Uj Budapest, 1931 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1931-04-18 / 15. szám

V111. évfolyam 15. szám Budapest, 1931 április 18 UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre ......................................... . 30 pengő Fé l évre.........................................................13 pengő Egyes szóm óra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOB Y ANDOR DH Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Kaas ivor-ulca 9. telefon: Aut. 82 S—2.3. Postatakarékp. chequeszámla ; 30013 A legelső feladat a közlekedési vállalatok ügyének rendezése — mondja £ázár Véget fzefí vetni a teíetzspeízufáció elburjánzásánál*, amefy napróf-nopro szedi áfdozatait — Á (fabán-frér- dés, a fiirdőváros-gondotat és a városrendezési prob­lémái* — JÍ városházi adminisztráció átcsoportosítása áftafános megnyugvást beit Bethlen A főváros vezetősége az elmúlt fiaitokban küldött ségileg, a törvény- hatósági tanácsülésen csütörtökön á főpolgármester elnöki megnyitója kapcsán üdvözölte Bethlen minisz­terelnököt abból az alkalomból, hogy tiz esztendeje áll nehéz és felelős­ségteljes posztján. Kiemelte a főpol­gármester, hogy ezen tiz esztendő történetében a vélemények Ítélete fölött áll a tények Ítélete: azoké a tényéké, amelyek ellentmondást nem tűrő igazsággal bizonyítják, hogy a világháborút követő összeomlást a fejvesztettség tette katasztrofálissá, de Bethlen Istvánnak államférfim vasakarattal keresztülvitt munkája sokat ujjáteremtett abból, ami elve­szett. A miniszterelnöki jubileum össze­esik azzal a tiz esztendővel, amely a legutóbbi decennium során a mun­kához, a rendhez, a konszolidáció­hoz való visszatérést jelentette a vá­rosháza történetében. A miniszter- elnök politikai működésének kriti­kája nem tartozik e hasábokra, az élet mostani zavaros kavargásában azonban a politikát nehéz elválasz­tani a városházától, hiszen minden­ben van valami politikum. Ebből a szempontból meg kell állapítanunk azt, hogy a miniszterelnök a jubilá- ris tiz esztendő alatt saját személyé­ben mindenkor megértéssel és sze­retettel kezelte a főváros ügyeit, és az ő konciliáns magatartása és meg­értő jóindulata, sokban hozzájárult ahhoz, hogy a főváros is, a minisz­terelnök is büszkén tekinthet vissza az elmúlt tiz esztendőre, a, tiz esz­tendő alkotásaira. Kétségtelen, hogy az uj fővárosi törvény bizonyos vonatkozásokban visszaszorította az autonómia véle­ménynyilvánításának eddigi mód­jait, de még kétségtelenebb, hogy a főváros vezetésében és ügyeinek irányításában megerősítette és ki- irthatatlanná tette a polgári gondo­lat uralmát, lehetetlenné téve egy­szer smindenkorra, hogy Bécs vagy Berlin mintájára a polgári tömegek kezéből kiessen a város ügyeinek intézése. Hogy ez igy történhetett, az elsősorban a jubiláns miniszter- elnök érdeme, aki, ha a minima non curat praetor elve alapján talán nem is hatol be a városházi élet szá­mára kisebb jelentőségűnek tetsző ügyeibe, nagyban és egészben rajta tartja szemét és kezét a budapesti városházán, főleg a tekintetben, hogy annak kereke ki ne lendüljön abból a pályából, melynek Ívelését és fordulatait a, miniszterelnök meg­állapította. Azon kívánságának adott kifeje­zést beszédében a főpolgármester, hogy Bethlen gróf a magyar nemze­tet megmentő terveiből minél töb­bet meg tudjon valósítani és Buda­pest szebb és boldogabb jövendőt ér­hessen meg. A kívánsághoz lelke mélyéből csatlakozik minden becsü­letesen érző ember az országban, és megállapíthatjuk, hogy Budapest vezetősége a jubileum alkalmából valóban a főváros nevében és meg­bízásából üdvözölte Magyarország j-ubiláns miniszterelnökét. — Az Uj Budapest tudósítójától — Sipőcz polgármester visszatért párnapos húsvéti üdülésből és át­vette újra hivatalának a vezetését. A polgármester a jövő hét folyamán kinevezi az uj fogalmazókat és eze­ket a kinevezéseket ugyancsak a jövő héten követni fogja Ripka főpolgár­mesternek a segédfogalmazói állások betöltésére vonatkozó döntése. Ilyen körülmények között rövidesen befe­jeződik a tisztujitás és végleg kiala­kul a városházi adminisztráció­nak a képe. Egyelőre még némi za­varok mutatkoznak, amiket fokoz az a körülmény, hogy igen sok ügyosztályvezetői és helyettesi vál­tozásra, valamint áthelyezésekre ke­rült a sor, az átmeneti állapot ter­mészetszerű bonyodalmai azonban most már legfeljebb egy-két hét alatt elülnek és a városházán az egész vonalon megindulhat az alkotó munka. Várospolitikai körökben ezekután fölmerül a kérdés: mik lesznek az újjáalakított városházi adminisztrá­ciónak legközelebbi fontosabb teen­dői? Ezekről a kérdésekről folytat­tunk beszélgetést Lázár Ferenc fel­sőházi taggal, a kereszténypárt ve­zető tagjával, akit mindenekelőtt ar­ról kérdeztünk meg, hogy nézete sze­rint melyik az a probléma, amely­nek a megoldása legsürgősebb volna? , J£ázár Ferenc felsőházi tag a következőket mondotta az Uj Bu­dapest munkatársának: — A legsürgősebb problémának tartom a közlekedési vállalatok ügyének a. rendezését. Szükség van erre nemcsak az adminisztráció egyszeriisitése érdekében, hanem azért is, hogy végre lefektethessünk egy egységes közlekedési politiká­nak az irányelveit. A rendezés ter­mészetesen nem lehet más, mint a fővárosi közlekedési vállalatok egyesítése és az egyesítés alap­ján céltudatos közlekedési Pro­gramm megállapítása. Ennek a programnak a lefektetésé­nél számolni kell a főváros belterü­letének forgalmi viszonyaival és azokkal az adottságokkal, amiket a Belváros szükreszabott utcái jelen­tenek. A főváros belterületén az autóbuszközlekedés fejlesztését tar­tom kívánatosnak, ami pedig a kör­nyékbeli közlekedés megjavitását il­leti, ehhez nem feltétlenül szükséges a HÉV siii'gős megváltása. Több évre szólónak kell ennek a közleke­dési programnak lennie és végső célként azt kell kitűzni, hogy a villamosközlekedés a főváros belsejéből kiküszöböltessék és a perifériákra kiszorított villa­mosközlekedés helyét mindenütt az autóbusz vegye át. A tavaszi közmunkatervek meg­valósítását illetően Lázár Ferenc a Tabán újjáépítésének szükségessé­gére hivja föl az illetékesek figyel- roét. A. következőket mondja: — Esztendők óta harcolok a Ta­bán újjáépítéséért. A Tabán rende­zése nélkül a fürdőváros-gondolat meg nem valósítható. Rendezni kell a Gellért szállodától kezdve az egész budai Dunapartot és általában arra kell törekedni, hogy a füi'dőváros jelleg kidomboritásához szükséges előfeltételek megteremtődjenek. Őszintén bevallom: nagy szégyennek tartom a Ta- bán-kérdés rendezetlenségét és általában azt a huza-vonát, ami a fürdőváros-gondolat megvaló­sítása körül tapasztalható. Helytelenítem például, hogy a fő­városi segitőalapnak van kétmillió pengős tartalékja és ugyanakkor a főváros a Tabán rendezésére egyet­len fillért sem tartalékolt. Az első feltételek között szerepel természe­tesen az utak megépítése, azután pedig a közüzemek megépítése. Az építkezési kedvet a Tabánban és ál­talában a fürdőváros-koncepcióhoz tartozó városrészekben csak úgy le­het fölllenditeni, ha az építkezésnek irányt szabunk. Ez pedig csak úgy történhetik meg, ha megépítjük az utakat és a közmüveket. Ez volna az egyetlen elképzelhető ut, amely fokozatosan a nagy probléma meg­oldásához vezethetne. — Ugyanez a véleményem általá­nos városépítési szempontból is. A magánépitkezések stagnálnak, sőt mindenfelől úgy hallom a szakértők­től, hogy általános lanyhullás mu­tatkozik. így lesz ez mindaddig, amig el nem készül a főváros város- szabályozási terve, amit eszten­dők óta sürgetek. Ezt a. városszabályozási tervet nemcsak azért kell végre elkészíteni, hogy az építkezni szándékozók meg­felelő hiteles felvilágosításokat nyerhessenek a főváros fejlődési irányai felől, hanem azért is, hogy véget vessünk a tarthatatlanul elburjánzott telekspekulációnak, amely napról-napra több áldo­zatot szed. « — Szükségesnek tartom egyébként azt is hangsúlyozni, hogy a fürdő­városvonalban nem volna szabad, olyan nagy bérházakat építeni, mint amilyennek az építésére legutóbb is engedélyt adtak, sőt a hegy alatti utón már mered is az égnek egy négyemeletes bérház. Szeretném tudni, hogy ehhez az ormótlan épít­kezéshez ki adott engedélyt? — Mindaddig, amig nem lesz vá­rosszabályozási tervünk, az építészek tetszésük szerint fognak dolgozni. Utólag azután nehéz lesz városrendezési szem­pontokat érvényesíteni. A főváros fejlődési irányait tervsze­rűen kell megszabni és nem szabad utat engedni a mesterséges kialaku­lásnak. Lázár Ferenc a beszélgetés során szóbahozta a tisztujitással kapcsola­tos kéi’déseket. Az uj városházi ad­minisztráció kialakulásáról Lázár Ferenc ezeket mondotta: — A városházi áthelyezések szük­ségesek voltak. Csak helyeselni tudom a polgár- mester urnák azt az elhatározá­sát, amely az adminisztráció át­csoportosítását. eredményezte. Az utolsó öt esztendő tapasztalatait hasznosítani kellett és igy csak örömmel fogadhatjuk, ha a polgár- mester ur levonta a, konzekvenciá­kat. Általában nagy reménységekkel tekintek az uj városházi adminisz­tráció működésének várható ered­ménye elé. Megállapíthatom ugya­nis, hogy Sipőcz polgármester ur megfe­lelő helyre állította az uj embe­reket. A polgármester ur jól ismeri tiszt­viselőit, helyesen ítéli meg képessé­geiket. Ez a tudat számunkra, akik felelősséggel dolgozunk, nagy meg­nyugvást jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom