Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-01 / 44. szám

Budapest, 1930 november 1

VII. évfolyam 44. szám

UJ BUDAPEST

mev Fővárosi Nyilvános Könyvtár, Epést, IV. Gróf Karolyi-u._8.

ZGALDASÁGt

Előfizetési érák:

Egész évre

...........................................30 pengő

ré

l évre......................................................13 pengő

Egyes szám ára 60 fillér

i

FELELŐS SZERKESZTŐ :

DORY ANDOR DRI

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utcá 9.

Telefon: Aut. 828-23. '

Postatakarékp. chequeszámla : 30013

A protestánsa Xeresztémy Mözségi Sárt meíiett

Jfázár Serene nyilatkozik a protestánsát* váfasztási szervezheáéséröt, a keresztény front cgységérőf, a párt tízéves munkásságává f és Jövőúefí pro&rammjáróf —

Jt Sfefvárosbon trnszi népjóféti miniszter fesz a fista~ vezető, utána Staffay evangéfikus piispötk következik — Masztafan törekvéset* az egység megbontására, a választásokra biztosítottnak látszik a keresztény front

egysége

Plakáterdő

Rikitószinü plakátoktól tarka a, pesti utca: a szociáldemokraták a mai kormányzati rendszerrel elégedetleneket szólítják táborukba, Ras- say a „vörös és fehér bolsevizmus- tól“ védi a polgárságot, a demokraták a dugsegélytől az üzemekig hetet-havat összehordanak vérszegény kiáltványukban, a kormánypárt a „béke és munka“ híveit csalogatja. A frázisok ez áradatában, a kopott jelszavak pergőtüzében ott zuhog a napi politika minden jjrob- lémája, a kormányzat iránt vélt vagy meglevő bizalmatlanság, országos szólamok, nemzetközi irányzatok és célkitűzések. A narancs- sárga és hupikék plakátok, a harsogó és mégis tartalmatlan axió- miák azonban mégis feleslegesek és céltalanok: itt nincs szó az országos politikáról, a kormányzati rendszer előnyeiről vagy hibáiról, itt a budapesti városházi napi politikától mentes, gazdasági berendezkedése a fontos, amely független minden más tényezőtől.

A Keresztény Községi Párt felszólítása Budapest keresztény népéhez, melyet múlt heti számunkban mi is közzétettünk, határozottan hangsúlyozza, hogy nem, országos politikáról, hanem a városháza birtokáról van szó. Erős keresztény városházát akarunk, meg nem alkuvó magyar szellemmel, nem üres ígéretekkel, hanem tízéves becsületes, tisztakezü munka nyugodt öntudatával állunk választóink elé — mondja Wolff Károly kiáltványa. A keresztény városházát a gazdasági válságért hibáztatni nem lehet, a városháza csak függvénye az állami berendezkedés gazdasági életének, attól el nem választható, önálló pénzügyi életet nem élhet, önálló hitelpolitikát nem űzhet, mert az autonómia határait erős sorompók zárják körül.

A Keresztény Községi Párt tiz esztendős városházi munkássága nemcsak öntudatos erő a múltakra vonatkozóan, hanem ígéret és program a jövőt illetően is. A tiszta és mocsoktalan zászló továbbra is fennen lobog, amint világitó fáklya volt a múltban, a maga fenköltsé- gében és töretlen fehérségében hit és bizonyosság a jövőben is. A városházát illetően hol látunk azonban célkitűzést a közép- és a baloldal plakátjain? Van-e lakosa a fővárosnak, aki a kormánypárt által hirdetett békét és munkát nem akarná? Van-e, akinek ne lenne hitvallása a becsületes, igazi demokrácia, azonban nem terézvárosi, hanem krisztusi értelemben? És van-e közülünk bárki, aki nem az olcsóbb kenyeret, a drágaság letöréséi, a, mammutfizetések megszüntetését követelné, ha mindjárt nem is szocialista, hanem wolffi alapon?

Ha Budapest népe majd az ádventi időben az urnák elé járul, különbséget fog tudni tenni a kopott általánosságok, ismerősen puffogó frázisok és az összes keresztény egyházakat szimbolizáló kereszt között, amelynek nem lehet árulója Budapest népe, amelynek jelében győzni fog a Keresztény Községi Párt mocsoktalan lobogója.

— Az Uj Budapest tudósítójától. —

A főváros egész területén általános készülődés észlelhető a közeledő választásokra. Megmozdultak a protestánsok is, akik komolyabb érdeklődést kezdenek tanúsítani a várospolitikai élet alakulása iránt. A reformátusok hivatalos lapja külön * felszólítást intéz ebben az irányban füveihez és szervezkedésre szólítja fel őket. Azt Hja ez a hivatalos sajtóorgánum, hogy még áldozatok árán is törekedni kell a protestáns közönségnek egy táborban való egyesítésére. Nem kétséges, hogy ez a szervezkedés csak a Wolff Károly vezetése alatt álló Keresztény Községi Pártban történhetik meg. Ezt bizonyítja Lázár Ferenc felsőházi tagnak, a Keresztény Községi Párt egyik vezető tagjának a nyilatkozata, amit munkatársunk előtt tett. Lázár Ferenc ugyanis, aki tevékeny szerepet tölt be a református egyházi élet irányításában, erről a kérdésről a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának:

— A protestáns választói blokk az én kerületemben, a Lipótvárosban alakult meg először és igy ismerem ezt a mozgalmat. A lipótvárosi protestáns választói blokk megválasztotta vezetőségét és elhatározta, hogy beolvad a Wolff-pártba. Ugyanez a helyzet Budán is és úgy látszik, hogy a szervezetek nagy többsége mindenütt ki fogja mondani a Keresztény Községi Párttal való együttmunkálkodást. Egészen bizonyos, hogy a L, IV., V., VI., VII. és VIII. kerületben a protestánsok választói szervezkedése egybefonódik az Egységes Keresztény Községi Párttal.

Érdeklődtünk a választási előkészületek alakulása iránt. Megkérdeztük, miként halad előre a szervezkedés munkája és milyen kilátásokkal lehet fölvenni a küzdelmet? Kérdéseinkre Lázár Ferenc ezeket felelte:

— A keresztény pártokban az eddigi választási küzdelmeket messze túlszárnyaló élénkség és aktivitás mutatkozik. Amig régebben csak a választások előtti hetekben folyt serény munka a pártirodákban, addig most már egy-két hónap óta az

összes pártirodák feltűnően nagy apparátussal dolgoznak, úgy hogy november hó elejére már befejezéshez közeledik a kerületek megszervezésének a munkája. November elejétől kezdve körzeti ülések és kerületi nagygyűlések sorozatának az összehívására kerül már a sor és az aprólékos körzeti szervezkedő megbeszéléseket reprezentativ fel- Vv’ :>,ulások fogják felváltam. A Keresztény Községi Párt kiadta mindazoknak az intézményes alkotásoknak a sorozatos, ismertetését, amelyeknek a létesítése a Keresztény Községi Párt elhatározásához fűződik. Ha ezt a füzetet valaki gondosan átvizsgálja, megállapíthatja, hogy a párt az elmúlt tiz esztendő alatt úgy mennyiségileg, mint pedig a hasznosság és célszerűség szempontjából a főváros polgárságának az érdekeit szolgáló olyan sok intézményt létesített és szerzett meg, amelyeknek megteremtéséhez a boldog békeidőknek több évtizede sem volt elegendő.

Érdeklődtünk a Keresztény Községi Párt legközelebbi pro grammja iránt. Az aktuális teendőkről Lázár Ferenc a következőket mondotta:

— Munkaprogrammunkban első helyen szerepel a felesleges intézményeknek és a különböző üzemeknek a megszüntetése és leépítése, az egész vonalon a legszigorúbb keresztülvitele a takarékosságnak, mert a növekedő költségvetési szükséglet fedezésére a Keresztény Községi Párt nem hajlandó sem uj adók bevezetésének, sem pedig a meglévő adók emelésének az eszközéhez nyúlni, de arra sem hajlandó, hogy a tisztviselők és alkalmazottak fizetésének a leszállításával érjen el kedvezőbb pénzügyi eredményeket, amelyeket a fővárosi bevételek csökkenése tesz szükségesekké. Egyik további programmpontja a Keresztény Községi Pártnak a közlekedési vállalatok egyesítése, specifikusan az autóbuszüzemnek a Beszkárt-ba való beolvasztása. A párt több tagja évek óta szoi-gal- mazza az egyesítést, mert csak egységesen elgondolt és egységesen vezetett közlekedési politika szolgálhatja célszerűen a nagyközönség érdekeit. A minden komoly rendszer nélküli közlekedési kísérletezéseknek, amiket a két vállalat külön kezelése és oktalan verseny idéz elő, a legsürgősebben véget kell vetni, ha csak azt nem akarjuk, hogy a fővárosnak ezt a közlekedési politikáját a közönség guny- kacaja kisérje.

Szóvátettük azokat a különböző kereszténypárti lobogó alatt megindult kísérletezéseket, amelyek a keresztény front egységének a megbolygatásával próbálnak kétes sikereket elérni. Lázár Ferenc véleménye a következő:

— Én bizonyosra veszem, hogy végül mégis csak sikerül a keresztény front egységét biztosítani. Mindenesetre megnyugvást kelt azoknak a törekvéseknek az észrevehető erősbödése, amelyek a keresztény front egységét akarják biztosítani. A katolikusoknak és a protestánsoknak a Keresztény Községi Párt táborában való összefogása is nagy lépést jelent a teljes győzelem felé. Ha hozzátesszük azt is, hogy a Keresztény Községi Párt listáin sok értékes erő fog uj harcosként porondra lépni, megállapíthatjuk, hogy a keresztény polgári társadalom minden eddigi választást felülmúló felvértezettségben állja és bírja a harcot.

Végül megkérdezzük, hogy Ernszt Sándor népjóléti miniszter fellép-e a fővárosi választásokon.

— Igen — hangzik a válasz — és pedig a Belvárosban listavezető lesz. A listán utána Raffay Sándor evangélikus püspök következik.

— És Ernszt Sándorral szemben külön listán veszi fel a harcot az Egységes Községi Polgári Párt, amikoi' Ernszt tagja a kormánynak? — volt a következő kérdésünk.

Lázár Ferenc igy válaszolt:

— Kíváncsian várjuk, miképpen tud majd síkra szállani a politikai konzekvenciák szabályainak betartásával a kormányt támogató Egységes Községi Polgári Párt a kormány miniszterével, Ernszt Sándorral szemben?

A kérdésére kíváncsian várjuk a feleletet főleg abban a tekintetben, hogy a miniszterrel szemben szá- mithat-e keresztény szavazatokra a belvárosi kormánypárt?