Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-20 / 7. szám
IX. évfolyam 7. szám Budapest, 1932 február 20 XIJ BUDAPEST r r\ W ^ 7 . au°S . U ___________ . ________ * M ^ — ---- - - . ^ rvUTlKAl Előfizetési Arak: Egész évre............................................. 30 pengő Eé l évre........................................ 13 pengő Eg yes szám Am AO fillér D O B Y ANDOR D» Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-utcá 9. Telefon: Auf. 828—23. Poslatakarékp. chequeszámla : 30913 Nincs végeladás Olcsón venni, drárján eladni: ez a háborúból ittmaradt laza erkölcsű elv keres most bejáratokat és kijárásokat, hogy a városházára surranjon. Tizenöt esztendővel a siberek és a lánckereskedők olcsón vették és drágán adták el az árut: a városháza környékén tanyázó újfajta kereskedők abban különböznek háborús kollégáiktól, hogy a maguk silány portékáját drágán akarják a városra rásózni, viszont a főváros közönségének más értékes objektumait fillérekért, vagy még olcsóbban szeretnék megkapar itani. Egyik oldalon azok, akik avult szanatóriumokért akarják a főváros maradék pénzét megkapni, másik oldalon az üzemek után nyulkáló szőrös kezek: ez a városházi üzleti hadszíntér karakterisztikonja. Klasszikus szavakkal utasítja el a Szent Gellért-fürdőnek és tartozékainak bérbevételére irányuló Gél- lér—Haán-féle ajánlatot a polgár- mester: Igen súlyos Inba volna, — állapítja meg a törvényhatósági tanácshoz intézett polgármesteri előterjesztés — ha a székesfőváros a komoly értelemben vett fürdőváros megvalósítása szempontjából jelentéktelen, pénzügyi és vagyoni érdekből pedig semmi előnyt nem nyújtó megoldásért hosszabb időre lemondana a fürdők felett való rendelkezési jogáról. íme, igy fest a valóságban a bérbevételi ajánlat kincseket Ígérő szivárványa! Arról az ajánlatról, amely délibábok tömegével kápráztatta a fővárost, a mikroszkopikus vizsgálat után kénytelen megállapítani a polgármester, hogy „a főváros a fürdőváros gondolatának a saját maga, által való megvalósitásáról csak abban az esetben mondhat le és csak akkor bizhatná ennek a megvalósítását a magántőkére, ha egy olyan hatalmas tőkével rendelkező vállalkozás ajánlkozna, amely Budapest fürdővárost nem egyes részletében, hanem a maga egészében volna hajlandó megépíteni“. G. Sallustius Crispus írja Rómáról: Ó, te szerencsétlen város, azért nem adod el önmagadat, mert nem találsz vevőt! A kétezeréves feljajdu- lás füven jellemzi Budapest vezetőségének tisztult erkölcsi felfogását, amely határozott mozdulattal utasítja vissza az ezért vagy azért a, vagyontárgyért kinyúló kezeket. A római romlottsággal szerűben áll a római jellem, az üzleti mohósággal a tiszta erkölcs, a jogtalan magánérdekkel szemben a jogos közérdek. Jól esik ezeket a megállapításokat leszögezni, amikor azt látjuk, hogy a piszkos áradattal ostromolt városházi fórumon mindig és változatlanul hótiszta, a páros vezetőinek tógája! Kétségtelen, hogy korunkban a város vezetésében megnyilvánuló szilárd akaratra, rendíthetetlen tisztességre és változhatatlan becsületre nagyobb szükség van, mint valaha. Budapest legválságosabb esztendeit éli; amikor valóban nem az alkotásoknak van az ideje, hanem arra kell gondolni, át lehet-e hiánytalanul menteni megmaradt értékeinket egy szebb és boldogabb jövendő, fiaink, vagy talán csak unokáink részére. Megőrizni mindent, ami megőrizhető, megmenteni mindent, ami megmenthető: ha kissé negativ lehetőség is, de olyan magasrendü erkölcsi kötelezettség, amely a, töprengő dán királyfi ma annyira aktuális kétkedését idézi: kilendült a világ helyéből, kárhozat, hogy én születtem helyrehozni azt! — Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi költségvetés letárgya- lása a parlamenti 33-as bizottság hatos bizottsága előtt a keddi napon megkezdődött. A még Londonban tárgyaló Teleszky János nyug. pénzügyminiszter, a hatos bizottság elnöke helyett Keresztes Fischer Ferenc dr. belügyminiszter foglalta el az elnöki széket, aki mellett Ripka Ferenc dr. főpolgármester foglalt helyet. A belügyminisztériumot Tatics osztályfőnök, aki a költségvetést ismertette, a pénzügyminisztériumot Varga, államtitkár és Lukács Ödön miniszteri tanácsos, a városi osztály vezetője, képviselte. Az első értekezleten a hatos bizottság tagjai közül Wolff Károly dr., Kozma Jenő dr., Eszter- házy Móric gróf és Papp Géza báró jelentek meg. A főváros részéről Sipőcz Jenő polgármester vezetésével Liber és Borvendég alpolgármesterek, Lamotte pénzügyi tanács— Az Uj Budapest tudósitójától — Gallina Frigyes tanácsnok, az elnöki ügyosztály vezetője, e héten megkezdte tárgyalásait a racionalizálási javaslat előkészitése érdekében. Gallina tanácsnok, akit Sipőcz polgármester racionalizálási biztosnak nevezett ki, előbb alaposan áttanulmányozta az összes rendelkezéseket, amelyek az uj fővárosi törvényben a városházi adminisztrációra vonatkoznak és a lefolytatott tanulmányozás alapján programot készitett magának. (Gallina tanácsnok, akit megkértünk, hogy a megoldásra váró problémákról és általában racionalizálási munkaprogramjáról bennünket tájékoztasson, azt a kijelentést tette, hogy érdembevágó nyilatkozatot nemcsak azér t nem tehet, mert még tulajdonképpen a gyakorlati munkálatokat meg sem kezdte, hanem azért sem, mert polgármesteri rendelet értelmében nyilatkozatot tennie nem szabad. Ilyen körülmények között Liber alpolgármesterhez fordultunk felvilágosításért, mivel az elnöki ügyosztály az ő ellenőrző hatásköre alá tartozik. Aziránt érdeklődtünk elsősorban, hogy a racionalizálás előkészítése a gyakorlatban miként történik, megkérdeztük továbbá, hogy a racionalizálási munkálatok nők és a költségvetés előadói voltak ott. Végig résztvett a miniszteriális tárgyaláson Papanek Ernő dr. számszéki igazgató is. A költségvetés tárgyalásának első napját Sipőcz polgármester expozéja töltötte be. A polgármester hatalmas beszédet mondott a város pénzügyeiről, általánosságban fejtegette a főváros háztartási elveit, rámutatott a bevételek és kiadások viszonyára és közölte azokat a korlátozó intézkedéseket is, amelyeket az elmúlt költségvetési év és részben már a folyó esztendő során is a költségvetés helyes alakulása érdekében tett. __ Értesülésünk szerint a polgármester' beszéde nagy hatást gyakorolt a, jelenlevőkre és általában olyan kedvező atmoszférát teremtett a költségvetés hatos bizottsága előtt való tárgyalására, amely a fővárost illetően jótékony hatását kétségtelenül éreztetni fogja. eredménye junktimba kerül-e az általános státusrendezéssel? Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Gallina tanácsnok ur a polgár- mester úrtól kapott megbízás alapján végigjárja majd az összes városházi ügyosztályokat, majd az elöljáróságokat. Mindenütt tárgyalásokat folytat az ügyosztályvezetőkkel és az elöljárókkal. Megállapítja minden egyes ügyosztályban és minden egyes elöljáróságon kü- lön-külön, hogy mekkora tisztviselői létszámra van szükség, megvizsgálja továbbá az adminisztráció gyakorlati lebonyolításának a módozatait is. Úgy az adminisztráció technikájára nézve, mint az ügyosztályi vagy előljárósági létszámra nézve kialakul majd a véleménye és ennek alapján készíti majd a polgármester ur számára a városházi adminisztráció recionali- zálására vonatkozó előterjesztését. Figyelembe kell vennie természetesen a fővárosi törvénynek azt a rendelkezését is, amely szerint illetékes helyről nyert információink szerint a főváros teljes bizakodással tekint a költségvetés belügyminiszteri jóváhagyása elé, mert a miniszteriális tárgyalások első napjain annyira, messzemenő kedvező hangulat alakult ki a főváros irányában, amely a fővárosi költségvetést illetően a legnagyobb mértékben újnak és meglepően jónak mondható. Csütörtökön folytatták ugyancsak a belügyminisztériumban a költség- vetés tárgyalását. Arra vonatkozóan, hogy ezek az ülésezések meddig fognak eltartani és mikor kerül sor a kormányhatósági jóváhagyásra, egyelőre még hozzávetőlegesen sem lehet felelni. Valószinü- leg még hetekbe kerül a döntés, főképpen azért, mert a hatos bizottság tagjai egyéb nagyarányú elfoglaltságaik miatt az ülésezések terminusait csak nehezen tudják összeegyeztetni. Budapestet tizennégy kerületre kell osztani, vagyis négy uj elöljáróságot kell majd felállítani. Az előterjesztés végeredményben tehát az egész városházi tisztviselői létszámra vonatkozóan konkrét megállapításokat fog tartalmazni. — Egészen természetes, hogy a racionalizálási javaslat szoros összefüggésben fog állani a készülő státusrendezési javaslattal. A státusrendezésre vonatkozó előterjesztés elkészítése éppen azért késik, mert meg kell várnunk, amíg a racionalizálási munkálatok befejeződnek. A racionalizálási javaslat megállapításaihoz fog majd igazodni a státusrendezés. A főváros vezetősége e státusrendezéssel kapcsolatosan semmiesetre sem gondol tisztviselők elbocsátására, Ha a vizsgálatok alapján szükségesnek mutatkoznék is valamelyes létszám- csökkentésnek a végrehajtása, ^ a gyakorlatban ez nem fog elbocsátásokat maga után vonni, mert hiszen a létszámcsökkentést az elhalálozások folytán megüresedő állások betöltetlenül hagyásával is el lehet érni, de még erre sincsen szükség*, ha tekintetbe vesszük, hogy négy uj elöljáróságot kell majd felállítani. Az üzemekhez külön racionalizálási biztost küld ki a polgármester Llber alpolgármester nyilatkozik Oaiilna tanácsnok racionalizálási munkaprogramjáról, a négy nj elöljáróság felállításáról és a városháza aktuális személyzeti kérdéseiről A belügyminiszter einökiésévei a hatos bizottság megkezdte a fővárosi költségvetés tárgyalását Sídőcz polgármester expozéja kedvező hangulatot teremtett a költségelőirányzat számára - Még hetekig eltarthat, amig a tárgyalások eredményeképen a költségvetés jóváhagyására kerül sor
