Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-13 / 37. szám
2 t&jBUmVESI Hit. O. M. T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ is szorgalmaznunk kell a Margit- kórház kibővítését, mert a rendkívüli mértékben fejlődő óbudai és újlaki városrésznek egyáltalán nincsen kórháza. A munkanélküliség enyhítése szempontjából sem szabad ezt a négy millió pengőt gyü- mölcsözetleniil hagyni. A fővárosnak erkölcsi kötelessége, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel munkaalkalmakat teremtsen. — Ha már ennél a kérdésnél tartunk, meg kell emlitenem, hogy csak a legnagyobb örömmel vettem tudomásul a legutóbbi tanácsülésen Borvendég Ferenc tanácsnok urnák azt az előterjesztését, amely nagymértékben mozdította elő újabb közmunkák kiadásának a lehetőségét. Remélem, hogy ez a terv akkor is szolid és előnyös lesz a fővárosra nézve, ha részletekben fogjuk ezt az első hallásra kedvezőnek látszó nyers tervezetet megvizsgálni. Mindenesetre örülnünk kell, hogy már az ősz elején rendelkezik a tanács olyan tervekkel, amelyek rövidesen megvalósíthatók, mert igy legalább némi megnyugvással tekinthetünk a tél bekövetkezése elé. Lázár Ferenc azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy felhívta a nagyközönség figyelmét Sipőcz Jenő polgármester nagyszabású havi jelentéseire. Ezek a jelentések, — mondotta Lázár Ferenc — nem szokványos bürokratikus jelentések, hanem a polgármester melegen érző szivének a hangjai, amelyek a gyakorlati élet problémáinak felismerése alapján uj ideákat teremtenek és bátor elhatározói sokat eredményezhetnek. BÖHM JÓZSEF GÉZA! épület-, diszmübádogos, légszesz- és vízvezeték- berendező BUDAPEST, V., PANHDNIA-UTCA 4. TELEFON: AUTOMATA 116-25. Takács Gyula gépészmérnök Rádió és elektrotechnikai szaküzlete Épületek, szobrok, templomok speciális megvilágítása Budapest, IV., Veres Pálné-utca 32. sz. Telelőn : Automata 843-24 „CYKLOP* építő részvénytársaság BUDAPEST. IV.. RÉGIPOSTA-UTCA 7-9. SZÁM. * TELEFON; AUT. £^~83A poroltó E lap július 19-iki, augusztus 2-iki és 16-iki számaiban háromizben is foglalkozott a, poroltás ügyével. Mindhárom esetben szélsőségesen, részben a poroltó, a poroltás nem ismerői, részben az érte való fenntartásnélküli lelkesedés miatt. A ciksorozat lavináját az egyik biztosítási szaklap nagymértékben szakszerűtlen azon megjegyzése indította meg, „hogy a „Hungária“ Kénsavgyár füzénél a poroltók nem szuperáltak“. Az Uj Budapest feltételezvén egy szaklapról a komoly szakszerűséget, annak megjegyzéseit átvette, ezekhez konzekvenciákat fűzött, vizsgálatot követelt a nem sikerült poroltás miatt, ezzel kiváltotta Soltész Adolf dr. mindkét álláspont megismertetéséért igen helyesen közreadott, de könnyen elfogultnak mutatkozó, poroltásért lelkesedő cikkét, ami viszont alkalmat adott Vértes István urnák egy rövidebb témazáró nyilatkozatra, amely azonban helytelenül és hívatlanul a kézitüzoltókészíilékek kérdését zavarja bele az ügybe, amihez pedig annak, hála Istennek, semmi köze nincsen. Mindenekelőtt, mint e kérdésekben magamat kellőképpen jártasnak tudó, ki kell jelentenem, hogy Vértes urnák igaza van, amikor azt mondja, hogy minden kézitiizoltó- készülék céljának megfelel és kellőképpen hatásos, hívják azt bárminek és oltson az porral, tetrachlor- ral és vízzel, vagy bármivel. Nincsen azonban igaza, amikor a „Hungária“ Kénsavgyár ügyénél a nem poroltásos kézikészülékek „egyik tiizoltótiszt és egynémely társa“ által szenvedett sérelmét hangoztatja, mert bennünket, budapesti polgárokat ezek a' mégis másodrendű tűzvédelmi eszközök csak már akkor érdekelnek, ha a hivatásos tűzoltóság felszerelésének problémája megoldódott és ha hibátlan hivatalos tűzvédelem tudatában nyugodtan alhatunk. Mert itt a „Hungária“ kénsavgyári tiiz alkalmával is az volt a probléma és nem a Total, Minimax, Pcrkeo, vagy a többi ügye. Szabadjon tehát megállapítanom e helyről is, hogy a „Hungária“ Kénsavgyár füzénél a poroltok nem szuperálhattak, mert egyrészt a fővárosi tűzoltóságnak sajnos, csak egyetlenegy nagy poroltószerelvénye van, másrészt ilyen óriási, nyílt gyári tűznél a fegyvereit ismerő tűzoltóság az egy poroltógépet nem is akarta használni. A ténybeli és hiradásbeli tévedések azonban alkalomszerűen adódtak, hogy vég;re a várospolitika leghi- vatottabb orgánumában, az Uj Budapestben a Szilvay-féle nagy poroltógép sorsával foglalkozzunk, minthogy sok ezer és százezer ember, sőt a főváros létérdeke és vagyona forog egy-egy zárthelyi (üzleti, áruraktári, laboratóriumi, lakásbeli, múzeumi, képtári, közhivatali stb.) tűznél kockán, azáltal, hogy a mindent eláztató vizoltás, vagy a poroltás rendszerét alkalmazzák-e. És hogy a székesfőváros nagyközönsége szempontjából mit jelent a poroltás és a főváros által tett eddigi 60.000 pengős befektetés. arra az alábbi poroltási statisztika ad felvilágosítást; i s JÉ ró o> s 'S ~ 05 :0 a nagyporoltóval oltottak p. P.~ IV. — 2 2 80.500 50.000 V. — 1 1 25.000 38.000 VI. 2 7 9 124.700 492.000 vi r. — 3 3 6.200 70.000 VIII. — í) 5 21.500 52.500 IX. — 4 4 18.500 50.000 összesen 2 22 24 276.400 752.000 Két év alatt háromnegyedmillió pengő, máskor biztosan pusztulásra Ítélt vagyont mentett meg az egy nagy poroltógép, tehát egy év alatt saját beszerzési árának több mint 6-szorosát. Ha tehát a poroltás nem is „csodaszer“ (megjegyzendő, hogy igenis korszakos találmány), mégis olyan rendszerváltozást jelent, ami a most már három évre visszamenően tett tapasztalatok szerint a vizoltást a zárt tüzeknél, tehát a fővárosban előforduló tüzek 80 százalékánál 100 százalékosan helyette siti és nemcsak a közvetlen szomszéd Bécs, de Páris, Róma, London. Newyork, Chicago és Berlin tűzoltóságainak lázas érdeklődését és magasztaló kritikáját kiváltotta. Röviden szólva, a nagy szárazoltógép, ill. a rendszeresen beállított nagy poroltó-szerelvények működése azt jelenti, hogy a bármilyen nagy terjedelmű belső tüzeknél kellő számú gép esetében a vízkárokat egyszer s mindenkorra kiküszöbölhetjük. x\kinek valaha is csak egy kisebb szobatüze volt, amelyhez tűzoltókat kellett hívni, tudja nagyon jól, mit áztattak el a Niagarák és mit rombolt a tűz, az tudja azt is, hogy a vízkár a tiiz okoztának mindig és mindig a többszöröse. A poroltás, helyesebben száraz- oltás ügyét tehát nem lehet csak úgy elhandabandázni, mert itt nein egyesek ellentétes üzleti érdekéről, hanem Budapest polgárságának vagyonvédelméről és óriási mentesítéséről, szakszerűen szólva, közérdekről van szó. Akik a kérdést közelebbről megismerték, azok nem mondhatnak le ez ügyben a hivatalos tennivalók hangoztatásáról, mert hiszen nemcsak Bethlen István gróf, Ripka Ferenc, a magyar mérnöktársadalom szine-java, Schimanek Emillel az élén, a hivatalos felsőbbség: Csármann tanácsnok és Tomcsányi belügyi államtitkár, hanem a külföld vezető tűzoltói és technikusai is a magán- és közvagyon érdekében valónak jelentették ki azt, hogy a szárazoltás magyar találmánya nagy mechanizmusa intézményessé tétessék és elsősorban Budapesten a tűzoltóság arányainak megfelelően kiépüljön. Ahhoz, hogy a kisebb-nagyobb fővárosi zárt tüzeknél, melyek egy évben átlag 6—7 millió pengő értékű vagyont pusztítanak a vízzel karöltve, 4^5 millió pengős redukciót elérhessünk, legalább minden második, tehát 5 tüzérségnek kell egy-egy nagy poroltógéppel felszerelve lennie, amit a székesfőváros tanácsa is belátott akkor, amikor idei költségvetésébe már egy második, kombinált nagy szárazoltógép átvételét beállította. A második gépet a Magyar Állami Vasgyár már tavaly le akarta szállítani idei kifizetésre, mégis azt csodálatosképpen költségvetési rendelkezés ellenére le nem hívták és Budapest polgársága méltán kérdezheti, hogy mi lesz akkor, ha az egy gép tűzhöz kivonulóban valamilyen közönséges gumnij^ vagy más defektus miatt leáll és biztosan menthető vagyona ezért a tűzben és vízben jóvátehetetlenül elpusztul. Szakemberek előtt ismeretes tény az, hogy ha a Just Izzó nagy, de zárt gyári tiizéhez 4 nagy száraz- oltógép kivonulhatott volna, akkor ma nem egymilió, hanem 250.000 P volna a kár, mert a 4 gép száraz utón elérte volna azt a hatást, amit a 4 Niagara, anélkül, hogy az izzólámpák tízezreit eláztatta volna. A hivatásos tűzoltóság tudja legjobban, hogy egy szárazoltógép hatásfokában annyi, mint egy vizes gép. Nem lehet tehát tőle többet kívánni, mint amattól. Ezért nem is szerepelhetett az sem a „Hungária“ Kénsavgyár, sem az „Izzó“ füzénél. A székesfőváros illetékeseitől függ pedig az, hogy vájjon a legközelebbi komoly tűznél elveszít-e a polgárság sokszázezer pengőt a tűzoltás mai rendszere mellett elkerülhetetlen vízkár miatt? Tarcsay Pál. 1930 szeptember 13 SCHAFFER ANTAL SZÉKESFŐVÁROSI ÚT-. BETON- ÉS CSATORNA ÉPÍTÉSI VÁLLALATA BVIUPESI.II.. bibi-Ot 21. Telelőn; 522-91 n medichemia OMgyszerMsznmenett Gyára R.T. Hölgy-utcai gyártelepe lakások! Dimbó-nlca 1-3-5. szám (szemben a Statisztikai Hivatallal) egy-egy 3-, 4- és 5 szobás lakás ballal, ugyanitt üzlethelyiségek Margit-körut 43. sz. házban 4 szobás lakás hallal Elegáns kivitel. Olcsó bérek! Bővebbet a helyszínen vagy telefonon : A. 29Í-29. A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK tontmmeaent UND ER W OOD ÍRÓGÉPEK «ssä Irodagéposztály: Budapest, V., Gróf Tisza István-utca 22, félemelet. VECSEY JENŐ old. gépészmérnök, Keresk. és Ipari R.-T. T< Telefon: Automata 843—22.
