Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-13 / 50. szám

1930 december 13. TU JRTTDAPFST 8 ea A főváros pénzügyei 1931-ben Lamotte tanácsnok az állam beteg-ápolási hátralékairól, a háztartási zavarok bekövetkezésének lehetőség-érői, a nagy kölcsön felvételének aktualitásáról és a többi pénz­ügyi problémáról — Az Uj Budapest tudósitójától A főváros pénzügyi helyzete nem mondható kedvezőnek. Már a jövő évi költségvetés összeállitása során nyilvánvalóvá vált, hogy háztartási nehézségek fognak bekövetkezni, sőt Sipőcz polgármester költségve­tési expozéjában egyenesen bejelen­tette, hogy a főváros háztartásának a menetét súlyos komplikációk za­varhat jóik meg, ha nem sikerül rö­videsen behajtani az államkincstár­tól azt az összeget, amely a fővá­rosnak kórházi betegápolási díjhát­ralék elmén jár. Ez az összeg meg­haladja a 24 millió pengőt. Ebből az összegből közel 11 millió pengőt tesz ki a nem vitatható tartozás. A főváros fenntartja követelését a to­vábbi 13 millió pengőre is, kérdéses azonban, hogy ezt az összeget az ál­lamkincstáron be lehet-e hajtani. Az Uj Budapest munkatársa ezek­ről a kérdésekről, amelyek a fővá­ros közönségét közelről érdeklik, beszélgetést folytatott Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokkal, akinél min­denekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy a legutóbbi napokban Wekerle Sándor pénzügyminiszterrel folyta­tott tanácskozások milyen ered­ményre vezettek. Lamotte tanács­nok, a pénzügyi ügyosztály vezető­je a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A főváros nevében Sipőcz pol­gármester ur tárgyalt a pénzügy- miniszter úrral és igy csak ő hiva­tott e tárgyalások eredményéről közlést tenni. Annyit elmondhatok, hogy a kórházi betegápolási dijról volt szó ezeken a megbeszéléseken. A mi álláspontunk az, hogy annak a 24 millió pengőnek, amit a főváros a betegápolá­sokra előlegezett, vissza kell folynia a főváros pénztárába. Valakinek ezt az összeget feltétle­nül meg kell fizetnie. Annyi bizo­nyos, hogy a főváros erről az ösz- szegről nem mondhat le. Nem mond­hatunk le nemcsak azért, mert ez a törvényes álláspont, hanem azért sem, mert ezt az összeget nem nél­külözhetjük. Fölvetjük azt a kérdést, hogy megfelelnek-e a valóságnak azok a hirek, amelyek a közeli jövőben háztartási zavarok bekövetkezésé­nek a lehetőségéről szólanak. Kon­krét kérdésünk úgy szólt, hogy en­nek a szóbanforgó 24 millió pengő­nek a hiánya nem jelentkezik-e a főváros háztartásában? Lamotte tanácsnok ezeket felelte: — Ez a hiány természetesen érez­teti hatását. Ha momentán ez a hiány nem is okoz zavarokat, ennek az a természetes magyarázata, hogy a főváros meglehetősen nagy büd­zsével dolgozik. A polgármester ur költségvetési beszédében hangoztat­ta, hogy a kórházi betegápolási díj­hátralékok rendezését ma már so­káig halasztani nem iehet, mert ez a hiány a főváros háztartásában egyre inkább érezhetővé válik. Ép­pen a most folytatott tárgyalások alapján nem lehet kétséges, hogy ez a ránknézve nagyjelentőségű kérdés rendeződni fog, mert rende­ződnie kell... A beszélgetés további során az­iránt érdeklődünk, hogy esetleges váratlan kiadások nem fogják-e a jövő év folyamán veszélyeztetni a főváros háztartásának az egyen­súlyát. A következő választ kap­tuk: — Igaz, hogy a főváros jövő évi költségvetése nagy takarékossággal vait összeállítva, de éppen azok a tételek, amelyek a szociális nyomor enyhítésére szolgálnak, magas ösz- szegekkel vannak dotálva, sokkal nagyobb összegekkel, mint az el­múlt esztendőkben. Amikor ezeknél a tételeknél nehézségek merülnek fel, vagyis többszükségletek állnak be, akkor a főváros mindig megtalálta a módját annak, hogy a nyomor enyhítésére fedezetet találjon. Hangsúlyoznom kell, hogy nemcsak a kiadási oldalakon szabtuk szűkre a kereteket, hanem reálisan igye­keztünk előirányozni a bevételeket is. Nem hiszem tehát, hogy a jövő év folyamán annyira jelentős elto­lódások következnének be, akár a bevételek, akár a kiadások oldalán, hogy ezek az eltolódások felborit- hatnák a főváros háztartásának az egyensúlyát, amit minden körülmé­nyek között meg kell óvnunk. Tekintettel arra a körülményre, hogy a főváros jövő évi költségve­tésében igen kis tételek szerepelnek beruházási munkálatok cimén, vá­rospolitikai körökben sokat beszél­nek a fővárosi nagy kölcsön felvé­telének az aktualitáséiról. Az Uj Budapest munkatársa Lamotte ta­nácsnok előtt szóvá tette ezt a kér­dést és érdeklődött aziránt, hogy megindultak-e már a külföldi nagy- kölcsön felvételét célzó tárgyalások és valóban szó lehet-e arról, hogy a főváros már kora tavasszal fel­vegye ezt a külföldi nagy kölcsönt, amiből végre lehetne hajtani a kü­lönböző beruházási terveket. Már csak azért is szükség volna ennek a kölcsönnek a felvételére, hogy a főváros hozzájárulhasson a munka- nélküliség enyhítéséhez. Lamotte tanácsnok a fővárosi nagy kölcsön tervéről ezeket mondotta: — A nemzetközi pénzpiac helyze­te kedvezőtlen. Az általános pénzpiaci viszo­nyok nem nyújtanak komoly re­ménységet, arra, hogy hosszú­lejáratú kölcsönöket, elfogad­ható feltételek mellett lehessen igénybe venni. Ilyen körülmények között egy­előre nem tartom aktuálisnak e köl- csöntárgyalások megindítását. A fővárosnak egyelőre nincs szüksége külföldi kölcsönre, mert hiszen be­ruházásainak legnagyobb részét már fedezte kölcsön utján. Az Elektromosművek áruhitelt vett igénybe és a fiiggőkölcsönből ka­pott, összeggel együtt teljes beruhá­zási programját megvalósíthatja. Minthogy semmiféle sürgős beru­házási terv sincs napirenden, szük­ségtelennek tartanám az ilyen köl- csöntárgyalások megindítását. Az idő különben sem alkalmas arra, hogy ilyen tárgyalásokat forszíroz­zunk. Meg kell várnunk, amig a helyzet megjavul s amennyiben a tavasszal kedvezőbb jelek mutat­koznának a pénzpiacon, megpróbál­hatjuk a beruházó kölcsön felvéte­lének az előkészítését. Lamotte tanácsnok végül elmon­dotta még az Uj Budapest munka­társának, hogy az ügyosztály megkezdte a fővá­rosi törvénnyel kapcsolatos sza­bályrendeleteknek a megszöve­gezését, illetve ezeknek a szabályrendeletek­nek az uj törvény értelmében való átrevideálását. Ezek az átdolgozási munkálatok folyamatban vannak és életbeléptetésük jelentős változá-st hoz a városházi adminisztrációban. Ez a változás nagyarányú lesz már csak azért is, mert hiszen a fővá­rosi törvény uj intézményt teremt a fővárosi számszék felállításával. Hogy ennek az uj in­tézménynek a működése gyorsítani fogja-e az adminisztráció menetét, ebben a tekintetben még nem lehel véleményt mondani. mŰCZI KOBAÍIVA- ES IPMTELEPEK RESZV. TÁRS. Központi Iroda: Budapest, II., Bimbó-utca 19. Telefon: Automata 329-90. üzemi iroda: Nógrádveröce. Telelőn: 4. Vasúti állomás: Nógrádveröte. Ajánl inóczi piroxén andesit bányájában termelt €l§ŐrdIU|!I ülillÖSÉ^U zúzott Kavicsot, hétszer zúzott Kavicsból hengerzuzöhból elő­állított, felületi kezeléshez és biiumenes aszfalthoz szükséges Különböző szemnagíjságu pormentes zúzalékot, valamint az előírásoknak megíe'e'cen kidolgozott hÓrOIUn€!§U€d€S KOCKát, felhővel, taluőof, Kishochát, cuhlopot es idomított termeshövet tökéletes I autopneu I VßrsenyiiroyÄi liirdeinißsiy Budapest székesfőváros polgármestere nyilvános Írásbeli versenytárgyalást hirdet az V., Tisza-utea (Váci-ut és Paimónia-utca közötti szakaszának) kocsiút kövező- és élőmunkákra. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlási összeg 2 százaléka. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV., Központi város­háza, II. emelet 285. ajtószám alatt kap­hatók 2 pengő lefizetése ellenében. A kellően felbélyegzett és borítékban elhelyezett ajánlatokat 1030. évi december hó 16-án (kedden) délelőtt VAX óráig a II. emelet 279. ajtószám alatt kell be­nyújtani. Az ajánlatok felbontása 1930. évi de­cember hó 16-án (kedden) d. e. 11 órakor lesz a III. em. 409. számú helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbizottaik jelen lehetnek. , Budapest, 1930. évi december hó 2-án. A székesfőváros polgármestere. SZIKSZAY GYÖRGY pala- és cserépfedö mester Tetőzetek karbantartási vállalata Budapest, VI., Gömb-utca 63. Telefon: Automata 919—79. Özv. Fraírichevich Istvánná szobafestő és mázoló Budapest, VII., Bembinszky-u. 33. Baranyai Béta és Társa I., kér. Bercsényi-utca 5. Telefon : Lá. 265. Központi etage-fütési, vízmű-berendezések és műszaki vállalata. Nonnlus ultra ka­zánok gyáitó vólaleta. IMII ezüst evőeszközök és dísztárgyak HENGER HUTAI. ezüstárugyár IV.{ OALMADY-UTCA 9. SZ. 1 KASS BÉLA épület- és bútor-asztalos üzeme BUDAPEST, Vili., KŐRÍS-U. 7. LEDNICZKY ÉS TÁRSA épület- és miilakalosok, redőny és napellenző gyára oUDAPEST, IX., RÁDAY-UTCA 31. Telefon: Aut. 852-59- Készitményei: Acéllemez-, fa- és vászonredőnyök. Napellenző- ernyők minden kivitetben. Elsötétítő berendezések, kézi és motorhajtásra. Színházi vaslügRÖnyök. Vasszerkeze ek, épület- éa raülakatosság NEMES GYULA oki. gépészmérnök, bel. cég, hat. eng. villany- berendezési vállalat és rádió c kkek nagy raktára II., Margit-körut 58. — Telefon: 559—48. Elvállal mindennemű e szakmába vágó berendezéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom