Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-23 / 8. szám

2 UJJSWOAPESI 1929 február 23. Hatalmas számok a Községi Takarék első mérlegében Február 28-án lesz az intézet első rendes közgyűlése — 90.7 millió pengő a mérleg főösz- szege, amelyből 81.5 millió a betét — Az Uj Budapest tudósitójától — sóg’e igen nagy nyeresége a fővá­ros tanácsának. * Az a meleg, baráti hang, amellyel Sipőcz polgármester a csütörtöki tanácsülésen az egyhangúlag meg­választott uj tanácsnokokat üdvö­zölte, záloga annak a szeretetnek és bizalomnak, amellyel a főváros ta­nácsa uj kartársait magába fo­gadta. Nem kétséges, hogy ezt a bi­zalmat és előlegezett szeretetek úgy Lamotte, mint Csárman száz száza­lékig megérdemlik, és mindketten komoly és hasznos munkásai lesz­nek annak a törekvéseknek, amely Budapest naggyátételét tűzte ki céljául... fi VAI I in száraz utón való fénymásolás KUNSTSDTER VILMOS, papirneműgyáros Központ VIII., József-körut 7. Tel.: J. 800—58 Gyár: Vili., Conti-utca 38. Telefon: J. 308—33 AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZÓMESTEREK Öt-, csatorna- és betonépitési vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, Vili.. FUTÓ-UTCA 10. Telefon: J. 303-85 LOPOS GYULA JÁTSZÓTEREK BERENDEZÉSE, ISKOLAPADOK, ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK ÉS TORNASZEREK GYÁRA BUDAPEST, III.. Bécsi-ut 85. Tel: Ó. 625 - 05 Árjegyzéket és költségvetést felszólításra küldök. WlHARTFERENC ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST. VII.. COLUMBUS-U. 5/b. Telefon : József 350—97. Minden létező HANGSZERT A legjobb minőségben /Wji legolcsóbb árban V>|£ REMÉNYI MIHÁLYNÁL Őfensége József Ferenc kir. herceg kamarai és a Zeneművészeti Főiskola szállítójánál vásárolhat BUDAPFST. VI.. KIRÁLY-U. 58-60. Fansz tagoknak kész. pénzáron kényelmes részletfizetés. Minitaz Uj Budapest legutóbbi száma jelezte, a Községi Takarék mér- legmegállapitó munkálatai annyira előrehaladott stádiumban vannak, hogy rövidesen sor kerül a, mérlegmegálla- pitó igazgatósági ülésre is. Közben ezt az igazgatósági ülést már meg is tar­tották, és február 28-ára egybehívták a Takarék első évi rendes közgyűlését. Ha az igazgatósági ülésen beterjesztett mér­leg adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy hivatása magaslatán áll az intézmény, amelynek első csonka éve is azt bizonyítja, hogy kitűnő ve­zetőség, hozzáértő i gazgató- ság intézi a Községi Takarék dolgait. A mérleg tárgyában külön­ben a Községi Takarék a következő köz­lést adta ki: A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár rt. igazgatósága leg­utóbbi ülésén megállapította a folyó hó 28-ikára egybehívott közgyűlése elé ter­jesztendő 1928-ik évi mérlegét. E mérleg ugyan felöleli a teljes 1928-as üzletévet, azonban tulajdonképpen cson­ka év eredményét tünteti fel, mert a Községi Takarékpénztár működését csak az 1928 július havában megtartott rend­kívüli közgyűlés után kezdte meg. A mérleg ennek dacára 29.992.72 pengő tiszta nyereséggel zárul, amely nyere­ségre vonatkozólag az igazgatóság java­solni fogja a közgyűlésnek, hogy az alapszabályszerü levonások után teljes egészében a tartalékalap javára fordit- tassék. A mérleg adataiból kitűnik, hogy a főváros lakossága fokról-fokra mindin­kább megismerkedik és megbarátkozik a Községi Takarékpénztár gondolatával, betéteit mind nagyobb mértékben he­lyezi el a Községi Takarékpénztárnál és igy a takarékpénztár már működése első hónapjaiban is abban a helyzetben volt, hogy a város hitelt kereső közönsé­gének az adott viszonyokhoz képest ked­vező kamatfeltételek mellett rendelke­zésére állhatott. A mérleg adataiból felemlítendő, hogy a mérleg főösszege 90.7 millió pengő, amelyből a takarékkönyvre és folyó­számlára elhelyezett betétek összege 81.5 millió pengő volt. Ha ebből a székesfő­város tanácsa által elhelyezett 54 mil­lió pengőt levonjuk, úgy az egyéb be­tétekre 27.5 millió pengő esik, ami hű képét mutatja a Községi Takarékpénz­tárral szemben már működésének első néhány hónapjában is megnyilvánuló bi­zalomnak. Hitelezők cimén a mérlegben szereplő 4.6 millió pengős tétel a tovább adott, egészen rövidlejáratn váltókat foglalja magában. Ezzel szemben készpénz, girókövetelé- sek és bankári követelések cimén a mér­legben 31 millió pengő szerepel. A váltó­tárca az év végén 22.2 millió pengőt tett ki, míg az értékpapír lombardkölcsönök 6.7 millió pengő összegre rúgtak. Ezek a számok bizonyítják a Községi Takarék- pénztár nagyfokú mobilitását, amelyre az intézet vezetősége állandóan nagy súlyt helyez. A Községi Takarékpénztár — a feladatkörének megfelelően — Szé­kesfőváros különböző intézményeinek összesen 17 millió pengő hitelt nyújtott. Az ingatlanok azzal ' az értékeléssel szerepelnek a mérlegben, amellyel azok Budapest székesfőváros törvényhatósá­gának közgyűlése elé terjesztett státus­ban szerepeltek. A jelzálogilag biztosított kölcsönök ál­lománya 6 millió pengő, amely kölcsö­nök folyósításánál a Községi Takarék- pénztár azokat az elveket tartotta szem előtt, amelyek a záloglevélkölcsönök fo­lyósításánál is irányadók. A záloglevél- üzlet felvételére a tárgyalások folyamat­ban vannak. A veszteség- és nyereségszámla ada­taiból következtetéseket levonni nem lehet, miután az intézet kereteit az év első bét hónapjában, addig amig a Köz­ségi Takarékpénztárrá való átalakulása tényleg meg nem történt, megfelelő mű­ködési lehetőség nélkül, fenn kellett tar­tani. Mérlegszámla 1928 december 31-én. Vagyon: Készpénz- és girókövetelé- sek 3,354.523.01 P. Bankári követelések 28,080.990.42 pengő. Leszámítolt váltók 22.231.316.73 pengő, Értékpapírokra folyó­sított előlegek 6.785,136.23 P. Jelzálogilag biztosított kölcsönök 6,231.941.02 pengő. Budapest székesfőváros intézményeinek nyújtott hitelek 17,146.754 pengő. Közha­tóságokkal szemben fennálló követelések engedményezése alapján nyújtott hite­lek 1,676.793.13 pengő. Egyéb fedezett hi­telek és folyószámlaadósok 2,247.331.27 P. Értékpapírok 301,524.02 pengő. Korona - névértékű zálogkölcsönök 255.06 pengő. Korona-névértékű záloglevelek biztosí­téki alapjának értékei 1664 pengő. Inté­zeti házak és telkek 2,258.000 pengő. Inté­zeti tisztviselők és altisztek régi nyug­díjalapjának értékei 77.536.92 pengő. Ösz- szesen 90.679.765.81 P. Teher: Alaptőke 3.600.000 pengő. Nyugdijtartalék 630.000 pengő. Betétek (takarékkönyvre és folyószámlára 27.547,313.22 pengő és Budapest székesfő­város húszmillió dolláros beruházási köl­csönéből még fel nem használt rész és községi folyópénzbetétek 53.996,480 P), összesen 81.544,153.22 pengő. Hitelezők 4.657,362 pengő. Kisorsolt korona-névér­tékű záloglevelek és be nem váltott ko­rona-névértékű záloglevélszelvények 12.560.89 pengő. Fel nem vett osztalékok 4299.41 pengő. Intézeti tisztviselők és al­tisztek régi nyudijalapja 77.536.92 pengő. Átmeneti tételek 123.930.65 pengő. Nyere­ségegyenleg 29.992.72 pengő, összesen 90.679.765.81 pengő. Veszteség- és nyereségszáinla 1928 december 31-én V eszteség: Személyzeti kiadások 867.747.45 P. Dologi kiadások 620.071.55 P. Nyereség-egyenleg 29,992.72 P. Össze­sen 1,517.811.72 pengő. Nyereség: Tiszta kamatjövedelem 1,066.686.14 pengő. Jutalék, ingatlan és egyéb jövedelmek 451.125,58. Összesen 1.517,811.72 pengő. CZIGLEK JÁNOS ipari gépgyára » BUDAPEST, VIII., KOSZORU-U. 12. SZÁM. Telefon: J. 368—24. Vörösréz-, aluminium-, nikkel- és cinezett acéledények gyártása. — Állandó cinezés.. ZÖLD JÓZSEF üzeme V., Árpád-utca 8 Ipartelep ■ VI.. Szt. László-ut 41b Telefon : Automata 271—64. Készít és raktáron tart gőz-, víz- és egyéb enge­délymentes kis gőzkazánokat Vállal minden egyéb lakatosmunkát. Autogénhegesztés. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV., Semmelweis-utca 2. Telefon : 208-54. FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton épitési vállalkozó Budapest, VII., Kolumbus-ul1/a.i£Lü^2±l2 Ml ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN í — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag ur? — A kegyetlen téli hidegben való­sággal oázis a közgyűlési terem és a hozzátartozó meleg pipázó, mélyen tisztelt Szerkesztő ur. Ugyan a szer­dai kögyülésen nemcsak a Halász Józsi bácsi által nagyszerűen szított kellemes meleg hevitette a kedélye­ket, hanem a választási lelkesedés is, lévén a szerdai nap elsőrendű kritikus nap a választási horosz­kópot illetően. Az eredményeket már tudja Szerkesztő ur, ha azonban nem méltóztatik haragudni, némi­nemű megjegyzéseket teszek hozzá­juk. — Halljuk, halljuk! Mindenekelőtt kijelentem, hogy némi zavar volt a választásokat megelőző korteshadjáratban, ami­nek egyszerű oka, hogy Nagy Feri barátunk, a Wolff-párt koronázatlan választási fejedelme, két hétig sú­lyos influenzában nyomta az ágyat. Így a válaztások nem minden tekin­tetben sültek úgy el, mint ahogy a patronokat töltötték. All ez elsősor­ban a plébánosválasztásra, Wolffék a derék Némethy Ernőt, Né­metiig Béla tanácsnok unoka- testvérét szerették volna látni Valnicsek Béla dr. elárvult öröké­ben. A sors és a baloldal azonban másképpen határozott és igy Ká­rolyi Károly lett a kőbányai plébá­nos. Szintén derék ember, és ami fő, meggyőződéses katolikus. Lamotte és Csármann megválasztása egy­hangúlag történt; a közgyűlési te­remben ugyan Horváth Károly, mint javíthatatlan legitimista a Ki­rályt kezdte éltetni, élénk feltűnést keltve az efajta propagandához nem szokott padokban. A propaganda azonban ez esetben mit sem, ért: Ki­rály Kálmán, aki különben pre- zumptiv trónörököse, ha majd szét­választják, a csatornázási ügyosz­tálynak, Csármann iránti tisztelet­ből a választás megkezdése után be­jelentette visszalépését. Ugyanezt tette Wossala műszaki főtanácsos is, és igy Csármann egyhangúlag lett tanácsnok. Ugyanez történt Lamotte Károllyal is, aki az eskütételnél kü­lönben Budapest legjobb szabású zsakettjét viselte. Lamotte annak idején egyhangúlag lett tanácsnok- főjegyző, most egyhangúlag lett vi­szont tanácsnok• Mikor barátai eh­hez gratuláltak neki, kijelentette, hogy legnagyobb óhaja, hogy az al­polgármester választásnál hasonló egyhangúsággal forduljon a biza­lom feléje. — Ami nincs is kizárva! Hogyan folyt le az eskütétel? — Feltűnést keltett Lamotte ta­nácsnok beszéde az elnöki üdvözlés­re; ez mintha melegebb lett volna annál a konvencionális hangnál, amellyel Ripka az uj tisztviselőket üdvözölni szokta. Az eskütételre fel­sorakozott négy uj tisztviselő sorá­ból, mint szálfa magaslott ki Csár­mann, akit különben szintén mele­gen üdvözölt a főpolgármester. Egy hang a baloldalon meg is jegyezte: Igazán nagy ember! Erre kitört a nevetés a közgyűlés minden oldalán, lévén Csármann barátunk felül a két méteren. — És az uj tiszti főügyészhelyet­tes? — Igen boldog volt, amint ez ter­mészetes is. Az ő bevonulása alkal­mából a székesfővárosi zenekarnak egy tagja, aki eljött a díszes instal­lációs ünnepségre, a „Magának irom ezt a levelet...“ kezdetű népdalt dú­dolta. Az uj főügyészhelyettes kü­lönben, akinek szoba-ajtaján és le­vélpapírján eddig jogtalanul dísz­lett a „Budapest székesfőváros tiszti ügyésze“ jelzés, ezentúl jogosan ír­hatja ki, hogy „Budapest székesfő­város tiszti főügy észhelyettese“ lé­vén tiszti ügyész hét, főügyészhe­lyettes pedig csak egy. Úgy hallom különben, hogy az ügyészi kar a leg­nagyobb örömmel vette tudomásul az ő megválasztását, sőt arról is szó van, hogy az egyhangú és válto­zatlan bizalom bizonyítására ban­kettet fognak rendezni Váradi Jenő tiszteletére. — És Szemethy Károly? — A főügy észhelyettes-választás újabb bizonysága annak, hogy min­den tehetségnél többet ér a városi választásokat illetően még mindig a korteskedés. Szemethyt két héttel ez­előtt súlyosabb természetű influen­za döntötte ágyba, beteg volt még a választás napján is, és igy nem tudta végigcsinálni azt a korteske­dést, amely annyira szükséges anno 1929• Vigasztalódjon azonban az én derék Szemethy Károly barátom: ez a választás az ő nagyszerű jogászi koncepciójából, kiváló tudásából semmit le nem von. A sors kereke egyszer fel, egyszer le viszi a ha­landókat. A tiszti főügyészhelyettes választásra különben belvárosi Hor­váth mondotta a legrosszabb viccet: Czuna ember után szép fiú követke­zik.. . — ? — Váradi előtt Zuna volt a fő­ügyész-helyettes, akinek neve néme- tes kiejtéssel Czunának hangzik. Váratlanul nagy harc volt még a tiszti orvosi választásnál is, ahol Kravits hatósági orvos váratlanul erős ellenfelet kapott a fiatal Pék Dezsőben. Győzött azonban a ranglista és igy Kravitsot megvá­lasztották. Ha már belvárosi Hor­váth rossz vicceinél tartunk, azt is el kell mondanom, hogy Melha Ar­mand egy kék türkisszel kirakott óriási szivet hord az óraláncán, mint zsuzsut. Nézi-nézi belvárosi Horváth Melha Armand enyhén domborodó pocakját, rajta a kék zsuzsuval, azután igy szól hozzá: „Kedves barátom, Te egy elrontott regényeim vagy! — Aki a szivét a gyomrán hordja... — Ezekután mi történt a közgyű­lési teremben? — Semmi különös■ Csendben és unalmasan folydogált a napirend, nemkülönben az interpellációk vége-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom