Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-22 / 8. szám
aJJtWUAPEST 1980 február 22. és a főpolgármester az ö ellenőrző pénzügyi szakértőjével, majd a kormány, amely mindezeket jóváhagyja és természetesen, amennyiben a hatáskörébe tartozik, felel a törvényhatósági bizottság is és felelnek azok a pártok, amelyek a vezetésben résztvesznek. De ezek befolyásuk nagysága szerint bent sem csinálhatnak mást, mint kint és nem engedhető meg és. nem illő kint ellene beszélni annak, amit bent megszavaznak és helyeselnek. A mi álláspontunk mindig ez volt és a legnehezebb viszonyok mellett is emellett tartunk ki még akkor is, ha az esetleg fent vagy lent, bent vagy kint egyeseknek nem tetszik, vagy nem népszerű. Kitartunk mellette azért, mert ez a főváros érdeke és pedig nem hangos szóval, de cselekedettel és azzal az erős akarattal, amely a gazdasági helyzet javulásával lépésről-lépésre fogja a fővárosnak és polgárainak gazdasági helyzetét jobbá és a megélhetést könnyebbé tenni. The Neuchatel Asphalte Company Limited Budapesten lr«4a: VI., Vilmos császár-út 31. u. Telefon : Automata 212-46. Gyár: VI.. VácI-út 35. sz. Telefon : Automata 914-88. Gyárt és elad Val de traversi mastixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot. Készít : Traversi természetes tömörített aszfaltulakat és öntött aszfaltból járdákat és kocsiutakaí. Budapest székesfőváros szerződéses vállalkozója. AUTÓBUSZ KAROSSZÉRIÁK TEHERAUTÓ-PÓTKOCSIK KÖZTISZTASÁGI GÉPEK vágóhídi berendezések GYÁRTJA: nayés róna GÉP- SZÁLLÍTÓESZKÖZ ÉS SZÍVAT IYUGYÁR RT. BUDAPEST, X., KÁPOLNA-TÉR WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST. VU.. COLUMBUS-U. 5/b. Telefon i iósoef 350-B7. Somló Jenő asztalosmester Készít saját, vagy adandó tervek szerint mindennemű asztalos munkát Budapest, IX., Remete-utca 24. VÁLTÓÁRAMÚ BÁRIUMCSO' KASS BÉLA DUBAI VIGADÓ vendéglője és kávézza II., Szilágyi Dezső-tér 5. Létrejött a megegyezés az utcai telefonautomaták hirdetései ügyében A hirdetéseket a főváros veszi fel, a bevételből területhasználat cimén százalékosan részelteti a Telefonautomata részvénytársaságot — Az Uj Budapest tudósítójától -Ismeretesek azok a küzdelmek, amelyek esztendők óta folynak a főváros Hirdető Vállalata és az utcai automatatelefonokat felállító és üzembentartó Telefonautomata, r. t. között. A . Telefonautomata r. t. ugyanis, amely az Ibusz érdekkörébe tartozik, engedélyt kapott a kereskedelemügyi minisztériumtól, hogy a főváros területéu automata telefonfülkéket állítson fel, és a minisztérium intézkedésére a főváros tanácsa és a közmunkatanács a szükséges területhasználati engedélyeket is kiadta a részvénytársaságnak. A részvénytársaság megfelelő szerződést kötött a posta-vezérigazgatósággal is, üzemének rentabilitása céljából azonban szükségesnek látta, hogy az automatatelefonokat magukban foglaló bódékra hirdetéseket vehessen fel. Meg is indultak az erre vonatkozó tárgyalások a részvénytársaság és a Hirdetővállalat között, ezek azonban eredményre nem vezettek, mert a részvénytársaság azt kivánta, hogy a hirdetéseket ő maga vehesse fel, és csupán arra vonatkozólag mutatott hajlandóságot, hogy bért fizet a fővárosnak. A Hirdetővállalat viszont monopóliumát féltette attól, ha közterületekre más is vehet fel hirdetést, mint a főváros, és jól emlékszünk arra a pénzügyi bizottsági ülésre, amelyen éles formában tették szóvá ezeket a tárgyalásokat. A pénzügyi bizottság emlékezetes ülése után a részvénytársaság és a főváros képviselői között mindennemű tárgyalás megszűnt: a részvénytársaság mintegy százötven fülkét fel is állított már fővárosi közterületen, anélkül azonban, hogy azokon hirdetés egyáltalában szerepelne. A fülkék felállítása után derült ki, hogy a telefonautomatákra csakugyan szükség van Budapesten. A beís’ő területeken alig látni fülkéket elfoglaltság nélkül^ a nap minden szakában telefonálnak az utcai nyilvános telefonok igénybevételével az emberek, és amint a nyugati nagy városokban történt, Budapesten is bebizonyult, hogy az utcai telefonautomata közérdek és közszükséglet. Azok az ellentétek, amelyek a részvénytársaság és a főváros között a sikertelen tárgyalásokból kifolyóan felmerültek, engedni kezdtek élességükből, és már a nyár folyamán a főváros engedélyt adott a részvénytársaságnak arra, hogy egyes fővárosi középületekben is felállítson nyilvános automatatelefont. Ebben a békés hangulatban vették fel újra a tárgyalás fonalát a Telefonautomata R. T. és a főváros Hirdetővállalata, illetőleg az a háromtagú bizottság, amelyet a tanács a részvénytársasággal lefolytatandó tárgyalásokra a Hirdetővállalatra felügyelő bizottság kebeléből kitűzött. A tárgyalások hónapokig elhúzódtak és most végre eredményre vezettek. A megegyezés szerint a telefonautomatákra a főváros fogja felvenni a hirdetéseket, és a bevételből egy százalékos kulcs szerint részesíti területhasználat cimén a részvénytársaságot. A megoldás ezen módja a legteljesebb mértékben védelmet biztosit a főváros hirdetési monopóliuma számára, viszont kielégíti a részvény- társaság anyagi érdekeit is. Az üzem ellenzi, az ügyosztály pártolja a száz uj autóbusz megrendelését Az autóbusz és a villamos közötti érdekellentétek csak az Autóbuszüzemnek a Beszkárt- ba való beolvasztásával küszöbölhető ki — Az üzem a rózsadombi járat beszüntetésére tesz előterjesztést a tanácsnak, a rózsadombiak viszont a vonal kiterjesztését és a menetsü- rüség fokozását követelik — Az Uj Budapest tudósítójától — Abba az áldatlan kaiéba, amely a községi választások előhírnökéül a közgyűlési pártok között folyik, az elmúlt héten uj szint vegyitett egyes sajtóorgánumoknak az Autóbuszüzemről irt számos cikke. Ezek a közlemények az üzem vezérigazgatójának fizetését kifogásolják elsősorban, majd arra mutatnak rá, hogy az üzem túl van terhelve személyzettel. Azon előterjesztés kapcsán, amelyet a deficites vonalakról az üzem igazgatósága a tanácsnak tett, most már nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb autóbuszüzemi vonal veszteseggel dolgozik. Az Autóbuszüzem deficitjét is kihasználják egyesek pártpolitikai célokra, azt akarván bebizonyítani, hogy a deficites vonalakért elsősorban az üzem, igazgatósága és a főváros tanácsa felelősek. Az Uj Budapest több alkalommal foglalkozott az Autóbuszüzem üzleti gesztiójávafi veszteséges vonalaival és lapunk olvasói , jól ismerik azon álláspontunkat, hogy a deficitért nem az üzem jobb sorsra érdemes vezetősége elsősorban a. felelős, hanem azok a politikai tényezők, amelyek távolállván minden rentabilitási számítástól, a maguk és választókerületeik favorizálását követelik nem. is eredménytelenül az üzem vezetőségétől és az üzem felügyelőbizottságától. Jól mondotta Kossalka műegyetemi professzor az egyik üzemi ülésen: Minden autóbusz-vonalnak meg van a maga külön egyénisége, — és valóban, ha neveket akarnánk felsorakoztatni, minden deficites autóbuszvonal árnyékába oda tudnók rajzolni egyik vagy másik befolyásos közgyűlési potentát portréját, aki nem törődve a közpénzekből fedezendő veszteséggel, politikai vagy egyéni kényelmi szempontból egész tekintélyét latbaveti az érdekkörébe eső deficites autóbuszjárat fenntartása érdekében. Azzal a leirattal kapcsolatosan, amelyben a belügyminiszter az autóbuszüzem ügykezelésével és vonalaival foglalkozik, az üzem igazgatósága előterjesztést tett a főváros tanácsának a száz uj autóbusz beszerzésére vonatkozóan. Ebben a felterjesztésben közli az üzem igazgatósága, hogy az üzem mai kényszerű helyzetében, amikor egyrészről ,a Beszkárt, másrészről a Helyiérdekű nyirbálják állandóan az autóbusz prosperálási lehetőségeit, nem tartja ajánlatosnak o száz uj kocsi beszerzését, hiszen a mai forgalom mellett is csak deficitet tud produkálni. Igaz ugyan — mondja az Autóbuszüzem — hogy az Állami Gépgyár a maga jól bevált szisztémájával hat hónap alati OZALID, fény- és aluminium-másolatok MANGLITZ FERENC «0$ »ÍÜ? le tudná szállítani a száz uj kocsit, azonban nincsenek jövedelmes vonalak, amelyekre az uj kocsik beállíthatók lennének, arról nem is beszélve, hogy garázs sem áll egyelőre a beszerzendő nj kocsik számára rendelkezésre, és az üzem kénytelen lenne az uj kocsikat a szabad ég alatt hálát ni. A száz uj kocsi beszerzése ügyében súlyos nézeteltérés támadt az Autóbuszüzem igazgatósága és a közlekedési ügyosztály között. Az ügyosztály ugyanis figyelmen kívül hagyva az üzem előterjesztését, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a száz uj kocsi beszerzése elsőrendű közérdek és már csak a munkanélküliség leküzdésére is sürgősen meg kell rendelni az uj autóbuszokat az Állami Gépgyárnál, hogy ennél a nagyfontosságu állami intézménynél az üzem további redukciója elkerülhető legyen. Az ügyosztály előterjesztését magáévá tette ebben az ügyben a főváros tanácsa is, és ez rövidé^ sen a törvényhatósági bizottság elé kerül. Előállt tehát az a fura helyzet, hogy az illetékes ügyosztály és az érdekelt üzem véleménye homlokegyenest ellenkezik egymással: minden valószínűség szerint azonban hamarosan megrendelik a száz uj kocsit, amelyekre vonatkozóan az üzem igazgatósága előre kijelentette, hogy a mai viszonyok közepette azokat foglalkoztatni nem tudja. Legfőbb ideje, hogy a mai tűrhetetlen állapotnak, amikor van Beszkárt-érdek, Hév-érdek és autóbusz-érdek — de nincsen egységes közlekedés, mert mind a három vállalat csak a saját érdekeivel törődik, figyelmen kívül hagyva a közönség érdekeit — vége vettessék! E tárgyban véleményünk abban az irányban kezd kialakulni, hogy az Autóbuszüzem mai különállását sürgősen meg kell szüntetni, az üzemet be kell olvasztani a Beszkárt-ba, mert bebizonyult, hogy a két nagy fővárosi közlekedési vállalat együttműködése más alapon, mint az egybeolvadás utján, immár el sem képzelhető! Ha a Hév részvénytőkéjének megvásárlása után a Hév vasúti adminisztrációját is egyesitik a Beszkárt- tal, lesz megvalósítható az az elgondolás, hogy az egymással per- patvarkodó és széthúzó érdekeket szolgáló közlekedési üzemek vezetésében és közlekedési politikájában meglegyen a harmónia! Visszatérve az Autóbuszüzem deficites járataira megemlítjük, hogy a Rózsadomb és Vidéke Egyesület a várbeli és rózsadombi vonalak egyesítését kéri a fővárostól olyképen, hogy a rózsadombi közlekedés a Vérkalom-térig terjesztessék ki és a rózsadombi járatok menetsürüsége maximum 4—5 perces legyen. Ezzel szemben az üzem igazgatóságának az az álláspontja, hogy a rózsadombi járat megszüntetésére tesz sürgősen előterjesztést a főváros tanácsának, azzal az indokolással, hogy a rózsadombi vonal az üzem legdeficitesebb járatai közé tartozik. Kétségtelen azonban, hogy a rózsadombi járatot annak idején kierőszakolt potentátok az üzem ezen számítását egyetlen tollvonással fogják keresztülhúzni.
