Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-22 / 8. szám

US» február 22. UJ BUDAPEST ä Közmegnyugvást keltett Sipőcz polgármester közgyűlési nyilatkozata a Beszkárt-ügyben A felügyeleti hatóság a legnagyobb dicsérettel illette a Beszkárt gazdálkodását — Folkusházy beleegyezett abba, hogy illetményei március elsejével a polgármesteri nivóra szállíttassanak le 5 PERC OLRTT TELEPES KÉSZÜLÉKÉT ÚTfiLAHITJflHÚLOZRTIVÚ a PHILIPS mODERniZÁLÓ DOBOZ ^du^cmí\ódroh<ii^>hcdqyzhez leiratért — Az Uj Budapest tudósítójától — Azzal a minden tekintetben kor­rekt és közmegnyugvást kelteni alkalmas nyilatkozattal, amelyet Sipőcz polgármester a szerdai köz­gyűlésen tett, remélhetőleg lecsilla­podnak a Beszkárt vezetőségének fizetése körül támadt hullámok. Ki­jelentette a polgármester, hogy amikor a kormány uj fővárosi tör­vényjavaslatot terjesztett be, min­denki tudta és tudja azt, hogy ez a törvény az üzémigazgatók fizetésé­nek leszállítását tervezi. Éppen Ripka főpolgármester intenciójára vették fel Folkusházy szerződésé­nek 12. pontját, amelyben a vezér- igazgató már előre beleegyezett abba, hogy üzemi fizetését a pol­gármesteri fizetés színvonalára szállítsák le. A kormánytól érke­zett is egy leirat, de már Folkus- házy szerződésének megkötése után, ebben a leiratban az üzemi fizeté­sek alacsonyabb kategorizálására hivták fel a tanácsot. A leirat meg­érkezése óta semmiféle uj szerző­dést a főváros tanácsa nem kötött. A leirat érkezése előtt kötött szer­ződéseket pedig a kormány felké­rette, azokat fel is terjesztették és azok még most is fent vannak. Itt tehát a tanács, amikor a küszöbön álló uj törvény, amelyik egészen más alapokra fekteti az üzemi fize­téseket nem foghatott hozzá egy ideiglenes illetményszabályzat meg­alkotásához. Az uj törvény után a szabályrendeletek egész légióját kell majd megalkotni. Ami a Folkusházy-féle szerződést illeti, azt nem kell megsemmisíteni, mert ő maga felajánlotta a, revíziót március elsejére, mielőtt a többi igazgatók fizetését egyáltalában rendeznék. Frankfurti kimutatás alapján felolvasta a polgármester azt, hogy az ottani szociáldemok­rata közúti vasút vezérigazgatója évenként 200.000 aranymárka fize­tést húz. Bejelentette végezetül a polgármester, hogy elkészült az egységes tarifa reformja is, a fel­ügyeleti hatóság a. legnagyobb di­csérettel emlékezett meg a. Beszkárt gazdálkodásáról és reméli, hogy ha­marosan olyan javaslattal állhat­nak a közgyűlés elé, amelyik ezek­ben az ügyekben minden oldalt ki fog elégíteni. Itt említjük meg, hogy a törvényhatósági bizottság elfogadta Gaár Vilmos azon javas­latát, amely szerint a tanács köte- leztetik, hogy a Beszkárt úgy tár­gyi, mint személyi tekintetben a legszigorúbb takarékosságot azon­nal hajtsa végre. Arra is utasították a tanácsot, hogy az üzemek sze­mélyzeti létszámára és illetményére nézve 60 nap alatt megfelelő elő­terjesztést tegyen a. közgyűlésnek. A szóbanforgó ügyben különben úgy a Beszkárt igazgatósága, mint Folkusházy alelnök-vezérigazgató nyilatkozatokat tettek közzé, ame­lyeket alább közlünk: A Budapest Székesfővárosi Köz­lekedési Rt. igazgatósága a következő hivatalos közleményt adta ki: Az igazgatóság- azon sajtótámadások- kal kapcsolatban, amelyekkel a Besz­kárt vezérigazgatóját és igazgatóit il­letményeik és egyéb járandóságaik mértéke miatt illetik, megállapítja, bőgj- ezek az illetmények és járandó­ságok kivétel nélkül részint az igazga­tóság által megállapított szerződése­ken, részint kormányhatóságilag meg­áll apitott illetményszabályzaton, ré­szint pedig az igazgatóság által hozott szabályszerű határozatokon alapulnak. A szerződésekben és az illetménysza­bályzatban foglalt illetményeken felül megszavazott alkalmi és esetleges díjazá­sokat (mérlegpénz, karácsonyi jutalom) illetően pedig kijelenti az igazgatóság, hogy a mérlegjutalmakat a többi fő­városi üzemnél is évek óta fennálló gyakorlat alapján, a karácsonyi jutal­mat pedig a felügyeleti hatóságok által megszabott keretben történő engedé­lyezés után szavazza meg. Az alkalmazottakat terhelő kereseti- és jövedelmi adóknak a vállalat által való viselését évről-évre praejudicium nélkül engedélyezi az igazgatóság, — az egyenlő elbánás elvénél fogva, mert a székesfőváros tulajdonában levő többi vállalatok összes alkalmazottai hosszú éveken át szintén élvezik ezt a kedvezményt. A vezérigazgató szolgálati szerződé­sét az e célból a polgármester ur, mint a vállalat elnökének vezetése és a tiszti főügyész részvétele mellett az igazgatóság kebeléből néhai dr. Bedő Mór, dr. Kandó Kálmán és dr. Platthy György igazgatósági tagokból alakított albizottság javaslata alapján az igaz­gatóság 1S28. évi március hó 2-án, il­letve április hó 30-án tartott üléseiben állapította meg. Ezen szerződés szerint a vezérigazgató összes illetménye évi 30.000 pengő alapfizetés, évi 4-176.— pengő lakbér és évi 16.000 pengő sze­mélyi pótlék. Ezenkívül szerződés alap­ján megilleti a vezérigazgatót, mint az igazgatóság alelnök tagját évi 1750.— pengő igazgatósági tagsági tiszteletdij, továbbá mint a végrehajtóbizottság al­elnök tagját másfélszeres kulcs alap­ján évi 14.000 pengő. A végrehajtóbi­zottsági tiszteletdij azonban összegsze­rűleg szerződésileg nem garantált fix összeg, hanem évenkint, eddig az igaz­gatóság által megszavazott, a jövőben pedig az évi rendes közgyűlés által megállapítandó mértéktől van függővé téve. Megjegyezzük, hogy tudomásunk szerint fenti szerződést úgy összegsze­rűség, mint egyéb vonatkozásaiban is a felügyeleti hatóságok is előzetesen tudomásul vették. Az említett mérték­ben pedig azért állapíttatott meg igy az ossz járandóság, mert a szerződéssel foglalkozott minden tényező indokolt­nak tartotta, hogy a vezérigazgató ossz járandósága a vezérigazgató-he­lyettes által ténylegesen élvezett összjá- randóságnál, ha nem is lényegesen, de magasabb legyen. Megállapítja az igazgatóság azt is, hogy a vezérigaz­gató szerződése az első olyan szerződés, amelyben kifejezetten ki van mondva, hogy abban az esetben, ha. a főváros tulajdonában levő nagy üzemek és vál­lalatok vezérigazgatóinak díjazása a jövőben törvény, kormányrendelet vagy szabályrendelet alapján másként szabályoztatnék, úgy a Beszkárt vezér- igazgatójának illetményei is ehhez ké­pest módosulnak. Ami a mérlegjutalom kérdését illeti, amit az igazgatóság az általános mérlegjutalmazás alkalmával szerződésen kiviil a vezérigazgató ré­szére 20.000 pengőben megszavazott, erre nézve kijelenti az igazgatóság, hogy ezt a vezérigazgató rendkívüli tévé* kenységének elismeréséül szavazta meg. jóllehet, hogy ő ennek az anyagi elisme­résnek mellőzését kérte. Az összes alkalmazottaknak kará­csonyi jutalom címén megszavazott egy havi törzsilletmény fejében (2500 pengő) a vezérigazgató részére szavaztatott meg, azon méi’ték szerint, amint ez min­den fővárosi vállalat tisztviselőinél ál­talános gyakorlat szerint és a felügye­leti hatóság előzetes engedélyezése alap­ján engedélyeztetni szokott. A szerződés alapján, de az e tekintet­ben követett általános gyakorlat szerint a vezérigazgató összilletményei után járó adókat a vállalat viseli, ami a fenti összegek után 24.202 pengőt tesz ki. Ami azt a körülményt illeti, hogy egyes szerződéses főtisztvisolők a szé­kesfővárosnál részükre folyósított nyug­dijukat vállalati járandóságuk mellett élvezhetik-e, kijelenti az igazgatóság, hogy e kérdésnek elbírálása a székes- főváros hatóságának kizárólagos hatás­körébe tartozik. Budapest Székesfővárosi Közleke­dési Rt. igazgatósága. Folkusházy Lajos alelnök- vezér igazgató nyilatkozata: A Beszkártnál szerződésileg megálla­pított járandóságaim mérve, valamint alpolgármesteri nyugdijam egyidejű felvétele miatt a, sajtóban megjelent kritikára és támadásokra mindaddig nem tartottam helyénvalónak reflek­tálni, amíg a vállalat igazgatósága, mint e tekintetben egyedül illetékes tényező, a saját tényeit képező körül­ményekre, valamint a kifogásolt illet­mények természetére, mérvére és jog­szerűségére nézve, nem nyilatkozott. Minthogy az igazgatóság mai üléséből egyidejűleg közzétett nyilatkozata úgy az általam, mint a többi vezető főtiszt­viselők által élvezett járandóságok jog­szerűségére nézve kellő felvilágosítást nyújt és különösen az én személyemet illetően, akár a szerződésem alapján járó tényleges illetményeim helyes összegszerűségét, valamint a szerződé­semen kiviil az igazgatóság által ré­szemre megszavazott mérlegjutaimi ösz- szeg tekintetében tanúsított magaintar- tását kellő világításba helyezi, — most már időszerűnek tartom kijelenteni a következőket: Előre kell boesátanom, hogy a nyug­dijamat, amit helytelenül vezérigazga­tói illetményeim közé tartozónak állíta­nak be, azért vettem és vehettem fel. mert arra nézve, hogy fővárosi vállala­toknál alkalmazott egyes nyugdíjas tisztviselők vállalati járandóságuk mel­lett a fővárostól részükre megállapított és hivatalosan folyósított nyugdijukat egyidejűleg felvehetik-e, semmiféle tiltó vagy korlátozó intézkedés nincsen. Az 192S április 30-án véglegesített szerződésem rendelkezése szerint abban az esetben, ha a főváros nagy vállalatai és üzemei vezetőinek összes illetménye szabályrendelettel leszállittatnék, vagy másként állapíttatnék meg, úgy ez a szabályozás egyidejűleg a Beszkárt ve­zérigazgatójának illetményeire is ki­terjed és pedig akként, hogy ilyen eset­ben a nagyvállalatok és üzemek veze­tőinek összilletményével azonosan a Beszkárt vezérigazgatójának összillet- ménve is a székesfőváros polgármeste­rét megillető fizetés és képviseleti költ­ség összegével nyugdijamat is beleéx-tve, egyenlő legyen. Ez a rendelkezés a fő­polgármester urnák kívánságára véte­tett fel a szerződésembe, nyilván azért, mert előtte ismeretes volt a belügymi­niszter urnák idevonatkozó álláspontja, amelyet bár csak később, 1928 julius 4-én a vállalati vezérigazgatók, helyet­tesek és igazgatók járandóságainak a jövőre vonatkozólag kívánt egyöntetű szabályozása iránt a fővároshoz intézett leiratában kifejezett. Noha a szabályo­zás eddig nem történt meg, viszont a főváros illetékes tényezői az összes üzemek és vállalatok tisztviselői illet­ményeinek a belügyminiszter ur által megjelölt szempontok szerint való so- ronkivüli rendezés szükségességét szor­galmazzák, — ezennel kijelentem, hogy a polgármester úrhoz egyidejűleg tett előterjesztésben bejelentettem, hogy ma­gam részéről nem teszek észrevételt az ellen, hogy ilyen illetményrendezés — még mielőtt ez az összes üzemekre egy­idejűleg és egységesen megtörténnék és abban a feltevésben, hogy ez rövid időn belül megtörténik, szerződésem ide­vonatkozó 12. pontjának rendelkezései azonnali hatállyal életbe lépjenek. És ezt azért teszem meg, mert még a látszatát is el akarom kerülni annak, mintha az illetményszabályozás elhúzódásából bár­mi előnyt kívánnék magamnak biztosí­tani. Azt azonban természetesnek fogja találni mindenki, hogy a belügyminisz­ter ur által előirt s a szerződésemben is kifejezett egyöntetű rendezésig jog­gal várakozó álláspontot foglaltam el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom