Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-22 / 51-52. szám
njBum&Fxr 1930 december 22. BBaaMflKWWMHMfll A négy uj kerület Irta: Gallina Frigyes dr., tanácsnok A székesfőváros kerületi igazgatását, az abban működő közegek hatáskörét az uj fővárosi törvény előtt az 1893. évi XXXIII. t.-c., illetőleg ennek alapján kiadott szabályrendeletek állapították meg. Eszerint a főváros 10 közigazgatási kerületből állott s mint elsőfokú közigazgatási hatóság intézkedett mindazokban az ügyekben, amelyeket törvények, törvényerejű szabályzatok és miniszteri rendeletek a kerületi elöljárók, vagy az elöljáróság hatáskörébe utaltak. De különösen eljár közegészségügyi, állategészségügyi, kereskedelmi és ipari, közgazdasági, egyesületi, tűz- rendészeti, árva- és gyámügyekben. Hatósági ténykedést a kerületi igazgatásban a kerületi elöljáróságok és a kerületi választmányok végeznek. A kerületi elöljáróságokat alkotják a kerületi elöljárón kivül az ő rendelkezésére beosztott tisztviselők és hivatalnokok. A kerületi elöljáró a törvény értelmében képviseli a kerületi elöljáróságot a hatóságokkal és közönséggel szemben, intézi a kerületi elöljáróság hatáskörébe tartozó összes ügyeket és főnöke az elöljáróság személyzetének. A kerületi választmány tagjait az illető kerület választói a községi választók sorából titkos szavazás utján választják a törvényhatósági bizottság tagjaival együtt hat évre. Hatásköre részben intézkedés jellegével bir, amennyiben a főváros évi költségvetésében a kerület utai, utcái, terei burkolatának fenntartására és kijavítására megállapított összeg felhasználására vonatkozó előterjesztést tárgyalja és megállapítja ezen összeg keretén belül végzendő munkát, intézkedik a közsegélyre szorultak támogatása, továbbá árvák, lelencek, gondnokoltak és közellátásra szorult gyermekek elhelyezése és neveltetése iránt; ellenőrzést gyakorol a kerületben foganatosított közmunkák és köz- épitkezósek kivitele fölött és felügyel a kerületben lévő községi vagyonra és a törvényhatósági közjótékonysági intézetekre. Az eddigi törvényes rendelkezések szerint tehát a kerületi közigazgatásban, miként a központi igazgatásban is a hatásköröket tul- nyomórészben testületi szervezetek töltöttek be. Ezzel szemben az uj fővárosi törvény a testületi hatáskört megszüntette, amennyiben rendelkezései azon vezérelvnek a köz- igazgatásban való gyakorlati keresztülvitelét célozzák, hogy minden vonatkozásban lehetőleg az egyéni felelősség érvényesüljön. De nemcsak etekintetben hozott az uj fővárosi törvény a régi állapottal szemben változást, hanem a kerületek számának szaporítása tekintetében is. Az idevonatkozó 1930. évi XVIII. t.-c. ugyanis a székes- főváros területét megnagyobbította azzal, hogy hozzácsatolta Csepel község határából az állami kikötő területét és Budakeszi község határából azt az erdőrészt, amely a főváros tulajdonát képezi. Úgy ez a területi megnagyobbodás, valamint a. fővárosnak a régi törvény megalkotása óta eltelt több évtizedes idő alatt bekövetkezett rohamos fejlődése szükségszerűen maga után vonta a közigazgatási szervezetnek megfelelő kiépítését. Már a háborút megelőző években szóbakerült a nagyobb közigazgatási kerületeknek a szétválasztása, ennek keresztülvitelét azonban a közbejött világháború nemcsak hogy megakadályozta, hanem hosz- szabb időre kitolta. Az uj fővárosi törvény méltányolva azokat a jogos kívánságokat, amelyeket a főváros közönsége a kerületi igazgatással szemben támasztott, az eddigi 10 kerület helyett 14-re osztotta fel a főváros területét. Jóllehet a törvény szerint a kerületi beosztást a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, mégis elsőizben a belügyminisztert jogosította fel ennek a szabályozására. A belügyminiszter idevonatkozó rendeletében a jelenlegi I. kerület területét 3 közigazgatási kerületre osztotta fel és pedig az egyik ma- gábanfoglalja a Vár és Tabán területét, valamint a Krisztinavárosnak a Duna—Száva—Adria vasút vonaláig és a Krisztina-körut középvonalától a Vár felé eső belső részét; a másik Kelenföld és Lágymányos területét, a harmadik pedig a Krisztinavárosnak a Duna—Száva—Adria vasútvonalán túleső és a hegyvidék területét. Ezenkívül az V., VI., VII. és X. közigazgatási kerületek külső í'észeiből két közigazgatási kerületet létesített, az egyik Angyalföldet és a Lőportárdülőt foglalja magában, a másik pedig kiterjed Zuglóra,, Herminamezőre, Rákosfalvára és a rákosi rétekre. Ez a kerületi beosztás mint választókerületi beosztás már liatályba- lépett, ellenben azt az időpontot, amelytől kezdve mint közigazgatási kerületi beosztás érvényes lesz, a székesfőváros közönségének javaslata alapján a belügyminiszter külön rendeletben fogja, megállapítani. Mielőtt a polgármester a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez ez- irányu javaslatát megtenné, felhívta a kerületi elöljárók értekezletét, hogy az uj kerületi beosztással kapcsolatban szükséges uj kerületi elől- járósági hivatalok felállítására, azoknak elhelyezésére, a szükséges személyzeti létszám megállapítására és a munkaerők beosztáséira vonatkozólag tegyen részletes és megokolt előterjesztést. Az értekezlet részletesen megvitatta ezeket a kérdéseket és javaslatait terjedelmes memorandumba foglalva terjesztette be az elnöki ügyosztályba. A memorandum kerületenként felsorolja az egyes kerületek kitei'- jedését, a lakosság számát, épületeit, gyárait és utait, ismerteti a kerületi közigazgatásban működő személyzetet, annak létszámát, megindokolja a személyzetszaporitás szükségességét. Rámutat arra, hogy még mindig vannak fogalmazási munkakörök, melyeket más szak- beli kisebb elméleti képesítéssel rendelkező hivatalnokok töltenek be, ami hátrányos a hatóságokhoz forduló jogkereső közönség érdekei szempontjából, összesítve a kerületi elöljárók által igényelt személyzeti szükségletet, az általuk javasolt hivatalnoki létszám 137-tel haladja meg a jelenlegi létszámot. Konkrét javaslatot tett az értekezlet az uj elöljárósági székházaknak a felállítására is. A memorandum részletesen megindokolja előterjesztett javaslatát, utal arra, hogy az elöljáróságok a város fejlődése folytán megszaporodott hivatali teendőiket a jó részben még a 36 év előtt megállapított személyzeti létszámmal megfelelően ellátni nem képes. Ezért tekintetbe vette a javasolt létszám megállapi- tásánál az egyes kerületek különleges jellegét, kiterjedését és a várható ügyforgalmat. Szükségesnek tartja elsősorban 4. kerületi elöljárói állásnak a szervezését. A kerületi közigazgatás irányitása ugyanis oly nagyfontosságu feladat, mely csakis megfelelő közigazgatási tudással és tapasztalatokkal rendelkező főtisztviselő által látható el a közérdeknek megfelelően. Különösen szükséges továbbá, hogy fontos ügyköröket ellátó és a jogkereső közönség létérdekeit mélyen érintő ügyek intézését ne ideiglenes hivatalnokokra bízzák, hanem állásukban véglegesített, kellő hozzáértéssel és elméleti előképzettséggel rendelkező hivatalnokok lássák el azokat. Általában az egész szervezésnek olymódon kell megtörténnie, hogy a kerületi igazgatási szervek képesek legyenek a székesfőváros közigazgatásában hivatásukat a főváros közönsége által hozott nagy anyagi áldozathoz mérten, a lehető legmegfelelőbben betölteni. Ez a szervezés és az uj elöljárói székházak felállítása azonnal nem lesz végrehajtható, mert a főváros jövő évi költségvetésében erről még gondoskodás nem történt. A törvényhatósági választások után újjáalakuló uj közgyűlésnek lesz a feladata, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék és ennek a megoldásához szükséges anyagi feltételeket biztosítsa. Az elnöki ügyosztály úgy ezzel, valamint az uj törvény rendelkezéseiből folyó egyéb nagyobb fontosságú ügyekkel igen behatóan foglalkozik és arra törekszik, hogy az uj fővárosi törvénynek a gyakorlati életben való teljes keresztülvitele minél sürgősebben és minél simábban biztosittassék. Ultrauioiett-sugarahat átbűcsájtú drótüuegpútíú Lakosztályok, lóg- és napfürdők, garázsok, gyári-üzemek, istállók, baromíi- óíak, gazdasági épületek, kiállítási csarnokok, kerti melegágyaknál és mindenütt, hol eddig ablaktörés elkerülhetetlen a BICELLA törhetetlenségénél fogva előnyösen használható. Eérjen mintákat és árajánlatot! KUNSTÄDTER VJLMOS VIII., JÓZSEF-KÖRUT 7. SZ. UPDAOI ísTATIERbt. BUDAPEST vi L.l^z.T FERErlC TÉR 9. TELEFüM • T. 20» - Uö ÍVEN. KARÁCSONYRA AJÁNDÉK MEGGVES HAGY JÁNOSNÁL gyermekruhák beszerzése, közhatóságok, jótékonycélu intézetek, gyárak, stb. részére Budapest, u., itioinör-utca 23. sz. Arak: P 9.60-töL Csak nagybani eladás! Vitéz LUKÓY EMIL j építőmester í József-körut 19 Telefon: 432-10 f „Pro Ecclesia et Pontifice“ pápai érdemkere>zttel kitüntetve —Magyarország aranykosrorus mestere, SZLEZÁfí LÁSZLÓ harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és haranglábazati gyára Budapest, VI., Frangepán-utcá 7?. szánt Telelőn: Aut. 913-55. H. Az 1900. évi- párisi világkiállításon díszoklevéllel. 1921-23. vasipari kiállításokon aranyéremmel. az 1925 —26. évi kéz- b. műipari térim latokon disz- raS. oklevéllel, 1927-28. évi budapesti, székesfehérBudapest—Belvárosi Főplébánia templom vári. szen- 2500 kgr-os .Poigái mester-tiarangla“ tesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel és 1930 évi .Nemzetközi Vásáron“ emléklappal kitüntetve. VÍGNÁL! RAFAELLO Dronzöntö BUDAPEST Lakás: Petnehúzu-utca 75/1». Gyár; VI., Jász-utca 74. szám TELEFON: AUTOMATA 919-12. Solíy László kertépítő kertészeti telepei: Budapest, II., Hadapród-utca 2 Telefon: Automata 644—31 Nagykovácsi, Pest-megye Teherautomobilok, autóbuszok, utcaseprögépek, tűzoltó- és locsoló-autók. Automobilok különleges célokra a legjobb anyagból készülnek. Kiváló egyéb gyártmányok: Ipari stabilmolorok, lokomobilok, mezőgazdasági gépek, traktorok, vizho rdó- és öntöző kocsik. Különféle hengerelt áruk, acél- és vasöntvények, kereskedelmi ömvényeli, öntött vascsövek és karikás kályhák. Jobbágy-féle folytonégö kályháink felülmúlhatatlanok! MAGYAR KIR. ALLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-ut 21. Telefon : József 460 - 29. Straub U. festék-üzlete BUDAPEST, IV. kér., Petfifi-t6r 1. (Régi Piarista-épület.) Alapult 1854-ben. Telefon Aut.: 884— 26.
