Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-11 / 23. szám
1932 junius 11. njBUiiAPEsr 3 ífiednárz (Róbert ünneplése A /keresztény Budapest /kivátóságai tköszöntötté/k (Qednárz prefátust /kitüntetése af/kafmábóf — Az Uj Budavest tudósítójától. — A szeretet és tisztelet ragyogó megnyilvánulásai közepette ünnepelte csütörtökön este a Belváros és egész Budapest keresztény társadalma Bednárz Róbert plébánost, a törvényhatóság örökös tagját, a Keresztény Községi Párt ügyvezető al- elnökét, abból az alkalomból, hogy a pápa prelátusi méltóságra emelte. A Katolikus Kör í'ehérterme ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel, amelynek soraiban megjelentek Sipőcz polgármester, Csiliéry András, Petrovácz Gyula, Homonnay Tivadar, Lázár Ferenc, Liber Endre, Nagy Ferenc tanácstagok, Zsembery István, Szőke Gyula, Verebély Jenő, a plébánosi kar, a Kemény Legények Társasága és nagy számmal a város főtisztviselői. Az első felköszöntőt Jfiésxóros János dr. prelátus-kanonok, érseki helynök tartotta. Amikor mi itt egy kedves papi embert ünnepiünk a mai estén — mondotta — aki nemcsak lelki- pásztor, hanem politikus is, felmerül a kérdés: Ki az igazi plébános? A francia-e, akinek a politikai életben semmi jelentősége nincs, vagy a magyar-e, aki különösen a keresztény ébredés óta jelentékenyen kiveszi a maga részét az országos és községi politikából is. Ennek a poli- tikus-lelkipásztori rendszernek jelentékeny képviselője a most ünnepelt Bednárz Róbert., aki egyik oszlopa a városháza keresztény politikájának. Az önzetlen, őszinte, egyenes, meggyőződéses papi politikust tisztelem benne, és azt kívánom, hogy még soká-soká tudjon dolgozni a keresztény Budapestért! Az élénk tetszéssel fogadott félköszöntő után általános taps közepette fípőcz Jenő dr. polgármester emelkedett szólásra. — Mészáros Öméltósága — monkenyerük a nagy tömegek előtt való szónoklás. Az ő munkásságuk, amely a nyilvánosság előtt való szerepléssel legalább is egyenértékű, abban merül ki, hogy a szakbizottságokban a részletkérdések vizsgálatánál fejtsenek ki okos és eredményes tevékenységet. Ezek közé a bizottsági tagok közé tartozik Nagy Ferenc tanácstag is, mindannyiunk szeretett barátja, a Kemény Legények népszerű kapitánya is. Az ő mindig precíz és szakszerű munkássága — leszámítva a pártéletben kifejtett nagy agilitását, amelynek ő verhetetlen mestere — az ut- és csatorna építési bizottságban zajlik le, ahol Nagy Ferenc a maga logikus gondolkozásmódjával és nagy tárgyismeretével mindig száz százalékosan tudja megvalósítani elgondolásait. Feri barátunk legkedvencebb témája, azaz még inkább vessző- paripája a Baross-tér rendezése. Sehogy sincs megelégedve a mai állapottal és azon a véleményen van, hogy a téren a rendezés kapcsán meghagyott utak keskenyek a forgalom számára. Szegény Király műszaki főtanácsos, az útépítési ügyosztály érdemes vezetője, már izzadni kezd, ha a bizottsági üléseken Nagy Ferenc szóbahozza a Baross-tér rendezését, vagy újabb helyszíni szemlét követel. Egymást érik, a bizottsági kiszállások, helyszíni szemlék, egyelőre azonban eredmény nélkül: Nagy Ferenc változatlanul azon az állásponton van, — ami, tekintettel arra. hogy a civil életben szállító lévén, mindenképpen indokolt is, — hogy a Baross-tér utai és a Rákóczi-utnak a Baross-térbe torkoló vége mai álladotta a polgármester — a magyar és francia plébános között vont érdekes párhuzamot. Egy ilyen párhuzamot lehet vonni a régi és az uj politikai élet között is. Sokszor kérdezték tőlem, mit tartok a keresztény politika lényegének! Azt szoktam mondani, hogy a keresztény politika lényegének az egyházi és világi élet harmóniáját tartom. Ezt becsülöm a legjobban Bednárz Ró- bertben is, akiben a szerencsés egyesülését látom a plébános és a politikus életének. A politikába magával hozta azt a magasabbrendü lelkiséget, amely minden tettében megnyilvánul. Az ő karakterét bizonyos energia, hajthatatlan akarat, Krisztusi erő jellemzi. Van benne aktiv erő, nemcsak szenvedni tud, de ha kell, ütni is tud az ellenség felé. A keresztény városházába vetett hitem és bizalmam jegyében köszöntőm Bednárz Róbert barátomat! Percekig tartó taps és éljenzés után Csifféry András dr. emelkedett szólásra. •— Egyházának hű és kiváló papja — mondotta Csilléry — a ma általunk ünnepelt Bednárz Róbert. Ezért is kapta a legmagasabb kitüntetést. Ma azonban ki kell lépnie a papnak a templom falai közül, hogy a gyakorlati életben hirdesse a keresztény igazságokat. Kevés embert láttam akkora szeretettel, baráti érzéssel, ügybuzgalommal és nekilendüléssel szolgálni azokat az ügyeket, amelyeknek igazságában bizik. Hogy a Keresztény Községi Párt akkora eredményeket ért el, amekkorákat elért, az érdem oroszlánrésze Bednárz Róbertét illeti. A nagy szónoklatokon túlmenően a kisemberekkel való gyakorlati foglalkozás Bednárz Róbert legnagyobb erénye. Ő a mi fő-plébániánk, a belvárosi plébánia vezetője, aki példát statuál a többi X>lébános számára, hogy hogyan cselekedjenek. A Keresztény Községi Párt ezért nagy hálával tartozik potában tarthatatlan. Egy kocsinak, a tengely törése, vagy egy nagy szén-i szállító teherautónak ezen az útvonalon való megakadása órákon át tarthatja fenn a Keleti pályaudvar\ élőt, a főváros egyik legforgalma sabb helyén a forgalmat. Természetesen vannak ellen vélemények is, akadnak bizottsági tagok, akik viszont meg vannak elégedve a Baross-tér útjainak szélességével. Ezek közé tartozik H o r- v át h Pál szocialista városatya is, aki a legutóbbi helyszíni szemlén amellett kardoskodott, hogy az utak átrendezésére szükség nincsen, minden jó úgy, ahogy van. Nagy Ferencet az ellenvélemény teljesen kihozta sodrából és a következő szavakkal fordult az ellenvéleményen levő bizottsági taghoz: — Nézze, kedves bizottsági tagtársam, a maga mestersége, ha jól tudom, a cipészség. Hogy tudja maga elképzelni, hogy állandóan harmincötös cipőben járjon v alaki, akinek ne g y - venkettes lába van? — Hát bizony, az nem lehet — mondotta Horváth Pál bizottsági tag. — Na lássa, — tromfolt vissza diadalmasan Nagy Feri — hogyan boldoguljon a közlekedés három méter szűk utakon a Baross-téren, amikor ott négyméteres utakra van szükség! Horváth bizottsági tag erre a találó válaszra nem volt elkészülve. Nem is szólt egyetlen szót sem: a szorító cipőről szóló hasonlat teli találat volt a Baross-tér rendezésének tengeri kígyó módjára húzódó problémájában. neki, ezt a hálát én mással, mint az iránta érzett nagy szeretettel és tisztelettel nem tudom leróni! Az éljenzés leesillapultával a Belvárosi Keresztény Községi Párt nevében Szőke Gyula dr., felsőházi tag köszöntötte az ünnepeltet. Az Országos Katolikus Szövetség részéről Hindy Zoltán dr. mondott beszédet. Ezután az ünnepelt bednárz (ftübcvt pápai prelátus emelkedett szólásra. Első szavaival a biboros-hercegpri- másnak mondott meghatott, szavakkal köszönetét, majd igy folytatta: . — Amikor kilenc esztendővel ezelőtt a Belváros plébánosa lettem, célkitűzésem az volt, hogy a lelki életet gyökeresitsem, mert ez a Krisztusi politika parancsa. Az érseki helynök ur Öméltósága érdeme, hogy a Belvárosban sikerült hitéletet teremteni és az emberek tolonganak a zsúfolt templomba. Hogy a templom külsőleg is megujhodott, Sipőcz polgármester ur érdeme. A belvárosi plébánia-templom a város temploma, ahol a polgármesterek valamikor esküt tettek az evangéliumra: a főplébánia-templom haCsaládi házak tervezése, financirozása oki. építészmérnök és kőművesmester tagjaink által a legtökéletesebb sikerrel jár. IYIAGVAR ÉPÍTŐ IPAROSOK SZŐUETKEZETE Budapest, IV., Párisi-u. 1. Telefonszám: 88-3-97. rangja ennek emlékezetére szólal meg ma is a polgármester-választás idején. — Csernoch bíboros hercegprímás ur beiktatásom alkalmával mondotta: Keresztények egy táborba! Éhez a főpapi szózathoz vagyok teljes fanatizmussal hűséges, ezért küzdők én minden keresztény testvéremért. Lássa mindenki, hogy mindent megteszünk értük, mert hozzánk tartoznak és nem az internacioná- lis tábora! Kitüntetésem arra ösztönöz, hogy nem lankadó erővel küzdjek a keresztény Budapestért! Percekig zúgott az éljenzés és taps Bednárz beszéde után. A társaság a legjobb hangulatban még sokáig maradt együtt. Az est sikere Nagy Ferenc tanácstag, Bencze István, Machó Vilmos, Filszeker Zsigmond, Schick László és a Sas-kör fiatalsága érdeme. Törvényt sért-e a kórház-rendelet? Werbőczy Hármaskönyvére hivatkozik a népjóléti miniszter rendelete ellen a lővárosnak a közigazgatási bírósághoz beadott panasza — Az Uj Budapest tudósitójától. A népjóléti miniszter az elmúlt hónapban tudvalévőén rendeletet adott ki, amely a fővárosra vonatkozóan a kórházi bizottságok felállítását illetően szabályrendelet al kötésára kívánja kötelezni a fővárost. A miniszteri rendelet szerint a közkórházi bizottság hatáskörébe tartozna a versenytárgyalások kiírása és a beérkezett ajánlatok felett való döntés is. A rendelet a kórházak költségvetési élőirányzatát ki akarja vonni a főváros költség- vetése alól és nullifikálja végezetül azt az Írásbeli megállapodást, amelyet az állam kórházi tartozásai ügyében a főváros részéről kiküldött Csilléry András, Harrer Ferenc, Peyer Károly és Bródy Ernő tanácstagok Ernszt volt népjóléti miniszterrel és Varga pénzügyi államtitkárral kötöttek. A törvényhatósági tanács és a közgyűlés is rendkívüli ülésen tiltakozott a miniszteri rendelet ellen, amelynek paragrafusai éles ellentétben vannak egyes törvényekkel, igy elsősorban az uj fővárosi törvénnyel. A közgyűlés utasította a polgármestert, hogy a törvényhatóság nevében a. közigazgatási bíróságnál panaszt emeljen a. törvényt sértő miniszteri rendelet ellen. A tiszti főügyész most készült^ el a fővárosi panasz elkészítésével és azt a főváros már fel is terjesztette a közigazgatási bírósághoz. Több ivre terjedő, hatalmas jogászi munka ez a panaszirat, amely arra kéri a legfelsőbb közigazgatási bíróságot, hogy a népjóléti miniszter fentemlitett rendeletének a főváros törvényes jogkörét sértő paragrafusait semmisítse meg. A kérelem indokolásául előadja a panaszirat, hogy a népjóléti miniszternek nem volt joga oly rendelkezést tenni, amely szerint a törvény által hivatkozott hatóságok hatásköréből a közkórházakkal kapcsolatos ügyek intézése kikerül és a törvény által nem ismert uj hatóság: a kórházi bizottság hatáskörébe kerül. A népjóléti miniszternek nem. is volt joga hatósági jogkörrel rendelkező bizottságot létesíteni, de még arra sem jogosult, hogy a főváros törvényhatósága tervezetébe előkészítő tevékenységgel felruházott bizottságot illesszen be. Érdekes része a fővárosi panasz indokolásának, amely nem kisebb tekintélyre, mint Werbőczy Hármaskönyvére hivatkozik annak igazolására. hogy a népjóléti miniszternek a fővárossal létesített megállapodással ellentétben álló magatartása a jog alaptételeibe ütközik. Senki sem gyakorolhatja —• állapítja meg a főváros panaszirata — az őt megillető jogot olyan módon, amely az anyagi igazsággal és az erkölcsi igazsággal ellentétben áll. Ennek az elvnek a jog minden ágában, tehát a közjog és a közigazgatási jog terén is érvényesülnie kell, mert a jognak az erkölccsel való összhangja jogrendszerünk alapelve és igy alapvető jogszabály, hogy amit. az erkölcsi felfogás tilt, az jogvédelemben nem részesül. Kétségtelen, hogy a főváros > igen erős kritikája a népjóléti miniszter kórházrendeletéről élénk feltűnést fog kelteni a közigazgatási bíróságon. A főváros panasza már Wlas- sics Gyula báró, a közigazgatási bíróság elnökének asztalán fekszik, az érdemleges ítélethozatalra azonban az ősz előtt nem fog sor kerülni. Dr. Pajor-szanatórium, Vili. Vas-ucca 17 Uj osztályt létesített 7.— és 9.— pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással• A különszobák árai is lényegesen leszállítva. Vizhurák, Zander, orthopädia, béllürdő sib. bejáróknak is.