Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-07 / 18. szám
6 fUjsiniAPmz 1932 május 7. Hellensiein Karoly KOuezőmester, útépítési uaiiamozú III., Hungária-küriii 71 Telefon: 91-3-64 nandl István Kövezőmesíer III., racslrtamezú-u. 7 Neumann Ferenc oki. mérnök kövezőmester útépítési vállalkozó VII., Egressy - ut 34 Telefon: 96-6»40 öhendorler Jűzsel kövezőmesíer Vili., Ludoviceum-u.18 Telefon: 38-4-65 Schaffer Antal ut és csatorna építési vállalkozó II., Biai-ut 21 Telefon: 52-2-91 Reinisch és Wobl oki. mérnökök, építési válialkozók VII., Ajtósi Dürer sor 7 Telefon : 38-0-62 Karom es Rudolf oki. mérnök, kövezömeslerek I., Horthy Hlikiós-ut 29 Telefon : 69-2-99 Krausz Ferenc kövezőmesíer VI., Hangária-körut 71 Telefon: 91-3-64 Schaffer György útépítési vállalkozó II., Feivinct-u. 11 Telefon: 52-3-64 SCHUBAUER JÓZSEF ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. HYPEROL szaj víz- tabletta ideális száj- és toroköblögető Ilona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Paplrmalomlioz“ Budapest, IV., Aranykéz-u. 6 Telefon: Automata 877—IS. Alapítva: 1790-ben. SzüKségmunKa Irta: Obendorfer Károly oki. mérnök, kövezőmester, a Baross Szövetség ut- és csatornaépítési szakosztálya ügyvezető alelnöke A főváros tudomásunk szerint szükség-munkákkal óhajt a pesti munkanélküliség-én csatornaépítésekkel segíteni. A munkanélküliség ily értelemben tehát szakmai kérdéssé is vált. Ezért veszem magamnak a bátorságot, hogy iparostársaim nevében hozzászóljak, gyakorlati szempontból megvilágítani ezt a nagyon nehéz, de okvetlen megoldandó kérdést, mely igen köny- nyen húsúnkba is vághat. A kérdést lényegileg három részre lehet szétkapcsolni: 1. a munka- nélküli iparosság részvétele; 2. a pesti munkanélkülieknek kenyeret adni; 3. a szakszerűség és felelősség megoldása. Ami az elsőt illeti, szakmánk iparosai mint egy mannát várják e hir valóra válását. Mert hogy miként áll ma az iparosság-, azt az Uj Budapest multheti egyik cikkében Müller Antal képviselőnk nagyon találóan aposztrofálta. A tavasz valóban halálos, de nagyon félő, hogy a nyarat is megöli és vele a még megmaradt néhány vergődő iparost is. Ebbe a szükségmunkába országos érdek, hogy a szakmai iparosság is belekapcsolódhasson. Itt állunk felszereléssel és adóintésekkel. Egy nagy munkától szakmánk már úgyis elesett. Az 0. K. H. egy 600.000 pengős munkát felszerelés nélkül teljesen házilag végez. Olcsóbban és jobban, mintha iparos végezné1? — nem hihető. Nem lehet megérteni, miért kellett ezt házilag végezni, felesleges anyagbeszerzéssel a munkát drágítani, adóalanyokat még jobban tönkretenni. Bízunk a főváros móltányosahh gondolkodásában és hisszük, hogy nem házilagosan gondolja a munkákat keresztülvinni, annál is inkább, mert az okvetlen drágább lenne. A munkanélküliek elhelyezésére vonatkozólag múltkori cikkemre feleletül azt írja Müller Antal képviselőnk, hogy „bár szempontjai szakmája érdekében némi jogosultsággal bírnak“, mégis nincs igazam, mert Budapest a budapestieké. Egy szakmáról van szó s Müller Antal képviselő ur, mint iparos, azt hiszem, szintén természetszerűnek tartja, hogy annak bajait, szimp- tómáit nekünk kell legelőbb megérezni és a bajok kutforrására ugyancsak mi tudunk legtalálóbban rámutatni. Az orvos is akkor tud legsikeresebben gyógyítani, ha mindenről kellően van tájékoztatva. Hát engedtessék meg nekünk, hogy mindenre rámutathassunk. Részemről — szerénytelenség nélkül — annál is inkább tehetem, mert már a nagyapám is szerződött iparosa volt a fővárosnak. A vérünkben érezzük a szakma minden igazát és baját. Nem akarok szociálpolitikai fejtegetésbe esni, hiszen csak egy egyszerű iparos vagyok, de a gyakorlat igazoja állításaimat. Hiába teremt a főváros a pesti munkanélkülieknek munkaalkalmat, ha azt a kenyeret, mit adni akarunk neki, nem képes megkeresni. Szakmunkát szakmunkás nélkül végrehajtani nem lehet. Budapesten meg nincs talán ötven csatornamunkás sem. Oly megoldást kell találni, melynek alkalmazása mellett minél több pesti munkást lehessen ugyanazon egy munkánál alkalmazni, minél kevesebb vidéki munkás közreműködésével. Csatornamunkás a kubikos. Ők végezzék el a nehezebb és veszélyes munkát, ők vigyázzanak a szakszerűségre és munkástársaik életére. Ha nincs kubikos eg-y csatornamunkán, aki a többit segíti, úgy pesti embernek kenyeret adni nem tudunk. De nézzük, mit mutat a gyakorlat! Ha a munkát egységáras versenytárgyalássai kívánja, a főváros biztosítani, úgy az iparos ismeretlen munkaerő produktumával kalkulál, vagy rosszul és akkor ráfizet — ez pedig a fővárosnak szintén nem érdeke — vagy túl drágán, nehogy ráfizessen, ezzel meg megterheli a fővárost. A második eshetőséget máris elejtem, mert rossz. Az elsőnél — ami leginkább előfordul — • a vállalkozó az agyoncsigázott és éhező pesti munkanélkülitől produktumot kíván, nehogy ráfizessen. Kényszerű helyzetek adódnak, olyan munkát kell t élj esi tm én nyel kívánni, amit talán fizikailag sem képes a munkás végrehajtani. Az eredmény az lesz, — ami tavaly is már állandóan megtörtént — hogy a munkás fizikailag nem bir tovább, mint két-három napot dolgozni. Mert vagy szorgalmasan akarja kenyerét megkeresni és akkor kidől, vagy kíméli magát és akkor a vállalkozó tönkremehet. A munka kivitele tehát védje a munkást és védje az iparost is. A kiviteli elv biztosítsa q munkás kenyerét, de biztosítsa az iparost is arról, hogy nem fog ráfizetni. Ezt pedig csakis úgy képzelem megoldhatónak, ha nem egységáras alapon, hanem a kifizetett bérek szerint, tehát rezsielszámolás mellett lenne a munka végrehajtva. így bármily szakmabeli munkást be lehetne osztani, mert az iparosnak nem kell arra figyelnie, hogy gazdaságos -e munkája. A szakszerűséget ellenben egy-két szakmunkás alkalmazásával okvetlenül vállalhatja. Ezenkívül módjában van a kellő biztonsági intézkedéseket is garantálni. Még egy szempont van, mely szükségessé teszi szerintem a kubikos alkalmazását és ez a város és falu békéjének megóvása. Mert ha Budapest nem ad a vidékinek munkát, félő, hogy a vidék meg búzát nem fog adni. Végeredményben Budapest mégis az ország szive. Uj kiírások: Csatornázási munkákra a III. kér. Szemt- omlrei-ut, Bojtár-utca és Aranyhegyi patak közötti szakaszon. Határidő: 1932 május hó 10 (kedden) d. e. %11 6. Benzin szállítására a székesfőváros hivatalai, intézetei és üzemei részére. Határidő: 1932 május hó 10 d. e. 12 ó. Ruha és cipő szállítására a szeretetotthonok és árvaháaak részére. Határidő: 1932 május hó 14 d. c. 9—10 ó. között. Mosógép, facsarógép és gőzmángorló szállítási munkákra. Határidő: 1932 május hó 14 (szombat) d. e. 11 ó. Utrendezési munkákra a III. kér. Szentendrei ut és Aranyhegyi árok között. Határidő: 1932 május hó 11 (kedden) d. e. %11 ó. Csatornázási munkákra a VII. kér. Mexikói útnak és a» környező utcák egy részén. Határidő: 1932 május 17 (kedden) d. e. V2II ó. Öntött vas csatornázási vasszerelvényekre 120 tonna» súlyban. Határidő: 1932 május hó 17 (kedden) d. e. V2II ó. Különféle textilanyagok, guniipclcnka és lábbeli szállítására „Gyermekfelruházási, CÁsecsemőikelengye, Étkeztetési Akció, valamint az Anya- és Csecseuiővédő Intézetek“ részére. Határidő: 1932 május hó 23 (hétfő) d. e. 10 ó. Egy lupcsa uersenytargyalás a hivatalos ar naiodaen as heienaart lenen aiamaiot a Déivepzégparosok — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros anyagszertára nyilvános versenytárgyalást irt ki a főváros ez- évi bélyegző-szükségletére. Az ajánlati felhívás ngy szólt, hogy a hatóságilag megállapított árakból teendő százalékos engedmény volt a versenytárgyalás tulajdonképpeni tárgya. Hétfőn járt le a versenytárgyalás határideje, eddig az időpontig a szakma legjelentősebb cégei: Binenstok József és Fia, Altlechner Károly, Beér Sándor, Binenstok Lipót, Geduldiger Hugó, Binenstok Miksa és mások tettek ajánlatot. A legolcsóbb ajánlattevő a kiirt ár 85.5 százalék elengedésével, vagyis a hatóságilag megszabott ár egyhetedéért hajlandó szállítani a bélyegzőket, de a legdrágább ajánlattevő százalékos engedményre vonatkozó ajánlata sem volt kevesebb 68 százaléknál! Szakmai körök véleménye szerint a versenytárgyalás ily körülmények között teljesen irreális, mert azt jelenti, hogy az ipartestület által megszabott árakat messze az önköltségi ár alá licitálják le ismeretlen okokból a versenyző gyárosok. Illetékes helyen szóbakerült, hogy a furcsa versenytárgyalás dolgában szak- vélemény adására kéri fel a főváros a Kereskedelmi és Iparkamarát. Ha DlcsönbOl akar építeni, vagy ingatlant venni, lépjen be a magyar országos EgitKezesi TaHaréhszűueiKezetbe V., Erzsébei-tér 14, Telefon: 80-t-21. Ingyenes felvitágositás és tájékoztató. Tüzifyjz^^ Rlngwald Sándor Budapest L, Belső Jászberénytől 14 Telefonszám: Kőbánja 76-44 uarosi tlsztviseiOKnsK fizetési könnyítések „BEJO VÁGÓ“ Egyedüli magyar gyártmányú szavatos kerepes csavarmetsző Whitworth és gáz- menetek vágására, minden méretben. Kapható : SALGÓ IMRE cégnél BUDAPEST, VILMOS CSÁSZÁR-UT 37. Nagy választék hazai gyártmányú szerszámokban. BÚTOR beszerzése bizalom dolga. mielőtt lakosét berendezi, tekintse meg Schäffer János műbútorasztalos lakberendezési üzletét Budapest, II-, Török-u. 2. (a Marglt-hldnól) Saját készítménye mübutorok és elsőrendű gyárt- mányu ebéd ő-, háló-, uriszobák, konyha, előszoba berendezések és egyéb lakberendezési tárgyak Kedvező fizetési feltételek és garancia mellett Állami és hatósági közalkalmazottaknak )6‘7c engedmény. Vidékieknek butorvételkor az útiköltséget megtérítem Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel Jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. ÁLTALÁNOS NYOMDA. KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. BUDAPEST. VL. NAGYMEZÖ-UTCA 3. Felelős: Dr. Uj István.
