Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1932-06-11 / 23. szám

TU RTWAPFST 1932 junius 11. r 3—4-szobas VILLÁKAT építünk eladásra, a meg­lévőkhöz hasonló k o 11 a g e- rendszerben «Mártonhegyi-iit f, Németvölgyi-ut sarkán Árak: 25-28,000 pengő Bővebb felvilágosítás : Katona, Székely és Molnár építészmérnökök irodájában, V., Személynok- lltca 9-11. szám. — Telefon 29-8-29 es 13-5-41 HIIÍTER ÉS SCURANIZ R.-T. Budapest, X., Gyömrői-ut 80. Telefon : J. 37-9-36. Drótkerítések. Sodronyszövetek, sodrony­fonatok, kályhák, tűzhelyek, lyukasztott lemezek. Kerti bútorok. Zongorák, pianiDÓk, njak, át­játszottak részletre legolcsóbb- ban beszerezhetők ’• Lipovnkxity Szevér zongorakészitő mesternél. Javí­tás, hangolás, bőrözés jótállással Erkel “Utca 20. sz. Hűt. 867—97 GZEOUDV JAKOS JBM oOkOaru Kőszitö, fal- es padlOburholú Székotfővérosi é* állami «zállitó-keitetlMi kMi I BUDAPEST, K1STEMPL0M4J. 1 TELEFON .JÓZSEF 449-9B. PflHIFflKOGYflR R.-T. ezelőtt KLEINER ÉS BOKMAYER városi Irodák: Bpest, Főh, Sándor-tér 4. Telefon: József 301—14 és József 301—16. Gyár: Bpest, Noszlopi-u. 2. T. J.: 390-46. GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőz­készülékek, csővezetékek, hütőhelyisé- gek szigetelésére. „Kabe jelű kovaföld épitési és szigetelési lemezeket. Száraz gipsztáblafalak, rabitzfalak, mennyeze­tek, stucco-munkák stb. szállítása és ké­szítése. vitéz DARVAS LBIOS oki. mérnök NEtAESÉPITÖ VÍ11II.IT Budapest, IV., Királyi Pál-u. 20. Telefon: Aut. 8G-2 96. megfeneklett az inségmnnka-akció A fővárosnak nincs pénze, a kormány nem ad pénzt az inségmunka akcióra — Egyetlen középitkezés nincs folyamatban, stagnál a magánépitkezés Padozati munkák elsőrangú kivitelben szlavóniai tölgy- és bükkparkét, táblaparkét egy­szerű és díszes kivitelben, aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkétgyár és Gőz- fűrész Részvénytársaság, Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon: Aut. 21-2-44 Szemiedö. mauirag as temeikezasi cikken jj=rOCHIlflBEL HHORÁS JÓZSEF ÜS»U Üzem: Bpest, l., Lagpmanyosi-u. 9. Iroda: I., Gelierthegy-utca 11. Automata 537-12. Haverland Antal IIFT I M. kir. »zab. emelőgép-, felvond- ■ ■ ■ é* vamerkezetek gyára. Budapest VIII., Nap ucca 22. t«l > j. 329-M, j. 430-88 — Az Uj Budapest tudósítójától — A pártok vezetőiből alakított hét­tagú úgynevezett munkaszervező bizottság már kétizben tanácskozott azoknak a terveknek keresztül vihe- tőségéről, amelyeket a munkanél­küliség; enyhítése érdekében a szo­ciálpolitikai ügyosztály dolgozott ki. E tervekben bizonyos inségmun- kák megindítása szerepel, amelyek révén nagyszámú munkaalkalmakat lehetne teremteni és pedig úgy, hogy az inségmunkák elvégzésére forditott összeg legnagyobb része munkabérekre esnék. Szerepelt e tervek között az úgynevezett város­széli telepítés gondolata is, amelyet a főváros vezetősége úgy képzelt megvalósíthatónak, hogy kis primi­tív lakóházak építésére telket bo­csátott volna rendelkezésre és az összköltség törlesztésére havonként mindössze husz-hUszonöt pengőt kel­lett volna fizetnie az érdekeltnek, vagyis kevesebbet, mint amennyibe ma az egy szoba-konyhás lakás ke­rül. Úgy a munkanélküliek, mint a főváros közönségének legszélesebb rétegei is érdeklődéssel várják: mi­kor kerül sor e térvek megvalósí­tására. Mivel a 7-es munkaszervező bizottság most már hetek óta nem tartott ülést, általános az a véle­mény, hogy bizonyos komplikációk merülhettek fel, amelyek a tervek megvalósítását késleltetik. Petrovácz Gyula tanácstag, aki tagja ennek a munkaszervező bizottságnak is, érdeklődésünkre a következőket mondotta az Uj Buda­pest munkatársának: — Valóban súlyos nehézségek me­rültek fel az inségmunkarakció meg­indításával kapcsolatosán. Attól tartok, hogy ezeket a ne­hézségeket egyáltalán nem le­het az útból elhárítani és így számolni kell azzal, hogy az egész inségmunka akció meg­feneklett. A nehézségek egyetlen oka a pénz­hiány. Sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy minden erőlködés hiábavalónak bizonyult. A főváros nem tud fedezetet teremteni az Ín­ség munka-akció megindításához és azok a tárgyalások sem vezettek eredményre, amelyeket a kormány­nál insógsegély folyósítása céljából indítottunk meg. Még a normális költségvetési keretek között szereplő kiadásokat sem lehet teljes össze­gükben folyósítani annak a tiz szá­zalékos zárolásnak a következtében, amit Sipőcz polgármester rendele­tileg irt elő az ügyosztályvezetőnek. Az eredeti elgondolás szerint kölesönből akartuk ezeket az inségmunkákat lebonyolítani, de a mai súlyos gazdasági viszo­nyok nem alkalmasak ilyen kölcsönnek a felvételére. Bi ztunk a kormány segít ség lehető­ségében is, de ezen a ponton is csalódtunk. Úgy látom, hogy az in- ségmunka-akció teljesen megfenek­lett és semmi remény sincs arra. hogy a helyzet ebben a tekintetben megjavulhasson. A főváros vezetősége természetesen keresi a módokat, hogy az általá­nos ínséget a nyári hónapokban is enyhíthesse. Úgyszólván mindén téli inségakciót továbbra is fenn kell tartani, természetesen szűkített ke­retek között. Érdeklődtünk a beszélgetés során aziránt, is, hogy a magánépitkezési tevékenység most a tavaszi hóna­pokban mutat-e valamelyes élénkü­lést. Petrovácz Gyula ezeket felelte: — A magánépitkezési tevékenység sem mondható élénknek. Mint min­den tavasszal, úgy az idén is foly nak bizonyos magánépitkezósek, fő­ként a perifériális területeken, de ezeknek a száma sem olyan nagy, hogy élénkségről lehetne beszélni. A helyzet sanyaruságát az a körül­mény bizonyítja legpregnánsabban, hogy egyetlen középitkezés sincs fo­lyamatban. Már pedig komoly, nagyszámú munkaalkalmakat csak középitkezés nyu j that. Petrovácz Gyula nyilatkozata, amely a helyzet szakszerű ismere­tén alapszik, rendkívül szomorú perspektívát nyújt. Cipőt is én adok legolcsóbban! Kovácsevics az ország legnagyobb keresztény ruházati üzlete IV., Petőfi Sándor-u.3, az udvarban Férfi félcipő fekete és barna, "í íi ^ kitűnő boxbőrből, kézimunka. . . p „Lepke“ férfi félcipő Női divat szandalettek p 9' Irodakabátok Ruhavásznak Filrdőcikkek A fővárosi tisztviselőknek nagyobb vásárlásnál folyószámlahitei. Készpénzfizetésnél 5% skontó. 80 . Miért számláz drágán az Élelmiszerüzem a kórházaknak? Soós professzor szakértői véleménye a hibák feltárásá mellett nagy elismeréssel adózik Salamon tanácsnoknak — Az Uj Budapest tudósítójától — A Községi Élelmiszerüzem műkö­dése kapcsán számos kifogás hang­zott el az üzem kórházi szállításai ellen. Az üzemi bizottság Soós Ala­dár egyetemi magántanárt a Dié- tetikai Intézet igazgatóját kérte- fel, hogy az üzem kórházi szállításai­nak vizsgálata tárgyában szakértői véleményt készítsen. Soós profesz- szor szakértői véleménye annyi laikus és a tárgyilagosságot nélkü­löző támadás után a tudományos objektivitás helyes szemszögéből vizsgálja meg a sok port felvert problémát. A kérdés — állítja fel a tételt a szakértő — az: nem történhetett volna a kór­házak élelmiszerellátása nyil­vános versenytárgyalás alap­ján sokkal kedvezőbb árakkal, mint ahogy az.t az élelmiszer- üzemtől kapta? A szakértői válasz bizonyos vonat­kozásokban elismeri a kifogások jogosultságát, megállapítja azonban, hogy amennyiben a kórházak és az üzem közötti szoros együttműködés ki lenne építve olyképpen, hogy a kórházaknak alkalmuk nyílna a piaci árak hullámzásaiba betekin­tést nyerni, mód nyílna arra, hogy a kórházak igénylései és az üzeni szállításai között a piaci árak tekintetében is meg le­gyen a kellő harmónia. A szakértői jelentés a kórházi élel­miszer-beszerzés tárgyalása során feltűnően meleg hangon emlékezik meg a közegészségügyi ügyosztály felügyeleti működéséről. A közegészségügyi ügyosztály — mondja Soós professzor — a kór­házi élelmiszer-beszerzések kérdésé­vel mindig igen élénken és beha­tóan foglalkozott. Azokból a jelen­tésekből, amelyek az utóbbi ólelmi- szerszálíitások bírálataként elém ke­rültek, kitűnik az az alapos, min­den részletre kiterjedő figyelem, amelyet ezen érdeklődésre az ügy­osztály mindig forditott. A legérde­kesebb megállapítás ezen jelentések áttanulmányozásánál az, hogy az ügyosztály egyeztető tár­gyalásainak az üzem áraira inennyire hathatós befolyása volt. Az üzem egyrészt meghajolt az ügyosztály okfejtései előtt és olyan számlázási kedvezményekben része­sítette a kórházakat, ami azelőtt te;- kintet hévévé nem volt, vagyis az üzem nem zárkózott el a kórházak jogos kívánságaitól bizonyos köny- nyitésok és engedmények tekinteté­ben, hanem a közvetlen tárgyalások az üzem és a kórházvezetők között a kórházra nézve igen előnyös ered­ménnyel jártak. A másik eredmény, ami ezen jelentésekből kitűnik, hogy a közvetlen érintkezés felvételének az lett a kihatása, hogy a kórházak változtattak az igé-: nyeiken, többé nem helyeztek súlyt az extrém minőségű mar­hahús szállítására vagy a már­kázott drága vaj szállítására, hanem megelégedtek a használ latos prima minőséggel, ami természetesen igen nagy ár- differenciára és igy megtakarí­tásokra vezethetett. A jelentésekből ki-kicsillan az a megelégedés, ami az eredményes tárgyalások nyomán keletkezett és megállapítható, hogy ez még nem is teljesen befejeződés a megkezdett utón, hanem a megértő együttmű­ködésből még további haszon remé­nye helyezhető kilátásba. A magam részéről, mint szakértő, a legtelje­sebb elismeréssel adózom az ügy­osztály ilynemű törekvéseinek, ame­lyekből világosan látható, hogy a szakértők aktiv beavatkozása mi­lyen értékeket menthet meg, ame­lyek ezelőtt feleslegesen mentek ve­szendőbe. Az abszolút objektiv helyről szár­mazó elismerés elsősorban Salamon Géza dr. tanácsnok, az ügyosztály vezetője személyének szól. A tanács­nok mindenre kiterjedő figyelme és teljes értékű szakismerete jelenté­keny összegeket takarított meg' már eddig is a fővárosi kórházaknak. Kétségtelen, hogy Soós professzor szakértői véleménye kapósán a kór­házak és élelmiszerüzem együtt­működése a tanácsnok bölcs és előrelátó irányítása mellett fog ki­méig ülni. SAIY ÁRPÁD ny. min. osztálytanácsos tűzifa- és szénnagykeretkedő BUDAPEST Belső iroda: B. líortftif JfíiHfós-ut 20. íJel.. 090-01 és OSO-OO. Külső iroda és csuzda : I., 3KefenföM. ‘SiudaÖTsi-ut 50-33. Jefefon: OSO—15. KOHN GYULA KEFE é. ECSETGYÁROS Aranykosz orus mester GYÁR: VII., RÓZSA-U.20 Telefon: József 302—45 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom