Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-25 / 4. szám
/V \ VII. évfolyam 4. szám Budapest, 1930 január 25 ITT BUDAPE Pék Fővárosi Nyilvános Könyvtár, Bpest, IV,Gróf Károlyi-u.8. VJVRO SPOLÍ TIK AJ &ÉS Előfizetést érák: Egész évre ................................... 30 pengő Fé l évre.........................................................13 pengő Egyes szám ára 60 fillér ! FELELŐS SZERKESZTŐ : DOB Y ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utca 19. Telefon: Aul. 028—23. Postatakarékp. chequeszámla: 30013 A főváros harminc éven áf fizetendő évi 2% millió pengőért megvásárolta a HÉV. részvényeinek nyolcvan százalékát Egy luxemburgi bank szenzációs ajánlata a főváros költségvetésének megterhelése nélkül juttatja Budapest tulajdonába a Helyiérdeküt — A pártközi értekezlet már elfogadta elvben az ajánlatot, amelyet március 15-éig tart magára kötelezőnek az ajánlatot tevő pénzcsoport — A HÉV. részvénytöbbségének megvásárlása korszakalkotó esemény, mert megoldja a közlekedés egységesítésének problémáját Hága és Budapest Túlmenően a hágai konferencia politikai részén — amelyre vonatkozóan, ellentétben egynémely városi laptársunkkal, mi nem tartjuk magunkat illetékeseknek dicshimnuszt zengeni — az a kérdés, hogy a Hága után következett kölcsöntár- gyalások mennyiben érdeklik Budapestet? Az a kérdés, hogy a pénzügyi szuverénitását visszanyert ország fővárosa részesül-e a vérkeringésnek abban a felfrissülésében és megújhodásában, amelyet egy hosz- szulejáratu beruházó kölcsön a főváros gazdasági életére jelentene? Az a kérdés, hogy a polgármester, aki költségvetési beszédében néhány hónappal ezelőtt bejelentette az uj nagy kölcsön felvételére vonatkozó terveket és szándékokat, elérkezettnek látja-e az időt a szükséges tárgyalások megindítására? Fájdalmas megállapítani, de egy uj, minden eddiginél nagyobb kölcsönre nemcsak a főváros, illetőleg a közszolgáltatásokat teljesítő üzemek teljesítőképességének fokozása, gazdasági fejlesztése szempontjából van szükség. A beruházó kölcsön, amelynek áldásos harmatozását a nyári melegtől kiszikkadt földnél mohóbban és csengőbben várja ennek a szerencsétlen fővárosnak minden ipari és kereskedelmi érdekeltsége, nemcsak gazdasági szempontokat rejt méh ében, hanem szociális nézőpontokat is. Szigorú nemzet- gazdasági szemüvegen tekintve a dolgokat, jól tudjuk, efajta mellék- izeket nem szabad keverni a készülő levesbe, mert az könnyen elkozmá- sodik. Kétségtelen azonban, hogy a felveendő kölcsönnek a főváros gazdasági életét illetően nemcsak beruházó, hanem karitativ jellege is lesz. A kölcsönadó felet ez a körülmény természetesen nem érinti, mert a ' főváros bomlásának és fizetés- képességének semmi köze ahhoz, hogy ha az annuitások fizetése biztosítva van, a kölcsönt milyen érzelmi momentumokból veszi fel a főváros. Szükségesnek tartjuk azonban rámutatni arra, hogy amint a haldokló betegnél nem nézheti az orvos a szükséges injekció fiolájának beszerzési lehetőségeit, az agonizáló főváros megakadt gazdasági vérkeringésének helyreállításánál sem szabad szerepet játszania annak a körülménynek, hogy hosszas konzultációkkal késleltessék a medi- kamentum megérkezését. Kétségtelennek tartjuk, hogy a polgármester bölcsesége meg fogja találni a tárgyalások megindítására gazdaságilag és pszichológiailag legalkalmasabb időpontot. Addig is, mig erre sor kerül, szükségesnek tartanók a nagy üzemi beruházó Programm végleges letár gyalását, megsürgetését azon régebben elhatározott közmunkák jóváhagyásának, amelyeknek aktáit — hogy e pillanatban csak a vágóhidak kibővítésének az egyik minisztériumban másfél év óta. porosodó előterjesztésére utaljunk — hosszabb, vagy rövidebb idő óta hevernek a. különböző minisztériumokban. Lány haság és tespedtség helyett friss és gyors ütemet szeretnék látni e tekintetben az ügyosztályok munkásságában, méltót ahhoz az egyhangú lelkesedéshez és alkotnivá- gyáshoz, amely annyira egyöntetűen nyilvánult meg a munkanélküliség ügyében összehívott rendkívüli közgyűlésen. Közeleg az operáció pillanata, tegyük meg a szükséges előkészítő intézkedéseket! — Az Uj Budapest tudósitójától — Akik figyelemmel kisérik lapunknak a fővárosi közlekedési politikában elfoglalt azon álláspontját, mely szerint az összes közlekedési vállalatok egységes vezetés alá vo- nandók, hogy ilyképen a nagy közlekedési problémák a közönség érdekében megoldhatók legyenek, — tiszta és önzetlen szívből örvendezhetnek azon bejelentésünknek, hogy a Budapesti Helyiérdekű Vasutak részvénypaketje 80 százalékban igen szerencsés és előnyös áron a főváros tulajdonába és birtokába kerül. Több Ízben hangoztattuk, hogy elsősorban a Keresztény Községi Pártnak, mint a törvényhatóság legnagyobb guvernamentálís pártjának kötelessége mindent elkövetni a Helyiérdekű részvény többségének megszerzésére vonatkozóan, és kifejezést adtunk azon véleményünknek, hogy ezen üzleti tranzakció keresztülvitelével a jobboldali pártok a községi életben még egy oly nagy jelentőségű emlékoszlopot állítanak működésűknek, mint amilyen az elmúlt esztendőben a Községi Takarék felállítása volt. Sipőcz Jenő dr. polgármesteré elsősorban az érdem, hogy a maga pártokon felülálló magasabb nézőpontjával, emelkedett szellemi koncepciójával már régen észrevette a Helyiérdekű megszerzésével a fővárosra háramló előnyöket, és amidőn az alkalmas pillanat elérkezett a vásárlási akció megkezdésére, a maga puritán tekintélyével százszázalékosan állt a terv mellé, biztosítva már előre is annak teljes sikerét. Méltán dagaszthatta öröm és büszkeség a polgármester keblét, midőn a nagyjelentőségű tervet a városházi újságíróknak kedden délben bejelentette, mert a Helyiérdekű megszerzése olyan hatalmas üzleti, közlekedési és politikai eredmény, .amelynek fontosságát és jelentőségét eléggé hangsúlyozni sem lehet. Ismeretes, hogy a Helyiérdekű részvénypaketjének a főváros részére való eladására esztendők óta folytak bizonyos tárgyalások a Helyiérdekű és a Beszkárt között. E tárgyalások azonban az előzetes puhatolózásokon sohasem mentek túl, aminek bizonyos személyi antago- nizmuson túlmenően főoka az volt, hogy a Helyiérdekű nem tudta biztosítani a teljes részvénymajoritás szállítását, ezenfelül pedig hatalmas, a Helyiérdekű belső értékének meg nem felelő árat követelt a tárcájában levő részvényekért. Az elmúlt esztendőben újabb alkalom nyílott a részvények megvásárlására Krausz Simonnak, a Nova-Helyi- érdekü csoportból való ismeretes kiválása alkalmával, megegyezés azonban ez alkalommal sem jött létre, holott a felszínre került eladási ár, tekintettel a Helyiérdekű belső pénzügyi és technikai egyenetlenségeire, már jelentékenyen olcsóbb lett volna. Közben tárgyalt a Helyiérdekű a Máv-val is* a Tröszt-tel is, hogy a vállalat drága üzemvitelét és adminisztrációját olcsóbbitsa, ezek a tárgyalások azonban pozitív eredményre nem vezettek. A Nova tárcájában levő Helyiérdekű részvények sorsukra hagyattak: külföldre vándoroltak, és ennyi viszontagság után juthatott csak a főváros abba a helyzetbe, hogy a luxemburgi Banque Commerciale a HÉV részvénytőkéjének kb. 80 százalékát ajánlja fel a fővárosnak megvételre. Az ajánlat nagyszerű pénzügyi konstrukcióját mutatja, hogy a főváros annuitásokban fizetheti a 24,000.000 pengős vételárat, amely összegre rug a matematikai számisok után az annuitások tőkésített összege. A vételár 30 éven át 2,100.000 pengős annuitásokban fizetendő, amely vételár a főváros által kibocsátandó és az eladók által parin átveendő kötvényekkel fedeztetik. A főváros tehát a HÉV megszerzése érdekében újabb költségvetési terhet nem vállal, az annuitásokat a HÉV mai jövedelmezősége alapján is a. vasút, szolgáltatásaiból fedezni tudja. A luxemburgi bank ajánlatát még ragyogóbbá teszi, hogy az eladók a székesfővárosi kötvényeket, amelyek árfolyama eddig csak 82—86 között mozog a piacon, — parin veszik át, másrészt pedig azt, hogy az összes emissziós és plasszi- rozási költségük az eladókat terhelik. Több alkalommal volt módunk a HÉV. belértékével és fejlődésének lehetőségével foglalkozni és ezért ez alkalommal csak röviden jegyezzük ide, hogy a HÉV. vonalhálózata 122 kilométer és az az engedélyokirat szerint, az üzletberendezési tőkét is figyelembe véve, mai értékben mintegy 70,000.000 pengőbe került. Az 1927-ben megtartott műszaki vizsgálat szerint időközben közel 5,000.000 pengő uj beruházás létesült, de azóta is jelentékeny rekonstrukciós munkálatok és járműpótlások történtek, ugyannyira, hogy a HÉV .-be fektetett tőke mai érték szerint mintegy 80,000.000 pengőt reprezentál. A HÉV. koncesz- sziója még 69 évig tart, mikor is az állam ingyen jut a vasút birtokába, de nem valószínű, hogy az állam a fővárossal szemben élne azon az engedélyokiratban biztosított jogával, hogy a vállalatot előbb megváltsa, Ha mégis élne az állam ezzel a joggal, akkor is évente közel 1,000.000 pengővel nagyobb évjáradékot lenne köteles a városnak 1999-ig' fizetni, mint amekkora a luxemburgi banknak fizetendő évi annuitás. Kétségtelen tehát, hogy ily körülmények között a. Helyiérdekű egy szer smindenkorra a főváros tulajdonában és birtokában marad. Ha most már azokat az előnyöket vizsgáljuk, amelyek a főváros számára közlekedéspolitikai szempontból a vásárlás révén mutatkoznak, rá kell terelnünk a figyelmet arra, hogy a Helyiérdekű üzemvitele úgy technikailag, mint admi- nisztrative kizárólagoscin a Besz- kárt-tal egyesitett formában képzelhető el. A Helyiérdekünek sző- röstől-bőröstől be kell olvadnia a Beszkárt-ba, úgy az áramszolgáltatást, mint a személyzetet, nemkülönben a közlekedési politikát illetően: ennek az együttműködésnek olyan szorosnak kell lennie, mint az a BÚR vasút és a Beszkárt között ma is effektive fennáll. Ha nem is gondolunk e pillanatban ezer egyéb okból Nagy-Budapest megteremtésére — aminek akadályait éppen legutóbbi számunk vezetőcikkében soroltuk fel, — mégis lehetségesnek tartjuk a főváros és a. környék olyan közlekedési össze- forrottságát, amely ma Budapest és Újpest között ténylegesen fennáll. Hogy csak két apróságot említsünk: a két vasút egyesítése megoldja Újlak és Óbuda közlekedésének problémáját, mert az óbudai villamosok a Zsigmond-utca helyett az Újlaki rakpart Hév-sinein közlekedhetnek a jövőben és a veszélyes Zsigmond-utca kizárólag a géperejű közlekedés számára tartható fenn, vagy utalunk a'legforgalmasabb HÉV-vonal, a cinkotai vonalnak közlekedési anarchiájára, amely a Kossuth Lajos-utcából, esetleg Budáról jövő Beszkárt-kocsiknak legalább Cinkotáig való járatásával máról-holnapra megszüntethető. Egy körülményt mindenesetre fontosnak tartunk már most a legmesszebbmenő módon leszögezni: a főváros saját magának és nem a környéknek vásárolta meg a Helyi- érdekűt, sem oka, sem joga nincs a fővárosnak arra, hogy a Helyiérde- küből a fővároshoz nem tartozó környéki lakosok számára a viteldijak leszállításával szociális intézményt biztosítson. Az egyesitett Helyiérdekű és Beszkárt altruiszti- kus intézmény lesz, az kell, hogy legyen, arról azonban egyáltalában
