Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-14 / 24. szám

Budapest, 1930 junius 15 VII. évfolyam 24. szám UJ BUDAPEST :|.s9dg •gni-TÄTO«!^ J 9 JO "AI-t sOupATT^H 1 . 1 ___^rZi*MiiUU V £S^ KÖZGAZDASÁGI El őfizetési érák: Egész évre..................................................30 pengő Fé l évre..............................................................13 pengő Egyes szám éra 60 fillér I FELELŐS SZERKESZTŐ : DORY ANDOR D» Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas ivor-utcé O. Telefon: Aul. S2S—2.d. Postalakarékp. chequeszémla: 30013 A Keresztény Községi Párt nagygyűlése a Belvárosban A Keresztény Községi Párt \unius 6-i nagygyűlésén Wolff Károly hatalmas beszédben tört lándzsát a keresztény gondolat mellett — Wolff Károly dr,: Mi a józan fejlődés és a magyar kenyér politikáját akarjuk csinálni továbbra is a városházán — A keresztény polgárság jogos érdekei ellen vétkezik, aki az uj választásoknál nem támogatja a Keresztény Községi Pártot Bednárz Róbert, Nagy Ferenc és Miklós Ferenc beszédei — Az Uj Budapest tudósitójától — Az a hatalmas tömeg, amely jú­nius 6-án elözönlötte a Molnár-utcai Katolikus Kört, annak nagytermét, folyosóit, talán nem is tudta, mek­kora jelentősége van a keresztény városi politikában. A Keresztény Községi Párt belvárosi szervezeté­nek nagygyűlésén résztvevők indí­tották el tulajdonképpen a közeledő községi választásokra az agitációt, a nagygyűlés résztvevői az első harcosai az uj választási küzdelem­nek, amely az uj törvény alapján összeülő törvénjdiatósági bizottság­ban változatlanul fenn akarja tar­tani a keresztény uralmat. Budapest legősibb és legkereszté­nyebb kerülete tett hitvallást junius 6-án a keresztény és nemzeti gon­dolat, továbbá a Keresztény Köz­ségi Párt vezére, Wolff Károly dr. mellett. Az ő hatalmas beszéde volt a tengelye a nagygyűlésnek, mel­lette a keresztény gondolat olyan bajnokai, mint Szőke Gyula, Bed­nárz Róbert, Nagy Ferenc, Miklós Ferenc és Förster Aurél szállottak sikra, teljes és tökéletes győzelmet Bednárz Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Kedves keresztény testvéreim! Az uj fővárosi törvény rendelkezése alapján a mostani törvényhatóság­nak a napjai már meg vannak számlálva. És ezért az egész fővá­rosban a községi pártok választási szervezkedéshez fogtak. Mi sem ma­radhattunk hátra és ezért ma, ami­kor első alkalommal hivtuk össze a választási zászló alá a Belváros polgárságát, ezt azért tettük, hogy némiképpen tájékoztassuk önöket a végzett munkáról és mintegy pro- grammot nyújtsunk a jövő harcai­ra, a jövő munkáira vonatkozóan. (Wolff Károly, a Keresztény Köz­ségi Párt elnöke megjelenik a te­remben. Kitörő lelkes felkiáltások: Éljen Wolff Károly! Percekig tartó viharos és lelkes éljenzés és dübör­gő nagy taps.) Azt akarjuk, hogy a fővárosnak ez a legrégibb és legkeresztényibb kerülete szervezetten, megszervezve induljon a választási küzdelembe, hogy ismét ennek a keresztény ke­rületnek a keresztény volta dombo­rodjék ki és jusson diadalra ebben a választási küzdelemben. Mert ez a kerület mindig keresztény volt, ezt a kerületet a demokrata uralom az ő virágkorában sem tudta meg­hódítani, akkor is mindig a keresz­tény nemzeti irányzat uralkodott és diadalmaskodott a Belvárosban. jelentve a Belvárosban a keresztény választási agitációnak. A nagygyű­lésről itt következik részletes be­számolónk: Szőke Gyula dr. elnök meleg sza­vakkal üdvözölte a Belváros nagy­számban egybegyült választópol­gárságát, kifejtette előttük a gyűlés összehívásának célját, a helyzetet, amely a közelgő választásokat meg­előzi, a Keresztény Községi Párt becsülettel végzett nagy munkáját, a súlyos feladatokat, amelyek előt­tük állanak, a harcot, amelyet a ke­resztény nemzeti eszmékért meg- vivniok kell és a felelősséget, mely ebben a pillanatban a választópol­gárságot terheli. — Ezért hivtuk össze a polgársá­got — fejezte be beszédét Szőke Gyula dr. elnök. Mielőtt a Belvá­ros polgársága az urnákhoz megy, tudnia kell, mi áll előtte és nekünk, akik ama megtiszteltetésben része­sültünk, hogy a Belváros polgársá­gát képviselhettük, tudnunk kell, hogy helyeslik-e azt az utat, ame­lyet eddig követtünk és kivánják-e, hogy továbbra is a keresztény nem­zeti irányzat uralkodjék a város­házán£ Az első szónok Róbert: ügy van! ügy van! Élénk éljenzés és nagy taps.) k — Tíz esztendeje annak, hogy a Keresztény Községi Párt átvette ennek a világháborúban lerongyoló­dott és a forradalmak által a tönk szélére juttatott fővárosnak a veze­tését. És a Keresztény Községi Párt­nak ez a munkája, amelyet a fő­városnak ebből a káoszból való ki­emelésével végzett, mutatkozott leg­elsősorban abban, hogy ismét rá­vezette a fővárost a rendnek, a fej­lődésnek, a gazdasági fejlődés ,<és érvényesülés lehetőségének az út­jára. — Ez a párt a maga nagy gazda­sági koncepciójában felismerte azo­kat a tényezőket, amelyek a polgár­ság gazdasági megerősítését szol­gálják és különösen igyekezett nagy gazdasági politikájával a főváros­nak pénzügyeit rendbehozni, uj vá­rosi gazdasági emporiumokat te­remteni és ez annyira sikerült, hogy mondhatjuk — ma Budapest Euró­pa egyik leghitelképesebb városa. (Úgy van! Ügy van! Hosszantartó nagy taps.) — De a községi politikában nem mindig a nagy gazdasági kérdések és politikai kérdések azok, amelyek a polgárságnak a nagy tömegét ér­deklik. Sokszor nem ezek a perdön­tők, hanem az egyes kispolgárok­nak az érdekei. A napi küzdelem ben, az élet ezernyi gondja között rájuk szakadó terhek kérdései. Ezek azok a kérdések, amelyek leginkább érdeklik a polgárságot, a munkáso­kat, iparosokat, kereskedőket, mert hiszen a létért való küzdelemben ezeknek a súlyát nyögik és ezeknek a kérdéseknek a megoldása rájuk nézve egzisztenciális fontosságú. És ebben a tekintetben a Keresztény Községi Párt szintén megtette a kö­telességét. — Mert a Keresztény Községi Párt mindenkor igyekezett az egyes polgároknak a terheit is könnyíteni, vagyis az volt a törekvése, hogy a közterhek a lehetőség szerint csök­kenhessenek. A törekvése az volt, hogy a Községi Takarék, a Kisipari Hitelintézet, a Vásárpénztár által úgy az iparosoknak, mint a keres­kedőknek hitel nyujtassék, hogy ebben a súlyos, válságos gazdasági helyzetben teljesen el ne merülje­nek. És ebben a tekintetben a Ke­resztény Községi Párt az egész pol­gárság egyetemének az érdekeit szolgálta. Mondhatom, hogy nem csupán a keresztény, de az egész polgárságnak, a nem keresztény polgárságnak az érdekeit is szolgál­ta, mert tudatában volt annak, hogy a gazdasági életnek a szövevényé­ben nem lehet egy egészségtelen rész, hanem csak az egész testnek az egészsége hozhatja csak meg a fejlődést, hozhatja csak meg a nyo­morból, a szenvedésből való kiju­tást. De a Keresztény Községi Párt, amikor igy az egyetemes polgár­ság érdekeit szolgálta, nem feledke­zett meg különösen a keresztény polgárságról. Mert a Keresztény Községi Párt tette lehetővé az el­múlt tiz eszetendő alatt, hogy a városházán a keresztény iparosok, vállalkozók, a keresztény kereske­dők posszibilisekké lettek, akiket a régi demokrata uralom idejében, igazán azt mondhatjuk, kisemmiztek a városházán. (Ug'y van! Úgy van!) Hogy természetesen ebben a nagy nyomorban, ebben a nagy gazda­sági lerongyolódottságunkban min­dent nem tehettünk meg, vagyis minden bajt, minden szenvedést, minden nyomort meg nem szüntet­hettünk, hogy a sok állástalan em­bert el nem helyezhettük, a munka- nélküliséget meg nem szüntethettük: annak nem a Keresztény Községi Párt az oka, annak az okát Tria­nonban kell keresni. Trianon gyökerei azonban nemcsak a hosszú világháborúban keresen­dők, hanem Trianon gyökerei egyúttal abból a forradalmi, or­szágbomlasztó munkából is erednek, (Úgy van! ügy van!) amelynek ki- eszelői és végrehajtói azonban hol keresendők1? (ügy van! ügy van!) A radikálisok és a szociáldemokra­ták táborában! (Úgy van! Úgy van! Nagy taps.) íme, kedves polgártársaim, ez a két tábor fog megint egymással üt­közni a legközelebbi választásokon. Ismét a keresztény világnézet fog összeütközni az ateista, marxista, materialista világnézettel. Ismét a birtokukba akarják keríteni a vá­lasztások által a fővárost, hogy egyeduralmukkal onnan ismét szám­űzzék — mint a régi időben — a keresztény érvényesülést, a keresz­tény megélhetésnek a lehetőségét. (Úgy van! Úgy van!) Ezért, kedves polgártársaim, en­nél a választásnál szinte azt mond­hatnám, a legnagyobb exisztenciá- lis érdekük forog kockán, (ügy van! Úgy van!) Ahogyan teljesíteni fog­ják a kötelességüket, attól függ a keresztény polgárságnak az anyagi exisztenciája, nemcsak a jelen exisz- ténciája, hanem a jövő nemzedék­nek, a haza jövőjének a jóléte és a haza fennállásának a lehetősége, (ügy van! Úgy van!) Gondolják meg, a gyermekeiknek a jövőjéről van szó, hogy miképpen vesznek részt ebben a harcban és miképpen fogják diadalra juttatni a nemzeti és keresztény gondolatot. Mert a marxista ideológia az már a keresztény gyermekeknek a lelkét fertőzi meg. Már a kis gyeiunekek- nél, a különféle gyermekbarát egye­sületek utján hozzájuk férkőzik, csirájában mérgezi, mételyezi meg ezt a gyermeki lelket. Hogy pedig ez mire vezet, tessék csak áttekin­teni Oroszországba és elolvasni Oszendovszkynak Lenin-könyvét, hogy a borzalmas rombolás, pusztu­lás, pokoli gonoszság miképpen ron­totta meg azt a fiatal Oroszországot, miképpen tette tönkre az orosz gyermekek lelkületét és miképpen döntötte őket romlásba. Ilyen jövő vár minden országra, amely nem védekezik ezek ellen az internacionalista, ateista, marxista ideológiák ellen. (Úgy van! Úgy van!) Kedves keresztény polgártársaim! Éppen ezért nekünk szervezkednünk kell, mert ez egy létért való küzde­lem. és létért való harc. (Úgy van! Úgy van!) Soha nem voltunk ve­szedelmesebb helyzetben, mint ma, amikor a nagy nyomorúság által, a sok szenvedéstől sújtott lelkek el­fásulnak és nehezen mozgathatók meg. (Úgy van! Úgy van!) De min­dig ez volt éppen annak a tábornak a célja és stratégiája, hogy ennek a nyomornak a hatását igyekezett mindig felfokozni a lelkekben, az elégületlenséget feltámasztani, pá­nikot kelteni és a pánik utján az­után a hatalmukba keríteni a veze­tést. így történt Oroszország felbom- lasztása is. És ezért kell erős lélek nekünk, hogy ellentálljunk ennek a demoralizáló, ennek a bomlasztó de­magógiának, amely nemcsak a va­rosnak, hanem az egész országnak a romlására vezet. Mert, kedves polgártársaim, ezek­nek a választásoknak a kihatása tulajdonképpen nem csupán Buda­pestre fog kiterjedni, hanem ezek­nek a választásoknak rendkívül nagy fontosságuk van az egész ország szempontjából, (ügy van!

Next

/
Oldalképek
Tartalom