Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-22 / 51-52. szám
4 UJ BUDAPEST 1930 december 22, Egg darab sziiHiáz-törfénelem A régi Buda és Pest és a mai Budapest színházai Irta: Liber Endre tanácsnok Ma, amikor szinházi válságok idejét éljük, nem érdektelen néhány visszapillantást vetni azokra a régi időkre is, amikor a kultnra a mai főváros területén még meglehetősen kezdetleges volt, egy pillantást vetni a főváros szin- házi életének a kezdetére, a kezdet nehézségeire, majd a fokozatosan fejlődő kulturigények alapján mind nagyobb és nagyobb számban keletkező szinházi vállalkozásokra. Ezek az adatok mindenesetre alkalmasak annak igazolására, hogy a főváros lakossága jobb gazdasági körülmények között mindig mesz- szemenő módon pártolta a szinművésze- tet és ha ma ez a pártolás csökkent is, ez nem a kultnra csökkenését jelenti, haüem ennek okai kizárólag a nehéz gazdasági viszonyokban keresendők. I. A magyar nemzeti színjátszás kezdete az iskolai színjátszás, ami még a XVI. századba nyúlik vissza. A régi fővárosban is az iskolai színjátszás jelenik meg először, különösen a pesti piaristák latin, majd magyarnyelvű darabjaival. Innen is kerültek ki az első színészek, ők nevelték a közönséget a magyar színtársulatok számára és az első magyar színtársulatot a piarista színműíró tanárok lelkesen támogatták. 1760-ban fordultak meg először Budán német színészek, akik mint kóbor színészek vendégfogadókban játszanak. Pest város tanácsa 1773-ban alakítja át az u. n. Rondellát színházzá és 1812-ig ez volt a pesti német színészek állandó hajléka. Budán az első színház a Várszínház volt, amelyet a Karmelita apácák templomából alakítottak át 1787-ben. Az első magyar előadás is itt volt 1790-ben, amikor Simay Kristóf piarista tanár „Igazházi“-ját adták elő; ezt az előadást azután a pesti Rondellában is megismételték. A német színházak bérlői azon voltak, hogy a magyar előadásokat lehetőleg kiszorítsák és ezért uj magyar színházról kellett gondoskodni. Erre a célra a mai Várkert-kioszk helyén álló nagy deszkaszint alakították át és itt indult meg az első magyar színigazgató, Kelemen László vezetése alatt a magyar társulat munkássága 1792-ben. De már annak az első magyar társulatnak a működését is egyenetlenségek és viszályok gyöngítették; a társulat 1796- ban feloszlott nagy adósságok visszahagyásával. Azután csak 1807-ben találkozunk ismét Budán magyar színtársulattal a régi Falk-szinházban; ugyanez a társulat Pesten a Rondellában, később a mai Károly-köruton, az u. n. Hacker-házban játszik, majd ismét a Rondellában 1815-ig, minthogy közben a német színészet számára uj színházat építettek. Az uj német színház 1812 február 9-én nyílt meg a mai H a a s-p a 1 o t a helyén, 1847-ben leégett és helyébe a mai Erzsébet-téren épült egy uj színház. Ezt a színházat 1869-ben bontották le, amikor a G y a p- j u-u teában nyílt meg az uj német színház, ez 1887-ben szintén leégett és AUTÓ BUSZ-KAROSSZÉRIÁK TEHERAUTÓ-PÓTKOCSIK KÖZTISZTASÁGI GÉPEK vágóhídi berendezések GYÁRTJA: NAY ÉS RÓNA BÉP- SZÁLLÍTÓESZKÖZ ÉS SZIUATTVUGYÁR R.-T. BUDAPEST, X., KÁPOLNA-TÉR TELEFON: \l. 463-88 KRISZTIÁN SÁNDOR szobrászműterme Budapest, UH. üvarmat-u. 12. Telefon: 1.70-88 Készít úgy saját, mint megadott tervek alapján: épület külső és belső figurális és dekoratív szobrászmunkákat, homlokzatdiszcket, belső stukkómennyezeteket, kandallókat, oszlopokat. Kerti dísztárgyak, diszpa- dok, pergolák, virágtartók, dlsz- kutak, síremlékek stb. elsőrendű tartós fagyálló műkőből, mlntakcr- temben állandóan megtekinthetők elpusztulása után a főváros tanácsa már uj német színház építését többé nem engedélyezte. Hosszú időn át magyar színészek ismét csak vendégszereplésre jöhettek a fővárosba és részint a pesti német színházban, részint az Arany Hattyú vendéglő nagytermében, részint a Beleznay-kertben játszottak. . II. Az állandó magyar színház alapját Széchenyi grófnak 1832-ben „A magyar játékszínről“ kiadott röpirata vetette meg. A 30-as évek elején Buda és Pest magyarosodása nagymértékben megindul, úgyhogy a Várszínházban a német színészet megbukik és 1837-ig magyar színészek játszanak ott. A főváros állandó magyar színháza, a „Pesti magyar sziiihá z“, a volt Kerepesi-ut elején Grassalkovich herceg telkén 1837-ben nyílt meg. Az 1839/40-iki országgyűlés a nemességre 400.000 forint adót vetett ki, hogy ennek az összegnek a kamataiból biztosítsák a színház fennállását. Ez a színház, amely 1840 aug. 8-ika óta szerepel mint Nemzeti színház, a szabadságharc és önkényuralom éveiben felváltva magyar és német társulatokkal játszott, 1851-től kezdve azután magyar nyelven, jó ideig operákat, népszínműveket és drámákat adva elő. Kevéssel a világháború kitörése előtt került lebontásra a színház, hogy díszesebb színház kerüljön helyébe, de ez a szép terv még ma is megvalósítatlan. III. A 60-as évek elején Budán egy második állandó színház épült Budai Népszínház néven, a mai kereskedelmi minisztérium helyén, de mindössze 10 évig működő tt. A mai budai nyári színkör eredete sokkal régibb: 1838- ban építették már a Horváth-kertben mint ideiglenes színkört, 1843-ban rendes arénát építettek ide, amelyet Buda városa megvett és azt a Várszínházzal együtt adta bérbe. A Várszínházban azonban egy társulat sem tudott boldogulni, sokáig a Nemzeti Színház tartott ott hetenkint két-három előadást. A budai nyári színkörben egyideig a pesti Népszínház, majd egyik kiváló vidéki színtársulat játszott, de csak -nyáron. A háború után a Várszínházban mégegy- szer Czakó Béla vállalkozott, bukása után végképp bezárták a színház kapuit, a nyári színkör pedig Sebestyén Géza bérletébe került. Volt Pesten egy rövidéletü színház is a jelenlegi Klauzál-téren, az u. n. F i ó k Nemzeti Színház, de csak két évig, 1872—1874-ig tudott exisztálni. Külön a magyar népszínművek előadására épült a Népszínház a fővárostól kapott telken. Ez a színház 1875-ben nyílt meg a király és a trónörökös jelenlétében. Első igazgatója Rákosi Jenő volt, aki, bár nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, a főváros megmagyarosodása érdekében igen jelentős eredményeket tudott elérni. Sorba jöttek utána mint igazgatók: Evva Lajos, Porzsolt Kálmán, majd az anyagi gondok miatt öngyilkossá lett Vidor Pál. Azután a színház a főváros házi kezelésébe került, majd Ma der Rezső vette bérbe, de nem is egy év múlva ő is belebukott a| vállalkozásba, 1908-ban a Nemzeti. Színház költözött át az épületbe és* ma is ott tartja előadásait. A Nemzeti Színházban hosszú időn át operaelőadások is folytak, de ezeknek* az előadásoknak a különválasztása már régen kívánatos volt. Erre a célra épiilt^ a mai Operaház Ybl Miklós tervei! szerint nemes olasz renaissance stilus-^ ban. 1884-ben nyílt meg és kizárólag, operaelőadásokra szolgál. A szinházkulturának folytonos növekedése tette indokolttá Óbudán egy külön színháznak, a Kisfalud y-s z i n- h áznak 1897-bon való megnyitását, de ez a vállalkozás sem járt sikerrel, sorba buktak meg az igazgatók és ma is csak nagy nehézségek között, de a jövőbe vetett hittel, tudja magát fenntartani. IV. A főváros rohamos fejlődése sok uj szinházvállalkozásnak szolgált alapjául, így 1896-ban nyílt meg a Vi g s z i rill á z, amelynek kiváló együttese nagy népszerűséget szerzett a színháznak. Majd 1897-ben megnyílik a Magyar Színház mint operettszinház, később könnyebbfajta drámai műveket is játszott, Beöthy László igazgatása alatt pedig kizárólag drámai színház volt. A háború után az Unió szinházüzem r. t. nevében egy szinházi tröszt alakult, amely a Király-szinházat, a Bla- ha Lujza színházat, a Belvárosi színházat és a Magyar színházat megvette. Az Unió bukása után a Magyar színházban több igazgató próbált szerencsét, jelenleg Bárdos Arthur vezetése alatt áll. A Király színház 1903- ban nyílt meg, első igazgatója Beöthy László volt, jelenleg Lázár Ödön vezetése alatt működik mint operett-színház. A Arárosi Színház, eredetileg Népopera, Márkus Dezső igazgatása alatt 1911 december 8-án nyílt meg. Eredeti célja az volt, hogy az opera- előadásokat olcsó helyárak mellett népszerűsítse. De operaelőadások mellett lassankiht mindig nagyobb és nagyobb tért hódit magának az operett és a színházat nagy terjedelménél fogva (2400 ülőhellyel) különösen külföldi vendégek felléptetésére használták fel. A színház története eléggé változatos, mert a rendkívüli nagy napi és személyi kiadások fedezésére a bevételek alig-alig voltak elegendők. 1914-ben a színház első vezetője visszalépett, egy ideig a színház tagjai saját kockázatukra játszottak, de csak 1915 tavaszáig. Ősszel a főváros házi kezelésbe vette a színházat, azután több bérlő-igazgató vezette, majd az állam vette bérbe, de nagy ráfizetések után a bérlettől elállóit; 1924-ben a főváros Sebestyén Gézának adta bérbe, aki a súlyos gazdasági viszonyok között sok nehézséggel küzdött, mig azután a múlt hónapban a színház vezetéséről lemondott. V. Hogy teljes képet adjunk a színházakról, meg kell emlékeznünk a Budapesti Sinhá z-ról is, amely Váró s- ligeti színkör néven ismeretes. Ezt a színházat, amely eredetileg fa- szinház volt, Feld Zsigmond építette föl, 1890-ig német, nyelven játszottak. 1908-ban átépítés alá került, úgyhogy téli színjátszásra is alkalmas, de rossz fekvése miatt a közönség részéről nem túlságosan nagy érdeklődés mutatkozik a színház iránt. Újabb színházaink: az 1918-ig Modern színpad név alatt ismert Belvárosi Szin h á z, a Fővárosi Operettszinház, amely a régi Fő- városi Orfeum helyén 1922-ben nyílt meg. A Szerecsen-utcai Kristály-palota helyén létesült mint Revü-szinház a Blaha Lujza színház, amely mint ilyen 1925-ben beszüntette előadásait és ettől az időtől fogva Ka m a r a-s z i n h á z név alatt a Nemzeti színház Kamaraszínháza játszik ott. A főváros legújabb színházai: Uj Színház, amely 1927- ben nyílt meg a volt Kis Komédia helyiségében, eleinte kabaré műsorokat játszottak, majd liáromfelvonásos darabokat, továbbá a Bethlen-téri színház, amely 1929-ben épült kb. 500 személy befogadására; . színészei nagyrészt kezdő, fiatal, tehetséges művészek. Ugyancsak szinháznyitási engedéllyel játszik legutóbbi idő óta az An d r, áss y-u ti színház, amely azonban előbb mint „Modern szinház- lcabaré“ működött. VI. Ha hű tükrét akarjuk adni a főváros színházainak, még néhány kísérleti színházat is fel kell említenünk. Ilyenek voltak pl. a T h á 1 i a-t á r s a- s á g előadásai 1904—1908. évek között részint a Rottenbiller-utcai, később Sziklai-féle színházban, részint pedig a Folies Caprice helyiségeiben. Kísérleti színház volt az U j Színpad is a Magyar Epitőmunkások Országos Sző vétségének Dembinszky-utcai helyiségében, majd az Andrássy-uti színház helyiségében, ahol Modern Színpad név alatt szerepelt és ezen a néven költözött át a mai Belvárosi Színház helyiségébe. Medgyaszay Vilma 1919- ben az Eskü-téren alapított színházat. Vágó Géza pedig a Sándor-tőri Gut- tonberg-palotábnn nyitotta meg az I ntim Színházat, de mindkettő hamarosan mozi-vállalattá alakult át. Még sokkal előbb, 1912-ben Sziklai Kornél a Rottenbillcr-utcában nyitott meg egy kisebb színházat, de ez két évi küszködés után végleg megszűnt. 1919-ben nyílt meg a Zeneművészeti Főiskola kistermében a Madách-szinház, amely másfél évig működött; 1921-ben nyílt meg a Renaissance-szin- h á z; ez a színház sok figyelemreméltó színpadi teljesítmény színhelye volt, de 1926-ban ez is bezárta kapuit és újból moziszinházzá alakul át. Mint érdekes kísérletet kell megemlítenünk egy szabadtéri intim színház megvalósítására irányuló tervet: a rövidéletü Margitszigeti színházat. Az utolsó évek gazdasági helyzete, a mozgófényképszinházak és a rádió óriási mértékben való elterjedése gátat vetett újabb színházakkal való kísérletezéseknek. Ma már senki sem gondolhat józan ésszel Budapesten újabb színházak létesítésére, hiszen a ma működő színházak is meglehetősen nagy anyagi bajokkal küszködnek és ez a küszködés nemcsak nálunk vau meg, hanem Európa más nagy kultur- államaiban is. Reméljük azonban, hogy a gazdasági helyzet javulása igazolni fogja azt a feltevésünket, hogy a művészetet kedvelő magyar közönség visz- szatér a jó színházakba, mert azt a művészetet, amelyet egy jól megszervezett, egy jól vezetett színház kitűnő együttese nyújt és azt az élvezetet, amelyet az ilyen művészetnek közvetlen szemlélete okoz, azt a modern technikának semmiféle vívmánya sem tudja teljes mértékben pótolni. KR0PSCH GÜNTHER kézi tüzoltókeszülékek Budapest, Vili., Scitovszky-tér 2. sz. Telefon: József 406-39 Gázoltál* JKabottóf* 9 or oltói* Tűzoltót* Magyar gyártmány AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK — Vágéayfefcetée — MéeehObéeye. VBU fimYUTCA Ml Telefoei J. SB-S Irodaberendezések Pénzszekrények Ä RIEDER OTTÓ • ' villamosberendezési vállalat, műszaki intézet, elektrotechnikai és rádió cikkek raktára A. B. C. tagoknak hat havi hitel BUDAPEST, IV., IRÁNYI-U. 20 CSERÉPY ISTVÁN kőmivesmester, építési vállalkozó BUDAPEST, Csengeri-u. 45 Telefon: 165-25 NEMES OVULA oki. gépészmérnök, bel, cég, hat. eng. vlllaajr- berendetésl vállalat és rádió c kkek nagy raktára II., Margit-körut 58. - Telefon: 559-48. Elvállal mindennemű e szakmába vágó berendezéseket BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS SzefliGeilürt GyűgylUrdűje B wtgí MieaMrá* rddlóakttr hévforráséi A leg tök élete sebben berendezett gyógyintézett
