Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-02 / 26. szám

2 OJBTWAPESI 1932 Julius 2. Nem a nagy alkotások korát élűik! pénzügyi non possumus ott van az államnál és kozd kopogtatni a székesfőváros ajtóján is. Az államnál látom a pénzügyi nehézséget. Az ál­lamnál talán még nagyobb mértékben, mint a székesfővárosnál, mert a székes- főváros pénzügyi teljesitő képessége még relative talán jobb, mint a magyar államé. Nem elég az állami omnipotencia! — Annak ellenére, hogy bizonyos államszocializmus kezd kialakulni az összes kulturnemzetek életében, mégis anyagi eszközökkel lehetetlenné teszik az állami omnipotenciának a ki­fejezését és igenis azt mondom, nem is tudják megoldani ezt a nagy kérdést, mert ezt csak egy munkával ellátott és erős társadalom tudja igazán megoldani. Ne várjunk az állami omnipoten- ciától mindent. Nekünk mindent el kell követnünk, hogy kereskedelmünk és ipa­runk termelőképes legyen. Végeredményben csak ez fogja elsősor­ban felszívhatni azokat a dolgozni kí­vánókat, mert hiszen alamizsnákat osz­togatni nem fog tudni a város sem, ha iparosai, kereskedői és polgárai nem tudnak dolgozni, ha a munkás nem kap kenyeret, mert én itt nem kapcsolom ki a kisembert ebből a kérdésből. Az én tapasztalatom, hogy a legnagyobb támogatás a felebaráti sze­retet kérdésében is legjob­ban még a kisembereknél található. Én azt mondom, hogy a mi nagytőkénk és nagy- 'vagyonunk nem tette meg igazában a kötelességét, de a kisemberek jobban megteszik a köte­lességüket. Nekem tehát mindent el kell követnem, hogy a munkalehetőség, a termelés lehe­tősége úgy az iparban, mint a ke­reskedelemben, tehát a termelés­ben egyáltalán a nemzeti munka mielőbb helyreálljon. Ez nem párt­kérdés, ez mindnyájunknak közös kenyérkérdése. Ennél a közös ke nyérkérdésnél állunk e pillanatban. Hogyan tudjunk alamizsnát oszto­gatni majd a télen, ha iparunk és kereskedelmünk tönkremegy? A szükségadó jogcíme —- Ha a gyárakat becsukják, ha egy­más után állanak le a munkahelyek és az állami omnipotenciától nem várhat­juk a segítséget, mert végeredményben az. sem lesz abban a hely­zetben/, hogy segítsen. Ezért én azt hiszem, hogy elsősorban a legko­molyabb egyhangúság jegyében melléje kell állanunk ennek az előterjesztésnek és kérni kell a kormányt, hogy a kér­dést alapvető kérdésként te­kintse, amelyben nincsen alkudozás. Meg is van ehhez a jogcímünk, mert hiszen a székesfőváros — Amikor a nyugalmat akarom, ak­kor azt mondom: minden felesleges ki­adástól tartózkodjunk ma. Ma nem az akciók és a nagy alko­tások idejét éljük, a vásárlásoknak som látom az aktuali­tását. Nem látom ezeket a dolgokat aktuálisaknak, mert ma nem lehet sem­miféle más célra pénzt kiadni, mint saját szükségleteink ki­elégítésére. Azt látom az állam- háztartás és egyéb kérdések tárgyalásá­nál, hogy koldusok vagyunk. Formaliter koldusok vagyunk. Ilyen körülmények között, amikor ne­künk a tisztviselők fizetéséről a legna­gyobb nehézségek között kell gondos­kodnunk, akkor nem lehet semmiféle kiadást eszközölnie a székesfővárosnak, csak a szükséges kiadásokat. A transzfer problémája — Ezzel azonban feladatunk még nincs megoldva. Az ipart és a termelést kívánjuk fokozni. Erre nézve említettem azt a modus procedendit, hogy a hitelezők kamatfizetési jogosult­ságát szüneteltetni kell. Ezt már hónapokkal ezelőtt meg­mondottam. Ez áll a főváros ka­matfizetési kötelezettségére nézve is. Nem tartom helyesnek, hogy a transzferbe kell befizetni a székes- fővárosnak a kamatokat, amikor ilyen súlyos szociális nehézségek megoldásáról tárgyalunk. Ha pénzünk van a transzferben, ezt a pénzt jobb célokra tudnánk fordítani, mint a transzferbe való befektetésre. Ha a kamatfizetést ilyen módon tudnók rendezni, akkor bizonyos közmunkákat is megindíthatnánk. — Nem akarom azt, hogy az üze­mekben szüneteljen a mun­ka, hogy újabb elbocsájtá- sok történjenek. A magánipar és magánkereskedelem kérdésében hóna alá akarok nyúlni a segítésre szorulóknak azzal, hogy semmiféle olyan felesleges üzem ne működjék, amely kárt okoz a termelő kisiparnak és kiskereskedelem­nek. Amennyire csak tudjuk, előmoz­dítjuk a közmunkákat. — Igenis munka kell! Hogyan bizto­sítsuk a munkát? A közgyűlés kikül­dött egy bizottságot, amelynek elnöke vagyok. Ez a bizottság foglalkozik ez­zel a kérdéssel. Kijelentem: hajlan­dó vagyok még a nyáriszü­netet is feláldozni, hogy ez a bizottság a nyáron át ál­landó permanenciában dol­gozzék és gondoskodjék az eshetőségekről, hogyan le­het a munkát biztostanunk. A segítés lehetőségei — A muukabiztositás csak két téren történhetik a leggyakorlatibb mó­don : az ut- és csatornaépítések terén. Lehetséges, hogy a csatornaépítések kérdését meg lehet oldani bizonyos befolyó járulékok tőkésíté­sével. Elsősorban ezen a téren szeret­ném a Községi Takarékpénz­tárt igénybe venni. Nem is annyira a parcellázásoknál, mint ennél a kérdésnél szeretném a Községi Takarékpénztárt igénybe venni. Azt hiszem, hogy a csatornajárulékok, azután a járdajárulékok eszkomptálása révén, szóval az útépítéssel lehet­ne olyan lehetőséget teremteni, hogy nagyszabású közmunkát tudjon a székesfőváros biztosítani anélkül, hogy eladósodna és anélkül, hogy felesleges munkát csinálna. — Azt hiszem, igyekeztem reá­lis alapon maradni ennél a kérdésnél. Sokszor előtérben van a szív és az érzés. A szív és az érzés ta­lán olyan szférákba emel egyeseket, amelyek már nem ezen a föl­dön mozognak. Én igyekeztem reális alapon maradni a fedezet kérdésé­ben és a munka minemüsége terén is. A fezaurált tóke — Atezaurált tőkét szeret­ném k i c s a 1 n i, mert most elbújik, mindenfelé ezt látjuk. Kétségtelen kon­krétummal tudom bizonyítani ezt. Ha a Jegybank kimutatásait, ha a betétál­lományok csökkenését nézem, látom, hogy tezaurálás van folyamatban. Ki kell jelentenem, hogy ez a leglelkiismeretlenebb dolog, mert a tőke nem tudja magát biz­tosítani, ha a munkától elvonatkoz­tatjuk. A tőkének a munka adja meg a jogosultságot. A tőke nem le­het öncél, a tőkének igenis bele kell ékelődnie a nemzeti termelésbe! A nemzeti termelésbe való beékelődését a tőkének minden eszközzel elő kell se­gítenünk. A tőke-tezaurálást ebből a te­remből is meg kell bélyegeznünk, mert ne gondolja az a tezauráló azt, hogy megmenti pénzét, ha a lá­dafiókba dugja. Az a pénz nem érték, csak addig érték, amig a kibo- csájtó államnak van termelési energiája. — Igenis, követelnünk kell minden utón-módon a tőkének a nemzeti terme­lésbe való beékelődését. A transzferpén­zek tekintetében még nincs döntés, bár már örömmel látom, hogy kissé közele­dés tapasztalható az egyoldalú cselekvésekhez, amelyre igenis szükség van, mert lehetetlenség, hogy az összes hitelezők beleegyezésével tud­juk ezt a kérdést megoldani. Az ál­lam életösztöne követeli, hogy a kormány ilyen érte­lemben intézkedjék. Budapest mint fogyasztó — A válság kérdésénél mindig abba a közgazdasági hibába estek, hogy soha­sem igyekeztek a fogyasztók fogyasztó­képességét emelni, hanem mindig csak az egyensúly kérdése állott előtérben. Igen természetes, a fo­gyasztó krízis magával hoz­za a termelés krízisét is. Fantazmagória, hogy külföldi ke­reskedelmi szerződéseket akarunk kötni, mert azokat nem is tartják be. Hiába kötjük a szerződéseket, ha nem tartják be azokat. Nem olyan aláren­delt jelentőségű kérdés te­hát a belső fogyastás eme­lése. Az egész ország termelése szem­pontjából Budapest fogyasztóképességének eme­lése okvetlenül szem előtt tartandó szükségesség. Ha mi belső fogyasztásunkat emelni tudjuk, akkor részben enyhít­jük azt a nagy krízist, amely az ipar és a kereskedelem terén fennáll. Nézzük csak meg exportkimutatá- sainkat! A parlamentben is hangoztat­ta111; majdnem a legnagyobb jelentő­ségű, részben az exportnál is nagyobb jelentőségű Budapest fogyasz- tókópessóge. Mert Budapest a leg­nagyobb fogyasztóterület. Látom, hogy a környező államok egymásután csök­kentik az állatkontingenst. Kész komi­kum, amikor az ember azt látja, hogy hat hizó ökörre adnak kiviteli enge­délyt, hogy 151 darab marhára volt szét­osztva a kontingens, hogy 200 sertés ki­szállítására adnak kiviteli engedélyt. Ha Budapest székesfőváros­nak helyreállítják fogyasz­tóképességét, akkor maga elbírja ezt az egész kon­tingenst. Elsősorban tehát a főváros tartandó szem előtt! — A kormány figyelmébe ajánlom, hogy ezt az előterjesztést késedelem nélkül teljesítse. A közgyűlés egy­hangúsága biztosítani fogja a fel- terjesztés sikerét. Mert itt most nem pártok állnak, hanem a székesfővá­ros reprezentánsai, akik ko­moly aggodalom érzésével teszik meg ezt a felterjesztést. Azt hiszem, hogy az összefogás jegyében, ha nem is tudjuk megoldani a problémákat, de rend­kívül sokat tudunk enyhí­teni. Hiába mondjuk, hogy inár késő a tüzet oltani, sohasem késő, mert a lelkeket sohasem késő megnyugtatni. „BEJO VÁGÓ« Egyedüli magyar gyártmányú szavatos kerepes csavarmetsző Whitworth és gáz- menetek vágására, minden méretben. Kapható : SALGÓ IMRE cégnél BUDAPEST, VILMOS CSASZAR-UT 37. INagu választóit hazai gyártmányú szerszámokban. ALAPÍTÁSI EV 1»10 W^mm BUDA PESTI ; •i BÉLYEGTŐZSDE Budapest, IV. Kossuth Lajos-u, 7 TELEFON: 890—63. Legújabb nagy árjegyzékünk 20 fill, levélbélyeg ellenében, mely az első vásárlásnál levonható. WEINGRUBER IGNÁC a szükségadóra olyan nagy összeget gyűjtött össze az állam kasszájába, amely megadja az összes jogcimet, hogy ezt a még hiányzó összeget megkapjuk. Az év végéig ezt 3 millióra kontemplá- lom, mert összesen ennyi lesz az év végéig még szükséges, az előterjesztés augusztus végéig szól, de nekünk g o n d o s k o d n u,'n k koll december végéig a fe­dezetről. TUNGSRAM — A szociális gondoskodásnál előbb megállapitottam premisszáimat, hogy a dolgozni akarókat akarom se­gíteni, kirostáljuk a heréket, a munkakerülőket. Másodszor szót emelek azért, hogy elsősorban a budapesti lakosokról kell gondoskodnunk. Előbb említettem azt, hogy ez amunlca lehető­ségének az alapja. Talán kifo­gás tárgyává tették, hogy én az Opera megsegítésének a kérdését kissé szkeptikusan nézem, de inkább akarom a nyugalmat, mint művészet mellett a forradalmat. 1VANCSICS JÁNOS vín. RákóczbiUO Telefon : 43-0-09. Órák, ékszerek, dísztárgyak a legolcsóbb napi árban. Aranyért, ezüstért, zálog- céduláért óriási árakat fizetek. Óra-, ékszerjavi- tások, átalakítások jótállással eszközöltetnek. MEGBÍZHATÓ', JO' Székesfővárosi Pavilion Kávéháza VI., Városliget iiutter SaiRANTZ RT. Budapest, X., Gyömröi-ut 80. Telefon : J. 37-9-36. Drótkerítések. Sodronyszővetek, sodrony- fonatok, kályhák, tűzhelyek, lyukasztott lemezek. Kerti bútorok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom