Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-31 / 35. szám
1929 augusztus 31. UJ BUDAPEST 3 A költségvetés letárgyalása után , decemberben feloszlatják a főváros közgyűlését} Valószínűleg kikapcsolják a fővárosi reformból a politikai vonatkozásokat, de mindenesetre megmaradnak a most érvényben levő fővárosi választójogi törvény rendelkezései — Az év végén feloszlatják a törvényhatósági bizottságot és 1930. első negyedében megejtik az uj választásokat A főváros most kezdődő őszi kampányára egyetlen párt sem készül komolyabban. Ennek oka az, — amint lapunk más helyén Petrovácz Gyula is megállapít — hogy ezt a törvényhatóságot már mindenki rendkívül rövidéletünek tartja. A képviselőház őszi ülésezésére hivatalosan is be van jelentve a fővárosi törvény reformja és igy ma már mindenki a várakozás álláspontjára helyezkedik a további teendők tekintetében. Ez év december 31-én lejár a közgyűlés felének egy évvel már meghosszabbított mandátuma is. Felmerül tehát a kérdés: mire határozza el magát a belügyminiszterf Nem kétséges ugyanis, hogy még abban az esetben is további törvényhozási intézkedésre van szükség, ha ez év végéig tető alá kerülne a fővárosi reform. A fővárosi reform törvényerőre emelkedése után még gondoskodni kell az uj választói névjegyzék összeállításáról is, tehát a fővárosi reform tető alá hozatala után még több hónapnak kell eltelnie addig, amig sor kerülhet a választások lefolyására. Az Uj Budapest munkatársa e fontos városházi politikai problémák megoldásáról igen érdekes és megbízható információt kapott olyan helyekről, ahol Scitovszky Béla belügyminiszter intencióit ismerik. A belügyminiszter a következő két alternativ megoldás közül fog választani: 1. A fővárosi reformról szóló törvényjavaslat benyújtásával egyidejűén, vagy azt megelőzően egyszakaszos törvényjavaslatot nyújt be a december 31-,én lejáró mandátumoknak egy fél évvel, tehát 1930 — Az Uj Budapest tudósitójától. — junius 31-ig leendő meghosszabbításáról. A közgyűlés tehát ebben az esetben együtt maradna egészen májusig és Budapest közönsége május végén, vagy junius elején járulna az urnák elé. 2. A belügyminiszter a képviselőhöz őszi ülésezése során benyújtja a fővárosi reformot, de a mandá- tumhosszabbitás tervét elejti. Ebben az esetben élni fog a feloszlatásnak törvényben biztosított jogával és 1929 december 31-én feloszlatja a székesfővárosi törvényhatósági bizottságát. A feloszlatás érvénye három hónapra terjed ki, e megoldás mellett tehát az uj választásokat 1930 március 31-ig meg kellene tartani. Ezidőszerint e két megoldási mód közül az utóbbi van előtérben. Mint az Uj Budapest munkatársa teljesen beavatott kereszténypárti körökből értesül, Scitovszky Béla belügyminiszter nyári szabadságára történt elutazása előtt beható megbeszélést folytatott Wolff Károly- lyal, a Keresztény Községi Párt vezetőjével. Wolff Károly e megbeszélés során azt a tanácsot adta rosi reformból kapcsolja ki a politikai vonatkozásokat, ha pedig a belügyminiszter ragaszkodnék bizonyos politikai természetű változtatásokhoz, akkor legalább a választójog megállapítása tekintetében maradjanak a most érvényben lévő fővárosi választójogi törvény rendelkezései. Amennyiben tehát a belügyminiszter a fővárosi választói jog tekintetében változtatást az uj reformtörvényben nem kodifikálna, akkor semmi akadálya sincs annak, hogy a jövő év márciusában az uj választásokat meg lehessen tartani, hiszen az 1930. évre érvényes választói névjegyzék elkészült és legkésőbb október végéig jogerőre emelkedik. Scitovszky Béla belügyminiszter hazaérkezése után, tehát még a képviselőház őszi ülésezésének megnyitása előtt eldönti ezt a problémát. A mi pozitív értesülésünk szerint a belügyminiszter ez év végén feloszlatja a törvényhatósági bizottságot, aminek az lesz az egyenes következménye, hogy a jövő év tavaszán uj közgyűlést választ tökéletes autopneu a belügyminiszternek, hogy a fóvaZSÉDELY KAROLY epDte!-. műlskales lOzBelykeszlö fs auloaenhegeszlO BUDAPEST. I.. KIRÁLYHÁGÓ-UTCA 12. SZÁM. Elvállal minden a szakmába vágó munkál. AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZÖMESTEREK OK csatorna- és betonépitési vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, Vm, FUTÓ-UTCA Ml Telrfoa: L 303-35 WEIXGRUBER IGNÁC Székesfővárosi Pavillon Kávéháza VL, Városliget TíÍIíp Íivíirnv ácsmester és telö- llmeuyuiyy eroelCsi vállalkozó Budapest, VI., Hungária-körut 79. TELEFON: L1PÓT 975-62. Versenytárgyalási Hirdetmény Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános versenytárgyalást hirdet a IX., Mihálkovies uccai kislakásos telep kerítésének építéséhez szükséges föld- és betonmunkákra. A hivatkozott hirdetésekben közölt módozatok szerint leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2%-a. A vonatkozó költségvetési kiiráa nyomtatványai ivenként 0.80 P-ért kaphatók 1929. évi augusztus hó 24-től kezdve naponta d. e. 11—1 órák között a székesfővárosi tanács II. (középitési) ügyosztályának IV., Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető az előadónál, a Központi városháza, III. em. 336. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1929. évi szeptember hó 9-én (hétfőn) d. e. fél 10 órakor a tanácsi II. (középitési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon tanácsi ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1929. évi aug. hó 16-án. A székesfőváros tanácsa. Mer és Hartmann mázolómesterek Budapest, IV., Képíró-utca 3 Telefon: Aut. 847—73 városi tanács az addigi lövöldét, amely közbiztonsági szempontból már azért sem esketik kifogás alá, mert a mellette elvonuló országut- tól deszkakerítés zárta el, hátsó részén pedig golyófogó kőfalon kívül házak is emelkednek. A tanácsi jelentés alapjául szolgáló bizottsági jelentésből az is meg állapit ható, hogy a mai Királyi Pál-utcát nem. közönséges városfal, hanem rondella zárta el (wann nur die durch den croatischen Schuster Michael Mayer jure praecario occu- pirte Rundelh abgetragen wurde) s ebben a rondellában lakott Mayer Mihály horvát suszter. Ezenfelül a nevezett rondella mellett régebben már áttörtek egy ki járót (ehemah- lens in der Nähe alda schon ein Thor ausgerbrochen war), melyet utóbb ismét befalaztak. A tanácsi jelentésre a magyar kamara 1783 julius 22-én kifogásolta a lövölde céljaira kijelölt helyet s újabb jelentést kért, amelyet nem sikerült megtalálni. Az 1784 augusztus 18-iki tanácsülés jegyzőkönyvében azonban megtaláltuk a helytartótanács azon rendeletét, mely a polgári lövölde régi telkét eladatta s egyszersmind elrendelte, hogy a polgári lövészegyesület vásárolja meg a Mayer Mihály horvát suszter lerombolandó házát. Ugyanezen helytartótanácsi rendeletben arról is szó van, hogy a Hatvani- és Kecskeméti-kapuk között a Krusovszky Éva telkén keresztül tervezett uj kijáró költségvetése elkészítendő s a Gránátos-kaszárnya melletti elfalazott kijáró újabb megnyitása ügyében a katonai főparancsnoksággal inditandók meg a tárgyalások. E rendelet végrehajtására vonatkozó 1785 december 10-én kelt tanácsi jelentésből megállapítható, hogy a régi lövölde telkét hat házhelyre osztották fel s junius 20-án 10.371 forintért eladták, a vételárból azonban csupán 2608 frt folyt be. 7762 frt még behajtandó. A lövölde áthelyezésével kapcsolatosan, az ottani kis rondella melletti kijárás megnyitása érdekében a lövészegyesület 400 frtért megvásárolta Mayer Mihály horvát suszter lebontandó házát s a háztulajdonos számára a pestvárosi tanács más házhelyet utalt ki. Krusovszky Éva lerombolandó házáért 1200 frtot ajánlottak fel, a Gránátos-kaszárnya melletti kijáró megnyitása ügyében megkezdték a tárgyalásokat s a három uj kijáró elkészítését Zitterbarth Mátyás kőmivesmester 353 frtért elvállalta. (Non registrata). Ennek megfelelően, a helytartótanács 1786 január 31-iki leiratában jóváhagyta a kis rondella melletti kijáró s a lövölde áthelyezésére vonatkozó javaslatokat, Krusovszky Éva házának megvásárlása tárgyában azonban elhalasztotta a döntést. A Gránátos-kaszárnya melletti kijáró eredetére Alvinczy tábornok 1784 augusztus 18-iki jelentése mutatott rá, mely Mosel tanácsnok bemondása alapján megállapította, hogy e ki jár ót azért csinálták, hogy az akkori Rokkantak palotájából a szemetet eltávolithassák s mikor e célra külön levezető csatornát építettek, újból elzárták a nyílást, amely elé a szerviták palánkkal körülvett zöldséges kertet telepítettek. Egyébiránt a tábornok nem emelt kifogást a kijáró újabb megnyitása ellen, már azért sem, mert ily módon a kaszárnya nem szolgálna átjáróul. Megújította jelentését 1785 október 20-án is, amit a pestvárosi tanács 1785 december 10-én a helytartótanács tudomására hozott, amely 1786 január 17-én kelt leiratával megengedte a kijáró megnyitását. (Non registrata). Ugyancsak 1786-ban bontották le a mai Gróf Károlyi-utcát (akkori Cukor-utcát) elzáró városfalat is, mert az 1787 január 13-iki tanácsülésen a telekhivatal vezetője bejelentette, hogy Hupf József a régi polgári lövölde területének elárverezése alkalmával a Cukor-utca most megnyitott végében (an der neuen Eröffnung des Zuckergassels) két házhelyet vásárolt meg. Ezek a telkek kívül estek a városfalon, a falon belül pedig Fellner András háza állott, ki az 1787 január 10-iki tanácsülésen azt kérte, hogy csatoljanak házhelyéhez két ölet az uj kapunyitás területéből (bey der Gelegenheit des zwischen den Hatvaner und Ketschkcmeter-Thören neu errichteten Thors). Ezt a kaput az 1794 julius 21-iki tanácsülést jegyzőkönyv bizonysága szerint a hozzávezető utca után Cukor-kapunak (Zucker- Thor) is nevezték s eredetileg rondella állott a helyén, mert a hivatkozott tanácsülést jegyzőkönyv szerint Fellner András azt kifogásolta többek között, hogy Lackhner Antal a rondella köveit árusítja, holott még a telek árát sem fizette ki (die von der Rondella abgebrochene Steiner, ohne den städtischen Grund bezahlt zu haben, veräussere). Az 1787 junius 13-iki tanácsülésen terjesztették elő a belvárosi kereskedők azon kérését, hogy a Lipót- utcát elzáró városi rondellát lebontathassák (dass die Stadtrundein am Ende der Leopoldgasse geöffnet) s a szabad kijárást ez oldalon is megteremthessék (und ein freier Ausgang von der Stadt bewilligt werde). A pestvárosi tanács úgy határozott, hogy a kérlemezők a saját költségükön megcsináltathatják a kijárást (die Herstellung der Öffnung mit eigenen KostenA a lebontott építőanyagért azonban 24 frtot tartoznak fizetni a városnak. A nevezett rondellából, melyet a mellette felállított vágóhíd után Stierrundeln-nek neveztek, az érdekeltek csupán annyit hordattak le, amennyire a kijárás elkészítéséhez szükségük volt s 1794 augusztus 19-én külön bizottság foglalkozott a maradványok felhasználásával. (ReL a. m. 2312.) Az utolsó maradvány felhasználásáról 1795 december 4-én esett szó, amikor is Holzer József mészáros azt meg akarta vásárolni. A pestvárosi tanács azonban 1796 január 7-én úgy döntött, hogy azt a saját céljaira használja fel. (Int. a. m. 6157.) Az ekkor készült alaprajzokból megállapítható, hogy a rondella eredetileg 19 öles falszakaszt takart s magassága, négy öl volt, olyanformán, hogy a három öl három láb széles alapfal felfelé fokozatosan keskenyedett. A rondella kerülete 43.8 öl, területe 295 négyszögöl volt, diagonalisa 21 ölet, ver- tikálása 15 és fél ölet tett ki, tehát elég tekintélyes alkotás volt. 1789-ben bontották le az első városkaput, az u. n. Váci-kaput, mely a mai Vörösmarty-tér közelében állott. Az 1789 junius 20-i tanácsülés jegyzőkönyvében ugyanis azt olvassuk, hogy a lebontandó Váci-kapu anyagát br. Scliilson helytartótanácsi tanácsos és kamarai adminisztrátor elnöklete alatt árverés alá bocsátották oly módon, hogy a vevő kötelességévé tétetett az oldalfalak lebontása (zu diesem Thor verstanden seyen blos die Seitenmauer, worauf der Thurm ruhet), amelyeken a torony állott. A tanácsi jegyzőkönyv szerint a vevő neve Gabler Mihály volt. aki 290 frtot fizetett a lebontott kapu anyagáért. Kevéssel utóbb került lebontás alá az Angol Királyné-szálloda helyén állott városi rondella. (Folyt, köv.)
