Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-10-10 / 40. szám
Ifill, évfolyam 40. szám Budapest, 1931 október W UJ BUDAPEST unoF Iv KhROSPuUTIKAI V ÉS^KÖZGAZDASÁGI Előfizetési érák: Egész évre ..............................................30 pengő Fé l évre........................................................13 pengő Eg yes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas ivor-ulca Q. Telefon: Aut. 82S—23. Postatakarékp. chequeszámla : 30013 Nem bőről fel a főváros háztartása Pefrovácz Gyula elmondja, hogu a remélhető többletbevételekből sikerül a múlt esztendő pénztári hiányát és a folyó év háztartási delicitiét fedezni A svájci levél Az országos és a városházi politika izgalommal túlfűtött atmoszférájában úgy a közgyűlési pártok, mint a sajtó részéről kevés ügyelem kisérte a Schweizerischer Bankverein azon felszólítását, hogy a főváros békebeli adósságainak annuitását ne a leromlott angol fontban, hanem az egyelőre értékálló svájci frankban fizesse meg. A törvényhatósági tanács rendkívüli ülése természetszerűen visszautasította a szerződésellenes követelést és kétségtelen, hogy amennyiben a vitás kérdés elintézésére az ostendei egyezményben meghatározott dönt- nökök fognak kiküldetni, a főváros álláspontja igazolva lesz. Jog és szerződés szerint vizsgálva, a kérdésre adandó felelet nem vitás: az érem ezen oldalával nem is kívánunk foglalkozni. Ha azonban érzelmi szemszögből vizsgáljuk a problémát, találunk egy-két olyan momentumot, amelynek leszögezése fontosnak és tanulságosnak mutatkozik. Amikor a fővárosi urak ezelőtt hat esztendővel leültek az ostendei asztalhoz, hogy kissé naiv gavallériával elismerjék a főváros összes külföldi kölcsöneinek teljes valorizációját és csupán a fizetési könnyítéseket hozták haza, mint gyenge eredményeket, bizonyos lo- vagias kijelentéseket hallottunk, amelyek a tartozását az utolsó centig megfizető adós nobilis lelkületé- ről regéltek. Azt hitték a jó urak, hogy ez az atavisztikus gavalléria időtlen időkig fogja biztosítani megalapozott hitelünket a külföldön és a főváros pénzügyi jövőjét illetően hasonló nagylelkűséggel fog találkozni. A svájci bankintézetnek, mint a Trustée képviselőjének levele ki kell. hogy ábrándítsa a könnyenhivő lelkeket: lovagiasságunk, mint mindig, ezúttal is egyoldalú volt, az elismerő szavakon és meghatott kézfogásokon túlmenően azonnal köddé foszlik. Ma már elkésett dolog arról beszélni, hogy végzetes tévedés volt a külföldi hitelezők képviselőit üzemeinkbe betekinteni engedni és ezt is csak azért említjük fel, mert az osztrák főváros éppen az elmúlt napokban egyezett meg külföldi hitelezőivel, kevesebb lovagiassággal, mint a mi százszázalékos valorizációnk, de mindenesetre gazdaságosabban, mert a békebeli száz aranykorona adósságot csupán ötven arany-schilling erejéig vállalta fizetni Bécs. A jövőt illetően azonban súlyos tanulságokat rejt a svájci levél. Ne legyünk szentimentálisak és a lovagiasság hamis arany füstjével ne vonjuk be azon cselekedeteinket, amelyekhez a gavallériának semmi köze nincs. A körmére kell koppan- tani a trezorjainkba benyúlni akaró kéznek, okosan, erősen, kíméletlenül — ha mindjárt lovagiatlanul is, védeni kell maradék értékeinket. Az álom véget ért, a rideg és józan reggel fakó világosságában (a jövő évi költségvetés szerint húsz millió pengő külföldi kölcsöneink amortizációja) takargassuk be dermedt tagjainkat foszladozó rongyainkkal! — Az Uj Budapest tudósítójától — A kiküldött takarékossági bizottságok nem remélt, kitűnő eredményt értek el. Minden úgy történt, ahogy azt Petrovácz Gyula az Uj Budapest egyik legutóbbi számában jelezte: a takarékossági bizottságok által elért megtakarítások végösszege akkora, hogy a jövő évi költségvetési deficit kiküszöbölhető és igy nem kerül sor az üzemi tarifák emelésére. Ilyen körülmények között a gáz, viz, villany árának emelése nem fenyegeti a főváros közönségét, ellenben felmerül a kérdés, hogy mi történik a tavalyi évi és az idei háztartás deficitjével? Erről a kérdésről, amelyet sokat feszegettek a lezajlott rendkívüli közgyűlésen, beszéltünk Pefrovácz Guula tanácstaggal, aki a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az elmúlt évről háztartási deficit tulajdonképpen nincsen, helyesebben: — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros és a Talbot-centrále között tudvalévőén ideiglenes megállapodás van érvényben. Ez a megállapodás ez év végén lejár és igy felmerül a kérdés, hogy a főváros milyen álláspontra kíván helyezkedni a Talbot-centráléval szemben a. legközelebbi jövőben? Az érdekelt és illetékes tényezők jól tudják, hogy rendkívül kényes kérdésről van itt szó, amelynek az eldöntése komoly megfontolást igényel. A főváros vezetősége joggal vallja azt a felfogást, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között — már csak a sokat hangoztatott takarékossági szempontokra való tekintettel is — nem kapcsolódhatik be véglegesen a bánhidai centráléba, az állam szempontjából viszont megengedhetetlen volna, hogy ilyen hatalmas energiaforrás kihasználatlanul maradjon. Az Uj Budapest munkatársának alkalma volt erről a múlt évi zárószámadásokban könyvelési deficit nincsen, ez a deficit — pénztári hiány, amelynek pótlásáról nem kell gondoskodni és pedig azért, mert a főváros kinnlevőségei fedezik a hiányzó összegeket. — A múlt évben effektiv hiány nem volt, hanem elmaradtak bizonyos bevételek, amelyek ez év végéig, vagy a jövő év elején behajthatok. — Az ezévi háztartás keretében felmerülő hiány pótlására több forrásunk van. Mindenekelőtt hat millió pengőt tesz ki az az összeg, ami a takarékossági bizottságok által elért megtakarításokból a jövő évi költségvetés deficitjének eltüntetésére fordított összegből fennmarad. Az elért megtakarítások végösszege ugyanis — a közigazgatásban és az üzemeknél együttesen — 26 millió pengő. Az uj költség- vetés deficitje kereken 20 millió, marad tehát az ezévi hiány fedezésére hat millió. De többletjövedelem várható a forgalmiadé felemeléséből is, amiből a kérdésről kikérni Kenéz Béla dr. kereskedelmi miniszternek a véleményét. Azt kérdeztük a kereskedelmi minisztertől, hogy mi a véleménye a Talbot-centrále és a főváros viszonyának további alakulásáról? Kenéz Béla kereskedelmi miniszter a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A Talbot-centrále megépítését hármas célzat indokolta. Az eredeti terv szerint a centrále szolgáltatja az áramot a hegyeshalomi elektrifi- kált vasútnak, a környékbeli városoknak és nagyobb községeknek, végül a főváros közönségének. Nem kétséges, hogy az államvasutakra lényeges veszteség hárulna akkor, ha a Budapest — Hegyeshalom-vonal villamosárammal való ellátásához szükséges árammennyiségen felüli termelőképesség kihasználatlanul maradna. részesedése van a fővárosnak. Meggyőződésem, hogy a jövő év végéig minden pénztári hiány kiegyenlítődik és a főváros háztartásának egyensúlya teljes mértékben helyreáll. anélkül, hogy kölcsönt kellene e célra igénybevenni. — Számítani lehet viszont arra is, hogy a kórháztartozások is megtérülnek. A főváros vezetősége ugyanis a kormánnyal kötött megállapodás alapján igyekezni fog tőkésíteni a 300.000 pengős részleteket valamelyik hazai pénzintézetnél, amennyiben erre elfogadható ajánlatot kapna. Petrovácz Gyula végül mindezek alapján kijelentette, hogy — ha vannak is nehézségek — a fővárosi háztartás egyensúlyának felborulás sáltól tartani nem kell. Zavarok nem lesznek, de a takarékossági szem* pontokat az egész vonalon érvényesíteni kell. Közgazdasági szempontból sem volna indokolt, hogy ilyen jelentékeny beruházás kihasználatlanul maradjon, éppen ezért múlhatatlanul szükségesnek tartom, hogy az áramfelesleg átvételére vonatkozóan megfelelő, végleges megállapodás jöjjön létre. A cél elérése érdekében érintkezést keresek a főváros illetkékes tényezőivel. Bizonyosra veszem, hogy közvetlen tárgyalásaink során megtaláljuk az elfogadható plattformot, amelyen ezt a problémát közmegelégedésre oldhatjuk meg. Kenéz Béla kereskedelmi miniszternek ez a nyilatkozata azt jelenti, hogy már a legközelebbi jövőben döntő stádiumba jut a Talbot-íigy. A tárgyalások megindulására Tor- may Géza dr. államtitkárnak, a centrále elnökének Londonból való hazatérte után azonnal sor kerül. Újra szőnyegen a cenírále-ügy Kenéz Béla kereskedelmi miniszter közvetlen tárgyalásokat kezd a fővárossal végleges Talbot-megállapodás előkészítése érdekében — A kereskedelmi miniszter bízik abban, hogy megtalálják az elfogadható plattformot
