Uj Budapest, 1930 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-12 / 15. szám
Budapest, 1930 április 12 Vll. évfolyam 15, szám UJ BUDAPEST Tek. Fővárosi Nyilvános Könyvtár, Bpest, IV,Gróf Károlyi~u.3. Előfizetési órák: Egész évre ...........................................30 pengő Fé l évre.....................................................1-5 pengő Eg yes szám ára 60 fillér iZGAZDAS^Gt FELELŐS SZERKESZTŐ : Y ANDOR D* Szerkesztőség és kiadóhivatal : '' Budapest, V., Visegrádi-utca tg. Telefon : Alit. 928-23.’ Postatakarékp. chequeszámla : 30013 smsBmmrnsmssm A Keresztény Községi Párt tisztelgése a polgármester előtt Csilléry: A most letelt tiz esztendőt joggal fogják Sipőcz Jenő korának nevezni — Sipőcz: Kívül a pártkereteken, de mindenkor a keresztény nemzeti eszmétől vezéreltetve, maradtam a tiz esztendő alatt, aki voltam — A tiz év alatt a Keresztény Községi Párt guvernamentális érzéke és a polgármester eivhüsége biztosították a nagy alkotások lehetőségét A 107, paragrafus Az országgyűlés képviselőháza csütörtöki ülésében elfogadta a fővárosi törvényjavaslatnak az előadó által javasolt és a közigazgatási bizottság által jóváhagyott azon módosítását, amely szerint a belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az uj választások alapján összeülő törvényhatósági bizottság megalakulása előtt a belügyminiszter rendeleti utón életbeléptethesse a törvény 107. paragrafuséiban statuált törvényhatósági tanácsot. Mivel kétségtelen, hogy a, szóbanforgó intézkedés lehetősége azt is jelenti, hogy a szentesítés után annak gyakorlati alkalmazásával is számolnunk kell: néhány hét múlva bizonyosan megkezdi működését a törvényhatósági tanács, kikapcsolva az autonómia mai szerveit, a szak- bizottságok javasoló és a tanács végrehajtó jogkörét. Haladjunk el ez alkalommal megjegyzés nélkül a csütörtöki képviselőházi ülés demokrata szónokai mellett, akik a törvényhatósági tanácstól most egyszerre, de minden indok nélkül az autonómiát féltik, tekintsünk el attól, hogy a hivatalnoki tanács mindennemű hatalmának végleges megszűnését jelenti az uj szerv, és csak arra gondoljunk, hogy a törvényhatósági tanács már a közeljövőben mennyire nagy fontosságú térhódítását jelenti közvetett formában, tagjain keresztül a. közönség igaz akaratának. Az uj törvény legfontosabb paragrafusa a törvényhatósági tanács felállításáról szóló, mert azt jelenti, hogy az autonómia a jövőben a maga akaratát közvetlenül viszi keresztül az adminisztrációban, megszüntetve minden lehetséges oppoziciót, huzavonát és szabotálást, ami a többségi pártok egybehangzó véleménye szerint annyiszor, de annyiszor jelentkezett az utóbbi esztendőkben. A törvényhatósági tanácsnak, az autonómia közvetlen akaratának az adminisztráció bástyád közé való diadalmas bevonulása oly sorsdöntő esemény, amely máról-holnapra meg fogja változtatni a városháza arculatját. A népakaratnak ezen kétségbevonhat atlanul nagy jelentőségű diadalmenetén túlmenően azonban egy másik, neyi kevésbé domináns elem fog jelentkezni a törvényhatósági tárnics működésében: az állam- hatalom képviselője, a főpolgármester. Reméljük, hogy a két együttható tényező eredője a főváros életében a békés munka és a zavartalan ügymenet lehetőségeit fogja biztosítani. A feltámadást váró ájtatos hetekben a laikus elemnek és a kormányakaratnak a végrehajtó hatalom sáncai mögé való bevonulásából az ügymenet gyorsitáisát, a bürokrácia csökkentését, munkaalkalmak teremtését és a gazdasági élet szabadságának fejlesztését várja a törvényhatósági tanácstól Budapest népe. Ebből a szempontból a törvényhatósági tanács ideáját az uj törvényalkotás legfontosabb paragrafusának tartjuk, és a 107. paragrafus életbeléptetését az uj idők előrevetett árnyékának tekintjük. — Az Uj Budapest tudósítójától — Eg-yre szélesebb hullámokat vet az az öröm, amely a keresztény közvéleményt és a társadalmat a pol- g’ármester tízéves jubileuma és az őt ebből az alkalomból ért kitüntetés kapcsán eltölti. A polgármester titkári hivatalában már köteggé vastagodnak az ivek, amelyeken a polgármester számtalan tisztelője jegyezte fel nevét, hogy őt a jubileum és a kitüntetés alkalmából tiszteletéről biztosítsa, Egyre-másra jelentkeznek a küldöttségek is: hétfőn a Keresztény Községi Párt több mint százfőnyi küldöttsége jelent meg Csilléry András vezetésével a polgármester előtt, szerdán délben pedig az Egységes Községi Polgári Párt küldöttsége kereste fel a kitüntetés és a jubileum kapcsán Sipőcz polgármestert. A Keresztény Községi Polgári Párt küldöttségében részt vett egykét kivétellel a párt minden tagja, de jelen voltak a kerületi vezetők is. A küldöttség a polgármesteri fogadószobában gyülekezett, a belépő polgármestert percekig tartó lelkes éljenzés fogadta. Az éljenzés lecsillapultával Csilléry András dr. tartotta meg ünnepi üdvözlő beszédét, — Méltóságos Polgármester Ur! A Keresztény Községi Párt tagjai ma megjelentek a külső szervezetek vezetőivel egyetemben Méltóságod előtt, hogy kitüntetése alkalmából őszinte szerencse- kivánataikat és legmelegebb együttérzésüket fejezzék ki. — Mi nagyon jól tudjuk, hogy ez a kitüntetés összeesik talán tudatoson és nem véletlenül annak az évfordulójával, amikor Méltóságod ennek a városnak a vezetését átvette ezelőtt tiz esztendővel. Ha visszatekintünk a tiz év előtti viszonyokra, amikor a dezolált-; ságnak, a város teljes leromlásának legrettenetesebb képét tárta az akkori helyzet Méltóságod elé, amikor ennek a városnak polgármesteri hivatalát mint kormánybiztos elfoglalta: akkor minden elfogulatlan szemlélő, aki objektiv szemmel nézi az eseményeket, meg kell, hogy állapítsa, hogy ez a 10 esztendő nem tiint el nyomtalanul ennek a városnak életében, (ügy van! ügy vein!) — Meg kell, hogy állapítsa minden objektiv szemlélő azt, hogy ez a város a tiz esztendő alatt óriási haladást tett. Nemcsak azokból a tekintetekből, hogy rendbe hozattak ennek a városnak anyagi viszonyai és gazdasági helyzete, hanem minden más téren is a régi állapotot egy egészen más uj állapot cserélte fel. — Ha a történelem lapjait forgatjuk, akkor mindig azt tapasztaljuk, hogy egyes emberek egyéniségének a nyomait érezhetjük az egyes korok történetében. Ha az általánosságban áll ez a nemzetekre, és országokra, akkor áll ez egy olyan nagy, hatalmas fővárosra is, mint Budapest székesfővárosa, melynek mindenkor jelentős szerepe volt a nemzet életében. Mi úgy érezzük, hogy ezt a tiz esztendőt, amely itt most eltelt, joggal fogják majd Sipőcz Jenő korának nevezni. Ez a kor azonban jellemezni fogja Sipőcz Jenő egyéniségét is, mert mindenki azt fogja mondani, hogy ebhen a korban, amikor Sipőcz Jenő kormányzott, ilyenek és ilyenek voltak a viszonyok és ilyen volt az erkölcsi felfogás. Mindenesetre egyet akkor meg fognak állapitani és meg kell, hogy mi is állapítsuk, hogy ezzel a sziklaszilárd elvhüséggel, amely Méltóságodat jellemezte, mindazokat a feladatokat, amelyeket tiz esztendővel ezelőtt maga elé kitűzött a kereztény gondolat érvényesítése érdekében, száz százalékig beváltotta nemcsak önmagával, hanem az egész társadalommal szemben is. És ha voltak olyan esetek és körülmények, amikor nem sikerült mindent úgy elérni, mint azt maga elé tűzte, akkor ezt nem Méltóságodnak az elvekhez való hűtlensége, vagy elvte- lensége, vagy elveinek megtagadása okozta, hanem annak lehetetlensége tisztán azokon a külső körülményeken múlt, amelyre befolyását gyakorolnia nem állott módjában. Nincs is mindenkinek módjában mindent száz százalékig beváltani, száz százalékig mindent keresztülvinni, különösen amikor ezeknek a perfektuálása nem az egyes egyéntől, hanem más külső körülményektől és tényezőktől is függ. (Úgy van!) — Méltóságos Polgármester Ur! Igen tisztelt Uraim! Úgy érzem azonban, hogy a Sipőcz Jenő korának van még egy jellemző tulajdonsága is, melyet meg fognak állapitani mindenkor, mikor erről a korról beszélnek, hogy ezt a koi't nemcsak a keresztény nemzeti gondolat jellemezte, hanem az a mélységes valláserkölcsi alap, az erkölcsi tisztaságnak, a becsületességnek, a puritánságnak, a kötelességnek száz százalékig való érvényesülése. Ebben Méltóságod nagyszerű példát mutatott, olyan példát, amely eddig semmiféle közület életében nem volt látható és érezhető. — Mi érezzük azt leginkább, hogy itt Méltóságod ezeket a sikereket, eredményeket nem a hatalom kezén keresztül érte el, hanem a ragyogó példaadással. Meri méltóztassék megengedni, a példaadás sokkal többet jelent az emberek szemében és annak sokkal több hatása van, mint hogyha az ember csak kényszereszközökkel a bürokrácia hatalmi eszközein keresztül tudja a céljait érvényesíteni. Ezért igyekezett ennek a városnak minden tisztviselője hasonló lenni gondolkozásában, erkölcsi felfogásában, kötelességteljesitésében Méltóságodhoz. Én úgy látom, hogy ez most az egész vonalon mégvan. (Úgy van! Úgy van!) — Rendkívüli időket élünk, rendkívüli gazdasági viszonyok között vagyunk, a régi nagy Magyarország helyett megcsonkított Magyarországgal állunk szemben, amelynek régi nagyságából csak a nagy főváros maradt meg gondjaival, terheivel, kötelességeivel. Ezeket Méltóságod igyekezett mindenkor a legjobban ellátni s ha ez nem sikerült száz százalékig, az mindig a jelen gazdasági krízisnek és nehéz viszonyoknak tudható be. — Sokan talán azt vetik Méltóságodnak a szemére, hogy tisztán csak a valláserkölcsi alap ápolásán keresztül, csak templomok fogják jelezni ennek a kornak az útjait. Nos, én ezzel szemben egészen nyugodtan merem megállapítani, felemelt fővel — és ezt mindenkinek el kell ismernie — hogy igenis, a jóléti intézményeknek hosszú sorozata van, amelyeket a polgárság érdekében hívtunk életre és hosszú sorozata van annak a sok szociális gondoskodásnak, amelyet kifejtettünk az elszegényedett néposztályok és néprétegek íel- segitése és a dolgozó társadalom támogatása érdekében, amelyek mind-mind Méltóságod nevéhez fognak szintén fűződni. — De tovább megyek, azt sem lehet mondani, hogy pusztán jóléti intézményekkel, segítségekkel, a gyámoltalanok és rászorulók istápolásával nem lehet közéleti eredményeket elérni, hanem azokat kell talpraállítani. Nos, ezzel szemben rá kell mutatnom arra, hogy gazdasági téren is óriási eredményei vannak ennek a korszaknak. Méltóztassék visszatekinteni, hogy a legutóbbi ötven évet meghaladó idő alatt a főváros milyen erőfeszítéseket tett állandóan abban az irányban, hogy pénzügyeinek intézését maga irányíthassa és maga vezethesse. A főváros törvény- hatóságának minden egyes tagja meg volt győződve arról, — még ha talán egyik-másik egyéni és világnézleti okokból ezzel a gondolattal szembe is helyezkedett, — hogy erre az önállóságra a fővárosnak szüksége van és ezért meg kell állapítani, hogy a legnehezebb feladat megoldása, a legerősebb fundamentum lerakása a Községi Takarékpénztár életrehivása által Méltóságod nevéhez fűződik. (Úgy van! Úgy van! Éljenzés.) — Még egész hosszú sorozatát mondhatnám el hasonló dolgoknak, ott van a Kisipari Hitelintézet a kisiparosság alátámasztására, ott van a közúti intézményeknek, a közlekedési eszközöknek a főváros kezében való koncentrálása, amely még nem teljesen fejeződött be és amelynek még továbbvitelét, kifejlesztését és kiépítést kell a válságos helyzet megjavulása után kikényszeríteni: mindezek Méltóságod nevéhez fűződnek. Mindennek az alapjait Méltóságod érája és Méltóságod kormányzása rakta le s nekünk kötelességünk, hogy ezeket tovább fejlesszük és ha lehet befejezzük is. 1 — Hogy ez nemcsak az én megállapításom és nemcsak barátaim megállapítása, hanem mindazoké, akik ennek a városnak a falai között élünk, azt konstatálni lehet azokból a momentumokból, amelyek a főváros közgyűlésein lejátszódtak, amikor azok is, akik elvi szempontok tekintetében talán mint ellenfelek állanak velünk szemben, leszegezték, hogy a becsületességnek, a kö- telességteljesitésnek, a puritánságnak,