Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-05 / 9. szám
'—1—niBJTDXVESI 1932 március 5. A határozati javaslat szerint a párt biztosítja a fiatalságot, hogy minden jogos törekvését és akcióját az elhelyezkedés mielőbb lehetővé- tételére a legmelegebben támogatja. Ennek biztosítására felhívja a fiatalságot, hogy kerületenként szervezkedjék. A párt az ifjúság vezetőit a kerületi választmányokban szívesen látja. A párt felhívja a fiatalság kerületi szervezeteit, hogy sürgősen készítsenek katasztert az állásnélküli fiatalokról, hogy az esetleges alkalmaztatásnál környezettanulmány és egyéb ellenőrzés által az igazságosság és méltányosság érvényesülhessen. Kétségtelen, hogy a Krizs-féle bizottság által készített határozati Javaslatot, amely az ifjúság elhelyezkedésének megkönnyítésére komoly és megvalósítható intézkedéseket foglal magában, egyhangúan fogja a várt elfogadni. Az ifjúság már e határozat kapcsán láthatja, hogy a Keresztény Községi Párt, mint a főváros legnagyobb guvernementá- lis pártja, komoly és becsületes eszközökkel harcol az ifjúságért és annak elhelyezkedésére a szükséges intézkedéseket a legszigorúbb kérlel- hetetle-nséggel keresztül is fogja vinni. Szó van egyébként arról is, hogy a határozati javaslatban tervbevett intézkedéseket a várt rendkívüli közgyűlés összehívásával vigye előbbre a megvalósulás utján. Csehacsek Vilmos oueg-. parcellán- is Mpuerel Kereskedő Budapest, tv., PronaszHa ottoearu. 4. Briinfll János S3 ss Dadapest, VII , petema Sándor bcca m KOzpontl fülé«. — Melegvíz készülék, — Vízvezeték. Csatornázást- As gázberendezések. — Berendez Tárotoknak TtmnOToket csatornázásokat ét deritgtelepekot - Teiq—; lOutt SIS—19 ^ooooo'jotxxxj,joc.^jooucxjatj(xyjoooor)QriooouoC30o>30ooooooa EULAS JÁNOS átépítő és kővezffmester BUDAPEST, III., Bécsi-al 121. felelőn: öí-t-oi. Temetők a lakóházak között Irta: Legeza Pál Nemcsak közegészségi szempontból, hanem egyéb szempontokból is felette kívánatos a temetőknek akként való elhelyezése, hogy azok lakóházakhoz közvetlenül ne csatlakozzanak. A mai idegölő életviszonyok között, amikor minden idegszálunk feszül a sok megpróbáltatás hatása alatt, különösen fontos, hogy a gyarló ember szeme előtt ne legyen állandóan, a nap minden szakában szemlélhető a temető a maga borongós hangulatával. Sok panasz hangzott el már amiatt, hogy Budapesten, az ország fővárosában a temetők mindig közelebb és közelebb kerülnek az élő emberek otthonához. Budapesten nem egy helyen csak egy-két méter, vagy ennél is kisebb terület választja el a temetőt a lakóháztól. Példa erre az I. kér. Csörsz-utcában lévő régi zsidótemető esete. Amikor ezt a temetőt kihasították, akkor annak környéke lakatlan terület, pusztaság volt, mert ennek a városrésznek a fejlődése, beépítése egészen aj keletű. A Kohanitáknak ez a temetője most már közvetlenül határos a Csapó-féle hatemeletes bérházzal, amely a Böszörményi-ut és a Csörsz* utca sarkán épült, úgyszintén azt még két oldalról határolják házak. Van ugyan a házak és a temető között egy düledező kőfal, de ez semmiképpen sem akadálya annak, hogy a bérházak folyosóiról a lakóknak ne nyíljék kilátás a puszta temetőbe, amely fák nélkül a zordság, a szomorúság képét tünteti fel. A házak lakói nők, gyermekek, ha akarják, ha nem, kénytelenek a temető csupasz sírköveit látni s a panasz szerint ez a kép idegzetükre megy. Ebbe a teinetöbe nem régiben még temettek, mert ide helyezték Koppel volt főrabbit. Távol áll tőlünk e kérdésnek felekezeti szempontból való felvetése, csupán a helyzetet óhajtjuk szóvá tenni és az orvoslás módját keresni annak, hogy a fővárosban a temetőket igyekezzenek a lakótelepektől elkülöníteni és befásltani. Gondoljon a hatóság arra, hogy kegyeleti szempontból is a temetőt mentesíteni kell a mindannapi profán mentői, a zajtól. A temetőhelyekről csak egy régebbi törvényünk, az 1876. XIV. t.-c. intézkedik, de az is hézagosán. E törvény 117. §-a a többek között kimondja ugyan, hogy a temetőknek a lakóházaktól való távolságát, fákkal beültetését stb. rendeleti utón fogják szabályozni. De ilyen rendelet tudtnnkkal nincs; sem a főváros, sem Pest vármegye törvényhatósága idevonatkozó szabályrendelete nem intézkedik erről. A mostani idők lehetetlenné teszik számunkra az elmaradt pozitív alkotások megvalósítását, de azt megengedik, hogy a hatóságok ilyen kérdésekben Is megfelelő rendelkezéseket léptessenek életbe, hogy alkalomadtán azokat a gyakorlati életben is jól és célszerűen érvényesíteni lehessen. Legalább egy szélesebb közutat kellene nyitni a lakóházak és a temetők között, mert a most említett állapot, valamint például a Farkasréti temetőnél is észlelhető hasonló esetek több előrelátást, nagyobb gondosságot kívánnak a temetőhelyek megválasztásánál. DEBRECEN ETTEREM RÁKÖCZI-UT 88 DÉLI MENÜ P 1.40 KERESZTÉNY SZABÓIPIROSOK SZÖVETKEZETE rmon poszto nagyáruháza BUDAPEST FOOZLEI: II., KÁROLY KIRÁLY-UT 30. FIÓKÜZLET: II., ZSIGHOID OCH H. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát Valódi angol szövetekben és más gyártmányú divat különlegességekben nagy választék. Hazai szövetekben, bélésárukban és szabókellékekben a legolcsóbb bevásárlási forrás. Hitelképes egyéneknek fizetési kedvezményt nyújtunk. Butterweich Antal kályhás mester Budapest, II., Batthyány ucca 2 Tel.-hlvó: Aot 518-76 Zongorák, pianinók, ajak, átjátszottak részletre legolcsóbb- ban beszerezhetők LSpovniczky Szevér zongorakészitő mesternél. Javítás, hangolás, bőrözés jótállással Erkel-utca 20. sz. But. 867—97 Tűzifa, szén, építési anyagok Rlngwald Sándor Budapest, L, Belső Jászberényl-nt 14 Telefonsxáa: Kőbánya 76-14 városi 'JsztulselOkneíTílzetésl könogttfissk íUEOCtt OTI0 9R60NAGYAR Budapest, X., 8x1 ölige ti-u. 19 CR&kosIalva). Teletex: J. a»-45 Uj oaooÁal, valamint homlok latsípok ezillitáját ás KÁpjjwklwht mértékeit árban czaktz erű és művé szí kivitelben elvállalónk. DALKÓ ÖÄB0R képesített ácsmester, építési vállalkozó Budapest Vln Vörösmaríy-utca 75 Városházi notesz A VAROS FŐTISZTVISELŐI KÁRÁBÓL meggyógyult L amott e Károly, aki már ismét résztvesz a variamenti hatos bizottság költségvetési tárgyalásán. Egészséges Szlovák tanácsnok is. a közjogi ügyosztály vezetője, C s árm ah n Ferenc és Bódy László azonban még mindig betegek. * EPERJESSY ISTVÁN DR. TANÁCSJEGYZŐ, akit egy összeszó- lalkozásr hevében sógora agyonlőtt, a legutóbbi időkben az erzsébetvárosi elöljáróságon teljesített szolgálatot. H amv a s y elöljáró második helyettese volt a halkszavu, csöndes, szerény tanácsjegyző, akiről valóban el lehet mondani, hogy a légynek sem vétett. Szorgalmas, a végtelenségig vontos és precíz embernek ismerték kollégái. Évekkel ezelőtt a központban, a közegészségi osztályban működött, onnan került ki még fogalmazó korában előljárósági szolgálatra. V olt azonban eqy szenvedélye Ever jes sy Istvánnak, amiről kevesen tudtak: a végtelen szeretete, mondhatni rajongása Buda és a budai hegyvidék iránt. A budai gyógyforrások, a budai hegyvidék történeti emlékei izgatták az ő termékeny fantáziáját, ezekről a problémákról cikkezett, könyvet adott ki, agitált. Alig volt ezekkel foglalkozó előadás, amelyről ő azonnal ne adott volna e x y r e s s ajánlott levélben tudósítást az U j Búd av estnek. Jegyzője is volt az egyik budai problémákkal foglalkozó társaságnak: határtalan szerénységére mi sem jellemzőbb, hogy az általa adott tudósításokban mindenkor kínosan kerülte, hogv saját személyéi meg kelljen említeni, ö csak a közért dolgozott, egyéni szemvontjai sohasem voltak. Kissé görnyedt alakja, az elválaszthatatlan pipával, most már véglegesen és tragikus váratlansággal tűnt el a VII. kerületi elöljáróság huzatos folyosóiról. A fiatalon elhunyt, kitűnő Everjessy István dr.- tól szeretettel és részvéttel veszünk búcsút! * A VÁROSHÁZI INFLUENZA- FRONT mintha csökkenne terjedelemben és intenzitásban egyaránt. B e dnár z Róbert, a belvárosiak kitűnő ayátvlébánosa, aki kedden este esett váratlanul ágynak, huszonnégy óra múlva már legyűrte a lázt és fel tudott kelni. Sőt Joa- novich államtitkár ur is, mindnyájunk szeretett Pali bácsija, alig egy hetes gyengélkedés után talyra- állt. Kikerült a kórházból C s elé- nyi Pál dr„ aki súlyos tüdőgyulladáson ment át. Néhány nayig influenzában feküdt T over ezer Ákosné, a keresztény női vártszövetség elnöke, de már ő is egészséges. * AZ INFLUENZÁS IDŐ ELLENÉRE szév számban voltak együtt a Kemény Legények hétfői összejövetelükön. Kedélyes beszélgetésük közben szólalt fel II ov szky János kormányfőtanácsos, a Baross Szövetség uj elnöke. Megköszönte N a g y Ferenc kapitánynak, hogy elnöki beiktatására a hivő kürtöt meg fújta és igy a Kemény Legények bajtársiasságának kifejezéséül csaknem, teljes számban megjelentek. A bajtársi érzés ezen imyozáns kifejezése feltűnést is keltett az) ünnepségen és ezért hálás szívből jövő köszönetét mond úgy Nagy Ferenc kavitánynak, mint a Kemény Legény bajtársak összességének. A Baross Szövetség nagy munkájában segítségül hívja a Kemény Legényeket, mert tudja, ha megígérik, szavukat meg is tartják. Király Kálmán ügyosztályvezető főtanácsos köszönte meg a kapitány nevében az üdvözlést és kérte a jó Istent, adjon Ilovszky barátunknak erőt és kitartást nagy munkájához, mert meg van győződve, hogy elnöki tisztét is a Kemény Legények szellemében fogja végezni. Szigeti János felsőházi tag köszönte meg a kapitánynak, hogy ismét felsőházi tagnak választották meg. A székesfőváros autonómiájáért való harcban annyi ellenséget szerzett, hogy az ismét való megválasztását kapitányunknak és a Kemény Legényekhez való tartozósá- gának köszönheti. Ezt csak úgy hálálhatja meg, ha a jövőben is a kapitány vezetése alatt Kemény Legény szellemben fog munkálkodni. Nagy Ferenc szólalt fel ezután. Jelezte, hogy ő inkább cselekszik, mint beszél, de előtte elhangzott felszólalások késztették arra. hogy válaszoljon. Elsősorban köszönti Ilovszky Jánost, mint a Baross Szövetség elnökét. A szövetség méltóbb férfiút elnöki székbe nem ültethetett, mint Ilovszky Jánost, ki évtizedes munkásságával bizonyította be, hogyan kell a keresztény magyar iparért és kereskedelemért dolgozni. Bízik Ilovszky rátermettségében, szorgalmában, becsületes keresztény magyar szivében, hogy a magyar ipar és kereskedelem újjászületését a Baross Szövetség meg fogja teremteni. Szeretettel üdvözli Szigeti Jánost, mint a keresztény magyarság régi harcosát. Büszke arra, hogy Kemény Legények közé tartozik, meri Szigeti soha meg nem feledkezett keresztény magyar voltáról, de arról sem, hogy Kemény Legény. Kéri a jó Istent, hogy adjon neki erőt és kitartást, hogy szellemünkben hazánkért, székesfővárosunkért a Kemény Legények büszkeségére még sokáig dolgozhassák. * HETEK ÓTA VISSZHANGZIK a sajtó és a városházi közvélemény a fővárosi utcák veréb- és galambállományáról. A legkülönfélébb tervek és ötletek merülnek fel a Váciutca verebeinek és az Ándrássy-ut galambjainak kiirtására, kiderül azonban, hogy a szépen kicirkalmo- zott megoldási módok, és csodaszerek a, gyakorlatban semmit sem érnek. Nem beszélünk most a különböző humoros irtószerekről: ezek közül az a legfantasztikusabb, hogy minden verébnek sót kellene hinteni a farkára, ettől a művelettől annyira megijednek a verebek, hogy elrepülnek és Kelenföldig meg sem állnak. A verebek elfoga- tását a sóhintés keresztülvitele céljából olyképpen gondolja el a feltaláló, aki az ötletet a szabadalmi hivatalhoz is beterjesztette, hogy óriási hálóval borítsák be a Váci-utca alsó részének fáit, a hálóba berepülnek a verebek, kir epül- n i azután semmiképpen sem tudnak. A régi közmondást, hogy verebet dobszóval fogni nem lehet, irtási szempontból olyképpen modulálják, hogy a zaj elriasztja a szemtelen és félénknek egyáltalában nem mondható állatokat. Ez a megoldási mód, seyn vált be, a budapesti verebek a csendrendelet idején edzve vannak mindenféle zaj ellen, az Irányi-utca villamoszaja már direkt kellemesen in- gerli apró dobhártyáikat. Felmerült az az idea is, hogy baglyokat telepítenek a váciutcai fákra, lévén a bagoly halálos ellensége a verébnek. Az idea azonban csődöt mondott, mert nem tudták eldönteni, hogy élő baglyokat spárgával kötözzenek-e a verebek elriasztása céljából
