Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-12 / 10. szám
1932 március 12. 7 TU BUDAPEST 11.000 angol font kalandos útja A Dresdner Bank, a Nemzeti Sank és a főváros- Az Uj Budapest tudósítójától — Mégis a részvénytársasági forma? Márkus Jenő értékes tanulmánya a városi közüzemek szervezeti és egy éb problémáiról — Az Uj Budapest tudósítójától — Mint lapunk más helyén megírjuk, Gallina Frigyes dr. tanácsnok, az elnöki ügyosztály vezetője, megkezdte racionalizálási körútját, amely a közigazgatásra és a köz- igazgatási vezetés alatt álló üzemek vezetésére terjed ki. A főváros racionalizálási akciója teszi különlegesen aktuálissá azt az értékes füzetet, amelyet Márkus Jenő dr., a Beszkárt tudásban és érdemekben gazdag vezérigazgatóhelyettese, a Magyar Városok Országos Kongresszusának ügyvezető alelnöke készített abból a célból, hogy a városok közüzemeinek racionalizálására vonatkozó kívánságokat és javaslatokat Magyar?/ Zoltán dr. egyetemi tanárral, a racionalizálási kormány- biztossal megismertesse. Márkus Jenő dr. tanulmányát a közüzemek jogi szervezeti formájának, valamint a közüzemekre kiterjedő hazai törvényeknek és törvénytervezeteknek kivonatos ismertetésével kiegészítve, egyben a városi közüzemek közgazdasági elhatárolásának kérdésére is kiterjeszkedve, most könyvalakban is közreadta, hogy összefoglaló áttekintést nyújtson a feladatkör anyagáról és a racionalizálással kapcsolatban számbaveen- dő különböző szempontokról az illetékes körök és érdeklődők számára. Első fontos megállapítása Márkus Jenőnek, hogy szigorú határvonalat kell vonni a kereskedelmi jellegű és a közigazgatási jellegű községi üzemek között, mert a kereskedelmi jellegű községi üzemek rendeltetésében az üzemi szempontok is érvényesülnek, mig a közigazgatási jellegű községi üzemek, helyesen intézmények rendeltetésében és vezetésében kizárólag a jóléti szempontok az irányadók. Hogy menynyire fontos Márkus Jenőnek ez a megállapítása, utalunk Szőke Gyula dr.-nak, a fővárosi üzemi bizottság alel nőkének az Uj Budapest legutóbbi számában az üzemi bizottság programját illetően történt ugyanezen szempontot kidomborító állás- foglalására. Megállapítja Márkus Jenő — igen helyesen — hogy a közüzemek leépítése kérdésében most folyó vitából a közigazgatási jellegű általános jóléti célokat szolgáló üzemeket, helyesen városi intézményeket (népszállók, fürdők, vásártelepek, közraktárak, színházak stb.) ki kell kapcsolni, mert ezeknek fenntartása nélkülözhetetlen közszükséglet. Az elsőrendű városi életszükségletek kielégítését szolgáló monopolisztikus közüzemek (gáz- és villamosművek, közúti vasutak stb.), úgyszintén a népélelmezési cikkek biztosítására és árszabására szolgáló közüzemek közgazdasági szempontból szükségesek és hasznosak. A városi közüzemek racionalizálása Márkus Jenő szerint háromirányu feladatot jelent, jelenti egyfelől a Érdemes e benzolgyárat felállítani a fővárosnak? Megírtuk, hogy a Gázgyár vezetősége az intézet nyugdíjalapjából 750.000 pengő kölcsönt akar felvenni, hogy abból benzolgyárat állítson fel. Az egyik szaklapban most érdekes közleményt olvastunk arra vonatkozólag, hogy a Gázgyár jövedelmezőségét gyara- pitja-e a felállítandó benzolgyár? A cikkíró szerint nagyon kérdéses, hogy a benzolgyártás valóban jövedelmező-e, mert a Gázgyár által kimutatott, de nem egészen reális jövedelmezőség, még a jelenlegi magas benzolárak mellett is^ azonnal felbillen, mihelyt a kincstár a benzolt ugyanolyan kincstári illetékkel fogja megterhelni, mint amilyet a hasonló célra használt benzinre ró ki. Ha pedig valamilyen különös oknál fogva a kincstár le városi közii letek és városi közüzemek között fennálló jogviszony helyes szabályozását, a községi közüzemek megfelelőbb formájának megválasztását, másfelől a közüzemek belső igazgatásának célirányos megszervezését és egyszerűsítését, végül a közüzemek műszaki újjászervezését. A nagy közüzemek formáját illetően legcélirányosabbnak látja a szerző a részvénytársasági formában való megszervezést, aminek főoka ezeknek a közüzemeknek a városok részéről a közület javára előnyösen kihasználható általános elismert nagyfokú hitelképesség. Az állami és városi kölcsönök tekintetében a hitelnyújtásnak ez a módja kezd elterjedni és minden valószínűség szerint a normális idők beállta után is az fog érvényesülni, mert ez a kölcsönök pénzügyi fun- dálását az állam, vagy a városok vagyoni szavatossága mellett valamely monopóliumban, vagy valamely közüzem jövedelmében haszonrészesedésben, vagy a vállalat érdekeltségében való anyagi bekapcsolódásban látja. Azon vádat illetően, hogy a részvénytársasági forma mellett meglazul a kapcsolat a közüzem és közület között és hogy az autonómia akarata nem érvényesül kellőképpen az üzem irányításában, Márkus Jenő az uj fővárosi törvény azon intézkedésére mutat rá, hogy a székesfőváros a kereskedelmi társaságok alakjában működő üzemeknél a tagsági, illetőleg részvényesi jogokat gyakorolja és hogy ezeknek az üzemeknek igazgatóságában és felügyelőbizottságában a székesfővárost a törvényhatósági tanács kijelölése alapján az üzem közgyűlése által megválasztott igazgatósági, illetőleg felügyelőbizottsági tagok képviselik. A mai papirinséges világban, amikor az újságok terjedelmét miniszteri rendelet szabályozza, nincs helyünk Márkus Jenő értékes munkájával részletesebben annak érdeme szerint foglalkozni. Arra mutatunk még csupán reá, hogy a Károlyi Gyula gróf miniszterelnöknek ajánlott munka magán viseli a sok tudásnak és tapasztalatnak mindazt a bélyegét, amelyek annyira erőssé és kiválóvá teszik a főváros volt legkitűnőbb üzemi tanácsnokának gyakorlati és európai mértékkel is mérve tudós és kulturált egyéniségét. A lucidus és nagy gyakorlati tapasztalatokról is tanúskodó munka alapja lesz nemcsak a vidéki városok üzemei racionalizálásának, hanem kiinduló pontja leszen annak az akciónak is, amely a most működő üzemi bizottság tapasztalatainak leszűrése alapján a fővárosi üzemek szervezeti és műszaki racionalizálását tűzte zászlajára. MM— .................. ........... is mond az illetékekről, ami a gyár tervbevett teljesítőképessége szerint évente félmillió pengőt jelent, még mindig kérdéses, hogy javítani fogja-e a benzolgyár felállítása kül- forgalmi mérlegünket. A feltevés ugyanis az, hogy a külföldről behozott benzolt akarják belföldi termeléssel pótolni, a belföldi benzolt azonban külföldi szénből ^ állítják elő és sokszorta több devizát kell a benzolgyártáshoz szükséges külföldi szénre fordítani, mint a jelenleg behozott benzolra. Mindezeket a szempontokat figyelmébe ajánljuk a törvényhatósági tanácsnak, hogy mielőtt a benzolgyár felállítása ügyében határozna, megfelelő külső szakértőket is hallgasson meg a tervbevett gyár jövedelmezőségi számításait illetően, de semmiesetre se hamarkodja el az ügyet. , Angol lapok közlése alapján a budapesti napilapok megírták, hogy az angol alsóházban szóvátették, hogy a Dresdner Bank nem utalja át a főváros angol hitelezőinek a Budapest által onnan eldiszponált 11.000 angol fontot, a fővárosi kölcsön egyik annuitás-részletét. Érdeklődtünk a főváros pénzügyi ügyosztályában, mi volt az oka annak, hogy a 11.000 angol font nem érkezett el Londonba. Illetékes helyen a következő felvilágosítást adták az Uj Budapest munkatársának: — Tény az, amint a londoni lapokban mi is olvastuk, hogy az angol alsóházban felszólalás történt a 11.000 font Londonba való meg nem érkezése miatt. Azonban azt is azonnal megállapítjuk: a fővárost ebben az ügyben semmiféle mulasztás nem terheli, sőt felelősség sem, hogy a 11.000 angol fontos kamatrészlet mikor érkezik meg Londonba. — A Stillhalte-rendelet értelmében a szóbanforgó összeget pengőben a főváros a Nemzeti Bankba fizette be, a Nemzeti Bank azután a 11.000 angol fontot a Dresdner Banknál levő követeléséből utalta át Londonba. Valószínűleg az történt. hogy Németországban, ahol szintén deviza-kiviteli tilalom van, még nem történt meg az illetékes tényezők intézkedése az iránt, hogy a Magyar Nemzeti Bank átutalása effektive megtörténhessen. Hangsúlyozottan ismételjük, a fővárost ebben az ügyben semmiféle mulasztás nem terheli, ez a Nemzeti Bank és a Reichs-Bank ügye. A MÁV pályázatot hirdet a 75%-os kedvezményű vasárnapi kiránduló vonatok népszerű elnevezésére. Amint az a napilapokból már ismeretes, a MÁV elhatározta, hogy igen olcsó, 75%-k a 1 mérsékelt menettérti dijak mellett, egyes vasárnapokon, kiránduló különvonatokat fog esetről-esetre történő előzetes meghirdetés alapján forgalomba helyezni. Ezek a vonatok három főiirányban fognak közlekedni: 1. Budapestről a különböző kiránduló- helyekre (Balaton, Mátra, Hortobágy, Mecsek, nyugati hegyvidék stb.), valamint az érdekesebb vidéki városokba, 2. az egyes vidéki városokból Budapestre és 3. az egyes vidéki városok közt (kölcsönös városlátogatás). Kivételesen és ha a megszállás biztosítható, egy napnál hosszabb kirándulások is lesznek. A MÁV azt is elhatározta, hogy a menettérti jegy mellett oly kombinált jegyet is ad ki, amely a 75%-os utazási kedvezmény mellett az ellátást s esetleg a látványosságok (szinház, stb.) diját is magában foglalja. Az olcsóságra jellemző, hogy pl. egy miskolc—budapesti, vagy szeged—budapesti menettérti utazás ára 4 pengő, Balatonfüredre 3.50 pengő stb. Oly árak, amelyek még a mai viszonyok mellett is mindenki számára lehetővé teszik, hogy kiránduljon és hazája szépségeit, nevezetességeit megismerje. A MÁV nagy súlyt helyez arra, hogy ezek a külön kirándulóvonatok rövid, jellemző és szellemes egy-két szavas elnevezést nyerjenek, amely a népszerűsítésre is alkalmas és legcélszerűbbnek azt tartja, ha az elnevezést a nagyközönségre bízza, amelynek érdekét e vonatok tulajdonképpen szolgálják. A kitűzött pályadijak a következők: T. dij 150 P, II. dij 100 P, III. dij 75 P, IV. és V. dij 50—50 pengő. A következő 10 pályázó egy-egy általa szabadon választandó ily kiránduló vonaton való részvétel céljából ellátással kombinált jegyet kap díjmentesen. A MÁV jogot szerez e pályázat utján arra, hogy a díjazott elnevezést esetleg hivatalosan is használhatja, de a pályázattól függetlenül is elnevezheti e vonatokat. A pályázatban kivétel nélkül mindenki részt- vehet. A pályázatnak — melyet kior. postán a MÁV Igazgatóság (Budapest, VI., Andrássy-ut 73., III. emelet, 362.) címére kell feladni — csak a javasolt elnevezést, olvasható aláírást és a pontos lakcímet kell magában foglalnia. Pályázati határidő: folyó évi március hó 18, déli 12 óra. Kárpitozott tutorok, ápysezlonok II elsőrangú kivitelben MERK FERENC, VI. Hegedűs Sándor-u. 15. Telefon: 17-1-02. A Hitelbank mérlege A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága 0 hó 9-én Harkányi János báró b. t. t. elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az 1931. üzletév mérlegét. Az 1931. üzletév a bankok történetében nemzetközileg súlyos megpróbáUtalások éve % olt. Bécs volt időbeliteg és földrajzilag az európai válság jelenségeknek kiindulópont ju, Ez a magyarázata annak, hogy a válság visszahatása Magyarországra különösen erős volt, mert az Ausztriával fennállott régi gazdasági és pénzügyi közösségből kifolyólag a bécsi piac jelenségei a megszokás psziliológiai erejével különös befolyást gyakorolnánk még ma is a magyar piacra. Ugyancsak immár történelmivé vált hasonló összefüggéseikre vezethető vissza, hogy azon következtetések, amelyek az Osztrák Hitelintézet nehézségeiből a pénzintézetekre nézve általában adódtuk, Budapesten főleg a Hitelbankot érintették azon az alapon, hogy a két intézet között fennállott régi baráti kapcsolatokból' kifolyólag az intézetre téves feltevések alapján hátrányos következtetések vonattak le. Mindezek a körülmények a nyári hónapokban betéteknek és kamatozási pénzeknek elvonásához vezettek. Miután azonban az intézet abban a helyzetben volt, hogy fel- készültségének és megalapozottságának hathatós bizonyítékát szolgáltathatta, a forgalomba került híreszteléseknek el kellett némulniok. Az év további folyamán azután — bár a pénzpiaci helyzetnek megfelelően egyelőre szerényebb mértékben — ismét megindult az uj betétek képződése és a folyóüzlet továbbbi megélénkülése. A folyó évben az uj betétek képződése tovább folytatódott. A nyereség- és veszteségű zárnia a javasolt leírások keresztülvitele előtt 5,849.162 pengő nyereséggel zárul. Tekintettel a súlyos gazdasági helyzietre, valamint annak jövőbeli bizonytalan alakulására, az igazgatóság az egyes vagyonitételek értékelésénél a legmesszebbmenő óvatosság szemmel- tartásával 3,256.564 pengő összegű rendkívüli Leírásokat foganatosított. Ezen leírások keresztülvitele után 2,592.598 pengő marad a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság elhatározta, hogy e hónap 19-re egybehivott rendes közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy aiz idén osztalék ne fizettessék, hanem 500.00 pengő a> rendes tartalékalap növelésére, 200.000 pengő az értékcsökkenési tartalékalap erősbitésére, 1,000.000 pengő az alkalmazottak nyugdíjalapjainak javadalmazására fordittassék, a fennmaradó 892.598 pengő pedig az 1932. üzletévre vitessék elő. A lefolyt évre vonatkozólag tantiéin folyósítására nem kerül sor. Az intézet mérlege 138.4 millió pengő betétállományt mutat (ebből 45.8 millió pengő takarékbetét a tavalyi 61.3 millió pengővel szemben és 92.6 millió pengő folyószámla- betét a tavalyi 147.2 millió pengővel szemben). A egyéb hitelezők tétele 136.2 millió pengőről 96.5 millió pengőre csökkent. Ebből az összegből 79.5 millió pengő (a múlt évben 93 millió pengő) esik a- felek részére külföldön lekötött hitelekre (rembours-, ln- tézvényezési hitelek, stb.), 17 millió pengő pedig (a múlt évben 43.2 millió pengő) a folyóüzlietben van elhelyezve.--------mm II inaim '■ ------------A Salgótarjáni Kőszénbánya RT. igazgatósága szerdán tartott ülésében megállapította az 1931. évi zárószámadásokat és elhatározta, hogy a f. évi március hó 19. napjára egybehívandó rendes évi közgyűlésnek részvényenként — az előző évi 3 pengővel szemben — 2.25 P osztalék kifizetését fogja indítványozni. ALAPlTASI EV Lüio BÚD A PESTI BÉLYEGTŐZSDE Budapest, IV. Kossuth Lajos-u, 7 TELEFON: 890—63. Legújabb nagy árjegyzékünk 20 fill, levélbélyeg ellenében, mely az első vásárlásnál levonható. KLEMEN!JÁNOS épület- és diszműbádogos egészségügyi berendező Budapest, VII., Rottenbiller-u. 7. TELEFON: JÓZSEF 345-14. STEINHÄUSL ÉS HÖLDER templom-, lakásfestő és mázoló cég. IX., Mester-U. 27. Telefon: J. 308-24. Köztisztviselők kedvezmenyes szállítója! Proczeller Bálint kövező meder Budapest, X., Korpoitaf-tB. 11. ____TdWon { Kőhegy 74- 84.
