Uj Budapest, 1932 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-14 / 19. szám
ÚT. Évfolyam 19. szám Budapest, 1932 május 14 UJ BUDAPEST v ár,. anos Kon7 V.Gr.Károlyi u. 8. Előfizetési Arak: Egyes szám Ara 60 filier DOBY ANDOR D» Szerkesztőség As kiadóhivatal : Budapest, IV., Kaas Ivor-utcft g Telefon; Aut. 828-23. Poslatakarékp. chequeszAmla : 30013 A fürdőváros-gondolat perspektívái Sídöcz polgármester részletesen nyilatkozik a fürdőváros-gondolat eddigi fejlődéséről, megjelöli a legközelebbi teendőket és vázolja a fürdőtörvény szerint felállítandó kurkomisszió fontos feladatait Keresztény testvér, aki a pünkösdi ünnep sugárzó verőfényében arra gondolsz, hogy a Várhegy tetején, a tabáni szűk utcákon vagy a Krisztina méla. csöndjében az urnák elé parancsol a közigazgatási bíróság Ítélete, hogy újra elküldd a magad képviselőit a város parlamentjébe, figyelmezz e néhány szóra! Figyelj főleg azért, mert kétségtelen, hogy a baloldali hordókról azt fogjóik feléd dörögni: a keresztény politika az elmúlt egy esztendő alatt a városházán semmit, de semmit nem alkotott! A csáibszavakat, kedves keresztény testvér, akár munkás légy, aki valamelyik gyárban ötnapos munkaidőd száraz kenyerét'is már a leépítéstől félted, akár polgár, aki hivatalában, üzletében vagy kisipari műhelyében szorongva várja az idők jobbraforduláscit: nem először hallod. A bástya-sétány elhagyott oszlopain a képviselőválasztás idejéből még ott fityeg néhány plakát- maradék, valamikor azt hirdették, hogy a demokraták vagy a szociáldemokraták az egyedül hivatottak az igazi jólét megteremtésére. Akkor sem hallgattál rájuk, keresztény testvér, ne hallgass most se! Hogy a jelen esetben mégis nagyobb fontosságot tulajdonítunk — talán a megérdemeltnél nagyobb fontosságot — a baloldali agitációnak, annak egyszerű oka van; most minden eddiginél nagyobb a nyomorúság, készebbek és nyíltabbak a fülek és a szivek a hazug prófécia befogadására. Az elmúlt esztendő valóban nem az alkotások, hanem a meglevő értékek konzerválásának időszaka volt, aminthogy tűzvész idején nem. uj ház építésére gondol az ember, hanem a meglévő portáján menti azt, ami menthető. Szerte Európában reng a föld, viharok szántják az Óceánok végtelenjét, fölfedező utakra való indulás helyett lehetett-e más feladata a magyar főváros kis sajkájának, mint féltett rakományát átmenteni a szebb és nap- sugarasabb időkre? Megtartani gyakran nehezebb, mint megszerezni és mindenesetre hálátlanabb szerep nyomorúság idején védeni és őrizni a meglevő értékeket, mint részeg hangon követelni a sülyedő hajón a pálinkás hordók csapra- verését! A hálátlan szerepet ereje és becsülete tudatában emelt fővel vállalta a Keresztény Községi Párt, melynek mocsoktalan lobogóját a várbeli pótválasztáson is vidáman lengeti a pünkösdi szellő! Ha uj alkotásokat a gazdasági lehetetlenülés következtében csak kis mértékben hozott is az elmúlt másfél esztendő alatt létre, de nem emelte az adókat, zavartalanul kielégítette a város közigazgatásának mindennapi szükségleteit, letörte a mamut-fizetéseket, élére állt az ifjúság elhelyezésére irányuló akcióknak, elfoglalta az üzemek kérdésében azt az álláspontot, amely az egyetemes közérdeket a kézműipar osság exisz- tenciális érdekeivel szerencsésen egyezteti össze. A zászló színei nem fakultak meg, és ma is frissen hatnak a régi jelszavak, amelyek a keresztény gondolatnak a városházán való diadalmas ünnepét hirdetik. A pünkösdi lángnyelvek felvillanó fényénél ne feledjék a. Vár keresztény választói Wolff Károly történlmi jelentőségű megállapítását: a keresztény Budapesttel él vagy pusztul Magyar- ország! — Az Uj Budapest tudósitójától — Kapcsolatban a költségvetést jóváhagyó belügyminiszteri leirat azon felvetett gondolatával, hogy deficites fürdőüzemeit bérbeadás utján hasznosítsa esetleg a főváros, az U j Budapest szerkesztősége a lap hasábjain bő teret engedett azoknak a nyilatkozatoknak, amelyek a fürdőváros gondolat; megvalósítása kapcsán a budai gyógyfürdők jövőjét kívánják biztosítani. Megyszólalt hasábjainkon Szőke Gyula dr., felsőházi tag, a Gellért-fürdő igazgatóságainak elnöke, azt az álláspontot foglalva el, hogy bérbeadás helyett fejleszteni kell a fürdőket, felesleges személyi és dologi kiadások szüneteltetésével, az orvosi ellátás módosításával a zajos szálloda helyett a fekvőbetegeknek is alkalmas gyógy szállodarészt kell biztosítani. Szőke Gyula azon nézetét fejezte ki, hogy a Rudasfürdőben, a Szent Gallért Gyógyszállóban és fürdőben megfelelő beteg- osztályokat kell létesíteni és az uj források kihasználásával nemcsak az anyagi jövedelmet lehet emelni, de a sikeres gyógykezeléssel előmozdíthatjuk a gyógyulást és üdülést kereső idegenek idejövetelét. Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos viszont azt a megállapítást tette az Uj Budapestben megjelent és széles körökben feltűnést keltett cikkében, hogy r a c i o n a 1 i z á s i pro g r a m helyett ötletszerűség jellemzi a fürdőfejlesztés politikáját, a fővárosnak nincsenek állandó hydrológusai, még mindig nem alakult meg a kurko m i s s z i ó nem ült össze a törvényhatósági bizottság közgyűlésén C s i 11 é r y által javasolt fürdőügyi bizottság, amelyben a pártvezéreknek kellett volna meghall- gatniok a szakértők előterjesztését a fürdőváros kiépítésének lehetőségeiről. Szőke Gyula dr. és Szviezsényi Zoltán dr. cikkeivel kapcsolatosan H o- monnay Tivadar dr., országgyűlési képviselő, a városgazdasági szakbizottság elnöke, jelentette be az U j B u d a - pest legutóbbi számában, hogy mint a városgazdasági ügyosztály elnöke, a legrövidebb időn belül érintkezést keres a polgármesterrel, mint országgyűlési ké p- viselő pedig a miniszterelnöknél fog interveniálni, hogy a fürdőtörvény végrehajtási utasítása Budapestet illetően mielőbb kiadassák és a kurko missziók megalakítására vonatkozó jogos kívánságok honor áltassanak. Ezen előzmények után kereste fel az U j Budapest munkatársa Sipőcz Jenő dr.-t, a főváros polgármesterét, hogy nyilatkozatot kérjen tőle a fürdőváros gondolat eddigi kialakulása és jövendő fejlődése érdekében. A polgármester nagyszabású nyilatkozatában t ö r- ténelini távlatba helyezi a fürdőváros gondolat eddigi históriáját és rámutat azokra a feladatokra, amelyeket ő a kurkomisszió — magyarul: gyógyhelyi bizottság — felállításával kapcsolatosan szükségeseknek tart. vei tette. Ugyancsak a Széchenyi- gyógyfürdő ásványos gyógyvizének a gyógyítás s a fürdőváros szolgálatába való állítása érdekében a Széchenyi-gyógy fürdőben megnyitotta ivóvizkurák céljaira szolgáló helyiségeit és azt — egyelőre áldozatok árán — a nagyközönség részére nyitva tartja. — Állandóan foglalkoztatja a székesfővárost a Tabán rendezésének kérdése is. Az autonómia körében kialakult felfogás szerint a Tabánnak olyképpen kell majd kiépülnie, hogy az egész városrész a fürdőváros gondolatának szolgálatában álljon. Olyan kertekkel övezett villaszerű lakásokat kell majd ott létesíteni, amelyek a környező források igénybevételével természetes termálvízzel láthatók el. Ez a terv azonban szintén csak a normális gazdasági viszonyoknak a helyreálltával valósítható majd meg. — A legutóbbi években is igyekezett a főváros, amennyire ezt anyagi helyzete megengedte — a fürdőváros gondolatát konkrétebb formába önteni. Ezért a Rudas- gyógyfürdő és a Szt Gellért- gyógyfürdő közötti területnek a fürdőváros érdekében való kiképzésére hirdetett tervpályázathoz tekintélyes összeggel járult hozzá. — A kurkomisszió-nak Budapesten egész más feladatait látom, mint amilyen feladatai lehetnek a kurkomisszió-nak kisebb fürdőhelyeken, avagy kisebb városokban. Az utóbbi helyeken főfeladata a fürdők propagálásán kívül a fürdőterület szépítése, csinosítása és tisztántartása. Ezeket a feladatokat Budapesten a székesfőváros illetékes szervei kifogás nélkül látják el. — Budapesten a kurkomisszió feladatai lényegesen kevesebbre fogylak szorítkozni. Ezek közé fog tartozni a különböző tulajdonokat képező gyógyfürdők egységes propagálása, a gyógyfürdők érdekeit célzó és előmozdító javaslatok előkészítése, a tudományos kutatások előmozdítása, a gyógyfürdők érdekeire káros vagy veszélyes intézkedések meg gátlása. Sipőcz Jenő dr. nyilatkozatát az alábbiakban közöljük: — A főváros illetékes szervei huzamos ideig és behatóan foglalkoztak a fürdőtörvény tervezetével és ennek eredménye az, hogy a fővárosnak a fürdőtörvény szempontjából értékes több javas- vaslatát a. törvény megszövegezésénél figyelembe vették. A fürdőtörvény teljes egészének életbeléptetéséhez azonban elsősorban egészséges gazdasági viszonyok kellenek. — A főváros már a béke éveiben nagy áldozatkészséggel látott hozzá a fürdőváros kiépítéséhez, amikor a fürdőváros gondolata a köztudatba még át sem ment. Igen nagy költséggel építette meg a régi Artézi-fürdő helyett a Szé- chenyi-gyógyfürdőt és azt a modern kor minden higiéniájával rendezte be és állította a fürdő- gyógykezelés szolgálatába. Szociális feladatának is eleget tett ez alkalommal a székesfőváros, amikor a Széchenyi-gyógy fürdő népfürdő gyógyosztályát létesítette. — A Széchenyi-gyógyfürdő üzeme teljes kiépítéséhez szükséges gyógyszállónak felépítését is elhatározta a székesfőváros, ennek kivitelét csak a világháború kitörése akadályozta volt meg. — A legnehezebb viszonyok között építette meg a székesfőváros a régi Sáros-fürdő helyén Európa egyik legszebb, legmodernebb gyógyfürdő- és szállóépületét, a Szent Gellért-gyógyfürdőt és szállót, közelében tervezvén megépíteni a reuma-kórházat is. Az utóbbi terv megvalósítása a gazdasági viszonyok miatt meghiúsult. — Foglalkozott a székesfőváros a Rudas-gyógyfürdő át-, illetve felépítésének kérdésével is. Terv- pályázatot irt ki annak felépítésére vonatkozólag, ennek kivitelét is a világháború kitörése akadályozta volt meg. — A Hungária-gyógyforrás gyógyító vizét a rendelkezésére álló gazdasági keretek között szintén a gyógyítás és a fürdőváros szolgálatába állította és egyik legmodernebb ásványviztöltő üzemével a gyógyvizet a nagyközönség részére forgalomba hozta és megked-
