Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-20 / 7. szám

2 armntAPEsr 1932 február 2& mir” ft — Ami egyébként a racionalizá­lási munkálatokat illeti, itt meg kell jegyeznem, hogy a legközelebbi jövőben megtörté­nik a fővárosi üzemek racionali­zálási biztosának a kinevezése is. A polgármester ur ugyanis úgy ha­tározott, hogy az adminisztráció ra­cionalizálását az üzemeknélr is vég­rehajtja. Az üzemekhez tehát külön racionalizálási biztost küld majd ki a polgármester ur. Általános az a véleményünk, hogy az üzemek ra­cionalizálási biztosa által szerzett ta­pasztalatok alapján mód nyilik majd az üzemi gazdálkodás gazda­ságosabbá tételére. Liber alpolgármesternek ez a nyi­latkozata megvilágítja a városházi adminisztráció racionalizálásának módjait és kitűzött céljait. Város- politikai körökben élénk feltűnést és érdeklődést fog kelteni Liber al­polgármester nyilatkozatának az a része, amely szerint a fővárosi üze­mekhez a polgármester külön racio­nalizálási biztost fog kiküldeni. TET0FI0ÉS, pasa-, cserép-, Kátranyiemez-, facement- tedési es t&tözetieHarüamartäs! uáiiaiat ifi. háber sAkd&r feföfedömesfer Budapest, mi.. Király-utca 7. Tel.: J. S23-2Q kútfúrás Kútépítési és mélylurási uéliaiat felt. Budapest I., Attila-ucca 69. TllirON SZÄN: 57-9-38. PróbaturásoK Artézi hutah sziiröhutah SUlijeszföhutah BánitafurásoK Budavldéki Kőszénbánya Társulai Városi iroda : Budapest, V., Berlini-tér 2. sz. TEL ETON: 11-6-42. Bányatelep: NdgUlfOVdCSi MÉSZÁIteS LORINCZ ’ lakatos-, bádogos- és szerelőműhely Budapest, I., Cnyedi-utca 4. sz. Tasszerkezet, vasredönyök, napellenzök és ablakredőnyök gyártása Egy tanácstag naplójából Irta: Ilovszky János A tisztviselők, iparosok, kereskedők megértik egymást! Az életben ritkán adódik ünnepnap. Sokszor évek múlnak el anélkül, hogy a teljes öröm, boldogság érzése szállana meg, ba csak percekre is, szi­vünket, lelkünket. A vasárnapi Baross-ünnep s é- g e n nem percekre, hanem reggel­től késő éjíélutánig — szeme­ken, szavakon, tekintet etn, mozdulaton, beszéden, h a 1 k zsongáson át — érezhető volt a sze­retet. Úgy áramlottá körül az egész ün­nepséget a magyar ipar, kereskedelem emelésére a szeretet árja, mint a Golf­áramlat a brit szigeteket... Az ünnepséggel kapcsolatban feltűnt egy jelenség, amely mellett nem lehet szótlanul elmenni. Az, hogy a KANSZ és FANSZ elnök­sége, a beteg Tatár Béla tanács­nok kivételével, Budapest székesfőváros főtisztviselői kara teljes számban, mint­egy száz főnyi városi főtisztviselővel együtt jelent meg a Baross-ünnepségen. Ez egy olyan jel, amelyből sok következtetést lehet le­vonni. Azt, hogy a keres k ed ölt­nek és iparosoknak becsülii kell a tisztviselő-társadal­mat, mert az velük érez és örül, ha ennek tanú jelét ad­hatja. Igaz, hogy a vasárnapi megjelenésük, szói részben annak a kapcsolatnak is, amely személyes vonatkozású. De álta­lában elő kell segíteni annak lehetősé­gét, hogy az ipar és kereskedelem ve­zetői és a tisztviselők között a rokon- szenv még jobban elmélyüljön. A kereskedelem és az ipar jól tenné, ha a tisztviselői kart, amely most jöve­delmeiben mód felett le van gyengitve, árkedvezményben részesítené! Külön­ben erről még fogunk beszélni! E rovatban azért adtam hangot fenti nézeteimnek, hogy ebben a gyűlölködő világban előfordulnak esetek, amikor a megbecsülésért, megbecsü­lést lehet várni és adni, ba... ha a cselekedetekben egyedül ez az irány­adó. A gyűlölet vonalai a háborn kezdete óta lassan átfogbatatlan vastagságúvá terebélyesedtek el. A Baross-ünnepség általános képe mást mutatott. Sőt! íme a jelenség, hogy megértéssel és sze­retettel tudnak lenni egymás iránt az emberek: az iparos és kereskedő megérti és megérteti magát a tisztviselők társadalmával! A gyűlölet oszlopa talán vékonyodik? Hát csak vékonyodjék, hogy mint cu­dar, rossz emlék mihamarébb végleg el­tűnjék! Kávé, tea ______. FR 8TELLI DEISINGER !¥., Ferenciek tere 1. Királyi Bérpalota I SCHMIDT TESTVÉREK Nmimtalestékiivár Rt. icim : r aroenícnnua» Postatakarékpénztárt HJ. — Folyószámla tank központjánál Telefon : Aut. 852-85. Táviratcím : Farbenschmidt Rákospalota. — M. Klr. Postatakarék csekkszámla szám: **52850. az Angol Magyar Bt Gyárt: KÖ-, könyvnyomdái-, valamint oflsettestékeket. Mint killöulege sségeket készit: Speciális gyártmányú olaj-mélynyomó festéket, anilin guminyomó és'bádognyomó festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány-u. 41 WiHARTFERENC ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST. VII., COLUMBUS-U. 5/b. __________Telefon i József 350—97. ST EINE» ÉS SZIHPER szobafestők, mázolók, disz- és templomfestők Budapest, IX., ClIŐI-ut 57. Telefon ■ József 306 - 29. Nagii Antfal ■ Romlós éi Kertén /«IlléSS mér»i>ki vállalat r-maaaaaa T0„ mQvezetöJe Hat enn. villanyszerelő, villamossági vállalata IV., KMS IVOR-U. 6. Telefon: A. 866-83. Rádió service, accumnlatorok töltése és Javí­tása. Díjtalan költségvetés és szaktanácsadás. DALKO GÁBOR képesített ácsmester, építési vállalkozó Budapest VI., Vőrösmarty-utca 75 UHUIKAT JÓL. OLCSŰR BALIIITSAllDOR KÉSZÍT Vili, SOM-UTCA 34. TELEFON: 30-8-73. Dona Döme és Társa I Papír és írószerek gyári raktára a „Papirmalomhoz“ Budapest, IVM Aranykéx-u. 6 Telefon: Automata 877—15. Alapítva: 1790-ben. Városházi notesz PARÁDÉS NAP VOLT A VA­SÁRNAPI, nem is pirosbetüs, ha­nem aranybetüs vasárnap. Az ün­neplések sorozata, amellyel kora reggeltől a késő esti órákig orszá­gos elnökévé avatta a Baross Szö­vetség Ilovszky János kormány­főtanácsost, Budapest székesfőváros törvényhatósági tanácsának illuszt­ris tagját, egy történelmi gondolat felvetésére késztet bennünket: a nagy idők szülik-e a nagy embere­ket, vagy a nagy emberek terem­tik-e meg a nagy időket? Azt hisz- szük, a históriai tételnek az utóbbi variánsa a megfelelőbb, de min­denesetre az inkább alkalmazható erre a fagyos télutói vasárnapra. A Baross Szövetség — tisztesség ne essék, szólván — eddig meglehető­sen a nyilvánosság kizárásával mű­ködött, a maga szűk körén túl alig vettek tudomást erről a szép célok­kal harcoló egyesülésről. Ilovszky Jánosnak kelleti jönnie, hogy meg­teremtse a Baross Szövet­ség nagy nap j á t, az ő üdvözlé­sére sietett a díszközgyűlésen a szó­nokok szinte végeláthatatlan sora, az ő tiszteletére foglalta el a helyet az asztalfőn a kereskedelemügyi miniszter, a főváros vezetősége, a város és az ország keresztény poli­tikájának szine-virága, hogy mesz- sze kiható és határkőnek tekinthető kijelentéseket téve, kereskedelmi, üzemi politikáról és miegyébről, a Baross Szövetség reneszánszát 'ün­nepeljék Ilovszky János elnökké választásában. De nem célunk a Baross Szövet­ség aranybetüs vasárnapjának rész­leteit elismételni, megtelték azt bő­ségesen a napilapok, a mi hasáb­jainkon pedig maga az ünne­pelt — szeretve tisztelt krónika- írója az Uj Budapestnek — mondja el egy-két érdekes momentumát az elmúlt vasárnapnak. Csak a Vá­rosi Színházi díszelőadásról emlé­kezünk meg néhány sorban, elárul­ván a közismert titkot, hogy az ezerkétszáz cserkész kórusát, amely a népdallá nemesült „Szép vagy' gyönyörű vagy Magyarország“ kez­detű dalt adta elő, maga Ilovszky. János rendezte. Azt mondja János barátunk, hogy soha az életben nem félt senkitől, még az ellenség srap- nellzáporálban sem, de amikor be­vonult a cserkész-sereg: életében először! — a torkában érezte a szi­vét. Ugyanis — utólag elárulhatjuk — a próbák nem sikerültek valami fényesen, nehéz volt az irtózatosj nagy hodályban a földszinten, a pá-, bolyokban, a karzatokon elhelyezettj énekeseket közös stimmre, azaz kö­zös nevezőre hozni, különös tekin­tettel a Városi Színház közismerten borzalmas akusztikai viszonyaira. Végezetül is úgy oldották meg a problémát, hogy Ilovszky nagy­számú külön kürtöst helyezett el a zenekarban, akik aztán megfelelően tudták intonálni az éneket. Amikor a szűnni nem akaró taps­ra a függöny elé lépett a színház rendezője, a jobb kettes erkély­páholyra mutatott, ahol Ilovszky ült családjával. A reflektorok is odavetették a páholyra sugárkévéi­ket, a közönség pedig felálhm ün­nepelte a nap hősét. Ennek a re- f lektor vetítésnek volt azután egy kedves és humoros epizódja is. Az Ilovszky mellett levő egyik páholy­ban egy Dél-Amerikából hazaérke­zett magyár úriember ült, akiről a szinházbaléptekor mindenki tudta, hogy négyszázezer dollárt keresett a salétromszállitáson és ezt a pénzt most idehaza akarja gyümölcsöz- tetni. Az amerikai ur, aki jegyét a díszelőadásra azzal váltotta meg, hogy az Amerikában is híressé vált operettet nézi meg, minden különö- sebb ünneplési terv nélkül, amikor a reflektor néhány sugara az ő pá­holyára is tévedt, ijedten hőkölt vissza és nemsokára el is távozott a színházból. A rossz nyelvek szerint a chilei magyar gyors távozásának az volt az oka, mert azt hitte, hogy — a reflektoros ünnepléssel ott akar­ják tartani a Városi Szín­ház igazgatójának. * A SZERDAI RENDES KÖZ­GYŰLÉSEN újra fellángoltak az izgalmak, amelyekről azt lehetett hinni, hogy hosszabb pihenőre tér­tek a főváros törvényhatósági bi­zottságában. Már előre feszült at­moszférát teremtett, hogy bizo­nyos határozatlanság volt érezhető a felsőházi tagok jelöléseit illetően. Az elsőemeleti főpolgár­mesteri tanácsteremben, ahol Veré­béi y Jenő dr. elnöklete mellett nagy szakértelemmel működött a szavazatszedő küldöttség, alig volt valaki, aki javítás nélkül csúsztatta volna a szavazólapot az urnába. Mindenkinek voltak külön kívánsá­gai, ígéretei, elhatározásai és igy valóban nem kell csodálkozni, hogy olyan eredménnyel zárult a szava­zás, amely mindenki számára várat­lan és meglepő volt. Elsősorban természetesen Glücks­thal Samu számára, akinek a szo­ciáldemokrata Lévai Sándor a következő, kíméletesnek egyáltalá­ban nem mondható szavakkal adta tudomására a büffé egyik termében nagy hallgatóság előtt a kedvezőt­len hirt: — Ön kibukott! Győzött Láng Lajos, tizenkét szavazattöbbséggel! * A TARGYSOROZAT a vihar szempontjából nem rejtegetett ma­gában különösebb lehetőségeket. A szelet Takács István vetette el, azzal a nem is titkolt célzattal, hogy vihart arasson. Ami azután a leg­teljesebb mértékben sikerült is neki. A polgármesteri előterjesztéseket a Horthy MMós Szeretetotthonnak kórház céljaira való felhasználása és a kémény sepr ő-munkakerületek uj beosztása ügyében nagyobb emó­ciók nélkül fogadta el a közgyűlés, az interpellációk áradatának nyu­godt hömpölygését bombaként sza­kította azután félbe Takács István. Nem használt itt a közgyűlés fel­függesztése, főpolgármesteri rendre­utasítás, széksértési kereset: a vihar jött, mert jönnie kellett, — de bizo­nyos az is, hogy a legközelebbi köz­gyűlésen már nyoma sem lesz a mai izgatott hangulatnak ... * SZABADJON NEKÜNK IS egy arisztokrata viccet elmondani, ame­lyet a közgyűlési társalgóban hal­lottunk. Csak azért továbbítjuk, mert a vicc erősen városházi vonatkozású. Tehát: Lenóra grófnő — ez a vicc abban is különbözik a többi arisz­tokrata vicctől, hogy benne nem a közismert Arisztidről, hanem annak ifjú és bájos nejéről van szó — a villamoson utazik. A kalauz megáll előtte és a méltóságos asszony rá­néz: — Kéchek egy szakaszjegyet! A kalauz szintén rátekint a gróf­nőre, letépi a jegyet és tisztelettel­jesen mondja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom