Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-08 / 6. szám
ujjmmP£si 1930 február 8. zalék költséget jelent), az általa átveendő kötvényeknél mintegy busz százalék vesztesége volna, minél fogva a budapesti Helyiérdekű vasúti részvények vételára darabonkint alig 60 pengőt tenne ki. Meg kell tehát állapítanunk, — és ez különösen szól Krausz Simon ur Öméltóságának — hogy a luxemburgi bank ajánlata teljes 40 százalékkal kedvezőbb, mint amilyen Krausz Simon ajánlata volt. A haramia» és a megváltás problémája Egy másik sokat vitatott szempont, hogy miért vásárolja meg a főváros a HÉV részvényeit a luxemburgi tőkecsoporttól, amikor azokat az állam közbenjöttével megválthatja, de ez is teljesen felesleges, mert hiszen a vasút 1999- ben amúgy is az államra háramlik? Megállapíthatjuk, hogy a probléma ezen részében is a legteljesebb tájékozatlanság uralkodik, amelyet egyesek egyenes rosszindulattal igyekeznek kihasználni. Tény és való, hogy a Helyiérdekű az 1888. évi IV. t.-c.-ben szabályozott módok szerint 1999-ben az államra háramlik. Amennyiben a főváros a vasutakat megveszi, teljes 68 esztendeig lesz annak tulajdonosa és birtokosa, olyan hosszú ideig tehát, amely az örökös tulajdonjog határán mozog. Dacára annak, hogy a MÁV mai álláspontja szerint általánosságban merev magatartást tanúsít háramlási dolgokban, kétségtelennek tartjuk, hogy adandó alkalommal ezen amúgy is illuzórikusnak tartható háramlási jogosultságáról kész örömmel lemond. Hogy csak a MÁV problémáinál maradjunk, mégpedig a mai problémáknál, vagyis nem azoknál amelyek 10—20 esztendő múlva adódhatnak: az ügetőversenypálya kitelepítése, a Keleti pályaudvar bővítése kapcsán a régi lóversenytér átengedése, az aluljárók megépítésének ügye mind olyan tárgyalásra váró anyagok, amelyeknél súlyos anyagi érdekek ütköznek össze a fővárost és a MÁV-ot illetően. Egy ilyen tárgyalási anyagba nagyon könnyen bele lehet vetni a háramlási jog megszűnésének koncesszióját, — amely végeredményben, ismételjük, amúgy is illuzórikus jelentőségű, de alkalmas talán azon nivótlan perspektiváju vasúti tudósok megnyugtatására, akik a vételi ügylet létrejötte esetén az 1999- ben bekövetkező háramlás miatt már most nem tudnak aludni... Ennél a mesterségesen felfújt problémánál mindenesetre fontosabb a megváltás kérdése, az a probléma, nem volna-e érdemesebb az 1938-ban megnyilvánuló állami megváltási jog igénybevételével a vasutakat közvetlenül a fővárosnak megszereznie, vagy nem fenyeget-e az a veszély, hogy a megvásárlásra kerülő vasutak a kereskedelemügyi kormányzat törvényen alapuló jogánál fogva, 1938-ban megváltja1? Az első kérdésre határozott nem!-mel kell válaszolnunk, és ez a nem! magában rejti a második kérdésre vonatkozó feleletünket is. A megváltási évjáradék, amely mindkét problémánál irányadó, 66.319.520 pengő tényleges építési tőke 4 százaléka után 2,652.780 pengőt, 11 millió pengő uj beruházás 5 százaléka után 550.000 pengőt összesen tehát évi 3,202.780 pengőt tenne ki, amely megváltási évjáradék 68 éven át volna fizetendő. Ennek a járadéknak 7 százalékkal tőkésített értéke kitenne 45,276.000 pengőt, tehát a részvényvétel 19,000.000 pengővel előnyösebbnek mutatkozik. Ameny- nj’iben tehát a vétel perfektuálása esetén bármely oknál fogva 1938- ban a MÁV arra az álláspontra helyezkedne, hogy megváltási jogával élve, a Hévet tulajdonába és birtokába. veszi, tekintetbe véve a 2,100.000 pengős vételárat, a főváros 68 esztendőn keresztül évi 1,000.000 pengőt nyerne ezen az üzleten. Józan és reális üzleti politikát feltételezve, elképzelhetetlen, hogy az állam akár 1938-ban, akár bármikor később a drága és számára értéktelen megváltási jogot felhasználná. Az ez alkalommal taglaltakon túlmenően sok és nagy fontosságú részletkérdés tolulna még itt előtérbe, amelyek ismertetésére ez alkalommal terünk nincsen. így a nyugdíjalap ügye, a Beszkárt és a HÉV üzemvitelének és egységesítésének keresztülviteléből származó anyagi előnyök, a péageforgalom kiépítése, a vasút továbbfejlesztésébe a környékbeli falvak és városok esetleges bevonása, stb. stb. A részletkérdések tárgyalására lesz időnk és módunk, amikor azok aktuálisak lesznek: e pillanatban nem szabad, hogy a fától ne lássuk az erdőt, a nagy gondolatot, amely politikai és erkölcsi szempontból parancso- lóan irja elő a vételi ügylet perfek- tuálását. Kétségtelen, hogy a vasúthálózat, ha üzemképes is százszázalékig, nem olyan mintha uj lenne, tagadhatatlan, hogy talán esztendőkig a rekonstrukciós munkálatok halaszthatatlan volta folytán szám- bavehető jövedelme nem lesz a fővárosnak a HÉV-ből, de kérdezzük, beszél-e ma valaki arról, hogy 1910- ben mennyire voltak leromolva a megváltásra kerülő Osztrák-Magyar Általános Lég szesz-társaság gépei, vagy hogy milyen állapotban vette át a főváros az elektromos áramot termelő vállalatok berendezéseit. Annakidején csak a nagy gondolat: a községesités nagy gondolata lebegett a megváltásokat és megvásái-- lásokat elhatározó törvényhatóság előtt, bennünket sem szabadjon, hogy ez alkalommal más érdekeljen, mint az a nemzedékek sorsára, kiható nagy eszme, amelyet a főváros területén működő összes közlekedési vállalatoknak a főváros kezében való egyesítése és egységesítése jelent. Ez a gondolat az, amely a városházi rezsim második tiz esztendejé- ek lesz első alkotása, méltóan csatlakozván az első decennium két nagy fegyverténye, a. Közúti megváltása és a Községi Takarék megalapítása mellé. Túl kicsinyes szempontokon, egyéni érdekek és vesztett províziók szalmaszálain a Helyiérdekű megvásárlása lesz az első nagy lépése Budapest municipiu- mának a belterjes fejlődés helyett a külterjes gazdálkodás felé, amely ellentétben a mezőgazdasági élettel, a várospolitikában a maradiság helyett a fejlődést és a koncepciót jelenti. Ha visszagondolunk egy pillanatra a Városi és a Közúti marakodásaira, irigy tarifapolitikájukra, a jelenben pedig a Beszkárt, az Autóbuszüzem és a Hév féltékeny és kicsinyes harcaira, benső örömmel és szeretettel kell üdvözölnünk a közlekedésnek a Hév megvásárlásával bekövetkező egységesítését, amely fejlődést, nagyvonalú közlekedési politikát, a főváros és a környék összeforrását, kertes lakásokat, napfényt, életet jelent Budapest lakosai számára. Magyar Épilí Részvéoyiírsiilal Budapest, X., Kerékpár-utca 19. Telefon : Aut. 272-64. — Alapittatott 1889-ben. Sürgönyeim : .Mért, Budapest" » Mindennemű vízépítés, lolyamszabályozés és csatornázás. Kotrások csatornakotrókkal excsavá- torokkal. Darukkal való kirakodások. Alapozások, mély- és magasépítés Ut- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépités, Kömunkálatok. Városi csatornázások és vízvezetékek. Hajó- és kotrójavitó telep Apostagon. "------------—------------------------Te lefon: József5439-76 Alapittatott 1905-ben molnAr jAnos hat eng. erőátviteli és villanyberendezési vállalata Villamos erőátviteli és világítási berendezések. Állandó raktár lémcslllárokban. asztali és állólémpákbon BUDAPEST. VII., KERTÉSZ UCCA 50 Telefon : József 439-76. Fővárosi tisztviselőknek kedvezmény Van-e joga a fővárosnak lakbérleti szabályrendeletet alkotni? Németh Béla dr., a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnöke, a lakásügyi ad hoc bizottság első ülésén tiltakozott a szabályrendelet-tervezet tárgyalása ellen — A lakásbérleti jog nem belügye a fővárosnak, hanem a magánjog egyik legfontosabb része — Az Uj Budapest tudósítójától — Még Szabó Imre dr. életében kezdődött el a fővárosi lakásbérleti szabályrendelet átdolgozása, amelyet most tárgyal a lakásügyi, a jogügyi és szociálpolitikai bizottság tagjaiból kiküldött ad hoc bizottság. Tekintettel a fennforgó nagyfontosságu jogi és szociális kérdésekre, a bizottsági üléseket szigorúan bizalmasoknak nyilvánították és az ad hoc bizottság tagjai ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy a javaslat végleges letárgyalása előtt annak részleteit nem hozzák a nyilvánosságra. Ezen Ígéret ellenére —- amelyet mi is respektáltunk — eggre-másra jelennek meg a bizottsági tárgyalás részleteiről szóló közlemények egyes sajtóorgánumokban, amelyek egyrészről alkalmasak arra, hogy egyes társadalmi osztályokat izgalomba hozzanak, másrészről a szociálpoli- ikai és közjótékonysági ügyosztály éles cáfolatait vonják maguk után. Ily körülmények között a bizottság ülésezéséről és a háztulajdonosok jogi álláspontjáról kérdést intéztünk Németh Béla dr. kormányfőtanácsoshoz, a Háztulajdonosok Országos Szövetsége elnökéhez, aki a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Ellentétben Liber Endre tanácsnok úrral, a bizottság elnökével, meg kell állapítanom, hogy a tervezetben .egynéhány olyan rendelkezés van, amelyek jogilag és gazdaságilag lehetetlenek, amelyek a tulajdonjogba és a polgárság szerződési szabadságába ütköznek. Azt kell vitatnunk elsősorban, hogv a főváros alkothat-e általában a lakásbérleti jogról szabályrendeletet, mert a fővárosi törvény úgy határozza meg az autonómiát, hogy önkormányzati jogánál fogva a főváros saját bel ügy eiben önállóan intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot. A lakásbérleti jog nem belügye a fővárosnak, nem közigazgatási ügy, hanem a magánjognak egyik legfontosabb része. Ez pedig annyira nem tartozik az autonómiához, mint ahogyan a főváros területén kötött adásvételi és egyéb jogügyletek sem tartoznak az autonómia hatáskörébe. — Ha visszapillantok a jogfejlődésre a lakbérlet terén, meg kell állapítanom, hogy a törvényhozás a városok lakbérleti szabályrendelet alkotási jogát csak ideiglenesnek tekintette. A magánjogi törvényre -vonatkozó javaslat 51 szakaszon keresztül tárgyalja a bérbeadó és bérlő kötelezettségeit, a bérbeadó szavatosságát, a bérlemény használatának módját, a HLATKY JÓZSEF Budapest, VIII., József - körút 77. sz. Telefon: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, hrd- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyagtelepe : I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, telelőn 109. Gödöllő. 6r. Festitlch-ut 9 Kemény Sándor építőmester V., Pannonia-u. 18. Tel.: L 904-24 A modern órvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljá'* rásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető törvényes zálogjog, a visszatartási jog és a felmondási jog szabályozását. Ez a javaslat azt is kimondja, hogy a főváros csakis a hetyi szokásokat foglalhatja szabályrendeletbe. Én máikét esztendővel ezelőtt előterjesztést tettem a kormánynak, kérvén, hogy a kormány ezt a jogalkotást az egész országra szólóan egységes módon csinálja meg, mert lehetetlenség, hogy a bérleti jogot, tehát a kétoldali bérleti szerződés szabályait, a bérleti jog szabályainak megállapítását, különböző pártpolitikai befolgásoknak kitegye. — Mindenesetre nem szabad kitenni magunkat annak, hogy a szabályrendelet ellentétben lesz majd a polgári törvénykönyv szabályaival, amelyek azután lerontják a főváros szabály- rendeletét. Amikor a kormány minden lakásrendeletben a háború utáni súlyos viszonyokkal indokolja, hogy a tulajdont még mindig korlátozza, akkor nem adhatunk alkalmat arra, hogy esetleg pártpolitikai és egyéb érdekekből, esetleg nem jogi szempontokból bírálják el ezt a tervezetet. Vannak egyéb súlyos tévedések is ezen a téren: igy alkotmányjogilag kifogásolom a népjóléti miniszternek azt a rendeletét, amely a házfelügyelő és segédházfelügyelők jogviszonyait szabályozza, mert a népjóléti miniszter erre a törvényhozástól felhatalmazást nem kapott. Itt munkaadó és munkavállaló közötti szerződésről van szó, ennek a szerződésnek a szabályozása pedig a törvénghozásra tartozik, nem a fővárosra! — Nem szabad rendőrállamot csinálni, nem szabad mindenbe beleavatkozni, nem lehet agyonadminisztrálni a polgárságot! A polgárság nem szorul rá erre az adminisztrációra, tisztességgel akarja lebonyolitani egymással a maga ügyleteit és a gazdasági élet minden terén megvan az az erkölcsi szerv, amelv az ellentéteket kiküszöböli. Arra kértem az ad hoc bizottságot, adja vissza a tervezetet a tanácsnak és szakítsák félbe a tárgyalást, de Liber tanácsnok kijelentette, hogv a népjóléti miniszter álláspontja az, hogy a főváros foglalkozzék megfelelő szabályrendelet alkotásával, amely a későbbi esetleges egységes szobáig ozásnál alapul szolgálhat. A bizottság általánosságban elfogadta az ügyosztályi előterjesztést s megkezdte a részletes vitát. Természetes, hogy a Háztulajdonosok Országos Szövetsége a főváros ezen szabályrendelet alkotására vonatkozóan elfoglalt álláspontját fenntartja és ezen álláspontját még módiéiban lesz illetékes helgeken ér- véngesiteni. VITÉZ MIHÁLY FERENC szobafestő- és mázolómester X., HARMAT-UTCA 2. SZ. Telefon-hivó : Kőbánya 4-02 Elvállal minden szakmabeli munkát Oildag és Greadag minden gép és motor számára több mint 4000 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Arco-Top, Arco-Sealit, fedő- és szigetelő anyagok. 10—30 évi élettartammal mindenfajta tető számára. ArCO 380 h°ó"° festék, 390 fok Celsiusnak Vezérkép- ]/l|M CANTíflR Budapest. IV.. Ferenc viselet : IV Uni üílliUUIl József-rakpart 18. szám Alapítási év: 1892. Sürgönyeim : KUNSHIP. Telefon : József 361—23. KASS BÉLA BUBÁI VlfiAlú vendéglője ős kávéházi II., Szilágyi Dezső-tér 8.
