Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-14 / 37. szám
2 UJBUmPESI 1929 szeptember 14 Munkácsy Ernő épület- és mfilakatosmester, takaréktűzhely, és kályhakészlt* ♦ BUDAPEST, VI!., Rózsa occa 39 Tel.: J. 312—80. Blenensiok júzsel és Fia Írógép, papír, nyomtatvány és irodafelszerelési osztálya, ruggyanta bélyegzö-gyár, vésőintézet, zománctábla-gyár Budapest, Vili., Rákóczi-ut 27. Telefon: József 421—34. A legjobb biztonsági zárat mely teljesen betörésmenles, készíti Szilágyi László pénzszekrény és trezor-gyára IX., Liliom-utca 37. Telefon : József 386—99. Tüzmentes páncé' pénzszekrények. Okmány vasszek rény'ek, szakszerű szállítások és javítások. A m. kir. állam-endőrség hivatalos szakértője. FOLDESSY HENRIK épület-, műlakatos és tűzhely-készítő Budapest, VII., Rózsa-utca 38/a Telefon hivó : József 435—02. LOPOS GYULA JÁTSZÓTEREK BERENDEZÉSE,ISKOLAPADOK ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYÁRA BUDAPEST. III., Bécsl-ut 85. Tel: Ó 625 - 05 Árjegyzéket és kéltségvetést felszólításra küldők. TUNGSRAM Souvenir de Kenese —' Levél a szerkesztőhöz. — Kedvek Szerkesztő ur, csak most, hogy nyaralásomból hazaérkeztem Budapestre, vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy átolvashattam nagybecsű lapjának nyári számait és megtudtam belőlük mi történt az én és az uram távollétében a budapesti városházán. így került kezembe az U j Budapest augusztus 3-iki száma, amely egy balatonkenesei fürdőlevelet közöl. Engedje meg, mélyen tisztelt Szerkesztő uram, hogy bár elkésve, én is küldjék Önnek egy souvenirt Balatonkeneséről, nem ugyan abból a célból, mint azt az augusztus 3-iki levél Írója tette, vagyis, hogy a vezetőséget dicsérjem, hanem azért, hogy rámutassak némely körülményekre, amelyek megnehe zitik, majdnem lehetetlenné, de mindenesetre kellemetlenné teszik a Balatonkenesén való tartózkodást. Előre is kijelentem, hogy nem a vezetőséggel van bajom, amely igazán hivatása magaslatán áll, nem is a koszt ellen kivánok panaszt tenni, amelynél jobbat odahaza sem igen eszik a városházi tisztviselők 99 százaléka, a Balaton vize ellen sem emelek kifogást, amely csúnyát, szépet, öreget, fiatalt egyforma szeretettel ölel lágy ölébe.. . Meg vagyok elégedve a szobákkal, az épülettel, a parkkal, a tenniszpályával, a játékházzal, a virágokkal, szóval mindennel, ami Balatonkenesén van, kivéve magával a székesfővárosi üdülőtelep közönségével. Szerkesztő ur ismer engem, tudja, hogy nem vagyok hiú asszony, nem vagyok a ruhák bolondja, az én szivem akkor boldog, ha a kis fiamnak vehetek az uram szűkös fizetéséből egy pár uj cipőt és nem akkor, ha az uram kényszerítésére uj ruhát csináltatok magamnak. Mert én abból a fajtából való vagyok, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, akinek a konyhája, a speiza, a kézimunkája a büszkesége és nem az öltözet, a pezsgőzés, a táncos éjszaka. A magamkor u, velem ,egy társadalmi körben mozgó asszonyok között érzem magamat jól, nem cifra rongyokkal ékes, — fönn az ernyő nincsen kas-társaságban — ezért nem éreztem magamat az idén jól Balatonkenesén és ezért nem fogok hosszu-hosszu évekig oda sem menni. Kedves Szerkesztő ur, megdöbbentő és felháborító, ami öltözködési lázban, mondhatni! dühben Balatonkenesén dúl. Az én folyosómon lakott egy tanítónő, aki véletlenül az urammal egyidőben volt bent előjegyeztetni magát a Segitő- alap Cálvin-téri helyiségeiben. Ez a hölgy azalatt a hét alatt, amig én ott Vitái András mü- és épületlakatos Telelőn: József 394-ío. Budapest, VII., Angol-utce 3/b. tartózkodtam, kerek 21 ruhát viselt el: más ruhában jelent meg a reggelinél, az ebédnél és a vacsoránál! Ha még számhaveszem két darab ragyogó selyem pyjamáját, amelyben a strandon keltett feltűnést őnagysága, akkor szomorúan állapítottam meg magamban, Szerkesztő ur, hogy én, akinek aránylag jóállásu tisztviselő az uram, öt év alatt, mióta asszony vagyok, nem kaptam annyi ruhát, mint ahányat bemutatott a szó- banforgó hölgy egyheti nyaralási idő alatt! Ja, igaz, említettem, hogy az uram látásból ismeri őnagyságát: a Segitőalapnál könyörgött az illetékes tisztviselőnek, hogy tekintettel ideiglenes tanítónői fizetésére, őt féláron utalják be Kenésére ... Kedves Szerkesztő ur, nem tudom, van-e Önnek felesége és ha van, volt-e már Kenésén és mi az ő véleménye ezekről az állapotokról? Én — mondhatnám mi, mert a városi asszonyok 99 százaléka ezen a véleményen kell, hogy legyen — nem feltűnést és flört-alkalmat keresni, nem öltözködni megyünk Kenesére, hanem pihenni a mi üdülőtelepünkre, oda, ahol a fizetéseinkből levont 2 százalékok nagyranövekedett summája egy igazán kiváló üzemet tud fenntartani. Ha tudnék, sem akarnék a diszruhás hölgyekkel konkurrálni! Azt sem tehetem, hogy egyszerűen nem veszek tudomást róluk, elvégre én is asszony vagyok, csinosnak, sőt szépnek mondott fiatalasszony, aki nem maradhat az árnyékban, amikor más a napfényben sütkérezik! Jól tudom, Szerkesztő ur, hogy a derék Kuszenda nem öltöztetheti uniformisba, sem rabruhába a Kenésén üdülő városi asszonyokat és lányokat. Nem is erről van szó, hanem arról, hogy mi, akiket a városháza tart el, magunk jöjjünk annak a tudatára, hogy a tündöklés és ragyogás nem Kenesére való! Nem mondom, hogy a másik végletbe essünk és egyetlen perkálmhában üdüljük át a kiutalt heteket, hanem legyünk egyszerűek, csinosak, feltünésmentesek! Lehet, hogy kevesebb esti séta lesz a parkban, kevesebb Mondschein-parti lesz a vizen, kevesebb pezsgős dugó fog dur- rogni névnapok és egyéb mondvacsinált alkalmak során dugónként 6 pengőért tiszteletünkre... de pihenni fogunk, fessek leszünk anélkül, hogy slamposak lennénk, jól fogjuk érezni magunkat, ha a férjeink tetszéséért nem kell állandóan ruha-harcot vívnunk a kenesei démonokkal. Szerkesztő ur készséges hive: (Aláirás.) Szentgyörgyi és Társa Fűtés, Víz. Géz. Vili., Baross-u. 88. Tel.: J. 308-97. Épület-, bútor- éa portálasztalos KOSZORÚ IMRE JÁNOS Budapest, IX., Páva ucca 24. WEISZ A. ■ OGJVSKE ÉK-GYÁR BUDAPEST Vm, NAGYTEMPLOM-«. 34 Telefon: József-398—OG és 4GG—8G. F A v THERHOSONUS a >en°ia>>b és legmeg1 bizhatóbb automatikus tű zl el ző-ké szülék. Gyors, biztos, olcsót — A keletkező tüzet és helyót is, bármely távolságban, másodpercek alatt jelzi. — A gyakorlatban fényesen bevált. — Előkelő referenciák. Részletes felvilágosítást ad és a készüléket működésben bemutatja: Ipartermék Értékesítő Részvénytársaság, Budapest. V., Zoltán-u. 7—9. Telefon: Automata 110-18 Zimmermann és Lovász festők mázolók tapéta raktár és menyezetdisz-gyar Budapest, VII., Almássy-tér 16. Telelőn: J. 424-81. FRATRICSEVICS ERNŐ építőmester, építési vállalkozó Budapest, VII., Kaziriczy-u. 8. KASS BÉLA BUDAI IIEJllO veid Cilit és Mffil II., Oeiső-lér 5. Emptio Ipari és Kereskedelmi R.-T. Budapest, VI., Eötvös-utca 29. Telefon: 149-34 Fal és padlóburkoló vállalat. Barkói > anyag eladása Halaman János asztalosáru gyár Alapittatott 1890. Telefon : Auf. 622-25 Itfw, Szó ff ő-u. 27. „GUWY“ az egyetlen kézi tűzoltó készülék, amely minden emberi beavatkozás nélkül 60° C hőmérsékletnél automatikusan működik és a tüzet keletkezése pdlanatában azonnal eloltja, emellett kézi használatra is alkalmas. Kizárólagos eladási heiy: Vériess Jársa Budapest,IV,flpponyi-terl Telefon : 834-59 A pesti városfai Irta: Gárdonyi Albert dr., Budapest főváros főlevéltárosa. m. Az 1789 aug. 13-i tanácsülést jegyzőkönyvben ugyanis azt olvassuk, hogy ugyancsak br. Schilson elnöklete alatt árverezték el a rondella anyagát is (der Materialen von der Stadt-Rundellen nächst der Schiffbrücke), amit 516 köbölre becsültek, minthogy azonban a lebontásnál az anyag harmadrésze törmelékké lett, csupán 344 köböl kőanyagot bocsátottak árverés alá köbölenként három írtért. A vevő Kemnitzer János volt, aki aztán a rondella helyére házat építtetett. Az Erzsébet-téri uj vásártér megalapítása tette szükségessé a Sütőutcai városfal megnyitását, ami 1789-ben történt meg. Az 1789 aug. ö-i tanácsülésen tárgyalták ugyanis a pestkeriileti kamarai igazgatóság leiratát a Szen-örökösök lebontandó háza ügyében, kik 1787-ben hozzájárultak a lebontáshoz azzal, hogy 1200 frt kárpótláson kívül a lebontandó városfal anyagát is megkapják, most azonban már szerettek volna a házuk birtokában maradni. A kamarai igazgatóság ragaszkodott a közlekedési ut megnyitásához s utasította a pestvárosi tanácsot, hogy a városfalat a hozzáépített Szén-féle házzal együtt bontássá le, amit a tanács közölt is a Szen-örökösök gyámjával. 179i április 30-án került a sor a második városkapu, az u. n. Kecskeméti-kapu lebontására, mert a mondott napon tartott tanácsülés jegyzőkönyve szerint az árverési feltételek arra kötelezték a vevőt, hogy a kaput félesztendőn belül bontássá le s az anyagot a saját költségén fuvaroztassa el (das Thor binnen einen halben Jahr ganz ab- brechcn und die Materialien beseitigen lasse) oly módon, hogy az átjárás ne sokáig szüneteljen. A lebontásra eredetileg Jung József építőmester vállalkozóit, de az 1791 augusztus 11-i tanácsülési jegyzőkönyv szerint Gartner Mihály mészáros vette át a jogosítványt. 1808-ban bontották le az utolsó városkaput, az u. n. Hatvani-kaput. Erre nézve a helytartótanács 1808 június 7-én a következőket Írja Ná- dasdy Mihály királyi biztoshoz: a Hatvani-kapu az egyedüli, mely a régi városkapuk közül még fennáll (guae sola adhuc in civitate Pes- iiensi extitit) s nem csupán a Hatvani-utca felől való kilátást zárja el, hanem, vásárok idején életveszélyes tolongást is okoz■ Minthogy Bekella Miklós kereskedő a lebontási költségeket elvállalta, a helytartótanács elrendelte, hogy az országos vásár befejezése után azonnal fogjon hozzá a lebontáshoz Zit- terbarth építőmester s végeztesse el a munkát négy hét alatt. Ezt a helytartótanácsi határozatot gróf Ná- dasdy Mihály királyi biztos 1808 június ■ 9-én azzal adta a pestvárosi tanács tudtára, hogy költöztesse ki az épületből azonnal Reiner karmestert s junius 13-án kezdjék meg a, bontási munkákat. (Pestvárosi levéltár. Rel. a. m. 2047.) Míg a három városkapu ily módon rövid egymásutánban eltűnt s a Belvárosból öt újabb kijáró keletkezett (Váci-utca déli oldalán, Királyi Pál-utca, gróf Károlyi- utca, Gerlóczy-utca és Sütő-utca), addig a régi városfal tovább is fen- maradt, mert a városfal külső részén történt építkezések megvédték. Már az első építkezések után az 1788 szeptember 4-i tanácsülésen a tiszti ügyész (Stadt Fiscal) javaslatára utasították a telekhivatalt, hogy tegyen jelentést azon telektulajdonosokról, kik a városfalat önkényesen lefoglalták a saját céljaikra (die Stadtmauer eigenmächtig benutzen) s tulajdonjogi igényt támasztanak rá (und gleichsam ein Eigenthums-Recht daraus machen). (Tanácsi jegyzőkönyv.) A telekhivatal 1788 október 29-én azt jelentette, hogy a városfalat az összes szomszédos telektulajdonosok lefog- laták és pedig a legkülönbözőbb címeken, t. i. elévülés, tanácsi vagy felsőbb hatósági határozat, szerződés címén (theils aus einer Verjährung, theils aus Magistratual oder höherer Stelligen Begünstigung, theils ex contractu). (Tanácsi. jegyzőkönyv). Ez a jelentés érthetővé teszi számunkra azt, hogy az összes körúti házak a régi városfalra támaszkodnak. A pestvárosi tanács belenyugodott e helyzetbe, mert az 1794 ápr. 30-i tanácsülésen kiküldötték Paschgall Antal tanácsnokot és Pistory János telekhivatali igazgatót azzal, hogy becsüljék meg a lefoglalt városfalak és telkek értékét (nicht nur diese Mauer, sondern auch den Grund, worauf selbe stehet, ohnentgeltlich gemessen) azon célból, hogy azok tulajdonjogilag is átruházhatók legyenek. A pesti városfalon kívül eső építkezések a városfalat érintetlenül hagyták s ennek következtében ez a városfal a régi térrajzokon mindenhol látható még. A mai Váci-utcától a Királyi Pál-utcáig terjedő szakasz iránya a következő volt: a mai Só-utca (akkor Hühner-Gassel) déli homlokzatán a Veress Pálné-utcáig, innen pedig a Bástya-utca és Vám- ház-körut közti telkek határvonalán. (Verschönerungs-Archiv 422. ss.) Ugyanez volt a városfal iránya a Királyi Pál-utca és Kecskemétiutca közötti szakaszon is, ahol ugyancsak a Bástya-utca és ' Kál- vin-tér közötti telkek határvonalán ment végig. (Verschönerungs-Archiv 1370.) A Kecskeméti-utca és Kossuth Lajos-utca közötti telkek olyan gyorsan beépültek, hogy az e szakaszon állott, városfal helyzetét térrajzok alapján nem áll módunkban megállapítani s csupán a Magyarutca és Muzeum-körut közötti telkek határvonalából következtethetünk irányára. Fennmaradt azonban a városfal a Kossuth Lajos- utca északi részének 1830. évi térrajzán, mely szerint pontosan a Semmelweis-utca és a Károly-körut
