tehát bőven elfér a folyó évi költség- vetés keretei között, annál is inkább, mert az uj előljárósági kirendeltségek felállítása személyzeti többletkiadással nem jár. Gallina tanácsnok már megkezdte a kerületekben szerzett tapasztalatainak feldolgozását és konkrét előterjesztése még ebben a hónapban a polgármester elé kerül. Munkája befejeztével a tanácsnok a központi hivatalokat, azután pedig a közigazgatási vezetés alatt működő üzemeket keríti sorra, nagyszabású, de végtelenül fáradságos és aprólékos munkájával komoly hasznot és megtakarítási lehetőségeket biztosítva a fővárosnak. A Segitöalap és a Községi Takarék Az 1,400.000 pengős betétből visszafizetik a 600.000 pengős kölcsönt —- Az Uj Budapest tudósítójától — Jelentettük, hogy az országgyűlési hatos bizottság a fővárosi költségvetést tárgyaló ülései során foglalkozott a Segitöalap ügyeivel is. A hatos bizottság a Segitöalap mintegy 1,400.000 pengőt' kitevő tartalék- tőkéjének felhasználását illetően úgy intézkedett, hogy az alkalmazottak számára szanatórium vásárlását, illetőleg építését nem tartja kívánatosnak, főképen azért, mert az alap jövedelmeinek várható csökkenése szükségessé teszi, hogy az esetleg előálló költségvetési hiány előteremtésére meglegyen a kellő fedezet. A hatos bizottság számításai szerint az alap jövedelmei évente 240.000 pengővel fognak csökkenni, ez a csökkenés úgy áll elő, hogy az alkalmazottak lecsökken- tett fizetései és egyéb járandóságai után sem az alkalmazottak, sem a főváros nem fizetik a két-két százalékokat. A hatos bizottság tárgyalásai kapcsán a polgármester utasította az alap igazgatóságát, hogy a rendelkezésre álló tartaléktőkéből az alapnak a Községi Takaréknál fennálló 600.000 pengős kölcsönét fizessék vissza. Ezt a kölcsönt 1930- ban azzal a céllal vette fel a Segítő- alap, hogy ebből az összegből adjon kölcsönöket az alaphoz forduló fővárosi tisztviselőknek. A hatos bizottságban rámutattak arra, hogy a kölcsön után az alap 9 százalékos kamatot fizet, viszont ugyancsak a Községi Takaréknál elhelyezett betéte után 5/4 százalékos kamatot kap. Az alap a kölcsön visszafizetésével 600.000 pengőnek évi 3 százalékos kamatját, tehát évi 18.000 pengőt takarít meg. Az évi 240.000 pengővel lecsökken- tett segitőalapi költségvetést erősen meg fogják sinyleni az alkalmazottak. Illetékes helyen kijelentették az Uj Budapest munkatársának, hogy az alap vezetősége kénytelen lesz az egész vonalon a legmesszebbmenő takarékosságot életbeléptetni és szó sem lehet arról, hogy további tartalékokat gyűjtsön az intézmény. Ellenben könnyen megeshetik, hogjy a meglevő tartalékokhoz kell majd hozzányúlni. A Weingruber-ügy. A városgazdasági bizottság szombati ülésének napirendjén szerepelt Weingruber Ignácnak, a Városligetben levő Fővárosi Pavillon bérlőjének az a kérelme, hogy az év őszén lejáró szerződését azonos feltételek mellett hosszabbítsa meg a főváros arra való tekintettel, hogy az elmúlt esztendőben egy zavargás alkalmával jelentékeny károkat szenvedett. Hasonló kérelemmel fordult a fővároshoz a Gellérthegyi Kioszk bérlője is. A beadványok tárgyalására azonban nem került sor, mivel illetékes helyen azt az álláspontot foglalják el, hogy valamely fővárosi bérlet határidejének lejárta előtt annak meghosszabbításáról tárgyalni nem lehet. Ily körülmények között a törvényhatósági tanács nem lesz abban a. helyzetben, hogy a két bérlet tényleges lejárta előtt a szerződések esetleges meghosszabbításával foglalkozzon. 1932 március 12. A Wolfner Gyula és Társa cég mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett társfőnöke, újpesti Mer Júzsel er ez évi március hó 4-én elhalálozott. Egész életét, rendkívüli képességeit, fáradhatatlan munkásságát cégünknek szentelte, szeretettel és önfeláldozó buzgalommal. Emlékét soha nem szűnő fájdalommal és kegyelettel fogjuk megőrizni. Budapest, 1932 március 5-én. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága. felügyelőbizottsága és tisztikara mély gyászának fáj dalmától lesújtva ad hirt az intézet elnökének, llfner Józsefnek elhunytéról. A Megboldogult a magyar társadalom kimagasló alakja volt, mely polcra egyéniségének lelki fényességben tündöklő tulajdonságai emelték. Intézetünk^ vezetésében két év híján négy évtizeden át vett részt s munkásságát nagy szivének egész odaadásával állította a jó ügy szolgálatába. Meleg szeretettel ragaszkodott intézetünkhöz. Büszkén hordjuk ennek emlékét szivünkben, mely a Megboldogult iránt el nem halványuló kegyelettel van eltelve. Budapest, 1932 március 5-én. Az Első Magyar Részvényserfőzde igazgatósága, felügyelőbizottsága, valamint tisztviselőkara és munkássága mély megilletődéssel jelenti, hogy a vállalat igazgatóságának hosszú éveken át tagja, majd alel- nöke, Wolfner József úr m. kir. kereskedelmi főtanácsos, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatóságának elnöke, nagyiparos stb. e hó 4-én elhunyt. A magyar ipar alkotó szellemű vezérférflát, mi pedig fényes tehetségét, a munkát mindenekfelett szerető mesterünket vesztettük el a megboldogultban. Egy emberöltőn keresztül társulatunknak szentelte fáradhatatlan munkaerejét és kiváló szaktudását. Egyéniségének közvetlenségével, szivjó- ságával, a tisztviselők és munkások iránti meleg érzésével mindnyájunk igaz szeretetét és tiszteletét szerezte meg. Emlékét soha el nem múló kegyelettel és szeretettel fogjuk megőrizni! Budapest. 1932 március 5. SCHUBAUER JÓZSEF órAs és ékszerész BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. STEINER ES SZIHPER szobafestők, mázolók, disz- és templomlestők Budapest, IX., Oll0l-ut 57. Telefon: József 806 - 29.
