Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-06-11 / 23. szám

1932 junius 11. njBUiiAPEsr 3 ífiednárz (Róbert ünneplése A /keresztény Budapest /kivátóságai tköszöntötté/k (Qednárz prefátust /kitüntetése af/kafmábóf — Az Uj Budavest tudósítójától. — A szeretet és tisztelet ragyogó megnyilvánulásai közepette ünne­pelte csütörtökön este a Belváros és egész Budapest keresztény társa­dalma Bednárz Róbert plébánost, a törvényhatóság örökös tagját, a Ke­resztény Községi Párt ügyvezető al- elnökét, abból az alkalomból, hogy a pápa prelátusi méltóságra emelte. A Katolikus Kör í'ehérterme ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt elő­kelő közönséggel, amelynek soraiban megjelentek Sipőcz polgármester, Csiliéry András, Petrovácz Gyula, Homonnay Tivadar, Lázár Ferenc, Liber Endre, Nagy Ferenc tanács­tagok, Zsembery István, Szőke Gyula, Verebély Jenő, a plébánosi kar, a Kemény Legények Társasága és nagy számmal a város főtiszt­viselői. Az első felköszöntőt Jfiésxóros János dr. prelátus-kanonok, érseki helynök tartotta. Amikor mi itt egy kedves papi embert ünnepiünk a mai estén — mondotta — aki nemcsak lelki- pásztor, hanem politikus is, felme­rül a kérdés: Ki az igazi plébános? A francia-e, akinek a politikai élet­ben semmi jelentősége nincs, vagy a magyar-e, aki különösen a keresz­tény ébredés óta jelentékenyen ki­veszi a maga részét az országos és községi politikából is. Ennek a poli- tikus-lelkipásztori rendszernek je­lentékeny képviselője a most ünne­pelt Bednárz Róbert., aki egyik osz­lopa a városháza keresztény politi­kájának. Az önzetlen, őszinte, egye­nes, meggyőződéses papi politikust tisztelem benne, és azt kívánom, hogy még soká-soká tudjon dolgozni a keresztény Budapestért! Az élénk tetszéssel fogadott fél­köszöntő után általános taps köze­pette fípőcz Jenő dr. polgármester emelkedett szólásra. — Mészáros Öméltósága — mon­kenyerük a nagy tömegek előtt való szónoklás. Az ő munkásságuk, amely a nyilvánosság előtt való szereplés­sel legalább is egyenértékű, abban merül ki, hogy a szakbizottságokban a részletkérdések vizsgálatánál fejt­senek ki okos és eredményes tevé­kenységet. Ezek közé a bizottsági tagok közé tartozik Nagy Ferenc tanácstag is, mindannyiunk szere­tett barátja, a Kemény Legények népszerű kapitánya is. Az ő mindig precíz és szakszerű munkássága — leszámítva a pártéletben kifejtett nagy agilitását, amelynek ő verhe­tetlen mestere — az ut- és csatorna építési bizottságban zajlik le, ahol Nagy Ferenc a maga logikus gon­dolkozásmódjával és nagy tárgyis­meretével mindig száz százalékosan tudja megvalósítani elgondolásait. Feri barátunk legkedvencebb té­mája, azaz még inkább vessző- paripája a Baross-tér rende­zése. Sehogy sincs megelégedve a mai állapottal és azon a véleményen van, hogy a téren a rendezés kap­csán meghagyott utak keskenyek a forgalom számára. Szegény Ki­rály műszaki főtanácsos, az útépí­tési ügyosztály érdemes vezetője, már izzadni kezd, ha a bizottsági ülé­seken Nagy Ferenc szóbahozza a Baross-tér rendezését, vagy újabb helyszíni szemlét követel. Egymást érik, a bizottsági kiszállások, hely­színi szemlék, egyelőre azonban eredmény nélkül: Nagy Ferenc vál­tozatlanul azon az állásponton van, — ami, tekintettel arra. hogy a ci­vil életben szállító lévén, min­denképpen indokolt is, — hogy a Ba­ross-tér utai és a Rákóczi-utnak a Baross-térbe torkoló vége mai álla­dotta a polgármester — a magyar és francia plébános között vont ér­dekes párhuzamot. Egy ilyen pár­huzamot lehet vonni a régi és az uj politikai élet között is. Sokszor kér­dezték tőlem, mit tartok a keresz­tény politika lényegének! Azt szok­tam mondani, hogy a keresztény po­litika lényegének az egyházi és vi­lági élet harmóniáját tartom. Ezt becsülöm a legjobban Bednárz Ró- bertben is, akiben a szerencsés egye­sülését látom a plébános és a poli­tikus életének. A politikába magá­val hozta azt a magasabbrendü lel­kiséget, amely minden tettében meg­nyilvánul. Az ő karakterét bizonyos energia, hajthatatlan akarat, Krisz­tusi erő jellemzi. Van benne aktiv erő, nemcsak szenvedni tud, de ha kell, ütni is tud az ellenség felé. A keresztény városházába vetett hitem és bizalmam jegyében köszöntőm Bednárz Róbert barátomat! Percekig tartó taps és éljenzés után Csifféry András dr. emelkedett szólásra. •— Egyházának hű és kiváló papja — mondotta Csilléry — a ma álta­lunk ünnepelt Bednárz Róbert. Ezért is kapta a legmagasabb kitüntetést. Ma azonban ki kell lépnie a papnak a templom falai közül, hogy a gya­korlati életben hirdesse a keresz­tény igazságokat. Kevés embert lát­tam akkora szeretettel, baráti érzés­sel, ügybuzgalommal és nekilendü­léssel szolgálni azokat az ügyeket, amelyeknek igazságában bizik. Hogy a Keresztény Községi Párt akkora eredményeket ért el, amekkorákat elért, az érdem oroszlánrésze Bed­nárz Róbertét illeti. A nagy szónok­latokon túlmenően a kisemberekkel való gyakorlati foglalkozás Bednárz Róbert legnagyobb erénye. Ő a mi fő-plébániánk, a belvárosi plébánia vezetője, aki példát statuál a többi X>lébános számára, hogy hogyan cse­lekedjenek. A Keresztény Községi Párt ezért nagy hálával tartozik potában tarthatatlan. Egy kocsinak, a tengely törése, vagy egy nagy szén-i szállító teherautónak ezen az útvo­nalon való megakadása órákon át tarthatja fenn a Keleti pályaudvar\ élőt, a főváros egyik legforgalma sabb helyén a forgalmat. Természetesen vannak ellen vélemények is, akadnak bizott­sági tagok, akik viszont meg vannak elégedve a Baross-tér útjainak szé­lességével. Ezek közé tartozik H o r- v át h Pál szocialista városatya is, aki a legutóbbi helyszíni szemlén amellett kardoskodott, hogy az utak átrendezésére szükség nincsen, min­den jó úgy, ahogy van. Nagy Feren­cet az ellenvélemény teljesen kihozta sodrából és a következő szavakkal fordult az ellenvéleményen levő bi­zottsági taghoz: — Nézze, kedves bizottsági tag­társam, a maga mestersége, ha jól tudom, a cipészség. Hogy tudja maga elképzelni, hogy állandóan harmincötös cipőben jár­jon v alaki, akinek ne g y - venkettes lába van? — Hát bizony, az nem lehet — mondotta Horváth Pál bizottsági tag. — Na lássa, — tromfolt vissza diadalmasan Nagy Feri — hogyan boldoguljon a közlekedés három mé­ter szűk utakon a Baross-téren, ami­kor ott négyméteres utakra van szükség! Horváth bizottsági tag erre a ta­láló válaszra nem volt elkészülve. Nem is szólt egyetlen szót sem: a szorító cipőről szóló ha­sonlat teli találat volt a Ba­ross-tér rendezésének tengeri kígyó módjára húzódó problémájában. neki, ezt a hálát én mással, mint az iránta érzett nagy szeretettel és tisztelettel nem tudom leróni! Az éljenzés leesillapultával a Bel­városi Keresztény Községi Párt ne­vében Szőke Gyula dr., felsőházi tag köszöntötte az ünnepeltet. Az Orszá­gos Katolikus Szövetség részéről Hindy Zoltán dr. mondott beszédet. Ezután az ünnepelt bednárz (ftübcvt pápai prelátus emelkedett szólásra. Első szavaival a biboros-hercegpri- másnak mondott meghatott, szavak­kal köszönetét, majd igy folytatta: . — Amikor kilenc esztendővel ez­előtt a Belváros plébánosa lettem, célkitűzésem az volt, hogy a lelki életet gyökeresitsem, mert ez a Krisztusi politika parancsa. Az ér­seki helynök ur Öméltósága érdeme, hogy a Belvárosban sikerült hitéle­tet teremteni és az emberek tolon­ganak a zsúfolt templomba. Hogy a templom külsőleg is megujhodott, Sipőcz polgármester ur érdeme. A belvárosi plébánia-templom a város temploma, ahol a polgármesterek valamikor esküt tettek az evangé­liumra: a főplébánia-templom ha­Családi házak tervezése, financirozása oki. építészmérnök és kőművesmester tagjaink által a legtökéletesebb sikerrel jár. IYIAGVAR ÉPÍTŐ IPAROSOK SZŐUETKEZETE Budapest, IV., Párisi-u. 1. Telefonszám: 88-3-97. rangja ennek emlékezetére szólal meg ma is a polgármester-választás idején. — Csernoch bíboros hercegprímás ur beiktatásom alkalmával mon­dotta: Keresztények egy táborba! Éhez a főpapi szózathoz vagyok tel­jes fanatizmussal hűséges, ezért küz­dők én minden keresztény testvé­remért. Lássa mindenki, hogy min­dent megteszünk értük, mert hozzánk tartoznak és nem az internacioná- lis tábora! Kitüntetésem arra ösz­tönöz, hogy nem lankadó erővel küzdjek a keresztény Budapestért! Percekig zúgott az éljenzés és taps Bednárz beszéde után. A társaság a legjobb hangulatban még sokáig maradt együtt. Az est sikere Nagy Ferenc tanácstag, Bencze István, Machó Vilmos, Filszeker Zsigmond, Schick László és a Sas-kör fiatal­sága érdeme. Törvényt sért-e a kórház-rendelet? Werbőczy Hármaskönyvére hivatkozik a nép­jóléti miniszter rendelete ellen a lővárosnak a közigazgatási bírósághoz beadott panasza — Az Uj Budapest tudósitójától. A népjóléti miniszter az elmúlt hónapban tudvalévőén rendeletet adott ki, amely a fővárosra vonat­kozóan a kórházi bizottságok fel­állítását illetően szabályrendelet al kötésára kívánja kötelezni a fővá­rost. A miniszteri rendelet szerint a közkórházi bizottság hatáskörébe tartozna a versenytárgyalások ki­írása és a beérkezett ajánlatok fe­lett való döntés is. A rendelet a kór­házak költségvetési élőirányzatát ki akarja vonni a főváros költség- vetése alól és nullifikálja végezetül azt az Írásbeli megállapodást, ame­lyet az állam kórházi tartozásai ügyében a főváros részéről kikül­dött Csilléry András, Harrer Fe­renc, Peyer Károly és Bródy Ernő tanácstagok Ernszt volt népjóléti miniszterrel és Varga pénzügyi ál­lamtitkárral kötöttek. A törvényhatósági tanács és a közgyűlés is rendkívüli ülésen til­takozott a miniszteri rendelet ellen, amelynek paragrafusai éles ellen­tétben vannak egyes törvényekkel, igy elsősorban az uj fővárosi tör­vénnyel. A közgyűlés utasította a polgármestert, hogy a törvényható­ság nevében a. közigazgatási bíró­ságnál panaszt emeljen a. törvényt sértő miniszteri rendelet ellen. A tiszti főügyész most készült^ el a fővárosi panasz elkészítésével és azt a főváros már fel is terjesztette a közigazgatási bírósághoz. Több ivre terjedő, hatalmas jogá­szi munka ez a panaszirat, amely arra kéri a legfelsőbb közigazgatási bíróságot, hogy a népjóléti minisz­ter fentemlitett rendeletének a fő­város törvényes jogkörét sértő pa­ragrafusait semmisítse meg. A kérelem indokolásául előadja a panaszirat, hogy a népjóléti mi­niszternek nem volt joga oly ren­delkezést tenni, amely szerint a tör­vény által hivatkozott hatóságok hatásköréből a közkórházakkal kap­csolatos ügyek intézése kikerül és a törvény által nem ismert uj ható­ság: a kórházi bizottság hatásköré­be kerül. A népjóléti miniszternek nem. is volt joga hatósági jogkörrel rendelkező bizottságot létesíteni, de még arra sem jogosult, hogy a fő­város törvényhatósága tervezetébe előkészítő tevékenységgel felruhá­zott bizottságot illesszen be. Érdekes része a fővárosi panasz indokolásának, amely nem kisebb tekintélyre, mint Werbőczy Hár­maskönyvére hivatkozik annak iga­zolására. hogy a népjóléti minisz­ternek a fővárossal létesített meg­állapodással ellentétben álló maga­tartása a jog alaptételeibe ütközik. Senki sem gyakorolhatja —• álla­pítja meg a főváros panaszirata — az őt megillető jogot olyan módon, amely az anyagi igazsággal és az erkölcsi igazsággal ellentétben áll. Ennek az elvnek a jog minden ágá­ban, tehát a közjog és a közigazga­tási jog terén is érvényesülnie kell, mert a jognak az erkölccsel való összhangja jogrendszerünk alap­elve és igy alapvető jogszabály, hogy amit. az erkölcsi felfogás tilt, az jogvédelemben nem részesül. Kétségtelen, hogy a főváros > igen erős kritikája a népjóléti miniszter kórházrendeletéről élénk feltűnést fog kelteni a közigazgatási bírósá­gon. A főváros panasza már Wlas- sics Gyula báró, a közigazgatási bí­róság elnökének asztalán fekszik, az érdemleges ítélethozatalra azonban az ősz előtt nem fog sor kerülni. Dr. Pajor-szanatórium, Vili. Vas-ucca 17 Uj osztályt létesített 7.— és 9.— pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással• A különszobák árai is lényegesen leszállítva. Vizhurák, Zander, orthopädia, béllürdő sib. bejáróknak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom