Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-01 / 9. szám

6 1930 március 1. A Házinyomda műsoros táncestélye A Budapest Székesfővárosi Házinyomda személyzete jótékonysági alapja javára március 1-én, szombaton este 149 órai kezdettel a sütőiparosok székházában műsoros táncestélyt rendez. Az estélyen hírneves művészek szerepelnek. A tánc zenét elsőrendű jazz-band szolgáltatj Műsor után reggelig tánc. Az estély fő védnöke Gallina Frigyes dr. tanács nők főjegyző, védnökei: J au érni Nándor vezérigazgató. Rosta János dr tanácsjegyző és Kur i ürst István igazgató. Kedves és ügyes a Házi nyomda által készített meghívó, amely közli, hogy azt Yojticzki József Horváth Béla szedő-tanoncok szed ték és Rengi Kálmán gépmester tanuló nyomta. A FANSz. oktató-osztályának ülése A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Sző vétségének oktató-osztálya í. hó 22-én belvárosi reáliskolában igazgatótanácsi ülést tartott, melyen az igazgatótanács tagjai teljes számmal megjelentek. Dr E r ő d i Kálmán elnöki megnyitója után minden részletre kiterjedően ismertette az alkalmazottak orvosellátásának kér dósét a Segitőalappal kapcsolatban. Az igazgatótanács többek hozzászólása után annak az óhajnak adott kifejezést, hogy az orvosi kezelés az alklmzottaknak mi nél kevesebb anyagi áldozatába kerül jön. Felhívta ezért a vezetőséget, hogy az Orvoszövetséggel való tárgyalások folyamán ennek az elvnek igyekezzék érvényt szerezni. Határozatilag kimon dotta ezzel kapcsolatban azt is, hogy egy központi szakorvosi rendelő sürgős létesítését tartja szükségesnek. Daus: Gyula főtitkár a státusrendezés állásá ról, az oktatószemélyzet nehéz lakás viszonyairól és a házépítési akció mun kájáiról számolt be. N é m e t h y Ferenc a március 15-iki ünnep előkészítését is mertette. Az ünnepet az oktató-osztály kiváló művészek közreműködésével már cius 15-én d. e. 11 órakor tartja meg a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Reischl Sándor indítványára az igaz­gatótanács visszautasította azokat a tá­madásokat, melyek a tanszemélyzet tag­jai ellen alaptalanul elhangzottak és megállapította, hogy ezek az indokolat­lan támadások az iskola és a szülői ház ideális együttműködésének meglazulá sára vezethetnek. Végül elhatározta aa igazgatótanács, hogy testületileg belép a Társadalmi Egyesületek Szövetségébe. Az 1924. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett IPAROSOK ORSZÁGOS KÖZPONTI SZÖVETKEZETE Postatakarékpénztári számla: 10.517. — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kis­ipari hitelakció: 44.500. — Gírószámla: Magyar Nemzeti Bank. — Táviratcim: Ipközpont. TELEFONSZÁMOK: Központi osztályok Nádor-utca 22, Aut. 253-33, Aut. 253-35, Aut. 212-14. Igazgatóság. Titkárság. Pénzügyi osztály. Ellenőrzés. Könyve­lés. — Bőrosztály: Lipót 996-62. V., Ná­dor-utca 21. Építőipari osztály: Lipót 912-32. V., Nádor-utca 18. Faipari osz­tály: Lipót 996-61. V., Nádor-utca 21. — Kisipari hitelakció: Automata 253-33. V., Nádor-utca 22. Kereskedelmi osz­tály: Lipót 996-61. V., Nádor-utca 21. Textil közszállitási osztály: Lipót 902-32. V.. Nádor-utca 18. WIHARTFERENC építész és építőmester BUDAPEST. VII., COLUMBUS-Ö. SA>. T<Mn > Jtorf 350-07. TUNGSRAM VÁLTÓÁRAMÚ BÄRIUMC50’ — Az Uj Budapest tudósitójától — Emlékezetes az a küzdelem, ame lyet az elmúlt évre tervezett bal­neológiái világki állítás és világ- kongresszus kapcsán a Budapest Fürdőváros Egyesület a gellért­hegyi sikló megépítéséért és a Cita­dellának a magyar Walhalla-csar- nokká való kiépítéséért megindított A küzdelem eredménytelen maradt, noha a Beszkárt vállalkozott volna arra, hogy 1 millió pengő költség­gel megépiti a Rácfürdőtől a Cita­delláig vezető siklóvasutat. Elma­radt a Citadella átépítése, fölösle­ges lett tehát a sikló építése is. A Fürdőváros Egyesület akciójával kapcsolatosan még egy terv merült fel a gellérthegyi közlekedés meg­oldására: egy külföldi tőkecsoport az Erzsébet-hid pesti oldalától akart a Dunán keresztül drótkötélpályát vezetni a Citadellához. Az erre vo­natkozó tervek azonban azért nem valósulhattak meg, mert a főváros az Erzsébet-hid pesti oldalán az in- ditóház és a gépiberendezések szá­mára. nem tudott megfelelő telket rendelkezésre bocsátani. Meglepetésszerűen érte ily körül­mények között a főváros tanácsát az a beadvány, amelyet Katzer Jó­zsef építészmérnök, az ismert fővá­rosi vállalkozó és Meisels Vilmos főorvos, volt törvényhatósági bi­zottsági tag tettek. Katzer ék aján­lata földfeletti liftre vonatko­zik, elesik tehát a Fürdőváros Egyesület által tervezett megoldás ellen hangoztatott legfontosabb ki­fogás. A Fürdőváros Egyesület ugyanis részben a föld alatt akarta a siklót megépíteni, a tervbevett alagút szakértők véleménye szerint esetleg megzavarta volna a hegy belsejében eredő melegvizforrások féltveőrzött nyugalmát. A Katzer—Meisels-féle ajánlat szerint a gellérthegyi liftet nem a Citadelláig építenék meg, hanem a Dunával szemben csak az Orom­utca színvonaláig, ahonnan már enyhén emelkedő sétautak vezetnek TervDályízali hirdeMy 1. Budapest székesfőváros tanácsa 16.648/1930—IX. sz. tanácsi határozatával nyilvános tervpályázatot hirdet a Fő­városi Könyvtár céljaira átalakított, a Baross-utca és Reviczky-utca sarkán lévő volt gróf Wenckheim-palota elsöemeleti, a jövőben a nagyközönség által használt, helyiségeinek butorberende- zési terveire. 2. A pályázaton csak magyar állam­polgárok vehetnek részt és pedig egy vagy több művel. (Aki iparszerül eg, akár saját személyében, akár mint al­kalmazott foglalkozik bútor készítésé­vel, az a tervpályázaton részt nem vehet.) ‘5. A pályázatra vonatkozó tervezési Programm és alaprajz 1930. évi február hó 24-től kezdve dijatlanul szerezhetők be a tanácsi IX. ügyosztályban (Köz­ponti városháza, I. pavilion, földszint 18. sz.) 4. A pályázatra a tervezési programút értelmében készített terveket í. évi március hó 26-án déli 12 óráig kell benyújtani a tanácsi IX. ügyosz­tálynak az előbbi pontban megjelölt helyiségében. A határidő lejárta után érkező tervek a pályázatban nem vehet­nek részt. 5. A pályázat titkos, tehát egy, a pályázó nevét és lakcímét tartalmazó borítékot kell mellékelni. A terveket azonban jeligével vagy más megkülön­böztető jellel ellátni nem szabad. 6. A tervezési programúinak meg nem felelő terveket a bírálóbizottságnak jo­gában áll a pályázatból előzetesen ki­zárni. 7. A tanács erre a pályázatra a követ­kező pályadijakat tűzi ki: 1. díj 2000 pengő, II. dLj 1600 pengő, III. dij 1200 pengő, két vásárlás á 600 pengő.­Ezenfelül a tanácsnak jogában áll több tervet is megvásárolni egyenként 600 pengőért. 8. Az első dij csak kivitelre alkalmas pályaműnek adható ki. 9. A butorberendezési tervek alapján a berendezésre és az egyes bútorok el készítésére a tanács külön versenytár­gyalást fog vállalatbaadás céljából tar­tani. 10. A bírálóbizottságnak jogában áll a díjazott terveken, kivitel esetén mó­dosításokat kívánni. A tanács fenntartja azt a jogát, hogy a kiviteli megbízást a díjazott művek tervezői között megoszt­hassa. 11. A tervező művész megbízatása esetén köteles a kivitelhez szükséges Összes részletrajzokat megjelelő nagy­ságban és méretben a bírálóbizottság által megállapítandó batáridőn belül el­készíteni, ugyancsak a berendezési tár­gyak kivitelét ellenőrizni, aminek elle­nében az iparművészeti díjszabás sze­rint megállapítandó részesedés illeti meg. 12. A díjazott és megvásárolt tervek a székesfőváros tulajdonába mennek át, a megvásárolt tervek azonban más célra nem használhatók. 13. A pályadijakat egy tizenkéttagu bírálóbizottság Ítéli oda, melynek elnöke a művészeti és közművelődési bizottság elnöke vagy helyettese, tagjai pedig: a tanácsi IX. ügyosztály vezetője vagy helyettese, a tanácsi II. ügyosztály ve­zetője vagy helyettese, Enyvvári Jenő, a. Fővárosi Könyvtár igazgatója, Csánky Dénes, a gróf Zichy Jenő-muzeum igaz­gatója,:! könyvtári bizottság két tagja, névszerint: dr. Joanovieh Pál és dr. Révész Mihály, a Magyar Iparművészek Testületének két kiküldöttje, névszerint: Menyhért Miklós és Benkhardt Ágoston, az Országos Magyar Iparművészeti Tár­sulat két kiküldöttje, névszerint: Györ­gyi Dénes és Lakatos Artur, a tanács által meghívott két szakértő és pedig: Ágotay Lajos főigazgató és Szablya Frischauf Ferenc főiskolai tanár. A bírálóbizottság a pályázati határ­idő lejárta után azonnal megkezdi mű­ködését. 14. A bírálóbizottság határozata min­den tekintetben végérvényes. A bútorok kivitele tekintetében ugyancsak a bí­rálóbizottság tesz előterjesztést a tanács­nak és a kivitel ellenőrzésére és az egyes bútorok átvételére ő hivatott. 15. A pályaművek a döntés utján nyil­vánosan kiállításra kerülnek, a kiállítás befejezése után a nem dij azott és meg nem vásárolt pályaművek a tanácsi IX. ügyosztályból 14 nap alatt elviendők. mert érettük a tanács ezen az időzi, túl felelősséget nem vállal. 16. Egyebekben a pályázatra nézve a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 79.049/1908. sz. a. kiadott tervpályázati szabályzata érvényes. 17. Pályatervének beadásával a pá­lyázó ezt a hirdetést magára nézve kö­telezőnek elismeri. Budapest, 1930. évi február hó. A székesfőváros tanácsa. Verseoylíroyalísi hirdeMy Budapest székesfőváros tanácsa — uta­lással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt álta­lános ajánlati feltételekre — nyilvános versenytárgyalást hirdet a III., Szent- endrei-nton lévő Aquinkumi Muzeum kibővítésnél felmerülő * kőmives- és kőfaragómunkákra. A hivatkozott hirdetésekben közölt módozatok szerint leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2 százaléka. A vonatkozó költségvetési kiirás nyom­tatványai ivenkint 50 fillérért kaphatók 1930. évi február hó 24-től kezdve na­ponta délelőtt 11—I órák között á szé­kesfővárosi tanács II. (középitési) ügy­osztályának IV., Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekint­hetők és a szükséges felvilágosítás meg­szerezhető Szántay Endre műszaki fel­ügyelő előadónál a Központi városháza, III. em. 313. sz. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1930. évi március hó 12-én (szerdán) délelőtt E10 óráig a tanácsi II. (középitési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon tanácsi ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilváno­san felbontatni. Budapest, 1930. évi február hó b. A székesfőváros tanácsa. W E T O L sebolaj legyen minden mentőszekrényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. kir, népjóléti és munkaü yi miniszter 72,455/1924. sz. köirendelet. M. kir. kereskedelemügyi miniszter ________ 92 062/XX 1925. sz rendelet BŐ RKABÁTOK, Gyártja : A autó- bőrfej védők, bőrnadrágok, sportmellények, stb. ACZEL BÉIUTI IPAR VII., KAROLY-KÖRUT 13, I. EMELET Fonsz tagoknak előnyös fizetési feltételek. Baksa János “mister BUDAPEST, IV., VERES PÁLNÉ-U. 9 (Kaas Ivor-u. sarok) Telefon : A. 832-69 (Hajnalnál) Elvállal: LAKBERENDEZÉST ÉS MINDENNEMŰ KÁRPITOSMUNKÁT vnaomsrkás haonszerek közvetlen gyári beszerzése MEINEL US HEROLD hanoszeroyar Budapest, IX., Üllői-ut 10. FANSz tagoknak készpénzenged­mény, vagy kedvező részletfizetés Telefon: Aut. 824—65. Liliét terveznek a Gellérthegyre Magánvállalkozók ajánlatot tettek a tanács­nak, hogy a főváros megterhelése nélkül meg­építik a liftet a Rudas-fürdőtől az Orom-utcáig fel a platóhoz. A liftaknát a Rudas­fürdővel szemben a Mátyás- és Ki- nizsy-források felett tátongó hegy- szakadékban helyeznék el, úgy, hogy a hegyoldal sziklás jellege semmi változást sem szenvedne, fent pedig egy bástyaszerü épít­ményben végződne a felvonó, amely esztétikailag is szépen hatna és ki­látóhelyül szolgálna. Az ajánlattevők 400.000 pengőre kontemplálják az épitési költsége­ket, amit természetesen maguk fe­deznének, maguk végeznék az ösz- szes építkezést és a felvonót 25 év múlva ingyen engednék át a fővá­ros tulajdonába, sőt már ez idő­szakon belül is haszonrészesedést adnának a fővárosnak. Természete­sen a 25 évre őket illetné a haszná­lati jog és minden jövedelem. A vi­teldijat 20 fillérben állapítanák meg. ami nem is sok, tudva, hogy akármelyik bérházban is ennyit fizetnek a lifthasználatért, A fel­vonó kettős lenne és mindegyik ko­csi egyszerre 25 személyt szállítana, illetve a. szerkezet úgy épülne, hogy az egyik szerelvény emelkedésekor a másik szerelvény a mélybe eresz­kedjék. A liftet 57 méter magasra tervezik, ami a hegymagasság két­harmad részének felel meg. A közlekedési ügyosztályban ér­tesülésünk szerint igen szimpatiku­sán fogadták a Katzer Meisels-féle épitési tervet. Az ajánlat elfoga­dása a fővárosra semminemű rizi­kóval nem jár, közlekedési monopó­liumot nem sért. a főváros anyagi megterhelése nélkül produkál azon­ban egy olyan közlekedési eszközt, amelynek létesítésére a fővárosnak a mai szomorú gazdasági viszo­nyok közepette sem pénze, sem ked­ve nincsen. Örvendeni kell a vállal­kozási szellem ezen megnyilvánulá­sának és kétségtelen, hogy a főváros tanácsa, amely már legközelebb foglalkozik az érdekes ajánlattal, nemkülönben az illetékes szakbi­zottságok teljes erővel foglalnak majd. állást a gellérthegyi lift meg- , építése mellett. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom