Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-22 / 51-52. szám

1930 december 22. UJ BUDAPEST 5) íTabán, Jtlargitsziget, Iíj Shmalíidak­Jí Jíözmunfkatanács cfnö^e az afctuáfis városren­dezési orobtémáfzrót — Az Uj Budapest tudósitójától — A legutóbbi napokban az a hír terjedt el, hogy a Tabán újjáépíté­sénél' immár több évtizedes prob­lémája ismét aktuálissá vált. Ennek a hírnek az a magyarázata, hogy a fővároshoz érdekes ajánlat érkezett a Tabán újjáépítésére, sőt az illeté­kes tényezők már foglalkoznak is ennek az ajánlatnak az alapos ta­nulmányozásával és minden oldal­ról való megvitatásával. A Tabán újjáépítése körül föllángolt érdek­lődést csak helyeselni lehet, nem kétséges ugyanis, hogy egyrészről a főváros fejlődése, másrészről a fürdőváros-jelleg kidomboritása és nem utolsósorban a munkanélküli­ség enyhítése szempontjából egy­aránt indokolt volna az újjáépítési tervek megvalósítása. Rakovszky Iván nyug. belügyminiszterhez, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnökéhez fordultunk felvilágosí­tásért ebben a kérdésben. Rakovszky Iván érdeklődésünkre a következő­ket mondotta az Uj Budapest mun­katársának: — A Tabán újjáépítési terveinek a megvalósítása örökké aktuális téma. Sajnálattal jelenthetem azon­ban, hogy lényegesebb változás ezen a fronton nincsen. A helyzet egy­előre az, hogy a Tabán szabályozási terveit a rendkívül súlyos költségek miatt nehezen lehet végrehajtani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ép­pen ezért azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy a terveket módosítsa és pedig olyan értelemben, hogy a kivitelezési költségek csökkenjenek. A közmunkatanács szakemberei már dolgoznak is a tervek ilyen értelmű revízióján és ón úgy gondolom, hogy az uj terveket tavasszal már a Tanács elbírálása alá lehet bo- csájtani. Ha sikerül a terveket lé­nyegesen leegyszerűsíteni, akkor egy lépéssel közelebb jutunk a probléma megoldásához. — Annyi bizonyos, hogy a Tabán újjáépítésének a tervét nem szabad levenni a napirendről. A Tabán újjáépítése szoros összefüggésben van Budapest fürdőváros eszméjé­vel. Szerintem a legsürgősebb fel­adat a Gellérthegy lejtőinek a par­kírozása volna. Azt mindenesetre meg kell tiltani, hogy ezeket a lej­tőket teleépitsék. Parkot kell létesí­teni a Gellérhegy lejtőin és később azután ezen a környéken modern szállodának, vagy fürdőnek a meg­építését kell forszírozni. Az az ér­velés, amely szerint a gellérthegyi telkeket értékesíteni kell és az igy befolyó összegekből kell előterem­teni a költségek fedezetét, nem he­lyes financiális elgondolás. A köz­müvek kiépítése ugyanis felemész­tene minden e címen várható bevé­telt. A lényeges az, hogy a buda­pesti belső körút megkapja a. maga. közvetlen folytatását. A sikteríile- ten kell tehát úgy értékesíteni a telkeket, hogy a költségeknek leg­alább egy részét behajthassuk. A gellérthegyi lejtőket feltétlenül a fővárosi fürdők fejlesztésének a céljaira kell fenntartani. Érdeklődtünk a Margitsziget to­vábbi kiépítésének és fejlesztésé­nek a tervei iránt is. Rakovszky ezeket mondotta: — A mai tőkehiány következtében a Margitszigeten szünetelnek azok a munkálatok, amelyeket még programmszeriien le kellene folytat­nunk. Ebben a programúiban szere­pel a modern strandfürdő megépí­tése, a szálloda modernizálása, a MAC telepének az áthelyezése és a további parkírozás. A Margitsziget bejáratánál könnyen megközelíthető gyermekjátszótér létesítését tervez­zük. Ennek a szép programúinak a végrehajtására csak később kerül­het sor, mert egyelőre tőkénk nincs, Úgy tervezzük, hogy nagyobb köl­csönt veszünk fel, de erre csak ak­kor kerülhet sor, ha a nemzetközi pénzpiac helyzete megjavul. Érdeklődtünk a beszélgetés to­vábbi folyamán a telekspekuláció alakulása iránt, ami mostanában a főváros területén tapasztalható. Megkérdeztük, hogy a Közmunkák Tanácsa mennyiben van érdekelve az ingatlanforgalomban. Rakovszky Iván válasza igy hangzik: — A közmunkatanács nem ad el telkeket, ellenkezőleg, kénytelen uj telkeket vásárolni és pedig azzal a kisajátítási eljárással kapcsolato­san, amelynek a lebonyolítása az uj Duna-hidak építésével kapcsola­tosan vált szükségessé. Különösebb spekulációt az ingatlanforgalomban nem észlelhetünk, aminek az a ma­gyarázata, hogy a gazdasági pan­gás következtében az építkezési kedv a minimumra csökkent. Az embe­rek nem építkeznek, mert nincsen Szentgyergyi és Társa Fűtés. Viz. Gáz. Vili., Baross-U. 88. Tel. J. 308-97. K3EÍÍTSIK FERENC RÖipKÜSZete szabadalmazol! irattári taüiagyar BUDAPEST, IV., SZARKA-UTCA 4 Nagy arany Telefon : érmekkel kitüntetve Automata 840—02 Tulajdonosok : Mentsik Ferenc és Menteik Viktor pénzük, a köziiletek sem mutatnak hajlandóságot nagyobbarányu épít­kezésekre, mert a költségvetési hely­zet úgy állami, mint fővárosi vo­natkozásban szigorú takarékosságot követel meg. A hivatalos városren­dezési programútok különben is csak kereteket szabnak meg, ame­lyeknek a kitöltése a magánépitési tevékenységnek a feladata. Város- rendezési és városfejlesztési kérdé­sekben tehát mi csak elméleti kere­tek között mozgunk, anélkül, hogy a szakértők által készített nagy­szerű elgondolások megvalósulhat­nának. A kicirkalmazott vonalak csak papirosábrák. Hiányzik az építkezési kedv és igy a vonalak közti terület nem rakódik meg épü­letekkel. A mai súlyos gazdasági viszonyok között hiába készítünk bármilyen reális és megvalósítható terveket is, a legegyszerűbb és leg­hasznosabb beruházási Programm is légvár marad, amely csak a fantá­ziákat foglalkoztatja anélkül, hogy a gyakorlati kivitelre még csak gondolni is lehetne. Érdeklődtünk végül az Erzsébet­it id. pesti hídfőjének a rendezése iránt. A főváros ugyanis lebontatja a régi piarista épületet, ahol tavaly még a népjóléti minisztérium szé­kelt. Rakovszky Iván közmunkata­nácsi elnök a következőket mon­dotta : — Az Erzsébet-hid pesti hídfőjé­nek az ügye a legkonkrétebb formá­ban foglalkoztatja a közmunkata­nács mérnökeit. A pesti feljárót ugyanis már régóta rendezni akar­juk és csak az a körülmény késlel­tetett bennünket, hogy a piarista épület sorsáról nem történt végle­ges döntés. A Közmunkák Tanácsa a mérnöki bizottság javaslata alap­ján a legrövidebb időn belül foglal­kozni fog evvel a kérdéssel és amennyiben a lebontás megtörténik, gondoskodunk arról, hogy az igy nyert terület parkszerűen kiképez- tessék. Ugyanolyan park lesz tehát az Erzsébet-hid pesti hídfőjénél, mint amilyen a budai oldalon van. BENESCH FERENC ELEKTROTECHNIKAI fon ÉS MŰSZAKI IPARVÁLLALATA i 381 27 BUDAPEST, Ul!., BARGSS-TER 18. KÖZPONTI FŰTÉS, IHZVEZETCK ES MUMS MMM Budapest, unt., Nap-u. 19. Telelőn: J. 336-51 wE'>y,a*v*‘«L'i awEUH in* ui«y ^ CÁLDERONI ÉS TÁRSA Iátszerészeh Budapest, V., Vörösmarty-tér 1. Telelőn: Alit. 811-48. S zemüvegek, orresipietők, lot- gnettek, színházi- és verseny­látcsövek a legjobb ki vitelben. rénuhépészefi clhheh. Képes árjegyzékek kívánatra díjmentesen! MEGBÍZHATÓ mmmmm JO Versenyläroyamsi hiroeimény Utalással a Fővárosi Közlöny „Hiva­talos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvá­nos versenytárgyalást hirdetek a X. kér. Maglódi-nton épülő Horthy Miklós szeretetotthon kazánházának építéséhez szükséges lakatos munkákra. A bánatpénz tekintetében a fentebb einlitett „Hivatalos hirdetések“ rendel­kezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiirás nyomtatványai ivenként 0.50 pengőért kaphatók 1930. évi december hó 18-tól kezdve naponta d. e. 11—1 órák között a polgármesteri II. (középitési) ügyosz­tály IV., Központi városháza, III. em. 342. szobájában. Külön is felhívom az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a szóbanlevő épít­kezés ügyében kelt s a kormányható­ság által is jóváhagyott 570/1930 kgy. sz. határozat kikötése szerint a vállal­kozók a budapesti munkanélküliség enyhítése érdekében a munkák elkészí­téséhez elsősorban budapesti munkáso­kat tartoznak alkalmazni, illetve vidéki munkásokat csak abban az esetben al­kalmazhatnak, ha a budpesti munka­közvetítők nem tudnak megfelelő mun­kást közvetíteni. A rajzok, tervek és minták megtekint­hetők és a szükséges felvilágosítás meg­szerezhető Maróthy Kálmán (II., Sza­lag-utca 7. Tel.: 512—07.) tervező mű­építésznél, vag-y d. e. 11—1-ig az előadó­nál, a Központi városháza, III. em. 333. ajtó alatti hivatalos helyiségében. Az ajánlatok 1931. évi január hó 17-én (szombat) d. e. VAX óráig a polgármesteri II. (középitési) ügyosz­tály III. em. 350. sz. szobájában adan­dók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1930. évi december 12. A székesfőváros polgármestere. SZIKSZAY GYÖRGY pala- és cserépfedő mester Tetőzetek karbantartási vállalata Budapest, VI., Géms»-utca 63. Telefon: Automata 919—79. nem akar soha elkésni, — használjon Cortébert precíziós zsebórát! Magyarországi II D fi N fi 0 7* vezéi képviselő : W|| II U II U U L OHA- ES EKSZERKERESHEDELMI RESZU.-TÁRS. Budapest, Hí., Kossuth Lajos-utca a, l. 2. Dús raktár mindennemű órákban és ékszerekben. Részietfízelűsi keduezntény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom