Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-01 / 9. szám
1930 március í UJ BUDAPEST i KA1ZER ÉPÍTÉSI VÁLLALATA I., SZ1RTES-U. 3/b. TELEFON S3B—14 BIETSCHEL ÉS HENNEBERG R. T. Budapest, VIII., Práter-u. 12. Tel. J. 23—18 Központi fűtések é* távfűtések. Gőz-, hűtő-, főző- és gőzmosö-berendezések. szárítók. Vízvezetéki, csatornázási. fürdő-, gáz-porszivó és egyéb egészségügyi berendezések. — Városi vízmüvek. — Szivattyútelepek BELVÁROSI FŐPLÉBÁNIA TEMPLOM RÉSZÉRE SZÁLLÍTOTT 2500 KILOGRAMMOS ^POLGÁRMESTER -HARANG“ ÖNTÖTTE: SZLEZÁK LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORUS HARANGÖNTÖ-MESTERE BUDAPEST, VI., FRANGEPÁN-U. 77. TELEFON: AUT. 913-53. A v i 1 á b h i r ü URÁNIA ÍRÓGÉP az egyedüli, melyért 5 BV8S garancia! lygji 5 üres garanciái nyúlt TURCSANY ANTAL kizárólagos magyarországi vezérképviselő Budapest. Vili., Ullöl-út 2. sz PAULAY LÁSZLÓ elektrotechnikai és mechanikai vállalata Budapest, VIII., Losonczl-u. 3. Telefon : József 401-76. Bienensfok lözseí és Fia Írógép, papír, nyomtatvány és lrodafelszerelési osztálya, ruggyanta bélyegző-gyár, vésőintézet, zománctábla-gyár Budapest, V1IL, Rákóczi-ut 27. Telefon: József 421—34. VITÉZ MIHÁLY FERENC szobafestő- és mázolómester X., HARMAT-UTCA 2. SZ. Telefon-hivó : Kőbánya 4-02 Elvállal minden szakmabeli munkát Munkácsy Ernő épfllet- ét ■filakatosmetter, takarék tér hely- ét kályhákét dtf ♦ BUDAPEST. Vll., Rózsa acea M ' Tel.: J. 312—80 A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljá- rásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető . ÉKSZEREKET és érákat a legnagyobb változatban ét legmegbízhatóbb minőségben, a FANSz taglalnak Igen kedvező fizetést feltételek mellett szállít SZIGETI JÓZSEF IX.. MESTER-U. 21 aranyműves, ékszerész és órás Telefon : 35W)9 £ hirdetésrs hlutkorók 5% engedményben részesülnek Tőkét emel a Kisipari A márciusban tartandó rendes közgyűlésen 400.000 pengővel emelik az intézet alaptőkéjét — Az intézet kihelyezett hitelei a fővárosi iparosság egyhavi forgalmiadójának fedezésére sem elegendők — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros közgazdasági bizottsága Lobmayer tanácsnok elnökletével tartott legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a Kisipari Hitelintézet 1,100.000 pengős alaptőkéjét 1,350.000 pengőre emeli fel. A kibo- csájtási árfolyam 16 pengő, úgy, hogy az alaptőkeemeléssel 40,000.000 pengőt kap az intézet. Az ülésen a bizottsági tagok kérték, hogy a főváros hasson oda, hogy a kereskedelmi miniszter e 400.000 pengőnek legalább az ötszörösét, 2,000.000 pengőt bocsásson rendelkezésére az intézetnek átmeneti hitelek adására. Lobmayer tanácsnok közölte, hogy a miniszternél történt intervenció ezideig tényleg eredménytelen maradt, de rövidesen újból lépéseket tesz a tanács, hogy az intézet meg; felelő kormányhozzájárulást kapjon, amelyből majd a kiskereskedelmi hiteligényeket ki tudja elégíteni. A közgazdasági bizottság ezután egyhangúlag hozzájárult az alap- tőkeemeléshez, az erre vonatkozó tanácsi előterjesztést különben a pénzügyi bizottság már legközelebbi ülésén tárgyalni fogja. Ily körülmények között egy hónap alatt megtartható a tőkeemelő közgyűlés, amelyet Széli Jenő, az intézet vezérigazgatója olyképen kontemplál, hogy azt a folyó évi rendes közgyűléssel együtt tartsák meg. A tőkeemelés után a tartalékokkal együtt a Kisipari Hitelintézet 2,000.000 pengő saját tőke felett fog rendelkezni. Olyan összeg ez, amely mindenesetre respektábilis, a kisipar és kiskereskedelem hiteligényeihez képest azonban nagyon-nagyon kevés. A jelenleg 1,600.000 pengő alaptőkére támaszkodva, a Kisipari Hitel mintegy 7,000.000 pengőt tud rövid- lejáratú hitelek formájában forgalmazni, igény bévé vén a Nemzeti Banknál rendelkezésére bocsájtott visszleszámitolási keretet. Hogy az ipari viszonyokhoz mérten milyen csekély ez az összeg, bizonyltja az az érdekes számadat, hogy az ipar rendelkezésére bocsájtott hitelösszegek jelentősen alatta maradnak a budapesti iparosság által fizetett havi forgalmi adónak. Vagyis ha a fenti összeget kiosztanák Budapest iparosai között, ebből az iparosság egyhavi forgalmiadóját sem tudná fedezni! Szükségtelen idejegyeznünk, hogy a főváros iparossága egyre nagyobb igényekkel jelentkezik a Kisiparnál, jeléül az ipar és kereskedelem állanó elszegényedésének. Az intézet kitűnő vezetésének tudható be, hogy a mai nehéz viszonyok között is a Kisipari nem dolgozik veszteségre és a hiteltkérő felek bonitását mindig a legszigorúbban vizsgálja meg és igy dubióz követelés nincsen. A Magyar-Olasz Bank mérlege. A Magyar-Olasz Bank Rt. igazgatósága megállapította az 1929. évi mérleget, amely az intézet további fejlődéséről ad számot. A mérlegben kitüntetett va- gyontételek összege az 1928. évi 181 millió pengőről 188 millió pengőre emelkedett és a mérleg adatai világos kifejezésre juttatják a bank vezetőségének azt a politikáját, hogy az intézet mobilitását mindjobban növelje. Ennek a politikának az érvényesülését jelzi, hogy az elsőrendűen likvid aktívák — pénztárkészlet, girószámlán, pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló együttes követelések — összege az előző évi 15.6 millió pengőről 19.8 millió pengőre emelkedett, úgyszintén a váltótárca is 58.6 millió pengőről 60.4 millió pengőre szaporodott fel. Másrészről a bank mérlegadatai kidomborítják az igazgatóságnak azt a törekvését, hogy a külföldről élvezett rövidle járatú, hiteleknek rövid lejáratra való kihelyezése helyett a hosszúlejáratú kölcsönökre igényt tartó klientéla mezőgazdák, városok és községek — ily kölcsönökkel legyen ellátható. Ennek a törekvésnek sikere kitűnik abból, hogy a mérlegben szereplő hitelezők összege 43.2 millió pengőről 34.8 millió pengőre csökkent s ehhez képest az adósok tételét is 46.8 millió pengőről 37.9 millió pengőre lehetett leszállítani, mig a bank hosszúlejáratú kibocsátásainak összege 14 millió pengővel 51.3 millió pengőre emelkedett és ennek eredményeképpen az intézet jelzálogos és községi kölcsönökben ujabh nettó 10.2 millió pengőt helyezett ki. A üzdetered- ményszámlán a tiszta kamatjövedelem 3.6 millió pengővel (1928-ban 3.1 millió pengő), a különféle jutalékok tétele 1.05 millió pengőval (1 millió pengő), a nyereség értékpapírokon, külföldi értékeken és egyéb jövedelmek 1.7 millió pengővel (1.5 millió pengő), a házbér- jövedclem — egyes ingatlanoknak az intézeti nyugdíjpénztár részére történt átengedése folytán — 159.331.06 pengővel (227.478.01 pengő), a kiadások között pedig a tisztviselők és alkalmazottak fizetései 1.7 millió pengővel (1.5 millió pengő), a költségek és adók tétele 2.2 millió pengővel (1.8 millió pengő) szerepelnek. A mérlegszerű tiszta nyereség 2,925.520.11 pengőt tesz ki, szemben az előző évi 2,869,713.78 pengővel. Az igazgatóság a f. évi március hó 10-re egybehívott rendes közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a tiszta nyereségből részvényenként változatlanul 5 pengő, vagyis a részvény névértéke után számitva, 10 százalék fizettessék. A főváros legkedveltebb gyógyintézete 1 •a«5IM5íS»!S«8»S?!iaiD Szív- és vérbetegek külön osztálya J&S&. Dr. PAJOR fj| szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. fjp Kemény Sándor V., Pannonia-u. 18. Tel.: L 904-24 BELUVAGB K. ISTVÁN VW . AGGTELEKI-UTCA 17. CpU — Tervez - Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák A Strassil-szilikát makadámút A technika haladása az útépítőket és az útfenntartó hatóságokat mind nehezebb feladat elé állította. A pueumati- kok szívó hatása a régi. megszokott, vizes öntözés mellett lehengerelt zúzott- kőpályából a pusztán sárral és homokkal kitöltött hézagokat megbolygatta, a kötőanyagot kiszívta és ha a kerekek iitő és sodró hatásától egy kavicsszem helyéből kimozdult, bomlott utána az egész utfelszin. Meg kellett tehát a hengerelt pálya kavicsszemeit kötni, oly módon, hogy az eddigi vizzúzalék és homok-kötőanyagot olyannal pótoljuk, amely a íentmondott szívó és sodró hatásnak ellentáll. Ilyen jobb kötőanyag a szilikátos makadúm. Ezen utfajtának tulajdonképpeni hazája Svájc, ahol a Jura útjainak fenntartásánál 1922-ben kísérelték meg először azt, hogy a mészkővel épitett makadámntakat nátron- szilikáttal kezeljék. Az elért jó eredmények után a kisérletsorozatból végleges épitési rendszer alakult ki, amely elsősorban a szomszédos Franciaországban kapott a mészköves vidékeken széles alkalmazást: 5 év alatt kb. 2000 km. szilikátos makadám készült el. Hazánkban 1927-ben a Balaton mellett egy 5 km.-es állami útszakaszon alkalmazták először a szilikátot és pedig annak egy speciális, az útépítéshez megfelelő fajtáját, a Strassilt. Az eredmény igen jó volt és mai napig, azaz 3 év alatt kb. 100 km. Strassil-hengerlés készült hazánkban. A Strassil-utépités lényege a következő: 1 m3 mészkő hengerelési (zúzott) követ egyenletesen összekevernek kb. egyharmad m3 mészkőzúzalékkal és kb. 70 kg. vízzel higitott Strassillal. Ezt a keveréket, mely egy földnedves betonhoz hasonlít, egyenletesen kiterítik kb. 10 cm. magasságban az áthengerlendő úttestre és azután öntözés közben addig hengerük, mig a kellő tömörítés következtében a Strassil iszap formájában felszínre nem nyomul. A hengerlés befejeztetett, ha az egész utfelszin a fent- mondott Strassil-iszappal be van borítva. Az igy épitett burkolat lehetőség szerint 2—3 nap után adandó át a forgalomnak. A Magyar Általános Takarék mérlege. A Magyar Általános Takarékpénztár Bt. igazgatósága február hó 24-én tartott ülésében megállapította az 1929. üzletév mérlegét, amely szerint a bruttó nyereség 5,756.013.68 pengő (1928-ban 4,059.274.97 pengő), a tiszta nyereség pedig 3.094.613.70 pengő (1928-ban 1 millió 889.177.78 pengő), miután már a mérlegen belül a nyugdíjalapot 185.000 pengővel (1928-ban 140.000 pengővel) dotálták. A nyereségtöbblethez az 1928. évi tőkeemelésből befolyt ellenérték megfelelő kamatoztatása is hozzájárult. Az igazgatóság a március 17-ére egybehívandó rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1929. üzletévre 7 pengőt, azaz 14 százalék (ugyanannyi, mint az 1928. évre) állapittassék meg és hogy az osztalék a közgyűlés napjától kezdve kerüljön kifizetésre. A takarékpénztár 1929. üzletévének eredményeit a következő adatok tüntetik fel: Az évi összforgalom 9594 millió pengő (1928-ban 8453 millió pengő), a pénztárforgalom pedig 2684 millió pengő (1928-ban 2548 millió pengő) volt. A betétek állománya hitelezők nélkül 87,325.560.92 P. A betétekből 53,044.149.04 = 61% pengő esik betétkönyvre elhelyezett betétekre (1928-ban 47,641.653.73 pengő), amely körülmény igazolja, hogy a takarékpénztár iránt a bizalom továbbra is erősödött. A könyvecskékre elhelyezett betétek állománya az utolsó békeév takarékbetétkönyv-állományának 150%-át meghaladta. Az idegen tőkék közül a hitelezők tétele 11,029.782.64 pengő (1928-ban 12,600.443.70 pengő). A takarékpénztár az 1929. év folyamán 407 millió pengő értékű váltót számitolt le (1928-ban 389 millió pengő), mig a tárcaállomány 62,563.166.98 pengő (1928-ban 57,968.875.38 pengő) tesz ki. Az adósok tételénél a mérlegben 31,480.480.54 pengő (1928-ban 37,737.608.90 pengő szerepel. A takarék - pénztár vezetősége az elmúlt év speciális viszonyai folytán az intézet és az adósok érdekében állónak is tartotta, hogy folyószámlái hitelek helyett inkább részben a mobilabb váltóleszámítolás révén, részben pedig törlesztéses jelzálogkölcsönökkel álljon a piac rendelkezésére. A takarékpénztár vezetősége régi, tradicionális elvei alapján az elmúlt üzletévben is nagy súlyt helyezett a mobilitásra és likviditásra.
