Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-25 / 4. szám
UJJilWAPLSI 1930 január 25. nem lehet szó, hogy fővárosi adófizető polgárok pénzéből nemzeti ajándékot nyújtsunk önköltségi ár alá való viteldijleszállitás formájában a környéknek. Amennyire fontosnak tartjuk a főváros határain belül a Helyiérdekű viteldijainak leszállítását, éppen annyira aggodalmas lenne egy ok nélküli jószivü tarifapolitika révén csak azért tenni veszteségessé a Helyiérdekű üzemét, hogy az önálló községi vagy városi háztartással rendelkező környéki letelepülések fölözzék le a nagyjelentőségű tranzakció hasznát. Az ajánlatot a fővárosi pártok értekezlete már elfogadta és azt a polgármester a legrövidebb időn belül természetszerűen pártolóan terjeszti az első hivatalos szerv: a pénzügyi bizottság tizenkettes albizottsága elé. Kétségtelen, hogy az eladási ajánlat gyorsan és az összes pártok megelégedésére fog átmenni a hivatalos retortákon, ami annál is inkább fontosabb, mert a luxemburgi bank a fővároshoz intézett ajánlatában magát illetően március 15-ig áll kötelezettségben. KAINRATH ANTAL Villamosvilágilési, erőátviteli és villamosjelző berendezési vállalata — Csillárok raktáron. Budapest, Vm.. Klssalétrem-u. 2 — Tel: J. 301- 64 Asztalos munkák gyára Hencz Kálmán Budapest, IX., Erkel-utca 17 Telefont Aut. 860-02., BELLÁM K. ISI VAN MOsmfvALWUlTA VHL AGGTELEKI-UTCA 17. Epll - Tervez - Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák vitéz Horváth Nándor bádogos- és szerelő-mester Elvállal minden e szakmába vágó munkát. L, Döbrentei-tér 3. Telelőn hivó: Aut. 604 — 4 6. A kórházi rádió és a középitési ügyosztály Solty tanácsnok szerint még ezidén próbaberendezést állítanak fel az egyik fővárosi kórházban — Pénzügyi, közegészségügyi vagy műszaki kérdés-e a rádió középitési ügyosztályi véleményezése? — Az Uj Budapest tudósítójától — Lapunk legutóbbi számában szóvá- tettük, hogy a főváros közegészségi ügyosztálya a kórházi rádió ügyében beérkezett ajánlatokat elvi véleménye- nyezés céljából átküldte a középitési ügyosztályhoz, ahol az akta hónapok óta elintézetlenül hever. Cikkünk kapcsán Soltg Lajos székesfővárosi tanácsnok, a főváros középitési ügyosztályának vezetője levelet intézett lapunk szerkesztőjéhez, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk: Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! Az „Uj Budapest“ folyó évi január hó 18-iki számában „A kórházi rádió és egy műszaki ügyosztály“ cim alatt megjelent cikkel kapcsolatban kérem, hogy az alábbi felvilágosításaimnak b. lapjában helyt adni szíveskedjék. Ügyosztályom a kórházakban felszerelendő rádióberendezések eszméjével nemcsak újabban, hanem már évek óta foglalkozik, annak széleskörű megvalósítását azonban — figyelemmel a főváros anyagi helyzetére — nem tartotta a főváros sürgős ügyei közé tartozónak, amint nem tartotta ilyennek a kórházi igazgató főorvosoknak még 1927 május havában tartott értekezlete sem, amidőn ügyosztályunk álláspontjától függetlenül kimondotta, hogy, „bár a rádiónak a kórházakba való bevezetését üdvösnek tartja, mégis meggondolandó, hogy .............a kielégítésre vá ró sok és fontosabb szükséglet közül nem kell-e előbb másokat megvalósítani?“ Ennél a kérdésnél elsősorban és főként a betegekre kell tekintettel lennünk és azt kell szem előtt tartanunk, hogy a rádió nyújtotta szolgát* tatás gvógytényezőnek tekintendő és igy azt a betegek számára minden ellenszolgáltatás nélkül, díjtalanul kell teljesíteni. A kórházi rádióberendezések létesítésére több magánfél tett ajánlatot, ezek azonban nem szolgálhatnak komoly tárgyalás alapjául, mert mind koncessziós alapon akarják főleg az ápoltakat kihasználni. Ezeknek az ajánlattevőknek az ügy természetesen sürgős. A beadványok sürgősségét azonban nem lehet abból a szempontból elbírálni, amennyiben azok az ajánlattevőkre sürgősek, hanem egyedül és kizárólag a kitűzött cél, a betegek érdekei szempontjából. Mindenesetre magunk is sürgősnek tartjuk, hogy kórházaink külföldi uj kórházak mintájára megfelelő rádióberendezésekkel elaltassanak, ez azonban a fentemlitett okokból elsősorban pénzkérdés, amely csak megfelelő pénzügyi fedezet mellett valósítható meg. Már pedig a főváros költségvetésében erre a célra megfelelő költségfedezetet biztosítani eddig nem sikerült, mert a kórházak fenntartása és betegellátása tekintetében ennél elsőrendübb kívánalmak sem voltak anyagi okokból teljesíthetők. Reméljük azonban, hogy már a folyó évben sikerülni fog valamelyik kórházunkban, valószínűleg a Rókusbán egy kisebb próbaberendezést felállítani s igy, amennyiben az 1931. évi költségvetésben a szükséges ősz- szeg biztosíttatnék, a további fokozatos felszerelésről is gondoskodni fogunk. Amint tehát a fentiekből megállapítható, az ügy látszólagos késedelmes intézése nincs — amint nem is lehet — kapcsolatban a cikkíró ur által célzott személyi vonatkozásokkal. Fogadja igen tisztelt Főszerkesztő Ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1930. évi január hó 21-én. Solti] Lajos szfőv. tanácsnok. * A tanácsnok ur nyilatkozatára néhány megjegyzésünk van. A legelső és legfontosabb az, hogy a közegészség- ügyi ügyosztály nem pénzügyi szempontból kérte a középitési ügyosztály véleményezését, amire Solty tanácsnok ur nyilatkozata vonatkozik. Szerény véleményünk szerint a műszaki ügyoszálynak nem is feladata, hogy kiterjeszkedjék a probléma pénzügyi oldalaira, ezt a kérdést más módon intézi el Némethy tanácsnok, a közegészségi ügyosztály vezetője, aki, ha pénzügyi szempontból kívánja a dolgot megvizsgáltatni, az aktákat minden valószínűség szerint a pénzügyi ügyoszályhoz küldi át fedezet kijelölése céljából. Hasonlóképpen áll a helyzet a kórházi rádió kérdésének közegészségügyi vonatkozásaival is, arról nem is beszélvén, hogy műszaki szempontból teljesen irreveláns, hogy a kórházi igazgató főorvosok értekezlete hogyan vélekedik a kórházi rádióról! A középitési ügyosztálynak a közegészségügyi ügyosztályból érkező aktát illetően semmi eggéb feladata nincs és nem is lehet, mint hogy megvizsgálja műszaki szempontból, milyen feltételek mellett létesíthető esetleg a kórházi rádió, menngibe kerülner annak berendezése, továbbá, hogy műszaki szempontból a rendelkezésre álló rádió-rendszerek közül melyik volna a legalkalmatosabb módon bevezethető. Mindezekre a kérdésekre nem ad feleletet a középitési ügyosztály, hanem a problémának közegészségügyi és pénzügyi vonatkozásait említi fel. Ami pedig Solty tanácsnok ur nyilatkozatának azon részét illeti, hogy az egész ügy az ajánlattevőknek természetesen sürgős — mi is aláírjuk, bár a kérdésnek ez a része bennünket egyáltalában nem érdekel. Nem tudjuk, kik az ajánlattevők, miféle rendszerek szerint akarnak eladási vagy bérleti formában rádió- berendezéseket a kórházaknak juttatni, de kétségtelennek tartjuk, hogy amint az ügy odáig érik, hogy a kórházi rádió felállításáról egyáltalában beszélni lehet, a közegészségügyi ügyosztály amúgy is nyilvános verseny- tárgyaláson fogja a legolcsóbb és legmegfelelőbb készülékeket beszerezni. Az éremnek ez az oldala nem fontos, de nem is érdekes. A fontos és az érdekes az, hogy mi a műszaki üggosztály adminisztrá- cionális bajait tettük szóvá, az akták labirintusszerü vándorutját, amely nemcsak a kórházi rádió aktájának el nem intézésében, hanem sok más dologban is megnyilvánul. Múlt heti cikkünkben is erre fektettük a fö- sulyt, nem mayára a kórházi rádió ügyére, amelynek létesítése vagy nem létesítése lehet közegészségügyi és pénzügyi szempontból indokolt vagy nem indokolt, de a hozzáintézett felszólításra a műszaki ügyosztálynak műszaki véleményt kell mondania, anélkül, hogy a pénzügyi és közegészségügyi vonatkozásokról beszélne. Kemény Legények Az egyik Rákóczi-uti vendéglőben kedves, érdekes asztaltársaság gyűl össze minden hétfőn este, ízes, magyaros az étterem f őzt je, az árak a mai rossz gazdasági viszonyok mellett is méltányosaknak mondhatók, jó a bora, tiszta az asztalneműje. De mindezeknél a mai pesti vendéglőkben annyira csábitó külsőségeknél értékesebb fűszere a hétfő esti vacsoráknak a baráti érzés, a kedves tréfálkozás, a pajzán humor. Mert nem mindennapi asztaltársaság a Debrecen étterem hétfő-esti vacsorázó gyülekezete, nem spór- egylet, nem temetkezési csoport, nem ugyanazon foglalkozási ághoz tartozó lateinerek összejövetele, hanem városszerte hires és nevezetes egyesülés, amelynek fénye napról- napra. nő. A Kemény Legények társasága ez a hétfői vacsorázó társaság. Eredete valahol a messze ködös Ó- budán vész el, a béke elsüllyedt esztendeiben a zsidó templom környékén egy kis kocsmában gyülekezett a Kemény Legények Társasága. A gyülekezetnek erről a hőskoráról marosak Gömöry Bérezi, a közlekedési ügyosztály érdemes főjegyzője, szokott beszélgetni, akit cikkünk megírása előtt siettünk meginterjúvolni. Bérezi előadta, hogy az óbudai, az eredeti Kemény Legények nagyon vidám fiuk voltak, fő- foglalkozásuk minden szerdán este a nótázás és a „cifltzés“ volt. Cif- liztek borra, pirításra és hasonló nagyértékü dolgokra, nem volt ismeretlen előttük a bátyus vacsora sem, amikor minden tag — miniszteri tanácsostól segédhivatali igazgatóig és vissza — az asztal közepére tette, amit a szerető asszonyt kezek odahaza bepakoltak neki. Külön rabonbánjuk is volt, és ennek az illusztris társaságnak volt tagja az a bizonyos Nagy Ferenc is, akinek a Kemény Legények társaságával való vonatkozásairól az alábbiakban még bőven lesz szó. Amint a Kemény Legények öregedni kezdtek — mert ez a sors még a harcias- nevű társaságot sem kerülheti el — messze volt nekik Óbuda és három évvel ezelőtt Pestre költöztek át. A költözést természetesen Nagy Ferenc szállítási vállalata látta el, a tőle megszokott mérsékelt díjazás mellett, és az ő köz, , , ismert szervezőnepessege, páratlan agilitása néhány év alatt az egyszerű, alig tizenhat tagot' számláló óbudai kis asztaltársaságból jelentős potentá- tumot faragott nemcsak a Debrecen asztalai mellett, hanem a városházán is. Tudni kell ugyanis hogy Nagy Ferenc lesgzemé'lyesebb ugye a Kemény Legények társasága. Az a szerencsés ember, aki a Kemény Legények társasága tag iának nevezheti magát, feltétlenül és ellentmondás nélkül engedelmességNAGY FERI, a Kemény Legények vezére. gél tartozik a vezérnek: csak az ő külön engedelme alapján távozhat cl az éjféli órákban szerető családja körébe, és csak előzetes bejelentés alapján hozhat vendéget, akiből esetleg uj tag lesz a hétfő esti vacsorákra. Mivelhogy Nagy Feri enyhén, de kitartóan domborodó pocakjára való tekintettel nem hódolhat oly maradéktalanul a kulináris örömöknek, mint szeretné, — Nagy Feri fogad minden uj érkezőt, ö érvén rá legjobban, dirigálja a pincéreket, ha netán üres tányért vagy poharat látna valahol, ami ugyan a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A Kemény Legényeknek alapszabályuk, hivatalos szervezetük, alkotmányos életük természetszerűen nincs, nem is lehet, de ha a Kemény Legényeknek vannak esetleg különféle dolgokról különféle nézetük, abban valamennyien megegyeznek, hogy Nagy Ferit vezérüknek elismerik. Koronázatlan fejedelem ő, és ha a Kemény Legények bármelyik tagját hétfőn éjszaka az elfogyasztott bőséges vacsora után amúgy is zavaros álmából felébresztik, megkérdezendő, ki a Kemény Legények koronázatlan fejedelme: a társaságnak mintegy százra tehető legitimált tagja habozás nélkül rávágná a bűvös nevet: Nagy Feri! A vezér körül illusztris és súlyos nevek sűrűsödnek: ott van minden hétfőn este Bednárz Róbert pesti esperes, a történelmi nevezetességű belvárosi templom kiváló apátplébánosa, Ortvay Rezső dr„ a lipótvárosi népszerű plébános, Török Zoltán dr., erzsébetvárosi segédlelkész, a társaság egyik legközvetlenebb tagja. Gyakori látogatója a hétfő esti vacsoráknak Csilléry András dr., a Keresztény Községi Párt alvezére, Lázár Ferenc dr., felsőházi tag, a keresztény Lipótváros vezére, igen gyakran eljön Gallina Frigyes dr., tanácsnok-főjegyző, rendszerint egyenesen a városházáról, ahol a késő délutáni órákban felek zaklatásától mentesen, nyugodtan végezheti munkáját, La- motte Károly dr., pénzügyi tanácsnok, aki itt nem a rettegett városházi spórmeiszter, hanem kedves, figyelmes, jó barát, Borvendég Ferenc tanácsnok, akinek a legköny- nyebb eljönnie, mert a szomszédos Tisza Kálmán-téren lakik. Sze- methy Károly dr., tiszti főügyész, akit itt rövid, de nemes egyszerűséggel, „főfiskális“-nak hív a baráti kör. Az elöljárók — hogy igy fejezzük ki magunkat — korporative tagjai a Kemény Legények társaságának, és minden hétfőn este akad belőlük jó egynéhány. A leghűségesebb közöttük Muzsikó István és Hamvasy Pista, akinek külön büszkesége, hogy az ő kerületét választották székhelyükül a Kemény Legények. Az uj elöljáró Holtz spach Ödön, egyik alapitótagja a Kemény Legényeknek, de el szoktak járni Wigh János, sőt a messze Kőbányáról Bucsánszky Berci is. A főjegyzői kar szintén több taggal van képviselve minden hétfőn este: Szendy Károly, Schuller Dezső, Gömöry Albert, Battlay Imre és Kovács- házy Vilmos, aki hétfőnként a BSE egész vezérkarától kisérve vonul fel. Az ügyészi karból a kis Herrmann Sándor, azután Feigler Ká-
