Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-13 / 6. szám
Végre komolyan hozzáfogtak az üzemi problémák megoldásához Szőke Gyilla dr. az üzemi bizottság elnöke : Szó sincs arról, hogy a nagyüzemeket megszüntessük vagy bármely formában magánkézbe adjuk — Mi az igazság a nagy port felvert melléküzemek dolgában? — Senkit sem szabad kenyerétől megfosztani, még ha keresztül is viszik bizonyos melléküzemek megszüntetését 1932 február 13. TTJBTTnWFST — Az Uj Budapest tudósítójától — A városházi élet érdeklődésének központjában a 'felsőházi tagok jövő heti választásán kívül az üzemi probléma áll. Évekig tartó előkészítés és ankétozás után végre megalakult az üzemi bizottság, amely a törvényhatósági bizottság közgyűlésének a főváros költségvetésének tárgyalása alkalmával hozott határozata értelmében a legapróbb részletekbe menően tárgyalja végig a nag$ kérdést, amelyről nyugodtan meg lehet állapítani, hogy az ma a városházi politika gerince. Az üzemi bizottság alelnökéül Szőke Gyula dr. felsőházi tagot választotta meg, akinek nagy jogi és gyakorlati tudása, logikus gondolkodásmódja és közismert igazságszeretete biztosítékok arra vonatkozóan, hogy az üzemi bizottság működésében a Keresztény Községi Párt ismeretes szempontjai százszázalékosan fognak érvényesülni. Az aktuális üzemi problémákat és az üzemi bizottság menetrendjét illetően kérdést intéztünk Szóke Gyula dr. felsőházi taghoz, aki a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Az üzemi bizottság csak most kezdette meg működését és igy még eredményről szólani korai volna. Egy bizonyos: szó sem lehet arról, hogy a nagy üzemeket, mint az Elektromos Müvek, Gázmüvek, Vízmüvek, Beszkárt, fürdőüzemek megszüntessük, vagy bármely formában magánkézre adjuk. Az a benyomásom, hogy nemcsak a bizottság, de az egész közvélemény ellene volna annak, hogy a főváros ezen vagyonkomplexumát most, a legrosszabb időben elherdálja, de különben is a köz érdekében megszervezett ezen intézményeket megszüntesse, vagy magánvállalkozásnak engedje át. Éppen ezért nem is hiszem, hogy a bizottság egyáltalán az ilyen általános közérdeket szolgáló nagyobb közüzemek fenntartásának, vagy megszüntetésének a gondolatával foglalkoznék.-— Vannak üzemek, amelyeknél felvetődött a megszüntetés lehetősége, igy a Községi Élelmiszerüzem, Kenyérgyár, Müszerüzem stb., de ezeknél is csak annyira ment a bizottság, hogy elhatározta az élelmiszerárusitó üzem gesztiójának a tüzetes megvizsgálását a bekért adatok feldolgozása után és ennek eredményeképpen fog állást- foglalni. Meg vagyok arról győződve, hogy a bizottság a javaslatában szorgosan szem előtt tartja a fővárosi törvény azon rendelkezését, hogy az üzemnek elsősorban a közérdeket és azután a jövedelmezőséget kell szem előtt tartania és ennek megfelelően nem csak azt vizsgálja, hogy mit jövedelmez egy-egy üzem, hanem, és pedig elsősorban azt, hogy milyen szolgálatot tesz a köznek és mennyire látja el a főváros lakosságának az érdekeit. — Másképpen áll a dolog a főüzemek kebelén belül keletkezett különböző műhelyekkel és telepekkel, az úgynevezett melléküzemekkel. Ezekre vonatkozólag legelsősorban egy félreértést kell tisztázni. Ha például a fertőtlenítő intézet a saját autóinak a kisebb hibáit házilag kijavítja és e célból tart két munkást, ezt a köznyelven már a fertőtlenítő intézet külön üzemének mondják, holott ez még csak nem is külön önálló műhely és lehetetlen dolog, hogy ott, ahol annyi automobil állandó használatban van, ne legyen valaki, aki a hibákat sürgős szükség esetén azonnal kijavitja. Vagy melléküzemnek tekintik a szegényházban a cipőjavitást, amit egy szegényházi ápolt ott helyben lát el a többi ápoltak számára. Meg vagyok róla győződve, hogy az ilyen „melléküzemek“ nem is fognak komoly tárgyalás alá kerülni, mert nem akarjuk, hogy a bizottság a nevetségesség színében tűnjék fel. Végül is lehetetlen úgy gazdálkodni, hogy minden egyes apró javításért külön kelljen egy-egy iparoshoz fordulni, mert ezzel az üzemnek a teljesítőképessége rendkívüli módon meg van zavarva. — Azonban igen is, komoly tárgyalás alá kell venni az egyes nagy üzemeknek azokat a mellékmühelyeit, vagy üzemeit, amelyek nem szorosan az üzem munkájának az előmozdítására állíttattak fel. így fontos a megvizsgálása ‘ a Beszkárt szabómühelyé- nek, a köztisztasági hivatal és a Beszkárt cipészmühelyének, a lóhusüzem kovácsmühelyének, a kenyérgyár Icikatosmühelyének stb., szóval azoknak az állítólagos önálló műhelyeknek, amelyek látszólag nem közvetlenül az üzem működését szolgálják, hanem legfeljebb bizonyos munkáknak az üzem számára házilag való elvégzésével az üzem kiadásait látszólag csökkentik. Ezeknél igen is meg kell vizsgálni, hogy egyrészt nem csinálnak-e felesleges konkurrenciál a kisiparnak, másrészt nem kerül-e többe a fővárosnak, ha ahelyett, hogy közvetlenül az üzemben végezteti a munkát, azt önálló és pedig elsősorban kisiparosoktól rendeli meg. Itt az üzem gyors és gazdaságos működésén felül kell nagyon is figyelembe venni a közvetett hasznot és érdeket — Az Uj Budapest tudósítójától — Heinl osztrák kereskedelemügyi miniszter jelenlétében néhány hónappal ezelőtt ünnepélyes külsőségek közepette nyitották meg a főváros bécsi idegenforgalmi irodáját, amelyet azóta több oldalról érnek kritikai megjegyzések. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Csilléry András dr. kifogásolta, hogy az irodát nem ma- gyarstilusu bútorokkal és berendezési tárgyakkal rendezték be. Azt mondotta Csilléry, hogy az iroda kiképzése az idegent inkább elriasztja Budapest látogatásától, semminthogy arra csábítaná. Csilléry feltűnést keltő kijelentéseit illetően a polgármester nyilatkozattételre hívta fel a városgazdasági ügyosztályt, amelynek vezetője Kovácséi biztosra veszem, hogy a bizottság itt is a legnagyobb tárgyilagossággal, részrehajlás nélkül fogja véleményét megalkotni. — Még egy fontos szempontot akarok megemlíteni. Annakidején telt javaslatomra elsősorban a Keresztény Községi Párt, de azután a közgyűlés összes pártjai is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a mai nehéz viszonyok között nagyon divatossá vált „leépítést“ úgy kell keresztülvinni, hogy senkit utcára tenni nem szabad, kenyér nélkül senki se maradjon. Ennek megfelelően az is figyelembe veendő az üzemek kérdésében, hogy azok a munkások, akik ma kellő elhelyezkedést talállak ezeknél az üzemeknél, csak azért meg ne fosztassa- nak a munkájuktól, mert elvileg valakinek nem tetszik, hogy egy melléküzem fenntartassék, de az tényleg a fővárosnak a javára szolgál. Még ha valóban meg kell is bizonyos melléküzemeket szüntetni, akkor is csak úgy történhetik, ha az ott alkalmazottakról egyidejűleg kellő gondoskodás történik. — Általában azt szeretném, ha megértenék azok, akik az üzemek barátaiul tüntetik fel magukat és azok, akik különösen az üzemek ellenségeiként szerepelnek, hogy ez a bizottság tárgyilagosan, minden párt és egyéb szempontokon felülemelkedve fogja a feladatát teljesíteni. De szeretném, hogy megértenék az üzemek összes alkalmazottai is, hogy amikor a bizottság a munkáját folytatja, szorgos figyelemmel van arra, hogy senkit az ő jól megérdemelt kenyerétől nem akar megfosztani és a gesztiója a főváros egyetemes érdekének a javára történik, amely természetszerűleg magábafoglalja az alkalmazottak méltányos egyéni érdekének a szemmeltartását is. házy tanácsnok kezdeményezte a bécsi iroda felállítását és aki a bécsi irodát ma is legszemélyesebb ügyének tekinti. Kovácsházi/ tanácsnok arra kéri a polgármestert, hogy amennyiben jelentése Csilléry András dr.-t ki nem elégítené és a bécsi iroda berendezése továbbra is művészi szempontból kifogás tárgya lenne, tekintse meg személyesen a bécsi irodát és annak berendezését szakértő magyar művészekkel és művészi szempontból vizsgáltassa felül. Kétségtelen, hogy a bécsi iroda berendezésénél elsősorban a célszerűségre kellett törekedni, ennek megfelelően a bútorok a ma általánosan elfogadott minden cikornyát és díszt nélkülöző butorstilusban készültek Richter Aladár budapesti magyar 3 Ezeket uj j áíarngve és csiszolva a lorgaimiar léséért arusiiliik SZABÓ OS ZA001II KOMuai-Qi «3 b. az Északi Főműhely villamosmegállójánál TELEFON : J. 404-33. iparművész tervei alapján. Csilléry András dr. magyaros stilus bútorokat kíván a bécsi irodába: az ügyosztály szerint ez a kívánság lehetetlen feladat elé állította volna a tervező iparművészt. Egy irodai felszerelésbe nem valók magyaros, tulipános Íróasztalok, irodai pultok, a propaganda hatás nézőpontjából sem' lehet kívánatos, hogy a várakozók bármilyen magyar és szép, de mindenképpen kényelmetlen fa-székeken legyenek kénytelenek elhelyezkedni. A németek nem gót stílusban, az osztrákok nem a tiroli népművészet stílusában, a franciák nem történelmi butorstilusaikban rendezik be külföldi idegenforgalmi irodájukat: igy érthető, hogy a magyarok, akik az idegenforgalmi propaganda terén az első komoly lépéseket csak most tették, ilyen merész és kétesér- tékü próbálkozással nem mertek kísérletezni. A bécsi idegenforgalmi iroda belső berendezéséről Ybl Ervin miniszteri osztálytanácsos, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti előadója a Magyar Iparművészeiben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat lapjában meleghangú ismertetést irt, amelyben dicséretekkel nem fukarkodott. A bécsi idegenforgalmi hivatal eddigi működéséről szóló statisztikai adatok el kell, hogy hallgattassák azokat a kritikai megjegyzéseket, amelyek a bécsi irodát felesleges és haszontalan intézménynek jellemezték. Január havában 352 osztrák, 140 magyar, 33 német, 29 amerikai, 12 francia, 13 olasz, 9 angol, 3 egyiptomi, 9 japán állampolgár fordult meg a főváros bécsi irodájában, hogy ott konkrét felvilágosításokat kérjen. Vasúti jegyet 53-an, autóbuszjegyet 58-an, repülőgépjegyet 6-an akartak ezek közül az irodában rögtön váltani, 11 -en pedig a Három nap Budapesten jegyfüzetét akarták megvásárolni. 35-en budapesti elszállásolási lehetőség iránt érdeklődtek, 33-an külföldi pénzt akartak pengőre átváltani, 8-an pedig vizumszerzésére kérték fel a bécsi irodát, hogy Budapestre jöjjenek. A bécsi iroda fennállásának első negyedévében 350 budapesti térképet, 2000 nyilas prospektust (a prospektusnak ez a fajtája nyilakkal magyarázza meg Bécs és Budapest távolságát különböző közlekedési eszközökön), 3300 képekkel ellátott prospektust, 25 egyéb prospektust, 6000 idegenforgalmi jellegű számolócédulát és 15.000 idegenforgalmi reklámbélyeget adott ki az érdeklődőknek. És mindez! az idegenforgalom szempontjából leghalottabb időszakban, a téli hónapokban tette! A bécsi iroda ma is megfeszített erővel dolgozik és minden remény megvan arra, hogy a tavaszi hónapokban jelentős számú idegent fog működésével Budapestre vonzani. Dona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papirtnalomhoz“ Budapest, IV., Aranykéi-u. 6 Telefon: Automata S77—15. Alapítva: 1790-ben. Proczeiier Bálint kÖvező mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Telefon : Kőbánya 74 - 84. IVANGSICS JÁNOS VIH. Rákóczf-uétZ9 Telefon: 43-0-09. Órák, ékszerek, dísztárgyak a legolcsóbb napi árban. Aranyért, ezüstért, zálog- céduláért óriási árakat fizetek. Óra-, ékszerjavi- tások, átalakítások jótállással eszközöltetnek. Miért nem rendezték be magyar stilusu bútorokkal a bécsi idegen- forgalmi irodát? Kovácsházy tanácsnok az iroda berendezésének szakérlő művészekkel való felülvizsgálását kéri a polgármestertől — A legszebb reményekre jogosítanak a propaganda-iroda eddigi eredményei
