Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)
1931-07-04 / 26. szám
Vili. évfolyam 26. szám Budapest, 1931 julius 4 Előfizetési órnk : Egész évre ....................................30 pengő Fé l évre..................................................................15 pengő Egyes szám ára ©O fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ : D O B Y ANDOR DR ! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utca 9. Telefon: Aul. 828-23. Postalakarékp. chequeszámla : 30913 A főváros részletekbe!! veszi fel a húszmillió pengős forgótőke kölcsönt - az első részlet szeptember elsején lesz esedékes Lamotte tanácsnok nyilatkozik a kölcsönfelvétel rövid időre való elhalasztásának okairól - A töváros csak akkor veszi igénybe a kölcsönpénzt, ha arra valóban szükség van — Miért nincs pénze a fővárosnak? Uj képviselők Kellő értékére kell leszállítani azokat a baloldali tirádákat, amelyek a most lezajlott képviselőválasztásokkal kapcsolatosan a keresztény gondolat bukásáról mondanak bizonyos füleknek igen jóleső meséket. Nem, a keresztény gondolat nem bukott meg, még csak nem is erőtlenedéit a községi választások óta, ahogy azt világgá igyekszenek kürtőim. Csupán arról van szó, hogy bizonyos technikai adottságok miatt eltolódások keletkeztek, ezek az eltolódások, ha egyes vonatkozásokban uj formációkat is hoztak létre, végeredményben gyakorlatilag sok jelentőséggel nem bírnak és ezekből olyan következtetéseket, mintha itt egy bukással vagy vereséggel állanánk szemben, levonni csak merész fantáziával lehet. Nem lehet letagadni azonban — és a. jövő szempontjából ez a legfontosabb, — hogy bizonyos közönyösség és elkedvetlenedés voltak sok oldalról és sok tekintetben a képviselőválasztások mellékzöngéi, aminek folytán sokan félgőzzel vagy egyáltalában nem dolgoztak. Tudunk kerületekről, amelyekben egyébként kitűnő és nagy népszerűségnek örvendő férfiak félreálltak, a maguk szempontjából mindenesetre jogosan, végeredményben azonban az ügy kárára. Személyi momentumok voltak ezeknek az el- kedvetlenedéseknek, félre állásoknak, közönyösségnek okai, olyan személyi momentumok, amelyek végeredményben károsan befolyásolták a kereszténypárti listákat és amelyek a közhangulat, a partikuláris érdekek figyelembevételével könnyen eliminálhatók lettek volna. A központi irányítás és vezetés a képviselőválasztások idején sokkal lazább és felületesebb volt, mint azt a községi választások alkalmával láttuk. Önálló életet élt a három nagy választókerület, a közös szempontok nemcsak a választási agitációból, hanem a technikai adminisztrációból is hiányoztak. Túl nagy volt az egyes kerületek önállósága, mintha nem is egy közös pártról, hanem három külön pártról volna szó. Pedig a három kerület listáját végeredményben a közös pártnak, a közös célkitűzéseknek kellett volna mindennél erősebben összefognia! Midőn ezeket megállapítjuk, már le is vontuk a tanulságokat, amelyeket azonban jónak látszik nem a legközelebbi választásokig elraktározni, hanem a párt gyakorlati éleiében annál is inkább hasznosra fordítani, mert ezek a hibák nem efémer tünetek, hanem régóta lappangó belső bajok! Gyökeresen át kell reformálni a párt belső adminisztrációját és amint a célkitűzéseknek a párt nevében Wolff Károly a kizárólagos képviselője, az ő legfőbb irányítása és vezetése mellett a párt adminisztrációjának irányítására is olyan centrális hatalmat kell gyakorlati alapon létesíteni, hogy a kerületi harámbasák tulnagyra nőtt szarvai le legyenek törve és a párt életében kifejezésre jusson az az egység, amelynek hiányát annyira éreztük a most lezajlott választások alkalmával, — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bizottsága szerdai közgyűlésének napirendjén szerepelt a főváros húszmillió pengős forgótőke-kölcsönének az ügye. A törvényhatósági tanács elfogadta Sipőcz Jenő polgármesternek azt az előterjesztését, amely szerint a polgármester felhatalmazást kap ennek a kölcsönnek a fölvételére és most a törvényhatóság közgyűlése ezt a kért felhatalmazást végső fokon is megadta. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mikor válik aktuálissá ennek a húszmillió pengős kölcsönnek a felvétele. A kérdésnek illetékes helyen való felvetését már csak azért is szükségesnek tartottuk, mert kire jár, hogy a fölvétel terminusában nagyobb eltolódás következik be, Lamotte Károly rir. pénzügyi tanácsnok, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A húszmillió pengős fővárosi forgótőke-kölcsön felvételének a terminusa még nincs megállapítva. Annyi bizonyos, hogy ezt a kölcsönt felvesszük, de a felvétel esak akkor lesz aktuális, ha a főváros háztartásának erre a pénzre valóban szüksége lesz. A felvételre azért kellett már most felhatalmazást kérni a törvényhatósági bizottság közgyűlésétől, mert rövidesen megkezdődik a nyári szünet és a nyári szünet alatt aligha fog a törvényhatósági bizottság közgyűlést tartani. — Mindezideig azért nem volt véglegesen letárgyalható a főváros külföldi kölcsönének az ügye, mert a világpiaci helyzet folytonosan ingadozik. Nézetem szerint éppen most van a legkevéshbé alkalmas időpont a felveendő kölcsön kamatának a megállapítására. Ezért kellett a kölcsön felvételét ismét rövid időre elhalasztani. A törvényhatósági bizottság közgyűlésétől megkaptuk a felhatalmazást a kölcsön felvételére. E felhatalmazás birtokában a főváros vezetősége akkor veheti fel a kölcsönt, amikor arra valóban szükség mutatkozik. Annyi bizonyos, hogy ezt a húszmillió pengőt nem vesszük fel egyszerre egy összegben, hanem esak részletekben vesszük igénybe. Valószínűnek tartom, hogy szeptember elseje lesz az az időpont, amikor az első részletet kézhezvesz- szük. Minden tekintetben óvatosan jártunk el. Arra törekszünk, hogy a főváros érdekeit megvédjük. A kamat megállapítását is azért halászijuk, hogy kedvezőbb időpontot találjunk. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok nyilatkozatából kitűnik tehát, hogy a kölcsön felvétele, ha rövid időre is, de valóban eltolódik. A főváros részletekben veszi fel a húszmillió pengős forgótőke-köl- csönt és az első részlet szeptember elsején lesz esedékes. A beszélgetés további során megkérdeztük Lamotte tanácsnokot, hogy a főváros előirányozott bevételei miként folynak be. Érdeklődtünk, vájjon a súlyos gazdasági viszonyok nem gyakorolnak-e kedvezőtlen hatást a főváros háztartási helyzetének az alakulására. Lamotte tanácsnok ezeket felelte: — A főváx*os háztartási helyzete nem mondható kedvezőtlennek. Igaz ugyan, hogy a mai nehéz kereseti lehetőségek mellett a főváros bevételei sem folynak be olyan pontosan, mint arra az előirányzatok alapján szükség volna, ezek a nehézségek azonban kiküszöbölhetők. Tulajdonképen csak az a baj, hogy a bevételek nem a kitűzött határidőre folynak be. vagyis nem arra az időpontra, amikor ezeket az összegeket éppen fel kellene használni' a. költségvetésben előirt kiadások fedezésére. De hiszen éppen ez okból van szükségünk arra a forgótőkére, aminek a felvételére most a közgyűléstől egyhangidag felhatalmazást kaptunk. Érdeklődtünk a főváros és a kormány közt a betegápolási díjhátralék rendezése ügyében folyó tárgyalások eredménye iránt is. A következő választ kaptuk: — Ezek a tárgyalások — legalább is egyelőre — le vannak zárva. Az ideiglenes megállapodás alapján a népjóléti minisztérium minden hónap elsején megküldi a 300.000 pengős részlettörlesztést. Ezekkel a havi 300.000 pengős részlet összegekkel az államkincstár azt 15 millió pengős tartozását törleszti, aminek a fenforgását a népjóléti minisztérium kétségen felül állónak ismerte föl. A differenciákból származó tartozás ügyében a táirgyalások még nincsenek végleg lezárva. Végül a hídépítés ügyét tettük szóvá. Megkérdeztük, hogy a Duna- hidak építéséhez szükséges összeg előteremtése nem okoz-e nehézségeket? Lamotte tanácsnok a következőket mondja: — A főváros a kereskedelmi kormánnyal kötött megállapodás alapján 1932 január elsejétől kezdve fizeti az évi kétmillió pengős hozzájárulást — a felemelt ingatlan- forgalmi illeték várható többlet- bevételéből. A felemelt illeték már életbelépett és igy nekünk arra az időre, amikor meg kell kezdenünk a hozzájárulás fizetését, már rendelkezésre fog állam az az összeg, amire szükségünk lesz. A kérdés egyéb vonatkozásai nem tartoznak a fővárosra. A hidakat a hidépitési alap építi, nekünk csak az a feladatunk, hogy évről évre pontosan lefizessük a ránk kivetett összeget. Itt jegyezzük meg, hogy julius 23-án jár le a hidépitési pályázat benyújtásának a határideje. A pályaterveket a nyár folyamán vizsgálják felül, a télen a vasgyárak készítik a vasszerkezetet, maga az építés pedig 1932 tavaszán kezdődik.
