Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-15 / 7. szám
njjiiwAi’Jtsi 1930 február 15. Népházat Kőbányának! Irta: dr. Bucsánszky Bertalan kér. elöljáró amely szociális vonatkozásban Budapestet lekonkurrálná. Ha gazdasági vonatkozásban nézi a fővárost, azt látja, hogy itt is az első helyen áll: hitelképessége vetekszik az államéval, elárasztják a fővárost külföldi kölcsönajánlatok- kal, de ő azt mondja: vigyázzunk, mert egy város életében nem lehet öncél az eladósodás és csak akkor szabad kölcsönt felvenni, ha azt produktiv célra fordítják! Városaink legnagyobb részének fizetőképességét az a körülmény alterálta, hogy nem produktiv befektetésekre vette igénybe a kölcsönöket. Nem hajlandó beugrani Beszkárt- és egyéb berendezési nagy kölcsönökbe sem, csak akkor, ha látja, hogy az a város fizetési képességét emeli és lehetővé teszi, hogy ezekben a súlyos és nehéz időkben az amortizációs részleteket a pluszból lehessen törleszteni. A leghatározottabban kijelenti, hogy a. székesfőváros polgárságát semmiféle vonatkozásban újabb adókkal megterhelni nem lehet. A főváros polgársága a legtöbbet áldozott az egyenes __ adók tekintetében, az egész országos átlagnak a felét adja. A város financiái intaktak, de a Keresztény Községi Párt érzi a nehézségeket, úgy az adóügyi, mint a gazdasági kérdésekben is. Hangsúlyozza ezután Wolff Károly, hogy a centrále-kérdést meg kell valósítani, az áramot igénybe kell venni akkor, ha. az megtakarítással jár a székesfővárosra és a Beszkárt- ra. Tudja, hogy az áramtermelés nem mindenütt helyes, utal Friedrich István szakértői véleményére, aki a párt részéről az illetékes bizottságban helyet foglal. A politikai atmoszféra vázolása után le akarván vonni a következtetéseket a törvényjavaslattal kapcsolatban, utal Rassay Károly azon megjegyzésére, hogy ez a törvény- javaslat végeredményben a Keresztény Községi Párt és a Községi Polgári Párt uralmának petrifikálását jelenti. Ha száz százalékig nem tud egy törvényjavaslattal szemben minden intenciót érvényesiteni, elfogadja azt a lehetőséget, amellyel ugy-ahogy mégis érvényesiteni tudja azokat az érdekeket, Nem állhat az abszolút negáció álláspontján, mert azok a tömegek, amelyek mögötte állanak, azt akarják, hogy a keresztény városháza fennmaradjon a jövőben is, hogy a keresztény városházát ne lehessen a semmibe dönteni. A Keresztény Községi Párt működése biztosítani fogja a keresztény városházát. Ha Budapest szociáldemokrata lesz, akkor az egész ország sorsa olyan kátyúba, jut, amelyből nem a nagy magyar jövendő, hanem a csendes elpusztulás fog következni. Az egész ország közvéleménye ezen az állásponton van. Igenis — mondja emelt hangon Wolff Károly — mi nem akarunk másodszor vörös városházát, nem akarunk másodszor kísérletező városházát, hanem keresztény városházéit! Ez a törvényjavaslat is számol azzal, hogy a választások keretében fog is a Keresztény Községi Párt érvényesülni és mindenkinek mód és lehetőség nyilik, aki őszinte barátja a keresztény és nemzeti alapnak, hogy ezen az alapon vegye fel a küzdelmet. Az állambiztonsági szempontok mindenek fölött állanak, ezen túlmenően nem helyesli az autonómia megnyirbálását, csak ameddig az állam feltétlen érdeke megköveteli és azután jön az autonómia. Megerősíti Baracs azon állitását, hogy az első tervezet felháboritó volt. Ez ellen valamennyien egyhangúan talpraálltak, ő is talpraállt. Konce- dálja azonban, hogy a mostani javaslat lényegesen jobb. abban a Keresztény Községi Párt is igyekezett elmenni addig, amig az érdekei azt megkívánták. Ha a fennforgó körülmények között igy tudja biz- tositani az eredményeket, akkor ezzel melelégszik, mert az ő negativ álláspontja nem változtatna a dolgokon. „PAX“ vörösrézből készült szénsavas kézi tűzoltókészülék a legjobb. Gyártja é* kapha ló : HIRMANN FERENC iémárugyár BUDAPEST, VII., CSÁNY1-UTCA 7-9, Azt tapasztalta, hogy a folytonos változás a választásokkal kapcsolatban felszínre vet mindig uj bizottsági tagokat és évek kellenek ahhoz, amig az uj bizottsági tagok beletanulnak a városi ügyekbe. A hely- zel megelégszik, mert az ő negativ zottsági tagok az autonómia keretén belül maguk intézik az ügyeket, kell tehát, hogy bizonyos magva legyen a közgyűlésnek: ez a harminc örökös tag intézménye. In: kább választ örökös tagokat, mint adományoz díszpolgári okleveleket! Utal az olasz és angol példákra: a városi adminisztrációban a Hansa- városok statútumaiban megvan ez az örökös tagsági intézmény. Olyan polgárok fognak bekerülni, akik a város ügyeit ismerik, ebből csak haszna lesz a főváros közigazgatásának. A tanitókérdésben reméli, hogy a kultuszminiszter vétójogát a Ház törölni fogja, hogy az ügy az autonómia kezében maradjon. A főpolgármesteri kérdésre vonatkozóan kijelenti, hogy ellene van a hatáskör túlságos kiterjesztésének, mert a főpolgármester maradjon ellenőrző közeg, a végletekig ellenőrizzen, hiszen megnyugtató, ha ellenőriz. A városi törvényhatósági tanács összeállításában bizonyos kor- rektivumokat kellene csinálni, az állambiztonsági érdekek vonalán belül az autonómiának szabadon kell érvényesülnie. A területi kérdés és az arányosság kapcsán konce- dálja, hogy van aránytalanság, de azt teljesen kikerülni sohasem lehet. A végeredményben a közigazgatási kerületek kialakult, önálló egységek a város életében. A Józsefvárosra és a Ferencvárosra vonatkozólag kijelenti, hogy kérni fogja a minisztert, hogy az arányosításnál jöjjön segítségül. Az üzemeket illetően túlzott szándékokat látott a centrális javaslat részéről. A változással ebben a kérdésben javulást lát és nem indokolt a harangok félreverése, hogy itt az autonómiának elárulásáról van szó. Méltóztassék elhinni, — fejezte be beszédét Wolff Károly dr. — hogy engem nem hatalmi vágy, nem hatalmi szempont vezetett, amikor a törvényjavaslat mellett állást foglaltam, csak az“ a tudat vezetett, hogy ennek a keretében is érvényesülni látom azokat a magas nemzeti szempontokat, amelyeket én folyton szem előtt tartok. Nem félek a törvényjavaslat rendelkezéseitől, mert igenis módot ad a polgárságnak az önvédelemre azzal a veszedelemmel szemben, amelyet a szociáldemokrácia az egész polgárságra egyöntetűen jelent. Mert ő meg fogja ostromolni a városházát nagy szorgalommal, a polgárság pedig védeni fogja nagy tunyaságával. Ez a nagy baj. A szociáldemokrácia mindig ott van készen, dolgozik, a polgárság képviselői pedig nyolc órakor hazamennek vacsorázni. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet lelket öntenünk a bizottsági tagokba és^ ezért nem lehet harcolni a szociáldemokrácia ellen másképpen, mint hasonló meggyőződéssel, elszántsággal, elvi alapon és fanatizmussal. Azok, akikben megvan a jószándék, megvan az akarat, azoknak azt mondom: keresztények, egy táborba! Ez az én tételem. Jöjjenek a mi zászlónk alá! Mindent el fogunk követni, legyen nyugodt Budapest polgársága. És én itt nem ismerek felekezeti és egyéb kérdései két, mert valamennyi polgárnak, aki a magántulajdon elvi alapján áll, ez közös érdeke és ezért ne te] kintsék a mi keresztény alapunkat ellenséges alapnak. Ezt rakom le a Ház asztalára: az én fanatikus hite met, meggyőződésemet és azt az elszánt akaratot, hogy harcolni fogunk az utolsó leheletig! Az egész jobboldal lelkesen és melegen üdvözölte nagyszabású beszéde alkalmából Wolff Károly dr.-t, aki hatalmas erővel tett hitet a képviselőházban a, keresztény város- politika mellett. HLATKY JÓZSEF Budapest, VIII., József-körút 77. sz. Telefon: J. 395-78. Magasépítés, ut-. vasul-, híd- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe : I.. Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK •. Kecskemét, telelőm 109. Gödöllfi. Gr. Fettetleb-vt 9 A háború és a forradalmak következ- iében előállott súlyos gazdasági viszonyok idők folyamán a szociális bajok egész sorát kitermelték. A nyersanyagoknak a háborús idők alatt történt elpusztulása, a termelő telepek elsorvadása és a fogyasztó piac válsága által előidézett munkanélküliség, illetve kedvezőtlen kereseti és megélhetési viszonyok a főváros lakosságának tetemes részét sodorták Ínséges helyzetbe, mely most az államtól, hatóságoktól és társadalomtól várja a létfenntartás .szenvedésteli küzdelmeitől való felszabadítását, vagyis a megélhetésének biztosítására szolgáló segélyakciók megindítását. Az ország testének megszabdalása amellett, hogy a nemzet gazdasági vérkeringését megzavarta és azt sokhelyütt teljesen meg is bénította, az elcsatolt részek lakosainak nagy részét mobilizálta, melynek következtében a megkisebbedett ország fővárosának lakossága megduzzadt, a gyámolitásra szorulók száma pedig azzal arányosan felszaporodott. Ennek következtében a főváros ama részein, ahol hatványozottabb mértékben érezhető a válságos helyzet kedvezőtlen kihatása, az égetően sürgős szociális problémák egész sorozata vár megoldásra. A fővárosnak egyik ilyen része a X. kerület: Kőbánya is, mely tipikus példája a leromlott gazdasági helyzet szomorú következményeinek. Kőbánya a főváros legnagyobb ipari kerülete, melynek világhírű gyáripara azonban a háborús évek alatt és azt kö- vetőleg fokozatosan elsorvadt és ennek következtében lakosságának igen nagy része, — melynek régebben a prosperáló gyárak és ipartelepek nyújtottak exisztenciát, — ma kenyerét veszítve, a legnagyobb nélkülözésekkel küzdve tengeti életét. Ez a helyzet a kerületi gyámolitásra szoruló lakosainak számát idők folyamán rendkívüli módon megnövelte, melyhez nagy mértékben járult az a körülmény is. hogy a főváros lakásépítő akciója során a kerületben — a Ceglédi- és Külső Jászberényi-utakon — létesített nagyszámú kis-, illetve szükséglakásokba, ahová a megszüntetett Suhajda- telepi, angyalföldi és lóversenytéri nyo- morlanyák lakói is áttelepitlettek, idők folyamán a főváros más részeiről jobbára olyan családok költöztek be, akik a munkanélküliség, vagy kereselképte- lenségük miatt ugyancsak közsegélyre szorulnak. De a lakosság helyzetét Kőbánya perifériális fekvése és területének a fővárostól való elszigeteltsége is csak súlyosbítja, mert a távolság a kenyérkeresőket a fővárosban kínálkozó munka- alkalmak elnyerésében nagy mértékben akadályozza, a gyámolitásra szorulókat pedig a karitatív és szociális segélyforrásoktól elzárja. Ürömmel állapítható meg, hogy Kőbányán elismerésreméltó, sokoldalú karitatív és szociális munka folyik és hatóság, társadalom vállvetve igyekszik az élet hajótöröttéit a nyomor tengeréből kimenteni, azonban sajnos, az elért eredmény nem áll arányban azzal a sokszor emberfeletti módon végzett munkával, melyet az emberbaráti szeretet és áldozatkészség fűt. Az embermentő és segítő törekvéseket nem ragyoghatja be a kívánt siker koronája, mert nem áll rendelkezésre a kerületben egy olyan centrális fedezék, mely az élet kárvallottjainak, a sorssujtolt kerületi lakosoknak biztos menedéket nyújthatna az életküzdelem viharaiban. Ennek következtében tehát a létküzdelemben megsebesült embertársaink javarésze legtöbbször csak ideiglenes kötéseket, a szükséges segélynek csak egy kis részét kaphatja meg, de a gyógyuláshoz szükséges balzsamot nem nyerheti el, mivel a kerületben nincs olyan hely, mely ahoz módot nyújtana a tervszerű szegénygondozás formájában. Ezért a szociális jólét előmozdítására szolgáló egyéb más többoldalú, a társadalom különböző kategóriáinak, igy különösen a munkásosztálynak érdekeit szolgáló törekvések sem indulhattak el Útjukra. Egy olyan intézménynek, cj*y „Népháznak“ a létesítése, amely befogadhatná mindazokat a népjóléti akciókat, melyek égy nagy területileg különálló ipari városrész szociális életének megjavítását célozzak,-ma már sürgős követelménye Kőbányának. Hogy egy ilyen népház mily hathatósan járul a kerületi jótékonykodás sikeréhez, példa rá a főváros V. kerületének népháza, mely már évek hosszú sora óta, általános elismerés mellett, végzi embersegitő és mentő misszióját és amelynek eredményes munkája nem kis mértékben köszönhető a kerületi ipari és kereskedelmi érdekeltségek megértő támogatásának, mely annakidején egyébként lehetővé tette megvetni annak alapjait is. Mennyivel indokoltabb tehát akkor a kőbányai népház megvalósítása, amikor a X. kerület területi elszigeteltsége és topográfiái viszonyai miatt — mondhatni — autonóm társadalmi életet él és igy a magáraulaltság körülményei rákényszerítik, hogy a tőle távol, a főváros különböző részein levő és nehezen megközelíthető segítő eszközöket a kerületben megszervezve egyesítse. A népház rendeltetése volna tehát mindazt a karitativ és szociális beren: dezkedést magában egyesíteni, mely égy nagy népes ipari kerület társadalmi jólétének előmozdítója. Éhez képest helyet foglalna abban egy népétkeztető akció, amelynek konyháján, illetve étkezőjében az igazolt szegények ingyenes és a munkásosztály szerényebb jövedelmű tagjai kedvezményes étkezésben részesülnének. Szükség-szállások, ahol átmenetileg fedél alá kerülhetnének a hajléktalanok. Foglalkoztató műhelyek, melyekben a csökkent munkaképességű kerületi lakosok, igy hadirokkantak is, továbbá a sokgyermekes gyámolnélküli anyák keresethez jutnának. Bölcsőde, ahol a munkában elfoglalt szülők gyermekei reggeltől napestig dolgozhatnának. A szociálhigiénia előmozdítására fürdők azok számára, akik szegénységük, illetve a fürdők távolsága miatt testük ápolását elhanyagolják. Ezzel kapcsolatosan egy mosoda is berendezendő volna ott, ahol a váltó alsóruhával nem rendelkezők fehérneműje órák alatt megtisztulna. Nyilvános könyvtár, mely alkalmas könyvekkel sietne az emberek felfogását, nézetét helyes irányba terelni és az individuális védelmet propagálni. Létesítendő volna továbbá a népházban tanonc- és leventeotthon is, hogy az árva és gyámolnélküli. valamint az anyagi élettel kiizködő, ipari pályára készülő ifjúság hajlékot és' a létfentar- tás elemi szükségleteit megtálálja és erkölcsi életére előnyösen kiható, gondos felügyeletben és irányításban részesülhessen. E két otthonnak ennélfogva nemcsak az ifjúságvédelem, hanem az ipar és kereskedelem szempontjából is igen nagy horderje volna, mert egyrészt a munkáltatókat .tehermentesítené, másrészt pedig igen elpnyösen szolgálná az otthon a helyes munkásnevelés érdekeit. Továbbá helyhez juthatna ott egy igen fontos életbiztonsági szerv is: a mentők kirendeltsége, mely esetben a központi mentőállomás távolsága miatt a mentés körében előálló nehézségek leküzdhetők lennének. De helyet foglalhatnának majdan ott a jótékonyság nemes harcosai is, akik áldozatkészségüket megfelelő helyhez jutva, célravezető módon gyakorolhatnák. Ezekben nyújtottam a kőbányai népház megvalósítása tervének nagykonturu vázlatát, mely jóléti intézmény keretéi idők folyamán az itt általam még nem említett sok más adódó és szükséges akcióval is telíthető volna. Amidőn tehát most perspektíváját nyújtottam Kőbánya közeljövő törekvéseinek, szeretném, ha a társadalom támogató készsége a tervet valóra váltaná és mielőbb megépülhetne a főváros egyik legnagyobb kerületének szeretet- liajléka — a kőbányai népház. ________ Ho rtobágyi juhtúró Mindenütt kapható t tjrüV Termeli: ORSZ. '•fM MAGY. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT FARKAS LAJOS ntérnflk Magna-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó! Budapest, VII., Kolumbus-n
