Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-12 / 15. szám

1930 április 12. TU BUDAPEST 3 Wolff Károly dr.: A választóközönség fogja eldön­teni, hogy kinek a kereszténységében bízik jobban! Felveszi az odadobott keztyüt, de kijelenti, hogy nyolc ember nem változtatja meg a városháza arculatját — Seregszemle az elmúlt tiz esztendő alkotásai fölött, amelyek bizonyítják, hogy a Keresztény Községi Párt nemcsak beszélt, hanem cselekedett is — Az Uj Budapest tudósitójától — Vasárnap tartotta meg' Wolff Ká­roly dr., a Keresztény Községi Párt elnöke, budai választókerületében képviselői beszámoló beszédét. Lel­kes tömegek tapsolták és éljenezték végig Wolff kijelentéseit, amelyek során kitért ő az országos problé­mák valamennyiére, a maga szín­tiszta logikájával, tántoríthatatlan keresztény érzésével világítván meg a dolgokat és tűzvén ki a szüksé­gessé vált uj célokat. Wolff beszé­dének ezen részével részletesen fog­lakoztak a napilapok: ehelyütt ki­küldött munkatársunk gyorsírói fel­jegyzése nyomán a beszéd város- politikai vonatkozásait ismertetjük olvasóinkkal. — A városházát illetően — mon­dotta Wolff Károly — ugyanazzal a nyugodt öntudattal állok önök előtt, mint az országos politikát ille­tően. Igenis, a városházán most bi­zonyos jelenség van a mi pártunk­kal kapcsolatban. Én, amikor a vá­lasztásokba belementem, az volt a tételem: Keresztények egy táborba! (Élénk helyeslés.) Mert a keresztény front megbontása csak árthat an­nak az ügynek, amelyet szolgálni akarunk. (Ingerült felkiáltások: Hazaárulás! Úgy van!) Nagy nehéz­ségek árán csináltuk meg ezt az egységet. Mondhatom, hogy a kerü­letekben is nem szívesen látták azo­kat az urakat, akik most otthagy­tak bennünket. Hanem mi mindig a keresztény egység jegyében dolgoz­tunk és megállapítom, hogy a ke­resztény tömörülést nem én bontot­tam meg, a keresztény egységet nem én bontottam meg. — Az a nyolc ember nem fogja megváltoztatni a városháza arcula­tát. Ezt nyolc ember nem tudja. De kérdem én, nem látták, hogy hon­nan jelentkezétt a nagy örömrival- gás? A körúti sajtó egészen odáig volt a nagy örömtől. Odáig volt, kiabált, micsoda nagy esemény, megdöntötték az átkos Wolff-ural- mat. Éljen az, aki otthagyta őt! Most már a vái-osházán az fog tör­ténni, ami nekik kellemes. Nem igaz-e, hogy ők örvendeztek? Miért örvendeztek? A baloldalt akarják erősíteni ezzel a kilépéssel? És ha nem a baloldalt, akkor miért léptek ki? Én sohasem fogok ebben a kér­désben a személyeskedés terére lép­ni. A keresztény szeretet jegyében állok erőm tudatában a küzdőtéren. Fogunk harcolni! És hogyha nem tudjuk biztosítani az egységet, hát felveszem az eldobott keztyüt, a vá­lasztásokon odaállunk, hát kinek a kereszténységében fognak jobban bízni, annak aki azt mondja, száz százalékig a keresztény alapon ál­lok. vagy annak, aki a Pesti Napló­hoz megy előbb ... (Szűnni nem akaró zajos taps és élénk helyeslés) ... és megkérdezi, hogy tetszik-e nekik? VÁLTÓÁRAMÚ BÁRjUMCSg — Kétségtelen az, hogy én nem megyek a körúti sajtóhoz. Én nem fogom megkérdezni az ő tetszésü­ket. És oda fogok állani a választó­közönség elé és harcolni fogunk a keresztény egységért és harcolni fogunk a keresztény elvekért, de mindenekfelett és minden körülmé­nyek között a keresztény városházát továbbra is fenntartjuk. És én nem vitatkozom tovább. Nem tartom szükségesnek. Hanem igenis, most egy olyan dolgot fogok csinálni, ami talán egy kissé igénybeveszi a szives türelmüket, (Halljuk! Hall­juk!) mert szükség van rá ezekben a súlyos időkben. (Halljuk! Hall­juk!) — Azt mondották az ellenfeleink, hogy mi csak beszélünk. Sajnos, en­nek még a híveink táborában is hi­telt adnak. De hol vannak a csele­kedetek? Engedjék meg, hogy csak távirati stílusban elmondjam azt, hogy mit tettünk a városházán az utolsó tiz esztendő alatt. Amikor átvettük a városházát, le voltak ro­molva az üzemek, a kórházak, a közüzemek, — ezeket mi reorgani­záltuk. Mi a váltóhitelt megszüntet­tük az üzemi gazdálkodásban és rendeztük a külföldi adóságokat, be­bizonyítva azt, hogy keresztény alapon is szóbaáll velünk az inter- nacionális tőke. Nem kell lemondani a kereszténységről, csak pontosan kell a kamatot fizetni. — Rendeztük a külföldi adósságo­kat is, aminek folyományaképp a város hitelképessége ma vetekszik az államéval. Megteremtettük a Községi Takarékpénztárt. Megte­remtettük a Kisipari Hitelintézetet iparosaink támogatása érdekében és fejlesztjük is ezt az intézetet, hogy minél nagyobb körét az ipa­rosságnak, a kisiparosságnak tud­juk támogatni ezekbén á nagyon súlyos időkben. Megváltottuk a Beszkárt. Vásárcsarnokokat építet­tünk Óbudán és a Krisztinaváros­ban. Megkezdtük a Garay-téri piac rendezését, a csepeli városi kikötőt tovább építettük, megvettük a té- tényi sertéshizlalót, hogy az egész ország sertésexportja ide koncen­trálódjék, Budapest élelmezése biz- tosittassék és innen intézhessék az egész kivitel. Létesítettük a tétényi sertéshizlaló után a Millenáris ver­senypályát, megteremtettük az autó­buszüzemet, megcsináltuk az uj fő­városi könyvtár épületét, uj Ká­rolyi-parkot, a budai bástyasétányt fejlesztettük és a primásbástyát, a gellérthegyi sétányokat rendeztük, megcsináltuk a Jánoshegyi kilátót, minden közigazgatási kerületben kulturházakat és kerületi köröket létesítettünk, keresztény kaszinókat, fejlesztettük a Széchenyi-fürdőt, megcsináltuk a Gellért-hullámfür- dőt, hatalmasan fejlesztettük a csa­tornázást, autóutakat létesítettünk, az idegenforgalom érdekében behoz­tuk a látványosságszelü kivilágítá­sokat, megcsináltuk az ásványviz- üzem Hungária-forrásának ivócsar­nokát, az Állat- és Növény kertben munkáslakóházakat és madártelel­tető házakat építettünk, a Hármas- határhegyen menedékházat építet­tünk, megindítottuk az Árpád pi­henőház megépítését, a Vízművek és Elektromos művek kibővítésének munkálatait, étkeztetési akciót csi­náltunk 12.000 iskolásgyermek és 10.000 felnőtt részére, összesen 65 főzőhelyen (ebből 6200 ingyenes ét- keztetés). tejakciót létesítettünk 5000 egyén részére, szénakciót méter- mázsánkint 80 fillérrel, 1928—29-ben kiosztottunk 7816 mázsát, 1929—30- ban 23.000 métermázsát, 14 mele­gedőszobát állítottunk fel, megszer­veztük a dunai életmentést 9 moto­ros mentőcsónakkal, ingyenes fel­ruházást 8—10.000 gyermek részére, háziasszonyok foglalkoztatását 2000 középosztálybeli nő részére, 6 anya- és csecsemővédelmi intézetet nap­közi othonnal és bölcsödével 350—400 létszámmal, megcsináltuk a Horthy Miklósné gyermekotthont Bicskén, a Horthy Miklósné gyermekotthont a Hidegkuti-uton, 110 anya, 63 cse­csemő, 45 kisded, 20 kisgyermek és 166 18 évesnél fiatalabb leány ré­szére, a fiú- és leányárvaházak fo- nyódi üdülőtelepét 200 árva részére, egy menhelyet 30—50 ággyal, egy menhelyet 300 ággyal, egy men­helyet 100 ággyal, egy menhelyet 240 ággyal, 1930-ban uj 400 ágyas szeretetotthon épül, 50 szállodai ágyat létesítettünk, a May er-árva­ház ágyszámát 28-al szaporítottuk, az Erzsébet-árvaházat 50 ággyal, Városházi étkezőt csináltunk 1500 személy részére, megcsináltuk a fő­városi segitőalapof mint önálló in­tézményt, megcsináltuk a fővárosi alkalmazottak balatonkenesei nagy üdülőtelepét. — A népjóléti építkezés terén épült 1925-ben 96 egyszobás lakás, 1926-ban 1006 egy-háromszobás lakás és 300 szükséglakás, 1927-ben 2496 egy-kétszobás lakás, 1928-ban 120 szükséglakás, 1929-ben 292 kislakás és 128 szükséglakás, 1930-ban 120 szükséglakás építése van folyamat­ban. Csináltunk népfürdőket. 1922- ben dunai fürdőt 104 kabinnal és 184 öltözővel, 1925-ben dunai fürdőt 221 kabinnal és 227 öltözővel. 1929- ben ingyen uszodát 800 öltözővel. 1930-ban nyílt meg a Dandár-utcai fürdő 198 öltözővel. Létesítettünk népkönyvtárakat, 1923-ban egy fiók­könyvtárat, 1924-ben két fiókkönyv­tárat, 1927-ben egy fiókkönyvtárat, 1929-ben egy fiókkönyvtárat, A kegy­úri alkotások terén csináltunk 13 uj plébániát, 4 helyi káplánságot, az Angyalföldön egy templomot 400.000 pengő hozzájárulással. Egy templo­mot a Törökőrön, egy templomot a Városmajorban. Tetőfödés alatt áll egy templom a, Tripoliszban, egy templom a külső Ferencvárosban, a Ferenc József-templom építésére adtunk 1 millió pengő hozzájáru­lást, tervbe van egy templom a Fer- dinánd-téren, a folyó évi költség- vetésben kegyúri célra engedélyez­tünk 2,038.093 pengőt. — Tanügyi téren létesítettünk kö­zépiskolát végezettek részére keres­kedelmi szaktanfolyamot, droguis- ták továbbképző tanfolyamát, há­rom gyógypedagógiai nevelőintéze­tet internátussal, egy kertészképző- iskolát, egy háztartási továbbképző iskolát, egy iskolaorvos- és iskola- nővéri intézményt, egy felsőgazda­sági iskolát, három elemi iskolát, egy kisdedóvót, egy gyógytornatan- folyamot, egy diákszállót, egy ke­reskedelmi szakoktatási könyvtárt, négy polgári iskolát, egy vegyes polgári iskolát, egy női ipariskolát, hét ^ gyermekotthont, egy bölcsödét, tüdődiszpenzéreket, hat iskolánál létesítettünk emeletráépítést, befe­jeztük a Simor-utcai iskola építését, és a Baross-utcai iskola nagy tata­rozását. 1930-ra tervben van 7 uj elemi iskola, 2 óvoda és tornaterem ^^Taü^uvton^^á^^^ermekny^njalL^ Eternit eső-, szennyviz- trágyalé leveze­tésére, szellőz­tetésre és csa­tornázásra stb. nem rozsdásodik, könnyű, vizet nem ereszti át, olcsó. ETERNIT MŰVEK HATSCHEK LAJOS BUDAPEST, ANDRASSY UT 33. legszebb helyén Má­tyás kirély-út 7. szám alatt arnyas parkban komforttal berende­zett 2—3 szobás nyári lakás és egy külön szoba kiadó. Telefon: 902—29. tási akcióba belevontuk 1929-ben ca. 18.000 gyermeket iskolai tejellá­tással, csukamájolaj-akcióval. — Hozzátehetem még, hogy a tiz esztendő alatt legalább 15.000 ember érdekében jártunk el, a. szükséges támogatást nyújtottuk nekik, meg­indítottuk évenként a. szellemi szük­ségmunkát. — A közélelmezés terén a konunün utáni évek élelmezési nehézségein segítendő, egészen 1924-ig a főváros a hatósági ellátást vezette be, amire rengeteget áldozott és ami a legna­gyobb sikerrel járt, pedig majdnem súlyosabb probléma volt, mint maga a háborús közélelmezés. Szá­mokban kifejezve 1920-tól 1924-ig körülbelül 25.700 vaggon lisztet és körülbelül 70 millió pengő értékű egyéb élelmicikket juttattunk a fő­város lakossága részére. — A közélelmezési intézmények fejlesztésére a közélelmezési beru­házások az utolsó évtizedben több, mint 22 millió pengő összeget kép­viselnek, még pedig élelmiszer- vásárok létesítésére, közvágóhidak és állatvásárok korszerű technikai berendezésére, például a lcözvágó- hidakon újabb 3 hűtőt, zsirolvasztó műhelyek és husvásári csarnokok, az állatvásárokon sertés- és borjú- vásári csarnokok, bizományosi iro­dák, uj istállók, szállások és vasúti rakodók stb. létesítésére. A mező- gazdaság szolgálatára a főváros be­rendezte a kőbányai uj nagy sertés- hizlaló telepet és megépítette a nagytétényi sertéshizlalót is. Folya­matban van az uj nagy vásárcsar­nok építése. — Igazán csak úgy száguldottam végig tiz esztendő sok és nagy mun­káján. Csak éppen elmondottam a keretek sorozatát. Lehet-e ezek után azt mondani, hogy mi csak beszél­tünk és nem cselekedtünk? Igazsá­gos ember emelheti-e ezt a vádat? Nem kell-e azt mondani, hogy ha tiz évnek munkája ennyi gyakor­lati cselekedettel járt, akkor a to­vábbi tiz év munkájára minden csüggedés nélkül indulhatunk. (Élénk helyeslés és nagy taps.) — Én nem kérek mást, mi nem kérünk mást, csak azt, hogy önök menjenek be a városba és mondják el őzeket, amikor vádaskodásokkal el akarják téríteni a mi zászlónktól a mi híveinket. Higyjék el, hogy ebben a súlyos helyzetben, amikor önökkel együtt harcolunk a küzdő­téren, az önzetlenség jegyében aka­rok tovább is küzdeni, csak egyet várhatok önöktől, mélyen t. höl­gyeim és uraim, támogatást, kitar­tást és bizalmat, a krisztusi szere­tet jegyében s lankadatlan erővel, eszményi imádatával fogunk tovább menni a harcban a keresztény Ma­gyarországért és a keresztény vá­rosházáért. (Élénk helyeslés és taps.) Elvárom, hogy önök mint egy ember állnak a zászló mellé, amely tiszta és mocsoktalan, amelyen nincs folt, amely nem csinált párt­kassza-politikát, amely nem tűrte meg a visszaéléseket, amely nem akart panamákat és kijárásokat, amely csak önzetlen munkát akar, — amikor nyugodt lelkiismerettel várja az önök ítéletét. Percekig ünnepelte tomboló lelke­sedéssel a választóközönség Wolff Károly dr.-t, akinek beszámoló be­széde hű statisztikai kimutatása az elmúlt tiz esztendő alkotásainak. VITÉZ MIHÄLY FERENC szobafestő- és mázolómester X., HARMAT-UTCA 2. SZ. Telefon-hivó : Kőbánya 4-02 Elvállal minden szakmabeli munká Márnáin Andor és Ödön okleveles mérnök, építőmester, vállalkozók BUDAPEST I.» KELENHEGYI-UT II. SZÁM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom