Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-08-22 / 33. szám
Vili. évfolyam 33. szám Budapest, 1931 augusztus 22 UJ BUDAPEST fcC 4- ' Előfizetési Orale: Egész évre ................................................30 pengő Eél évre..................................................................15 pengő Egyes szám Óra 60 fillér rőTiyrt&r.j VÁROSPOLITIKAI ÉS DOBY ANDOR D» Szerkesztőség és kladőtrlvatal: Budapest, IV., Kaas ivor-utcá 9. Telefon: Auf. 828-23. Poslatakarékp. chequeszOmla : 30013 Csifféry András nem tartja kedvezőtlennek a főváros pénzügyi helyzetét és ezért nem helyesli a túlzott takarékosságot, mert ez megbéníthatja a főváros gazdasági életét Crüfnünb Szett, bagrj a főváros Háztartása zavartalanul Honijafódifc te a mai sufrjos viszonrjofz között — Joliért nem tartott még ütést a státusrendezési bizottság — 'fotz bonyodalmat ohoz a Gieszbárt és az Jtutóbuszüzem közötti ellentét A tisztvisetőfizetésefc feszá csati akkor kertit sor, ka nincs más mód az eéyensuty biztosítására Végletek között Amíg az egyik oldalon a súlyos gazdasági helyzet okozta nincstelen- ségben a józan ész parancsára fokozott takarékosságra kényszerül a városházi adminisztráció, másrészről a vállalkozók és iparosok jajszavai töltenek be hegyet-völgyet, arról siránkozván, hogy a közmunkák egyre szükebb térre való szorítása, sőt elmaradása exisztenciájáiban rendit meg mindenkit, akinek munkavállalói minőségben köze van a fővároshoz. Azok a nyilatkozatok, amelyek a költségvetés deficitmentességének megóvása céljából a kiadásoknak a legszükségesebbekre való leépítését követelik, éles ellentétben vannak azokkal a megnyilatkozásokkal, amelyek azt hangoztatják, hogy a költségvetési keretek leszűkítése csak a szociális szempontok sérelme nélkül lehetséges, és nem terjedhet addig, hogy ebben a városban minden vállalkozási alkalom máról holnapra beszünjék. Tény az, hogy a két álláspont között nemcsak a helyes középutat nehéz megtalálni, de még azt a határvonalat is, amely a felfokozott takarékosságot a lefokozott vállalkozási lehetőségektől elválasztja. Végletek állanak itt egymással szemben, mennél inkább hajiunk az egyik felé, annál jobban el kell hanyagolni a másikat. A régi római közmondás szerint a jog teljessége egyben a legnagyobb igazságtalanság is: hol az igazság a jelen esetben, a gor- diusi csomó megoldása, amely a város háztartási egyensúlyának veszélyeztetése nélkül olyan munkaalkalmakat tud továbbra is fenntartani és teremteni, hogy a gazdasági élet nem hervad el máról holnapra teljesen? Igen fontos lenne, hogy a létesítendő beruházások és további munkaalkalmak között éles disztinkció tétessék jövedelmezőség szempontjából. Helyes az az álláspont, amely a hasznot nem hajtó beruházásokat, mint holt tételeket törölni akarja a főváros költségvetéséből, amikor az angol pénzügyminiszter tiltakozik a luxus-épitkezések ellen, akkor nekünk, vagyoni viszonyainkhoz mérten, sárkalyibákat sem szabad építeni! Ellenben azokat a beruházási alkalmakat, amelyeknél a várható jövedelmezőség valamilyen formában az annuitásokat biztosítani látszik, ki kell használni, ki kell szélesíteni, hogy ezzel is regreszáljuk az elmaradt egyéb lehetőségeket! Ilyen figyelemreméltó munkaalkalom, mint azt néhány héttel megírtuk, az ut- és csatornaépítések fokozott tempója, mert ezeknél az építkezéseknél a háztulajdonosokra kivetett járulékok révén, különösen ha a részletfizetési kedvezményeket megszorítják, a teljes % befektetett tőke visszatérül. A közlekedés fejlesztése terén is vannak a gépipart érintő hasznos beruházásokra lehetőségek, de ezeken felül a városházi életnek számos vonatkozása van, ahol jövedelmes alkotásokat lehet létesíteni. Fontosnak tartanók, ha megfelelő szakértő bizottság tanulmányozná át ezt a terrénumot, amely a következő esztendők gazdasági életének egyik legjelentősebb bázisa! Valóban nem elegendő, ha egyszerű ténymegállapításokkal akarjuk megoldani az egyre súlyosabbá váló gazdasági válságot, meg kell keresni és találni a segítés módozatait is, hogy a végletek harcában ne menjen teljesen tönkre az ipar és a kereskedelem. — Az Uj Budapest tudósítójától — Csilléry András rendkívül intenziven vesz részt a főváros autonó- mikus életének irányításában. A közigazgatási bizottság ülésein elmondott felszólalásaiban rendszerint végigmegy a városig-azgatás összes területein és mindenütt rámutat a tennivalókra. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén is feltűnő eréllyel dolgozott azon, hogy a főváros közönségének bajai orvoslást találjanak. Az Uj Budapest munkatársa beszélt ezekről a kérdésekről Csilléry Andrással, aki az egész nyarat Budapesten töltötte és csak most vesz néhány heti szabadságidőt magának, hogy egész esztendei működésének fáradalmait kipihenje. Azokat az aktuális városházi kérdéseket tettük szóvá Csilléry András előtt, amely kérdések nem szerepeltek a közigazgatási bizottság ülésének napirendjén és egyben felkértük arra, hogy az Uj Budapest nyilvánossága utján jelölje meg a legsürgősebb városházi teendőket. Érdeklődtünk mindenekelőtt aziránt, hogy mi a véleménye arról a közmunkaellenes hangulatról, amely a takarékossági mozgalommal kapcsolatosan a városházán kezd egyre erőteljesebbé válni. €sifféiu JlndIrós a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Nem helyeslem ezt a közmunkaellenes hangulatot és pedig azért, mert nekünk nem gyengítenünk, hanem erősítenünk kell az adófizető alanyokat. Éppen a mai súlyos gazdasági viszonyok között, a munka- nélküliség látható terjedése idején teljes erővel és körültekintő gondossággal kell törekednünk arra, hogy azok a közmunkák, amelyeknek a létesítése szükséges és amelyeknek az adófizető polgárok érdekeit hivatottak szolgálni, mielőbb és feltétlenül vállalatba adassanak. Utalok például a fővárosi útépítésekre, amelyeknél nem lehet redukciót végrehajtani és pedig azért, mert a forgalom lebonyolításának a zavartalanságát veszélyeztetnők. De különben is az útépítési és csatornaépítési költségek nem kizárólag a fővárost, mint autonómiát terhelik. A főváros a háztulajdonosokon és telektulajdonosokon minden alkalommal behajtja ezeket a költségeket, amennyiben ez nem sikerülne, a háztulajdonos vagy telek- tulajdonos ingatlanára a főváros mindig rátáblázza a maga követelését. Természetesen nem szabad pazarolni ezen a téren sem. Ebből a szempontból utalok olyan esetekre, amikor egyes útvonalakon a jelenlegi kockakőnek aszfaltra való kicserélését szorgalmazták. A kockakő jó szolgálatot tett és különben is ilyen burkolási mód mellett több munkabért fizetünk, nekünk pedig csupán olyan munkákat kell végeztetnünk, ahol a munkaérték nagyobb az any ágért éknél. Megemlítettük Csilléry András előtt, hogy a belügyminiszter takarékossági rendeletével szemben hangoztatott kifogásai nagy feltűnést keltettek. Csilléry András ezeket mondotta: — Én csak abból a szempontból emeltem kifogást e leirat ellen, hogy amig egyrészről bennünket takarékosságra intenek, másrészről viszont éppen erről az oldalról felesleges, megtakarítható kiadásokra kényszerítenek bennünket. Hangsúlyozni kívánom egyébként, hogy a főváros távolról sincs olyan súlyos helyzetben, mint ahogy azt bizonyos oldalról feltüntetik. Még örülnünk lehet, hogy a mai válságban Budapest székesfőváros háztartása zavartalanul bonyolódik le. Németország legtöbb nagy városa csődben van. A magyar vidéki városoknál is baj van. Hálát kell adnunk azért, hogy a főváros még mindig cl tudta kerülni az ilyen ál- htotokat. Nem lehet kétséges előttünk, hogy a mai nehéz általános gazdasági válságból is épen kerülünk ki, ha minden nemzeti erő ösz- szefog. Megemlítettük Csilléry András előtt azokat a híreket, amelyek a készülő költségvetéssel kapcsolatosan a tisztviselőfizetések redukciójáról szólallak. Csilléry András véleménye erről a kérdésről a következő: — Helytelenítem, hogy a törvényhatósági tanács által a státusrendezés előkészítésére kiküldött bizottság még egyetlenegy ülést sem tartott. Azért helytelenítem ezt a huzavonát, mert hiszen a jövő évi költségvetés összeállítása nem történhetik meg e státusrendezési bizottság döntése előtt. Hiába hozna a státusrendezési bizottság bármilyen megfelelő és elfogadható javaslatot, ha már a költségvetés összeállítása megtörtént. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén ennek a kérdésnek azt a részét vetettem fel, amely közigazgatási tisztviselőknek az üzemeknél való alkalmazására vonatkozik. Lehetetlenségnek tartom ugyanis, hogy az üzemeknél közigazgatási tisztviselők teljesítsenek szolgálatot. Ezúton is felhívom az illetékes városházi tényezők figyelmét, hogy a költségvetés összeállításával kapcsolatosan oldják meg ezt a problémát és ‘szüntessék meg az érdekelt városházi tisztviselők kétlaki életét. A beszélgetés során szóbahozunk különböző közlekedési kérdéseket, amelyek Csilléry András felszólalásában sokat szerepelnek. Csilléry András nem egy felszólalása esztendők óta húzódó problémák megoldását eredményezte. Csilléry Andrásnak több megvalósítható ideája van ezen a téren. Érdeklődésünkre ugyanis a következőket jegyezte meg:
