Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-22 / 51-52. szám
UJ BUDAPEST 1930 december 22. A Pedagógiai Könyvtár Irta: Purébl Győző dr., tanácsnok Budapest székesfőváros közönsége a tauügyére mindenkor nagy súlyt fektetett, mit legjobban bizonyít az, hogy költségvetésének egy jelentékeny összegét a tanügyi költségek teszik ki. A fővárosnak mindig az volt a célja, hogy a tanügyet előbbre vigye, azt fellendítse. Budapest átérezte speciális helyzetét a többi vidéki városokkal szemben s minden törekvése az volt, hogy adófizető polgárainak a gyermeknevelés és tanitás terén előállott fokozottabb igényeit kieléigtse. Átérezte a főváros azt, hogy Budapest az ország szive, itt központosul minden s polgárainak kívánsága fokozottabb lehet mint a vidéké. Kétségtelen az, hogy amidőn egy ilyen generációt nevelni óhajtunk, szükségszerű, hogy olyan tanerőkkel rendelkezzünk, akik a tanügyet a főváros speciális helyzetéből kifolyólag ebből a szemszögből nézve Ítélik meg és a tanítást is ilyen keretek között képesek legyenek elvégezni. Bár az elemi iskolákat illetőleg a tanítóképzők fokozottabb igényeknek megfelelően látják el ismeretekkel az onnan kikerülő tanítójelölteket, azonban ez az ellátás általános jellegű s a főváros speciális viszonyaival nem ^ számol. Éppen ezért a főváros felállította a Pedagógiai Szemináriumot, amely a fővároshoz kerülő tanítóknak, helye; sebben a már szolgálatot teljesítő tanítóknak továbbképzését célozza. A Pedagógiai Szeminárium a maga specialis berendezésével, szemléltető oktatásra alkalmas módszeres^ felszerelésével a tanítói továbbképzésnek legtökéletesebb szolgálatában áll. Ezen feleszereléseknek egyik hatalmas kiegészítője a fővárosi Pedagógiai Könyvtár. A könyvtár története. A főváros közoktatási ügyosztálya a Pedagógiai Könyvtárat a törvényhatóság hozzájárulásával 1901- ben állította fel. Alapul szolgáltak a már meglevő házi használatra értékes pedagógiai szakgyüjtemények, amelyeket évről-évre fokozatosan kiegészítettek. Amikor a főváros 1912- ben a tanítók továbbképzésére^ felállította a Pedagógiai Szemináriumot, a házi könyvtárt is ennek épületébe (Vili., Mária^ Terézia-tér 8.) hozta át és ott a főváros Pedagógiai Könyvtár elnevezéssel egy intézményt létesített. Főcélja hazai és külföldi nevelésügyi és lélektani szakirodalmat a fővárosi oktató személyzet rendelkezésére bocsáj- tani, hogy az állandóan figyelemmel kisérhesse a neveléstudomány terén mutatkozó szellemi mozgalmat. Ez a Könyvtár a tanítóság önképzésének előmozdítását is célozza és ezért a többi tudományszakok alapvető munkáit, valamint az irodalom tanításához szükséges klasszikus szépirodalmi anyagot is beszerzi és kéznél tartja. A székesfőváros ezen könyvtár nagy jelentőségétől és hivatásától áthatva ezt állandóan fejlesztette. Maguk a tanerők, sőt egyéb, a tanüggyel ^ foglalkozó szakférfiak a könyvtárt állandóan felkeresik és azt szívesen igénybe veszik annál is inkább, mert összeállításában az országban szinte páratlanul áll. A Pedagógiai Könyvtár szükségességét még az is igazolja, hogy az egész országban egyedül áll és igy kereslete nemcsak helybeli, hanem környékbeli és vidéki is. 1916-ban 15.000 művel rendelkezett, amelyből pedagógiai szakmunka 8000 volt. Ebben az évben adja ki a Könyvtár a neveléstan tudomány- szak hatalmas munkáját is. Megjegyezzük, hogy ez a Könyvtár a Fővárosi Könyvtárral nem tévesztendő össze, mert itt kizárólag és egyedül pszichológiai, pedagógiai és filozófiai szakmunkák vannak, amelyek a Fővárosi Könyvtárban nem találhatók meg. A háború idejében, amidőn a Mária Terézia-téri iskola egy részében hadikórház volt, a Könyvtár szünetelt, de a szünetet a háborút követő evek gazdasági válságos ideje is teljesen megbénította. Sajnálattal meg kell állapítanunk, hogy ezen nehéz idők alatt a könyvanyag nagy része elveszett, vagy elrongyoló- dott, az utánpótlás pedig meg is szűnt. A regeneráció. Több évi tengődés után kezdte meg 1925-ben a Könyvtár újra működését. Egyúttal megindult annak újra való fejlesztése, felszerelése, amely azóta rohamos léptekben halad élőre. A Könyvtár helyiségeit szaporították, raktártermeket könv- nyen kezelhető állványokkal szerelték fel, berendeztek egy olvasó, illetve folyóirat termet, pótolták az elmaradt beszerzéseket, újból rendezték, katalogizálták az egész anyagot. Ezen átmeneti munka alatt, négy évig a Könyvtár csak korlátolt nyilvánossággal működhetett, azonban 1929. év eleje óta ismét teljes mértékben az olvasóközönség rendelkezésére állott. Könnyebb áttekinthetőség szempontjából különösképen a gyakorlati pedagógiát művelők számára a Könyvtár szemelvényes pedagógiai szak jegyzéket adott ki, amely különösképen a legújabb szakirodaimának legjava termését tartalmazza. A fővárosi Pedagógiai Könyvtárban, miként említettük, pedagógiai, filozófiai, pszichológiai főszaknak és mellékszaknak megfelelően egy tudományos könyvgyűjtemény foglaltatik. Megjegyezzük, hogy emellett három muzeális jellegű külön gyűjtemény is létesült. Nevezetesen egy tankönyvgyüjtemény, amely a magyar tankönyv irodalom fejlődését van hivatva feltüntetni, s mintegy megörökíteni, továbbá ifjúsági irodalmi gyűjtemény a jelenlegi ifjúsági irodalmi kereteket szemmel- tarthatása szempontjából és a régi, veszendőbe menő ifjúsági irodalmi kincseknek a megmentését célozza. Végül az ifjúsági értesítők hatalmas gyűjteménye, amely egykor visszapillantást enged majd következtetni a tanügyre, az abban előforduló mozgalmakra és az ezekben előforduló különleges eseményekre, s mintegy lexikonját fogja képezni tanügyi életünknek. 45.437 kötet! A Könyvtár állománya 1929. év végén 45.437 kötet volt. Ebből a törzsgyüjtemény 31.338, a tankönyv irodalomra 5226, az ifjúsági irodalomra 2522, az iskolai értesítőkre 6400 kötet esik. A fővárosi oktatószemélyzet szak- képzettségének mélyítésére szolgál — bár egyelőre a Pedagógiai Könyvtárral szervezeti összefüggésben még nem áll — a Kereskedelmi Szakoktatási Könyvtár is, melyet a a főváros 1923-ban állított fel és a VIII. kér. Vas-utcai felsőkereskedelmi iskola épületében helyezett el. Célja, hogy a kereskedelmi szakoktatás kérdéseivel foglalkozóknak a szakirodalom alapvető munkáit i-endelkezésiikre bocsássa. A könyvtárban, melynek állománya 1929-ben 5298 kötet, a közgazdaságtan, könyvvitel, kereskedelmi levelezés, kereskedelmi jog, földrajz és áruisemeret tudományszakok vannak legnagyobb számban képviselve. E könyvtár beszerzéseire a főváros évenkint 10.000 P-t fordít. Tervbevette még a főváros a községi iparrajziskola könyvtárának iparművészeti és iparoktatási szakkönyvtárrá való kiépítését és a községi iskolák oktatószemélyzete részére megnyitását is. Ez a könyvtár ma 7132 kötettel rendelkezik és beszerzéseire évenkint 8000 P-t költ. Szabad-e beolvasztani? Ezekben mutattam be a Pedagógiai Könyvtár nagy jelentőségét, életképességét és rendelkezéseit. Tettem ezt abból a szempontból is, hogy a köztudatba átvigyem ennek a könyvtárnak a fontosságát és szükségszerűségét és ^ bizonyítsam azt, hogy ez a Könyvtár nem hogy megszüntetendő, hanem még fejlesztendő és a továbbiakban kiépítendő volna. Ugyanis az utóbbi időben az a felfogás nyilvánult meg egyesekben, hogy ennek a könyvtárnak különösebb jelentősége nincs és ez a Fővárosi Könyvtárba beolvasztandó és átviendő volna, ami bizonyára a főváros tanügyére egyenesen katasztrofális jelleget öltene. A maga általánosságában a Pedagógiai Könyvtár tételes kiegészítője a Fővárosi Könyvtárnak, mert hiszen miként említettem, hogy mindezek a művek, amelyek a Pedagógiai Könyvtárban foglaltatnak, nincsenek meg a Fővárosi Könyvtárban, tehát a főváros kétszeres fentartást nem végez. Nyilvános tárgyalások alkalmával reámutattunk arra is, hogy a Pedagógiai Könyvtár, ha a célját szem előtt tartjuk és a tételes használatát alkalmassá akarjuk tenni, akkor szükségszerűen a Pedagógiai Szeminárium keretében a Mária Terézia-téri iskolában meg kell, hogy hagyjuk. Itt vannak a Pedagógiai Szeminárium hallgatói, itt találjuk a tanítóságnak a továbbképzését, itt vannak maguk az előadó Szaktanárok, akik mind igénybeveszik részben az előadások előtt, részben előadások után a helyszínen a könyvtárt és igy nagyon természetes, hogy a kéz- nélfekvősége szinte parancsolólag kívánja a Pedagógiai Szeminárium keretében való helyszíni meghagyását. Ha nem volna meg a Pedagógiai Könyvtár, akkor azt a fővárosnak kötelessége volna megalapítani annál is inkább, mert az ilyen keretekben mozgó országos könyvtár ilGYII ÉPÍTŐ RÉSZVÉHÍTMSULIIT ALAP1TTATOTT 1889. BUDAPEST, X., KERÉKPÁR-UTCA 2. TÁVBESZÉLŐ: J. 370-70 SÜRGÖNYCIM: MÉRT BUDAPEST Mindennemű vízépítés. Kikötő- építés. Folyamszabályozás és csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csatornakotrókkal és excavatorokkal; darukkal való kirakodások. Földmunkák. Alapozások. Mély és magasépítés. Útépítés. Modern útburkolatok építése. Vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépités. Kőmunkálatok. Városi csatornázások és vízvezeték. Mindennemű ipari-, lakó- slb. házépítések. megszűnt és a főváros könyvtára van hivatva elsőrendű módon pótolni ezt az intézményt, tehát előállott az eset, amit előbb említettünk, hogy e könyvtárat nemcsak helybeli vonatkozásban, hanem országosan is használják. Használják pedig nemcsak a tanítóság, hanem a szakirodalommal foglalkozó egyéb tanerők is, sőt még a tudomány- egyetem professzorai is, miként azt a használati jegyzék is igazolja. Tehát nemcsak egy egyszerű kézikönyvtárról van itt szó, hanem egy hatalmas, teljesen tudományos alapokon nyugvó, a szertelenségeket nélkülöző, de a szükséges anyagot magában foglaló gyűjtemény. Remélem és hiszem, hogy sikerült a Pedagógiai Könyvtár nagy jelentőségét és szükségszerűségét bizonyítanom és remélem s hiszem azt is, hogy Budapest székesfőváros közönsége támogatását készséggel és szeretettel, nagy áldozatkészségének megnyilvánulása mellett, a jövőben is megadja és ezzel ezen könyvtárnak nemcsak országos, hanem a külföldiek által is megbecsült jelentőségét csak fokozni fogja. Dona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raklára a „Papírmalomhoz“ Budapest, IV., Aranykéz-u. 6 Telefon: Automata 877—15. Alapítva: 1700-ben. KUPÁN JÁNOS angol úri szabó Budapest, IX., Ferencz-körut 31 Családi ház telekkel, közmüvekkel. Ujpeslen, dunaparti kertvárosa kban. Ideális, egészséges fekvés 2 szobás, fürdőszobával 2000 P leiizetes ulán első öt évben 1200 P, további 15 e.ben 600 P törlesztéssel. 3 szobás, fürdőszobával 3(00 P lefizetése után első öt évben 1600 P, további 5 évben 800 P törlesztéssel. Szt. István-telepen, (calffv ténői induló, HÉV állomás' levő kertvárosunkban még kedvezőbb feltételekkel. Tpllfplí külön is kaphatók már 36 havi 27 pengős részletlel. Foglaló nincs! Bővebbet Épitö és Parcellázó Rt Újpest, Benicz'ry-utca 3. Tel.:940-54 Városi iroda: V., Szabadság-tér7., 1.40. Kérjen piospektust! Somló Jenő asftalosnsstar Készít saját, vagy adandó tervek szerint mindennemű asztalos munkát Budapest^ IX., Remete-utca 24. SZÜTSJENŐ oki. mérnök, építőmester, építési vállalkozó Budapest, um., szentKiraiyi-utca SS Telefon : József 429—43. „ARI $10$“ égetett üreges agyagtéglával olcsón és gyorsan építhet. Gyártja: Sons Antal Építőipari R.-T. Budapest, x. her., (icrgelu-ufco 8. sz.
