Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-31 / 35. szám
1929 augusztus 31. Vitái András mű- és épUlelIakalos Telelőn: Jdzseí 394-60. Bndapest, VII., Angol-ntce 3 b. A sp halt ntépitő, szigetelő és tetőfedő vállalat KOREK E. Iroda: Bndapest, VIII., József-körut 64. sz. Telefon : József 449—21. Telep: VI., Agyag-ntca 75. szám Telefon: Lipót 962—32. Épület-, bútor- és portálasztalos KOSZORÚ IMRE JÁNOS Budapest, IX., Páva ucca 24. Szentgyörgyi és Társa Fűtés. Viz. Gáz. VIH., Baross-u. 88. Tel.: J. 308-97. BELLMGH K. ISTVÁN MÜSmfvÄUIttÄTA Vili.. AGGTELEKI-UTCA 17. Cplt - Tervez - Rekonstruál Speciális tekercselések és kapcsolótáblák A LEGJOBB KERESZTÉNY NAPILAPOK: NEMZETI ÚJSÁG UJ NEMZEDÉK Az önköltségi ár egyharmadáért fuvarozza utasait a Rózsadombra az autóbusz A 18-as vonal rémségei, ahol minden utasra 1 pengőt fizet rá az üzem — Az autóbuszüzem memorandumot intéz a tanácshoz a deficites vonalakról — Az Uj Budapest tudósítójától. — Megemlékeztünk az autóbuszüzem azon deficites vonalairól, amelyeket a „közvélemény“ nyomása alatt volt kénytelen az igazgatóság életbeléptetni, közpénzekből finanszírozván ezzel egyes agyonprotezsált vidékek veszteséges járatait. A Kerepesi-uton a szénaboglyák tövéből kiinduló rákosfalva—kőbányai járatot most már kettéválasztották olyképpen, hogy a Ferenc József-laktanyá- tól megy egy kocsi 18-as számjelzéssel a Stefánia-uton keresztül a Feld-szin- házig. A különbség e kettéválasztás után csak az, hogy amig a külső Erzsébetvárosban és Kőbányán csak egy járatra fizetett rá az üzem, most már két járat közlekedik itt megfelelően nagyobb deficittel. Végigjártuk a 18-as autóbusz útvonalát, amely a Ferenc József-iaktanyától a Feld-szinházig vezet. Mondani sem kell, hogy munkatársunk volt az egyetlen utas a kocsin, a vezetőnek még csak lassítania sem kellett a megállóknál, annyira hire-hamva sem volt a népte- len és elhagyott vidéken autóbuszra váró közönségnek. A 18-as kocsi különben naponta 650 kilométert közlekedik, vagyis megteszi oda-vissza a budapest— bécsi utat. Ezzel szemben napi összbevétele 133 pengő, kocsikilométerenként 22 fillér. Ez azt jelenti, hogy kocsikilométerenként 1 pengő 20 fillér önköltségi árat számitva, a 18-as autóbusz minden utast az önköltségi ár egyhatodáért szállít. Még szemléltetőbbé tesszük ezt a képet, ha közöljük, hogy az autóbuszüzem igazgatósága akkor sem fizetne rá többet a 18-as vonalra, mint ma, ha a kocsikat egyáltalában nem járatná és a Ferenc Józsei'-laktanyánál, valamint a Feld-szinháznál az autóbuszra jelentkező utasoknak fejenként 1 pengőket nyomna a markukba, hogy autóbusz helyett menjenek taxin, mert ma itt minden utasra éppen ennyit fizet rá az üzem. Nagy várakozás előzte a rózsadombi autóbuszjáratot, amely azonban szintén nem vált be. Itt naponta 750 kilométert fut be az autóbusz, a napi bevétel 300 pengő. Ha számításba vesszük az 1 pengő 20 filléres kilométerenkénti önköltségi árat, látjuk, hogy a rózsadombi járatnál kocsikilométerenként 40 fillér bevétel mutatkozik, vagyis a rózsadombi utasokat az önköltségi ár egyharmadáért szállítja az autóbuszüzem nobilis igazgatósága. Itt tehát az a helyzet, hogy a Rózsadombra igyekvő autóbuszutasoknak a szakaszjegyért legalább egy pengőt kellene fizetniük, hogy az autóbuszüzem önköltségi ára megtérüljön. A rózsadombi járattal kapcsolatosan különben azon megfigyelésünket is közölhetjük, hogy az utasok legnagyobb hányada itt a Koháry-utca— Török-utca szakaszra esik, a Margit- hidon át és csak igen jelentéktelen részük megy föl a Rózsadombra. Az üzem igazgatósága természetesen szomorú szivvel vette tudomásul a rózsadombi vonal jelentékeny deficitjét, de reméli, hogy össze! az előkelő rózsadombi vilA főváros legkedveltebb gyógyintézete Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST, VIH., VAS-U. 7. Szív- és vérbetegek kfilön osztálya Iákba visszatérnek a nyaralók és ekkor nagyobb bevételekre fog szert tenni az üzem. Értesülésünk szerint különben az autóbuszüzem igazgatósága részletes memorandumot szándékozik a tanács elé terjeszteni, melyben feltárja a ke- vésbbé rentábilis vonalak körüli bajokat és rámutat arra, hogy a viteldij mindenki által hőn óhajtott leszállításáról mindaddig szó sem lehet, amig ilyen deficites vonalakat tukmálnak az üzem nyakára. Az autóbuszüzem, ismételjük, nem protektorok kedvenc találkozóhelye az uj vonalak beállítását illetően, hanem reális vállalkozás, amely nem érzelmi momentumok, hanem rideg üzleti szempontok alapján folytathatja csak működését. Azaz csak ilyennek kellene lennie az autóbusz- üzemnek, mert az ma elmerül a protektorok és a deficites vonalak áradatában. KUPÁN JÁNOS angol úri szabó Budapest, IX., Ferencz-körut 31 Emptio Ipari és Kereskedelmi R.-T. Budapest, VI., Eötvös-utca 29. Telefon: 149-34 Fal és padlóburkoló vállalat. Burkoló anyag eladása GásDár Sándorép<11"-' "0“ fűzheTy-lakatos IX.. SZVETENAY-U. 30. -5- TELEFON : 386-45. SZŰCS MIHÁLY képesített ács- és kőművesmester Budapest, XI., Gr. Hilier-utca 54, II. 16. LENDVAYFERENC szobafestő és mázol <?- mester BUDAPEST, VII.. NEFELEJTS-UTCA 50. Telelonhivó ; J. 431-82. Budapest Székesfőváros Asvdoyviz-flzeme HARMATVIZ a Hungéria-gyógyforrás szénsavval telített vize. KapUalő iniudenfltn Telefon: Teréz266-76 Nyaralási gyönyörök (Némethy Béla ^tanácsnok költői epis- tolája Mondsee-ből, ahol családjával a nyarat töltötte, sógorához.) Kedves Imrém, ime, amint megígértem, Versben írok. Ugye, már ez maga — érdem?! Dicsekvésnek azért ne vedd, amit mondok. Tudom én, hogy manap a bajok, a gondok Ügy megsokasodtak, verje meg a ragya! — Úgy megnövekedtek, hogy az ember agya, Mig küzködik véliik, kimerül, elfárad, S elfelejt dolgokat, nem egyet, de százat. Én is, mit tagadjam, feledékeny vagyok, Sokszor elfelejtek kicsi ügyet, nagyot. Éppen ezért követ senkire se dobok, Hiszen felejteni — ős emberi dolog. Gyarlóság, ... és mégis, áldom Istent érte. Ki az emlékezés határit kimérte, Úgy, hogy emlékezzünk, de csak fátyolon át, S letehessük, olykor, a töviskoronát. De térjünk a tárgyra! .... Repül a gyorsvonat, Látunk elsuhanni falvakat, tornyokat. Valahol megállunk. Kinézünk: Komárom.... Óh, hogy még mindig tart ez a szörnyű álom! Csehek uraskodnak szinmagyar vidéken, Jókai városa — pribékek kezében! István király, mivé lett a Te országod?! Igazságos Isten! jöjj s tégy igazságot! Még le se csendesült felkorbácsolt vérünk, Megint rablott földre: Burgenlandba érünk. A miénk volt ez is kerek ezer évig. Kalásza most mégis idegennek érik. No de lesz még szőllő, hej! lesz még lágy kenyér! Okölbe szorul majd minden magyar tenyér! Sok bus magyaroknak dacos, kemény ökle A csehet s a többit kiveri örökre! ...» Hogy tovább robogtunk, Bécsen s Salzburgon át, Már nem láttunk búzát, csak babot s burgonyát. — Szakadó esőben érkeztünk M o n d s e e-be. Nem néztük mi akkor, érdekes-e, szép-e? Födél alá jutni, aztán vetett ágyba. Ez volt mindkettőnknek legfőbb szivevágya. Mialatt vetkőztünk, vacogott a fogunk, No bizony, gondoltuk, itt még fázni fogunk. Végre, harmadnapra, az eső elállott, S szemügyre vehettük jobban a világot. Amint minden tehén sötétben fekete, Úgy minden vidéknek eső a végzete. Kiderült, hogy Mondsee nagyon csinos fészek; A lakói tisztes, jóravaló népek, Sütés-főzéshez is elég jól értenek, (külföldön járó magyar ezt ritkán érte meg.) Kisvárosi, furcsa, ódon házak felett Kettős öreg torony kongatja a delet. Majd ezer éve már, jártak itt magyarok, — Lóháton száguldva, persze, nem ám gyalog —, Minden falut, várost, templomot feldúltak, Mégis, bár azóta évszázadok múltak, A nagy templom áll még, felépitve újra, Késő magyar utód ma is megbámulja. „Herr Medicinálrát, doktor Wurm“ házában, — Hol van vízvezeték és van villany-áram—, Vettünk úri szállást. — Jó ágya, pamlaga, Három barátságos, zöldzsalus ablaka. Asztal, szekrény, mosdó, székek kellő számba, Szőnyeg, képek, tükrök, kétkarú rézlámpa. S nem utolsó sorban: egy jóképű „Lizi“, Ki, mit kell, behozza, s amit kell, kiviszi. A tájék gyönyörű. Köröskörül hegyek. Amint a tó partján bandukolva megyek. Bámulom a vizet, azt a csuda-zöldet, Mely olvadt smaragdként tölti meg a völgyet; Majd az égbenyuló, zordon „Sárkányfal“-at, — A nap lángszekere épp fölötte halad —, Aztán tovább siklik méla tekintetem, S megáll pompázatos, mosolygó réteken... Szemem mohón issza ezt a bájos képet, Nincs is valami szebb, mint a nagy Természet! Mily változatosság, milyen csodád színek, Az erdőn, a mezőn mennyi élet piheg! Ha ki megfáradott a napi robotban. Ki, a természetbe! enyhülést lel ottan. S akinek a lelke fájdalommal teli, Ott a vigasztalást, a békét megleli.... Most már befejezem. írtam elég sokat. A strandot, a fürdést, kirándulásokat, Tán, ha kedvem tartja, megírom majd később, De most már létezzék kalapácsot, vésőt, Akarom mondani, az Írószerszámot. Pegazusra most már Te rakd fel a hámot! Addig is ölellek, az Ur legyen Veled! Maradok, ki Téged el sohasem feled. A pesti városfal Irta: Gárdonyi Albert dr., Budapest főváros főlevéltárosa. II. Az előadott tanácsi jelentés adatait Cilim, Mihály telekhivatali segéd 1772 november 6-án kelt jelentése szolgáltatta, mely részletesen leírta a pesti városfal külső részének _ helyi viszonyait. Eszerint a Váci-kapu mellett fekvő Schützenhoff er-háztól a Rokkantak palotájáig terjedő falszakasz előtt a zsidók vásári bódéin kívül más épület nem volt található. A Rokkantak palotájától a Hatvani-kapuig húzódó falszakasz előtt csupán négy kisebb ház állott közvetlenül a Hatvani-kapu mellett, melyek összesen 41 öl hosszúságú falszakaszt takartak el. A Hatvani-kapu másik oldalán állott a polgári lövölde, melyhez 80 öl hosszúságú terület tartozott a városfal mentén. A Kecskeméti- kaputól a Duna felé futó falszakasz előtt már voltak házhelyek s ezekhez csatlakozott a járványtemető. A jelentés szerint a három városkapu teljesen egyformán volt építve, t. i. nyolcöles homlokzattal s hétöles oldalmérettel, vagyis mindegyik kapu alapterülete 60 négyszögöl volt. (Intim. a. a. 4852.) Pest város erőd jelle gének megszüntetése a Hatvani-kapu mellett fekvő polgári lövölde áthelyezésével indult meg. Ez a polgári lövölde ugyanis a külvárosok fejlődésével kapcsolatosan mind veszedelmesebbé vált s erre a helytartótanács figyelmét is felhívták. A helytartó- tanács 1783 február 24-iki leiratában jelentést követelt ez ügyben s a pestvárosi tanács 1783 május 19-én készült jelentésében előadta, hogy a polgári lövölde áthelyezésével már foglalkoznak, azonban nem közbiztonsági, hanem városgazdasági szempontból. A lövölde által a városfalak mentén elfoglalt terület ugyanis házhelyekül jó áron élőállatának látszott s ezért a lövöldét a Kecskeméti-kapu» melletti városfal mellé kívánták áthelyezni, amennyiben ehhez a helytartótanács hozzájárul. Ez esetben azonban a mai Királyi Pál-utca torkolatát elzáró városfalon kijárót kell nyitni, hogy a lövölde a Belvárosból köny- nyen megközelíthető legyen. E falmegnyitást városfejlesztési érvek is indokolták, mert ezzel a közlekedés abban az irányban is megkönnyit- tetnék s gyorsabban kiépülne ez a városrész is, mely eddig csak nagy kerülővel volt megközelíthető. A jelzett terv megvalósításáig azonban meghagyandónak vélte a pest2 ujjgunAFEsr
