Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-01 / 44. szám

2 asztalosmester Somló Jenő Készít saját, vagy adandó tervek szerint mindennemű asztalos munkát Budapest, EX., Remete-utca 24. NEMES GYULA ok!, gépészmérnök, bel. cég, hat. eng. villany- berendezési vállalat é- rádió c kkek nagy raktara II., Margit-körut 58. - Telefon: 559—48. Elvállal mindennemű e szakmába vágó berendezéseket Lepier János VASSZERKEZET ES VASARUGYÁR R.-T. Budapest, H., Asztalos sandor-ut B. sz. TELEFON : József 333 - 60 Hid- és középité8Í vasszerkezetek Köpplinger-rendszerü" fűzött idomvasablakok Préselt vaslemez-aitóK Épületvasalások, arab. ablakrugzarak, kovácsáruk stb GATYYAN PÄL kövezőmester és útépítő vállalkozó BUDAPEST, VI?.,EGRESSY-UT 15 THEBMOSONUS ÜStt?*JSSZ 16 z i el z ő-u é s z u i é k. Gyors, biztos, olcsói — A keletkező tüzet és helyét is, bár- tnsiy távolságban, másodpercek alatt jelzi. — A gyakorlatban fényesen bevált. — Előkelő referenciák. Részletes felvilágosítást ad és a készüléket működésben bemutatja: Ipartermék Érté­kesítő Részvénytársaság, Budapest. V., Zoltán-u. 7—9. Telefon * Automata 110—18 Baranyai Béla és Társa I., kér. Bercsényi-utca 5. Telefon : Lá.. 265. Központi etage-fütési, vízmű-berendezések és műszaki vállalata. Nonplus ultra ka­zárok gyaitó vá lalata. mentsik Ferenc Köipköteszete szadadaimazott irattan ta&tagydr BUDAPEST, IU., SZARKA-UTCA Q Nagy arany érmekkel kitüntetve Telefon: Automata 840—02 Tulajdonosok: Mentsik Ferenc és Mentsik Viktor KVILA GYULA BÁDOGOS-, VIZ-, GÁZ- ÉS FÜTÉS- BERENDEZÉSEK VAL LALATA BUDAPEST, II., TÖRÖK-UTC \ 8. Telefon: Aut. 516-55. Postatakp. esekksz. 50.167. Városházi történetek RÉGI SZÉP IDŐK EMLÉKE éledt hétfőn este, amikor is a Gél- lért-szálló különtermében barátsá­gos vacsorára gyűltek össze a vá­rosházi rovatvezetők. A vacsora célja több irányú volt: elsősorban Salgó Ignácot, a Neues Pester Journal emeritált rovatvezetőjét, a fővárosi rovatvezetők doyenjét éltették abból az alkalomból, hogy betöltötte hatvanhetedik életévét és jubilálta / negyvenéves újságírói működését. Két illusztris vendege is volt a hétfő esti vacsorának, Borvendég és Gallina ta­nácsnokok személyében, akik öröm­mel jöttek el a vacsorára, lévén Salgó bácsi évtizedes jóbarátjuk, de ettől függetlenül is jó alkalom volt úgy az ő számukra, mint az újságírók részéről, hogy a fehér asztal meghitt barátságosságában találkozzanak. Jó kedv, szónoklat volt bőven: J ir ág h Géza a jubilánst köszön­tötte, aki újságírói működéséből kö­zel harminc esztendőt töltött el a városházi folyosókon, Papp Jenő peaig a vendégeket üdvözölte né­hány meleg szóval. Borvendég Ferenc toaszthoz talán nem is va­lóan, túlságos komolyságu eszme- juttatással brillírozott az üdvöz­lésre, megállapítván, hogy újságíró es fővárosi főtisztviselő egyképen a közért, a közélet tisztaságáért küz­denek, az egyik a toll, a másik a, hivatali tisztesség és meggyőződés fegyverével. Nagyobb beszédet, mondott Gallina tanácsnok is, rámutatván arra, hogy az elnöki ügyosztály, melynek hatáskörébe a sajtó ügyei tartoznak, mindig tisz­telte és megbecsülte a komoly hir- lapirast. Végezetül az ünnepelt emelkedett szólásra, gyakran és buzgón töröl­hetvén evikkerét, melyei elhomá­lyosítottak a meghatottság feltörő tujsmm 1830 november 1. vKűvai umj—lmi ji rr\mnnmmt*mt Karkas tanácsnok választási ügye a közigazgatási bíróság előtt A tanácsnok vádiratot intézett a bírósághoz, amely döntő bizonyítékokkal megcáfolja Pászthy bizottsági tag panasziratát — Az Uj Budapest tudósitójától. — Emlékezetes még az az izgalmas közgyűlés, amelyen a Solty tanács­nok nyugalombavonulásával meg­üresedett műszaki tanácsnoki ál­lásra Karkas Rezsőt választotta meg a törvényhatósági bizottság. A törvényhatósági bizottság egy ^ tö­redéke zajongással vette tudomásul az eredményt, sőt Pászthy János törvényhatósági bizottsági tag azt is szükségesnek tartotta, hogy a választási aktust panasszal támad­ja meg a közigazgatási bíróságnál. A panasz tárgyában a közigazga­tási biróság ázt a végzést hozta, hogy Karkas tanácsnokot felszólí­totta a panasz tárgyává tett vá­lasztási momentumok ügyében nyi­latkozattételre. Karkas tanácsnok most küldte fel védiratát. a Pászthy-féle vádakra, amelyben részletesen felel a pana­szolt állításokra. Arra a vádra vo­natkozóan, hogy a szavazás meg­kezdésekor nem volt elegendő szá­mú szabályszerű, az elnökség által rendelkezésre bocsájtani szokott fe­hér szinti szavazólap, azt feleli a tanácsnok, hogy a szavazólapok hiányáról sem a szavazóküldöttség jelentésében nem volt jelentés téve, sem pedig a közgyűlés elnökénél nem történt panasz a szavazás tar­tama alatt amiatt, hogy a szabály­szerű szavazólapok kifogytak vol­na. Ezek a körülmények pedig el­lenkező bizonyítékok híján azt mu­tatják, hogy szabályszerű szavazó­lapok rendelkezésre állottak. A közgyűlési ügyrend azonban nem Írja parancsolólag elő az el­nökség által kibocsájtott szavazó­lap használatát, sőt más, fehérszinü Írott, vagy nyomtatott szavazólap használatát is megengedi. A szava­zólapon a jogerős fel nem tüntetése nem semmiségi ok, sőt ellenkezőleg ez a közölt jogszabállyal lehetővé van téve. A kérdéses esetben a sza­vazóknak a jelölés felőli tájékozott­sága pedig nem azon múlott, hogy a szavazólapon fel volt-e tüntetve a jelölés vagy pedig nem. A Szava­zóknak a jelölés felőli tájékozottsá­gát két oknál fogva vélelmezni kell egyrészről azért, mert minden tör­vényhatósági bizottsági tag a fő­város hivatalos közlönyét, melyben a jelölések közhírré voltak téve, idejében kézhezkapta, de azért is, mert a jelölés eredményét az illető közgyűlésen elnöklő főpolgármes­ter a szavazás megkezdése előtt kü­lön is kihirdette. Ami Pászthy János azon pana­szát illeti, hogy a választás alkal­mával a bizottsági tagok egy része a szabad és minden befolyástól mentes véleménynyilvánításban gá­tolva lettek volna, ez a vád a pa- nasztevő semmivel sem igazolt ál­lításán kívül senki részéről sem merült fel. Senki sem tett Pászthyn kiviil olyan észrevételt, hogy a sza­vazólapok nagyságából vagy színé­ből a szavazatok felismerhetők let­tek volna. Ily körülmények között pedig a szavazás titkosságának megsértéséről, vagy a titkos szava­zás rovására eső választásról komo­lyan beszélni nem lehet. Kétségtelen ily körülmények kö­zött, hogy a közigazgatási biróság el fogja utasítani a Karkas Re­zső tanácsnoki választása ellen be­adott peticiót. Csudálkozunk egyéb­ként afelett, hogy a mai közhangu­latban Pászthy még mindig nem tartotta szükségesnek a panasz visszavonását, annál is inkább, mert Karkas tanácsnok működésé­vel, korrektségével, úri személyisé­gével mindenki tökéletesen meg van elégedve. Alexy György oki gépészmérnök villamossági és műszaki vállalata Budapest, V ,Falk Miksa-u. 26-28 SHttler Ferenc épitömestfer Dili., (Piaross-tMÍca 36. sz. Hona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papirmaiomhoz“ Budapest, IV., Aranykéz-u. 6 Telefon: Automata 877—15. Alapítva: 1790-ben. KASS BÉLA budai visa a ö vendéglője és immu II., Szilágyi Dezsó-tér 5. IÜENDLY GYULA Ís°fliszfenes7öaZ0!Ö LÓNVAI-U. 7, FÖLDSZ. 7. TELEFON: AUT. 856-40. MŰHELY : BENCZÚR UTCA 2. KERESZTÉNY SZBBÚIPAROSOK SZÖVETKEZETE BUDAPEST Főüzlet: IV., Károly kiráiy-ut 30. szám. ♦ Fióküzlet: II., Zsigmond utca 14. szám. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát. Valódi angol szövetekben és más gyártmányú divat különlegességekben nagy választék. Hazai szövetekben, bélés árukban és szabókellékekben a leg­olcsóbb árakban vezetünk. Óriási szőrmeraktár, meglepő olcsó árak! Hitelképes egyéneknek fizetési kedvezményt nyújtunk. könnyei. Mindig a közérdekért küz­döttem — mondta Salgó — a név­telen és névtelennek maradni akaró újságíró tollát mindig a közért va­ló lángolás és meggyőződés igaz ereje hevitette. Visszatekintve a múltakra, önérzettel és öntudattal állok életem alkonyán, mert a tol­iam mindig tiszta maradt, szegény maradtam, olyan szegény, mint a, főváros öreg tanácsnokai szoktak lenni... Az érzékeny intermezzo után, mely bizony egy pillanatra elmél­kedésre késztette a két tanácsnokot és a huszonöt jelenlevő újságírói, újra felvidultak a kedélyek, magas­ra hágott a jókedv, előkerültek a régi anekdoták, történetek, a föld alatt pihenő városházi potentátok­ról, rég elhunyt újságírókról, akik­nek emlékét csak egy korhadt fejfa és a kollégák jó emlékezete őrzi... * HA MAR ÚJSÁGÍRÓ-TÖRTÉ­NETEKNÉL TARTUNK, ezt is el kell mondanunk, melynek hőse P a- kot s György, a Magyarország fő­városi rovatvezetője, aki a fia Pa­kots József országgyűlési képvise­lőnek, az ismert demokrata vezér­nek. A fiatal Pakots, aki nemrégiben nősült, józsefvárosi lakos. A József­városban igen élénken dúl a válasz­tási hadjárat, egyelőre csak ate- kintetben, hogy az egyes pártok költséget és fáradtságot nem kímél­ve, iveket iratnak alá a választók­kal, az aláírás tulajdonképpen sem­mire sem kötelez, mégis azonban bizonyos támpontot nyújtanak a pártoknak az elkövetkezendő nagy mérkőzésre. A Keresztény Községi Párt egyik aláírás-gyűjtője felkereste lakásán az ifjú Pakotsot, aki éppen hatásos jelszavakat gondolt ki a demokrata­párt választási hadjárata számára. Az aláírást gyűjtő úriember élénk szavakkal ecsetelte Pakots szer­kesztő ur előtt a Wolff-tábor eddig végzett munkáját, hangoztatván, hogy a további munkássághoz ok­vetlenül szükséges az ő aláírása az ivén. Pakots mindenre gondolt, csak arra nem, hogy őt még valaha, Wolff-párti iv aláírására fogják felszólítani. Nem akart hosszabb hitvitába bocsájtkozni az aláírást gyűjtő úriemberrel és ' ezért rövi­den, de határozottan kijelentette: — Nem írom alá az ivet! Én de­mokrata vagyok! — Demokrata, demokrata! De hi­szen uraságod szerepel a józsefvó,- rosi római katholikus egyházköz­ség listáján, sőt még arról is tudo- másoyn van, hogy az adót ren­desen fizeti! — Ez igaz — volt a felelet. — Én azonban mégis demokrata vág y o k! — Már megbocsásson uraságod — csóválta fejét a gyűjtő ur — már voltam vagy ötezer választónál, d e Ön az első keresztény ur i- e mb er, aki azzal utasítja el az iv aláírását, hogy demokrata! * GYÁSZA VAN a főváros tisztior­vosi karának: egyik legképzettebb, legszimpatikusabb fiatal tagja, fe­hérhegyi Z a f fir y Zenó dr. a múlt hét szombatján harmincnyolc éves korában elhunyt. Özvegye és két árvája gyászolja, két gyönyörű iker-gyerek: Solweig és Zenóbia. Temetése általános részvét köze­pette, kedden délután volt a Kere- pesi-ut melletti tejnető lialotasházá- ból. * A LEGTÖBB KÖZGYŰLÉSI PÁRT vajmi keveset ígér az elkövetke­zendő időkre, tudván azt, hogy az ország mai gazdasági nyomorúsá­gában amúgy sem lehet az ígérete­ket teljesíteni, arról nem is beszél­ve, hogy a közönség legnagyobb része bizony torkig van az ígé­retekkel. Ezzel szemben Budai­Párt néven uj alakulás jött létre a Duna jobbpartján, amely nem kí­ván kevesebbet, mint a városházán külön ügyosztályt a fürdöügy és idegenforgalom szolgálatára, külön furő.s-szakértőt. a fürdőváros kifej­lődését, az elrejtett, megközelíthe­tetlen budai gyógyforrások alkal- massátételét ivókúrára és vizük el­vezetését minden térre, mélyfúrá­sok révén általános központi fűtést és energiatermelést a forróvizzel a világítás és közlekedés számára, a Víziváros és Országút közötti vá­rosrész szabályozását, a Zöldmái szabályozását, villaváros építését a Szépvölgyben, a gyárak áthelyezé­sét északról a kelenföldi Dunapart- ra, a farkasréti temető áthelyezését a Kamaraerdőbe, mélyfúrás utján szerzendő melegvízzel téli kikötő létesítését, hogy a, melegvizi kikö­tőben teleljen minden dunai hajó Regensburgtól Gáláéig és ez külön nemzetközi látványossága legyen a Dunának, a HÉV megváltását, a farkasréti közúti . vasút megépíté­sét, a Rózsadombnak kilátóheggyé való fejlesztését, a vízvezeték fej­lesztését, a Mátyáshegyen épült há­romszáz holdas park megnyitását, a 'negyven év óta vajúdó gellért­hegyi lift megépítését, a Zugliget­ben ősállatok állatkertjének létesí­tését, a Vár rejtélyes pincéinek föl­tárását, nagy sugárút építését a Dunától a. Csaló gúny-utcán át a Virány ősi dombtetőre, Buda-világ- fürdő pályaudvarának megépítését, sportünnepek létesítését az aauin- kumi kétezer esztendős cirkuszban, az egyetemek át hozását Pestről Bu­dára, az Árpád-forrás mellé stadion megépítését, az összes gyógyforrá­sok kisajátítását, a Horthy Miklós- ut és a Villányi-ut között. a Kelen­föld nagy parkjának megépítését, a Vérmező helyén központi gyógy- park létesítését, a budai Dunapar- ton parkszerű sétány létesítését, a budai Nemzeti színháznak megépí­tését és végezetül a Várhegy és

Next

/
Oldalképek
Tartalom