Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-09 / 32. szám

á «« lUJB nr APESI A Boráros-téri hid Kossalka és Wälder profeszorok pályadíjnyertes terve remek- vonalú híddal fogja gazdagítani Budapest képét Irta: Wittenbarth Győző, oki. gépészmérnök Most zajlott le a Boráros-téri Horthy Miklós-hid tervpályá­zata, melyre 17 pályamű érkezett be. E pályázatból, melyen az összes számba- jöhető hidrendszer képviselve van, álta­lánosságban azt a benyomást meríthet­jük, hogy a technika fejlődésével, a hid építésnél számbajövő anyagok tökélete­sebb előállitási módjával, a hidak képe nem mindig előnyösen fejlődik. Áll ez főkép a függő hidakra. Mig a legrégibb ilyen hidaknál, a láncok — kisebb teher- birásu anyaguk következtében — még keskeny hidaknál is, két, egymás alatt elhelyezett széles láncsorból állanak és pályaszinthen még terhelést arányosan elosztó merevitést tulajdonképen nem alkalmaztak, addig a főszerkezeti részek, a láncok vonala a hidpálya vonalával közel egy szélességet adott és igy telje­sen harmonikus, egységes szép képet nyújtott. Megfigyelhetjük ezt a Széche- nyi-Lánchidnál is. Átépitése után terhe­lést elosztó merevitést épitettek be, oly módon, hogy a hid régi képét el ne rontsák. Ez igen jól sikerült is, de mivel e merevitést épp ezért magasabbra nem lehetett épiteni, a hidrezgéseket még most is elég jól lehet érezni. Az ujabbkori Erzsébet-hidnál, mely­nek pályateste a Lánchidnál kétszerte szélesebb és nagyobb teherbírásra is van méretezve, még két egymás alatt elhe­lyezett láncsor van alkalmazva. A rá­csos tartónak kiképzett merevités, mely­nek a külső kép emelésére kétszeres ke­resztirányú rácsozást adtak, a nagyobb terhelés következtében megnövekszik ugyan, de még mindig olyan méretekkel bir, hogy szélessége kellő arányban van a láncok szélességével. így az Erzsébet- hid, annak dacára, hogy csak egy hatal­mas nyílással hidalja át a Dunát, igen harmonikus képet nyújt. Újabb hidaknál még teherbíróbb anya­gok alkalmazásával, csak egy — arány­lag vékony — láncsort, vagy kábelt hasz­nálnak és a merevitést sokszor tömör le­mezekből, vagy 5—10 méter magas rács­szerkezetből képezik ki. Ennek következ­tében a bid felső vonala elvékonyodik és a hozzá képest hatalmas méretű 4—6 mé­ter magas tömör lemez, vagy rácsos tartó merevités távlati hatása igen ki­emelkedik és domináló lesz. Jellemző példa erre a newyorki Brooklyn, Wil­liamsburg és egyéb kábeles függő hidak képe, melyeknél a távlati képen, a terhe­lést hordó vékony kábel ive teljesen az ég sugárzásába vész el és igy a rácsos szerkezetű bidpálya erőteljes vonala lesz uralkodóvá, valamint a kölni függő lánchid, melynél még azt a hibát is el­követték, hogy a gyalogjárókat nem a merevitő tömör lemezen kivül helyezték el, hogy legalább abból sokat eltakarjon, vagy árnyékba helyezzen, hanem a ha­talmas méretű sik tömör lemezen belül. E hidnál az Ívelés önmagában való szép­ségén és a kapuzaton kivül, a további szépítés kedvéért még egy szögecset sem alkalmaztak. Ezért még a túlzóan mo­dern stilusu németek is elismerik evvel szemben, hogy a budapesti függő hidak szépségben messze felülmúlják. E hid képe valószínűleg több tervezőt befolyá­solt és ezért egy-egy ilyen, azt mond­hatni, hibáját pár terven viszontláthat­tuk. Legújabban, a függőhíd formát olcsób- bitani akarván, a merevités szélső (öv-) lemezeit anyira széttolták, hogy a felső övlemez 3—9 méterrel esik a hidpálya fölé. A lánc alulsó ivvonalának folytatá­sát a merevités felső öve szolgáltatja. E hid már tulajdonképen csak függőhíd alakú és három öves konzolos rácsos ge­rendás hídnak nevezhető. Az ily módon kialakított hid építését, de külső képét nagy mértékben elrontotta, annyira, hogy e kivitelt képviselő 2. terv e pályá­zaton sem tudott érvényesülni. Az egyik ilyen terv „Salve II.“ jeligéjű, Beke József, Frigyes Sándor oki. mérnökök és Kerrich Béla oki. építész terve, fő­leg az igen szép vonalú oszlop (pilon), a kapuzat és egyéb építészi részek kikép­zése következtében került megvételre, mint e kiviteli formának legjobb és leg­szebb képviselője. Kapuzata talán egye­seket emlékeztet a kölni függőhíd kapu­zatának kiképzési elemeire, de azt szép­ségben és művészi hatásában messze fe­lülmúlja és amellett teljesen magyaros jelleggel bir. A fiiggőhidak közül a leg­szebb és a pályázaton az első dijat is nyert terv „M agyar Kultúra I.“ jeligéjű, Kossalka János d r. oki. mérnök és W a 1- der Gyula oki. építész, mű­egyetemi tanárok, háromnyilásu, önmagában merevített lánchid terve. A merevités, nagyon helyesen, rácsos tartóval van megoldva és igy a járdák szükségképen a tartókon belül vannak elhelyezve. Rácsozása rambuszszerü és a merevitő rácsos tartók szélső, úgyneve­zett övlemezeinek szélessége a lánc erő­teljesebb sima vonala, harmonikus nyu­godt képet ad a hídnak. Oszlopzata egy­szerű sima kiképzésű és a lánc felfekvé­sén is túlhalad, ami igen előnyösen emeli a hid vonalzása által keltett benyomást. A kisebb behajlás elérésére, magasabb ívelése van a hídnak. E szép tervből meggyőzően kitűnik, hogy a modern jelző eléréséért nem okvetlenül kell min­den bevált régi egyszerű díszítést adó szerkezeti elrendezést, vagy egyéb ele­met elhagyni. Ugyanilyen hid az „Erő I.“ és „Erő II.“ jeligéjű, dr. Mihailich Győző oki. mérnök és K o t s i s Iván dr. oki. építész, műegyetemi tanárok terve. Az előbbi rácsos merevitéssel, kivül helye­zett járdákkal, az utóbbi belső járdák­kal, tömör lemezmerevitéssel bir. Az egyébként teljesen egyforma kiképzésű két hidterv jellemzően érzékelteti, hogy a nem mutatósán tervezett rácsozás any- nyira rontja az egész hid egyébként jó hatását, hogy a minden díszítés nélküli teljesen sima tömör lemezes merevitő szerkezetű megoldás jobban hat, különö­sen, ha a járdák a jelen esetben a me­revitő tartón kivül volnának elhelyezve és igy a széles lemezt némileg takarná, illetve árnyékba burkolná. A II. számú terv második helyi megvételre lett ajánlva. A függő hidak közül még az „1930“ jel­igéjű, Ritter Mór dr. oki. mérnök és Hajós Alfréd oki. építész által készí­tett terv lett ötödik helyű megvételre ajánlva. A rácsos merevitő tartó ráeső zása kétszeres keresztrácsozással, az Er- zsébet-hidhoz hasonlóan van kiképezve és a modern sima oszlop (pilon) a lánc felfekvésén túl emelkedik. Jó hatású terv. A lánc szélessége a merevitő szer­kezet övlemezeihez képest, aránylag vékony. Volt a pályázatok között egy egynyi- lásu függő kábelhid-terv is, melyet a bíráló bizottság dicséretben részesített és amelyet kétszer annyi építési költsége miatt, csak az ország pénzügyi helyze­tére való tekintettel nem terjesztett ki­vitelre elő. Pedig a merevitő rácsos tartó övlemezeinek 8—9 méteres távolsága és ezért túl ritka átlós rácsozása, valamint az oszlopok kiemelkedés nélkülisége miatt az ívelés szépsége dacára is, eszté­tikailag nem kelti a legtökéletesebb ha­tást. Azért pedig, hogy a kölni híddal elvitt „európai legnagyobb füg­gőhíd“ címet ismét visszaszerezzük, igazán kár volna kétszer annyi pénzt ki­adni, mert a németek, amerikai rekord- vágyukban, azt hamarosan visszaszerez­hetnék. E versengésben mi úgy sem bír­nánk a tempót és máris az első lépésnél 12 millió pengő fölöslegesen kiadott több­letköltség merülne fel. Ne ilyen rekor­dokkal igyekezzünk mi az idegenek ér­deklődését és az itthoniak jogos büszke­ségét felkelteni, hanem Budapest to­vábbra is a szép hidak városa legyen. Az ivhidak közül a legna­gyobb tetszést és a pályáza­ton II. dijat nyert „Erő IV.“ terv, melyet az előző egynyilásu íüg- gőhiddal együtt dr. Mihailich Győző és dr. Kotsis Iván mű­egyetemi tanárok terveztek. A háromnyilásu ivhid középső ive ma­gasan a hidpálya fölé emelkedik, mig az oldalnyilásokban azon alul maradnak. Ez­által a hid kétharmad részéről teljesen szabad a kilátás. Az ivek mindhárom nyílásban tömör lemezből állnak. ívelé­sük szépsége, koncepciózus volta min­denkit megragad, ezért javasolta a bí­ráló bizottság is, hogy Budapesten az egymás mellett lévő három függő, illetve függővonal alakú hid mellé kerülő ne­gyedik ne az I. díjas függőhíd, hanem ez a II. díjjal kitüntetett pályamű kerül­jön kivitelre. Azt hiszem, ezt a döntést mindenki megértőleg fogadja el, mert hidjainknak lehetőleg szé­peknek és amellett változa­tosaknak kell lenni. Nézetem azonban az, hogy a 3.6 méter magas tö­mör lemezből álló ivet rácsosán kell ki­képezni (pl.- ahogy a párisi Auster- 1 i t z-p ály audvari gyorsvasúti hid­nál látjuk), vagy esetleg legalább külső merevitésekkel kell a túl nagy egyhangú lemezsikokat kissé szétbontani. Gondolni kell egyébként arra is, hogy nálunk még ilyen hatalmas szélességű hengerelt le­mezeket nem gyártottak és ezért erre külön be kellene rendezkedni, ami az előállítását meg fogja drágítani. A III. dijat nyer te a „Vivat Hungária“ jeligéjű, Kiss Jenő és S á- v o 1 y Pál oki. mérnökök és Rótt- m a n n Elemér oki. építész terve. A há­rom nyílásból a középső merevitő tartó­val ellátott ivhid, mig a szélsők tömör lemezből kiképzettek. A középső iv a pályaszintben kezdődik és magasan a pálya fölé emelkedik. A 4.8 méter magas töinörlemez merevitő tartó, erőteljes vo­nala mellett, a kiemelkedő keskeny iv igen aránytalanul hat és az iv hajlása sem mutatja a legszebb formát. Első helyen javasolt megvétel a „Ma­gyar Kultúra I.“ terv, mely három föl­felé emelkedő vonóvasas ivet helyez el egymás mellé. A középső iv csak igen kevéssé emelkedik ki a többi közül és mivel a vonóvas is majdnem párhuza­mos a felső ívvel, nem adja a legszebb képet. Harmadik helyi megvételre került még a „Saurus“ jeligéjű, Folly Róbert oki. mérnök által készített terv, mely az úgy­nevezett Hindenburg-hid alak, konzolos rácsos ivhid, olcsó kivitelű és emellett elég szép arányos képet nyújt. Elég könnyed képet ad a „Danubius“ jeligéjű terv, három nyílású ivhid, kö­zépen kiemelkedő rácsos Ívvel, oldal- nyilásban alsó ivekkel, azonban szerke­zeti hibával rendelkezik. Volt még pár terv, melyek azonban vagy technikai, I ,l*IT~rr Ten dísz, turisztika, tornaszerek legolcsóbban Seffer Antal tornaszerek és sporteszközök try éra IV.. KAMERMAYER KÁROLY-U. 3. IV.. KECSKEMÉTI-UTCA 14. FANSz-tngoknok készpénz­vásárlásnál árengedmény. Mátyás János szobafestő- és mázolómester X., Alkér-utca 10. szám- Telefonhivó: Kőbánya 5—70 Urhancseh J. János pala-, cserép- és Eternitíedömester VII., Thököly-ut 117 ___________Telefon- József 428 - 25 FA RKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-balon- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VII., Kolumbus-a 11/a. Tel.: J.m-7é A főváros legkedveltebb gyógyintézete I Szív- és Dr. PAJOR vérbetegek külön osztálya szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST. VIII., VAS-U. 7.­§ 1930 augusztus 9. AUTÓBUSZ-KAROSSZÉRIÁK TEHERAUTÓ-PÓTKOCSIK KÖZTISZTASÁGI GÉPEK vágóhídi berendezések GYÁRTJA: NAY ÉS RÓNA GÉP- SZÁLLÍTÓESZKÖZ ÉS SZIVATTYUGYÁR R.-T. BUDAPEST, X., KÁPOLNA-TÉR telefon: m. ooo-ob vagy szépészeti szempontból kevésbbé jöttek számításba. A pályázat általában szép eredménnyel járt és a kivi­telre ajánlott II. dijas terv, a fentebb ajánlott módosítá­sokkal ismét egy szép, nemes vonalú hiddal fogja Buda­pest főútvonalát — a Duna két partját — disziteni. Fel kell még említenem, hogy akkor, amikor a Hungária-uti hidnál már a tervkiirásnál előre gondoltak a gyors- vasutnak Budára való átve­zetésére, itt miért hanyagolják el e fontos kérdést, amikor pedig könnyen érthetőleg a nagykörúti gyorsvasúti vo­nal megépítése és igy a Dunán való át­vezetésének szüksége sokkal előbb fog hekövetkezni, mint a Hungária-uti vo­nalnál. Amit pedig a bírálati jegyző­könyv emlit, hogy e vonal esetleg a Hal- ler-utcánál építendő hidon kerülne át Budára, e tény azt jelenti, hogy evvel Budának a gyorsvasúti hálózatba való szerves bekapcsolását messzi időkre el­tolnák és igy megbénítanák e hid létesí­tésével óriási fejlődés előtt álló város­rész jövő gyors közlekedését. Mert a Haller-utcánál feltétlenül szükség lesz közúti hidra is, ennek megépítése pedig a folyton fokozódó állami szükségletek mellett Isten tudja hány évtizedig — szokás szerint a végszükségig — fog ma­gára váratni és addig a gyorsvasut nem lesz a Dunán itt átvezethető. Azonkívül itt az átvezetés csak úgy történhetik meg, ha a gyorsvasut a Dunaparton egy lejtőn magas pályára megy fel és a Hal- ler-utcai hidon emeleti nivón halad át. Ennek következtében e Dunaparti részt, mely kialakultakor épp itt a két parton elhelyezett középületekkel lenne a leg- monumentálisabban kiképezhető, az év felében — októbertől májusig — a levél- telen fák közül kilátszó 13 méter ma­gasra emelkedő hatalmas szerkezetük által jelzett lejtő — igen elrontaná. Azonkívül Budapestnek a Lenke-ut és a Horthy Miklós-ut keresztezésénél kiala­kulóban lévő hatalmas méretű körtere igazán szépen fog kinézni, ha rajta a gyorsvasúti magas pálya vasszerkezete fog átvonulni. És micsoda kerülőt, mi­lyen időveszteséget jelent e hidon való átvezetés, mikor a Boráros-téri hid 6 méterrel való megszélesitésével, mint azt már máshol kimutattam, a legrövidebb utón, a városszépítés és vasuttechnika szempontjából legmegfelelőbben lehetne a hid szintjében elkerítve átvezetni. Azt hiszem, sokak gondolatát tolmá­csolom, amikor ezalkalmat felhasználva, a Keresekedelemügyi Minisztériumnak köszönetét fejezek ki azért a gyors cselekvésért, amivel e két pályá­zatot elrendelték és lebonyolították. ÜVEGFtSTÉSZETI ÉS ÜVEGMOZAIK “ Palka József Magyarország ezüZtkoszorus uuegfestűmestere BUDAPEST, Vili., BAROSS-UTCfl 59 Telefon ■ J. 302-28 Alaoittalott 1894 SZÜTSJENŐ oki. mérnök, építőmester, építési vállalkozó Budapest, ínié szentkiraiyi-utca » Telefon : József 429—43.

Next

/
Oldalképek
Tartalom