Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-07-04 / 26. szám

Vili. évfolyam 26. szám Budapest, 1931 julius 4 Előfizetési órnk : Egész évre ....................................30 pengő Fé l évre..................................................................15 pengő Egyes szám ára ©O fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ : D O B Y ANDOR DR ! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utca 9. Telefon: Aul. 828-23. Postalakarékp. chequeszámla : 30913 A főváros részletekbe!! veszi fel a húszmillió pengős forgótőke kölcsönt - az első részlet szeptember elsején lesz esedékes Lamotte tanácsnok nyilatkozik a kölcsönfelvétel rövid időre való elhalasztásának okairól - A töváros csak akkor veszi igénybe a kölcsönpénzt, ha arra valóban szükség van — Miért nincs pénze a fővárosnak? Uj képviselők Kellő értékére kell leszállítani azokat a baloldali tirádákat, ame­lyek a most lezajlott képviselővá­lasztásokkal kapcsolatosan a keresz­tény gondolat bukásáról mondanak bizonyos füleknek igen jóleső me­séket. Nem, a keresztény gondolat nem bukott meg, még csak nem is erőtlenedéit a községi választások óta, ahogy azt világgá igyekszenek kürtőim. Csupán arról van szó, hogy bizonyos technikai adottságok miatt eltolódások keletkeztek, ezek az eltolódások, ha egyes vonatko­zásokban uj formációkat is hoztak létre, végeredményben gyakorlati­lag sok jelentőséggel nem bírnak és ezekből olyan következtetéseket, mintha itt egy bukással vagy vere­séggel állanánk szemben, levonni csak merész fantáziával lehet. Nem lehet letagadni azonban — és a. jövő szempontjából ez a leg­fontosabb, — hogy bizonyos közö­nyösség és elkedvetlenedés voltak sok oldalról és sok tekintetben a képviselőválasztások mellékzöngéi, aminek folytán sokan félgőzzel vagy egyáltalában nem dolgoztak. Tu­dunk kerületekről, amelyekben egyébként kitűnő és nagy népszerű­ségnek örvendő férfiak félreálltak, a maguk szempontjából minden­esetre jogosan, végeredményben azonban az ügy kárára. Személyi momentumok voltak ezeknek az el- kedvetlenedéseknek, félre állásoknak, közönyösségnek okai, olyan szemé­lyi momentumok, amelyek végered­ményben károsan befolyásolták a kereszténypárti listákat és amelyek a közhangulat, a partikuláris érde­kek figyelembevételével könnyen eliminálhatók lettek volna. A központi irányítás és vezetés a képviselőválasztások idején sok­kal lazább és felületesebb volt, mint azt a községi választások alkalmá­val láttuk. Önálló életet élt a há­rom nagy választókerület, a közös szempontok nemcsak a választási agitációból, hanem a technikai ad­minisztrációból is hiányoztak. Túl nagy volt az egyes kerületek ön­állósága, mintha nem is egy közös pártról, hanem három külön pártról volna szó. Pedig a három kerület listáját végeredményben a közös pártnak, a közös célkitűzéseknek kellett volna mindennél erősebben összefognia! Midőn ezeket megállapítjuk, már le is vontuk a tanulságokat, ame­lyeket azonban jónak látszik nem a legközelebbi választásokig elraktá­rozni, hanem a párt gyakorlati éle­iében annál is inkább hasznosra fordítani, mert ezek a hibák nem efémer tünetek, hanem régóta lap­pangó belső bajok! Gyökeresen át kell reformálni a párt belső admi­nisztrációját és amint a célkitűzé­seknek a párt nevében Wolff Ká­roly a kizárólagos képviselője, az ő legfőbb irányítása és vezetése mel­lett a párt adminisztrációjának irá­nyítására is olyan centrális hatal­mat kell gyakorlati alapon létesí­teni, hogy a kerületi harámbasák tulnagyra nőtt szarvai le legyenek törve és a párt életében kifejezésre jusson az az egység, amelynek hiá­nyát annyira éreztük a most lezaj­lott választások alkalmával, — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bi­zottsága szerdai közgyűlésének na­pirendjén szerepelt a főváros húsz­millió pengős forgótőke-kölcsönének az ügye. A törvényhatósági tanács elfogadta Sipőcz Jenő polgármes­ternek azt az előterjesztését, amely szerint a polgármester felhatalma­zást kap ennek a kölcsönnek a föl­vételére és most a törvényhatóság közgyűlése ezt a kért felhatalma­zást végső fokon is megadta. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mikor válik aktuálissá ennek a húszmil­lió pengős kölcsönnek a felvétele. A kérdésnek illetékes helyen való felvetését már csak azért is szüksé­gesnek tartottuk, mert kire jár, hogy a fölvétel terminusában na­gyobb eltolódás következik be, Lamotte Károly rir. pénzügyi tanácsnok, akit ebben az ügyben megkérdez­tünk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A húszmillió pengős fővárosi forgótőke-kölcsön felvételének a terminusa még nincs megállapítva. Annyi bizonyos, hogy ezt a kölcsönt felvesszük, de a felvétel esak akkor lesz ak­tuális, ha a főváros háztartásá­nak erre a pénzre valóban szük­sége lesz. A felvételre azért kellett már most felhatalmazást kérni a törvényha­tósági bizottság közgyűlésétől, mert rövidesen megkezdődik a nyári szü­net és a nyári szünet alatt aligha fog a törvényhatósági bizottság közgyűlést tartani. — Mindezideig azért nem volt véglegesen letárgyalható a főváros külföldi kölcsönének az ügye, mert a világpiaci helyzet folytonosan ingadozik. Nézetem szerint éppen most van a legkevéshbé alkalmas időpont a felveendő kölcsön kamatának a megálla­pítására. Ezért kellett a kölcsön felvételét is­mét rövid időre elhalasztani. A törvényhatósági bizottság közgyű­lésétől megkaptuk a felhatalmazást a kölcsön felvételére. E felhatalmazás birtokában a főváros vezetősége akkor veheti fel a kölcsönt, amikor arra va­lóban szükség mutatkozik. Annyi bizonyos, hogy ezt a húsz­millió pengőt nem vesszük fel egy­szerre egy összegben, hanem esak részletekben vesszük igénybe. Valószínűnek tartom, hogy szep­tember elseje lesz az az időpont, amikor az első részletet kézhezvesz- szük. Minden tekintetben óvatosan jártunk el. Arra törekszünk, hogy a főváros érdekeit megvédjük. A kamat megállapítását is azért ha­lászijuk, hogy kedvezőbb időpontot találjunk. Lamotte Károly dr. pénzügyi ta­nácsnok nyilatkozatából kitűnik te­hát, hogy a kölcsön felvétele, ha rövid időre is, de valóban eltolódik. A főváros részletekben veszi fel a húszmillió pengős forgótőke-köl- csönt és az első részlet szeptember elsején lesz esedékes. A beszélgetés további során meg­kérdeztük Lamotte tanácsnokot, hogy a főváros előirányozott bevé­telei miként folynak be. Érdeklőd­tünk, vájjon a súlyos gazdasági vi­szonyok nem gyakorolnak-e kedve­zőtlen hatást a főváros háztartási helyzetének az alakulására. Lamotte tanácsnok ezeket felelte: — A főváx*os háztartási helyzete nem mondható kedvezőtlennek. Igaz ugyan, hogy a mai nehéz kereseti lehetőségek mellett a főváros bevé­telei sem folynak be olyan ponto­san, mint arra az előirányzatok alapján szükség volna, ezek a ne­hézségek azonban kiküszöbölhetők. Tulajdonképen csak az a baj, hogy a bevételek nem a kitűzött határidőre foly­nak be. vagyis nem arra az időpontra, ami­kor ezeket az összegeket éppen fel kellene használni' a. költségvetésben előirt kiadások fedezésére. De hi­szen éppen ez okból van szükségünk arra a forgótőkére, aminek a felvételére most a köz­gyűléstől egyhangidag felhatalma­zást kaptunk. Érdeklődtünk a főváros és a kor­mány közt a betegápolási díjhátra­lék rendezése ügyében folyó tár­gyalások eredménye iránt is. A kö­vetkező választ kaptuk: — Ezek a tárgyalások — legalább is egyelőre — le vannak zárva. Az ideiglenes megállapodás alapján a népjóléti minisztérium min­den hónap elsején megküldi a 300.000 pengős részlettörlesztést. Ezekkel a havi 300.000 pengős rész­let összegekkel az államkincstár azt 15 millió pengős tartozását tör­leszti, aminek a fenforgását a nép­jóléti minisztérium kétségen felül állónak ismerte föl. A differenciák­ból származó tartozás ügyében a táirgyalások még nincsenek végleg lezárva. Végül a hídépítés ügyét tettük szóvá. Megkérdeztük, hogy a Duna- hidak építéséhez szükséges összeg előteremtése nem okoz-e nehézsége­ket? Lamotte tanácsnok a követke­zőket mondja: — A főváros a kereskedelmi kor­mánnyal kötött megállapodás alap­ján 1932 január elsejétől kezdve fizeti az évi kétmillió pengős hoz­zájárulást — a felemelt ingatlan- forgalmi illeték várható többlet- bevételéből. A felemelt illeték már életbe­lépett és igy nekünk arra az időre, amikor meg kell kezdenünk a hozzájárulás fizetését, már rendelkezésre fog ál­lam az az összeg, amire szükségünk lesz. A kérdés egyéb vonatkozásai nem tartoznak a fővárosra. A hida­kat a hidépitési alap építi, nekünk csak az a feladatunk, hogy évről évre pontosan lefizessük a ránk ki­vetett összeget. Itt jegyezzük meg, hogy julius 23-án jár le a hidépitési pályázat benyújtásának a határ­ideje. A pályaterveket a nyár folyamán vizsgálják felül, a télen a vasgyá­rak készítik a vasszerkezetet, maga az építés pedig 1932 tavaszán kez­dődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom