Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-30 / 17. szám
4 rrjBudapest 1932 április 30. Miírt na a iMMnii vMiisa? Panaszon, szemrehanyásoK és jauaslalok Irta: Szviezsényi Zoltán A balneológusoknak és hydroló- gusoknak egy félszázados küzdelmébe került, mig végre a mai kor igényeinek megfelelő modern fürdőtörvény elkészülhetett. Néhai Vass miniszter érdeme, hogy a hazai fürdők problémáját törvényhozási utón rendezte, mert addig rendszeres idegenforgalomról nem is beszélhettünk, mig a fürdők fejlesztésének útjában elhárithatatlan akadályok voltak. Sajnos, ezen a téren egy fél évszázaddal maradtunk el, ugyanakkor viszont a külföld fürdői hatalmas méretekben fejlődtek és váltak az idegenforgalom leghatékonyabb tényezőivé. Franciaország, Olaszország, Németország egészen modern alapokra fektették a fürdő- kulturát, intézményesen biztosították a fürdők fejlődésének lehetőísé- geit, gazdasági könnyítésekkel, szisz- tematikus propagandával és racionális intézkedésekkel el tudták érni azt, hogy a fürdők forgalmát, a múltakhoz viszonyítva, megsokszorozták. Különösen Mussolini fürdőtörvénye szolgálhat mintául, aki a fürdők adminisztrációját, a szakszerű vezetést, a propaganda állandóságát teszi meg a fürdőfejlesztés tengelyévé és a fürdőhelyek gyógyhelyi bizottságainak működését függetleníti a hivatali bürokráciától, teljes autonómiát biztosítván nekik, hogy az egyes vidékek speciális viszonyai szerint és az egyes fürdőhelyek különleges érdekei szempontjából a legmegfelelőbb intézkedéseket tehessék. Egy meieiien mulasztás Az 1929. XVI. t.-c. az olasz fürdő- törvény szellemében készült és nagy előnye, hogy nem sematizál, hanem módot ad az egyes fürdők különleges érdekeinek védelmére. így például Csonkamagyarországnak a két legnagyobb fürdőértékét: a Balatont és Budapest székesfőváros termáit is kiveszi az általános rendelkezések alól és módot nyújt arra, hogy megfelelő végrehajtási utasítással szabályozni lehessen azokat a kérdéseket, amelyek úgy a Balaton-vidék, mint Budapest termái fejlesztésének érdekében vannak. Érthetetlen dolog, hogy a fürdőtörvény végrehajtási utasítása még Budapestre vonatkozóan a mai napig sincs kiadva, sőt a székesfővá- ros_ részéről mindezideig semmi előterjesztés nem történt, hogy ez a végrehajtási utasítás kiadassák. Ennek a kérdésnek az a lényege, hogy a fürdőtörvény végrehajtása nélkül továbbra is teljes rendezetlenségben maradnak Budapest Fürdőváros problémái. A kérdésnek társadalmi, gazdaságig és hatósági vonatkozásai összekuszálódnak, ideák vetődnek fel és propoziciók hangzanak el hatástalanul, nincs rendszer ebben a székesfőváros gazdasági érdekeit vitálisán érintő probléma komplexumban. Nincs felelős irányítója a fürdő-politikának, a tudományos fürdőkutatásnak, a városrendezésben nem érvényesülhet a fürdők érdekeit és fejlesztését célzó semmi néven nevezendő intézkedés, sőt még az sincs eldöntve, hogy Budapestnek mily részei részesüljenek különleges védelemben a fürdők és gyógyvizek érdekeinek szempontjából. Komplikálja a helyzetet az a körülmény is, hogy a fürdők különböző tulajdonosok birtokában vannak és === VILLÁKAT építünk eladásra, a meglévőkhöz hasonló kottage- rendszerben . Mártonhegyi-ut Németvölgyi-ut sarkán Arak: 25—28.000 pengő Bővebb felvilágosítás : Katona, Székely és Molnár építészmérnökök irodájában, V., Személynek- utca 9-11, szóm. — Telefon 29-8-29 és 13-5-41 hogy a főváros egész területére a g'yógyjelleg ki nem mondható. Mégis a közhangulat kitermelte, hogy három fürdőcentrum kialakítására van szükség, ezek közül: 1. a Széchényi-fíirdő a Városligettel, , 2. a Gellérthegy és Tabán a Gel- lért-, Rudas- és Rác-fürdőkkel, 3. a Szent Margitsziget, Szent Lukács-fürdő és Császár-fürdőket felölelő övezet. Egy 4-ik övezetet alkotnának az üdülőhelyek a budai hegyvidékkel és a Svábheggyel. Monaiís program helyen: eiieiszerusegi A főváros csak a legutóbbi időkben foglalkozott intenzivebben fürdőfejlesztési politikával, azonban itt is inkább ötletszerűen, mint racionálisan átgondolt program alapján. Különben nem fordulhatott volna elő az az eset, hogy a Széchényi-fürdőt ilyen monumentális keretek között kizárólag tisztasági fürdőnek építette meg és nem gondoskodott róla, hogy a súlyos rheumabetegek és fekvő betegek kezelésére is alkalmassá tegye ezt a monumentális gyógypalotát. Általában inkább csak a külső monumentalitásra helyezték a súlyt az építkezésnél, holott a gyógyfürdőknek nem elsőrendű hivatása, hogy szép látnivaló legyen, hanem hogy a betegek igényeit elégítse ki elsősorban. Ugyanez az elv érvényesült túlzott mértékben a Szent Gellért Gyógyfürdő megépítésénél is, amelynek taglalására ehelyütt nem vállalkozunk. A Rudasfürdő még mai napig is a maga primitiv, ósdi mivoltában leledzik, és bár a főváros a legértékesebb forrásoknak van birtokában, még,sincs abban a helyzetben, hogy számottevő beteganyagot el tudjon helyezni. Nem szólunk arról sem, hogy egy rheuma-kórház megépítése mennyire indokolt és hogy ezt már a közvélemény is mennyire sürgeti, de eddig még nem gondoltak reá, hogy a kórház-hitel terhére kihasítottak volna évenként egy részt és akár a Gellért-fürdővel kapcsolatban a Horthy Miklós-uti telkeken megépítették volna fekvőbetegek számára a rheuma dependencet. A szép budai Dunapartot ma is még a sze- métlerakodók éktelenitik és egész homokhegyek ontják a port éppen a fürdők közvetlen környékén. szaKérwu neműi.., A fővárosnak nincsenek állandó hydrológusai, akik a vizek konsis- tenciáját, vegyi és élettani hatásait állandóan figyelnék. Nincsen a fürdőknek tudományos betegkisérleti állomása és a főváros ad hoc szakértőkkel dolgozik. Amint elképzelhetetlen dolog az, hogy egy bányaüzemnek ne legyen bányamérnöke, egy erdőüzemnek erdésze, avagy egy nagybirtokosnak gazdásza, éppen olyan furcsa állapot, hogy a fővárosnak, mint legnagyobb fürdő- tulajdonosnak, nincsen állandó fürdőszakértője. A főváros fürdői ezidőszerint külön-külön üzemi igazgatás alatt állanak. Az üzemi tanácsok csupán a fürdők gazdaságú kérdéseivel foglalkoznak és hermetikusan elkülönülnek —_ az általános fürdőpolitika szempontjából — a magánkézben lévő többi fürdőktől, ásványvíz- üzemektől és egyéb egészségügyi intézményektől. Már pedig Budapest Fürdőváros ügyét kizárólag egyetemleges vonatkozásokban lehet eredményesen szolgálni és meg kell teremteni a kontaktust a magánkézben lévő többi fürdők és a Székesfőváros fürdői között. mién nincs meg mindig mmisszio? Ezek a problémák már kinőttek a társadalmi keretekből, feltétlenül szükséges, hogy a fürdőtörvényben előirt gyógyhelyi bizottság múlhatatlanul megalakuljon. Ennek a gyógyhelyi bizottságnak a gyógyhely önkormányzati szervének kell lennie. A munkásságnak eredményességéhez feltétlenül szükséges, hogy tagjainak száma ne legyen tul- nagy és elsősorban a szakszerűség érvényesüljön benne. Ebben a gyógyhelyi bizottságban a kormány és a főváros megfelelő képviselőin kívül feltétlenül helyet kell adni azon érdekeltségeknek, amelyekből tulajdonképpen Budapest Fürdőváros teljessége adódik. így helyet kell kapni a bizottságban: a fürdőintézmények, ásványvizüzemek képviselőinek és feltétlenül helyet kell kapni a gyógyhelyi bizottságban a balneológiával foglalkozó orvosoknak, nemkülönben a gyakorlati hydrogeológusok képviselőinek is, továbbá az idegenforgalommal foglalkozó intézmények képviselőinek. Ezen szakférfiak és érdekeltségi képviselők függetlenitendők minden politikától, mert csak igy lesznek képesek a vállalt feladatok megoldására. A gyógyhelyi bizottság feladatai közé tartozik: a fürdőpropaganda egységes irányításán kivíil a fürdők érdekeit célzó és előmozdító javaslatok előkészítése, a gyógyhelyek érdekeinek erkölcsi és anyagi védelme, a tudományos fürdőkutatás, a gyógykisérletek előmozdítása, a fürdők érdekeire káros, vagy veszélyes intézkedések meggátlása. Uj fürdők nyitására és a kisajátításokra vonatkozóan a törvényhatósághoz az előterjesztés joga illesse meg; rendes évi költségvetéssel dotáltassék, a fürdőtörvényben biztosított illeték- szedési jog alapján és fontos, hogy a hatáskörbe utalt ügyekben önállóan intézkedjék. Kétségtelen, hogy Budapest fürdőiben óriási nemzetgazdasági értékek rejlenek, ezeket a mai körülmények között feltétlenül intenzivebben ki kell aknázni, de ehhez egységesen átgondolt és évekre lefektetett programra van szükség. Egg uizoiisag, amely nem auar megalakulni A fürdőtörvény végrehajtását nemcsak a Budapest Fürdőváros Egyesület sürgeti, hanem az Országos Balneológiái Egyesület is, amelynek elnöke Vámossy Zoltán dr. ismételten rámutatott ennek a Dr. Pajor-szanatórium, Vili. Vas-ucca 17 Uj osztályt létesített 7.— és 9.— pengő^ napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással. A külőnszobák árai is lényegesen leszállítva. Vizkuráh, Zander, orthopädia, bélfürdő stb. bejáróknak is. FAREDÖNYT, ACÉLREDÖNYT, . vevőink által közismert elsőrendű és csinos kivitelben na^y ÁJEFENG-EÖMÉNNYEL szállítunk ECKMÄYEH ISTVÁN, lakatosáru- és redőnygyára BUDAPEST, VI., VÖRÖSMARTY-UTCA 47. SZÁM Andrássy-ut közelében) falaton ! Automat» 220—54. Kérjen izélretes árajánlatot Alapítási év 18W kérdésnek óriási lehetőségeire. Utalok ehelyütt Csilléry András dr. bizottsági tagnak 1931 junius 12-én tett indítványára, amelyben ugyancsak arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fürdőtörvény uj helyzet elé állítja a fővárost és azért rendkívül fontos a főváros érdekeinek védelme szempontjából, hogy a végrehajtási utasítás a főváros érdekeinek megfelelően készüljön el. A többi között indítványának a meg- okolásában a következőket mondja: „Ha a főváros a fürdőváros elnevezést tényleg fel akarja használni a fürdőügy és a főváros fejlesztésére és ha ki akarja használni azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyekre a fürdőtörvény előnyt nyújt, akkor helyénvaló lenne, hogy a törvényhatósági tanács kebeléből bizottságot küldjenek ki, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkoznék.“ Ezt a bizottságot a törvényhatósági tanács meg is alkotta és ebben a főváros pártjainak vezetői: Wolff Károly, Kozma Jenő, Láng Lajos, Rassay Károly, Büchler József és Friedrich István is helyet foglalnak. A bizottság ösz- szeállitásából is látszott, hogy Csilléry, mint kiváló szakember, menynyire tisztában volt ennek a kérdésnek a fontosságával. Miért nem ült össze ez a bizottság és miért nem hallgatta meg eddig a szakértők előterjesztését? Újból egy fürdőszezont meddő tétlenségben mulasztottunk el és minden esztendőért kár, amely- lyel a probléma megoldását és végleges rendezését késleltetjük. Homonnay Tivadar dr., a fürdőügyi ügyosztálynak elnöke maga is odanyilatkozott az Uj Budapest 1931 julius 18-iki számában, hogy a fürdőtörvény végrehajtása nélkül nem lehet Budapesten fürdőélet és idegenforgalom és hogy a kurkomisszió megalakítása elodázhatatlan feladat. A főváros illetékes tényezőinek álláspontját szintén ismerjük és igy még kevésbé válik érthetővé, hogy miért kell három és fél éve várni a fürdőtörvény végrehajtására? I II.HIWUM-IM—B— akar épiíeni, vagy ingatlant venni, lépjen be a magyar országos Epiikezási TaMszöueikezeibe V., Erzsébet-tér Í4. Telelőn: 80-Í-2Í. Ingyenes felvilágosítás és tájékoztató. MUNKÁCSY GYULA m. kir. szab. takaréktuzhely, kályha, kéménytoldó és lakatosáru gyár Budapest, VII., Rózsa-utca 39. Telelőn : J. 31-2-80 J. 35-9-16. Az összes állami cs városi intézmények szerződéses szállítója ERDÉLYI MÜINTÉZBTB IV., SeaiRilwils.i 2. Biehn János IX., Ferenc-Körul 40 Telefon 07-8-03 Jt szfaftozús szigetelés tetőfedés Gyönyörű 4 lángu 47 cn D valódi bronzcsillár 11 ■ vU ■ ■ Villanyvasaló 8'50 P és az összes villamos es rádiócikkek bámulatos olcsó árakon DOKUPIL GYULA gépészmérnöknél % IX., ÚllóLut 1. (Kálvin-tér sarok.) |
