Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-14 / 50. szám

UJmUtAPESI 1929 december 14 4 Wolff Károly beteg. Wolff Károly dr. országgyűlési képviselő, a Keresz­tény Községi Párt elnöke, torokgyul­ladásban megbetegedett és orvosai tanácsára a szobát kénytelen őrizni. Állapota azonban már javulóban van, ugyannyira, hogy a jövő héten a fő­városi törvényjavaslat képviselőházi tárgyalásán részt vehet. Meggyógyult a főpolgármester. Dr. flipka Ferenc főpolgármester, aki lá­zas influenzában tovább mint egy hétig beteg volt, felgyógyult és át­vette hivatala vezetését. Petrovácz Gyula ünneplése. A főváros keresztény társadalma ünnepelte vasár­nap Petrovácz Gyula országgyűlési kép­viselőt, akit XI. Pius pápa a Szent Szil­veszter-rend parancsnoki lovagkereszt­jével tüntetett ki. Mészáros János ér­seki helytartó ünnepi szentmisét celeb­rált a Szent Domonkos-rend Thököly- uti templomában, majd szentbeszédében rámutatott az Actio Katholica óriási gyakorlati jelentőségére, amely a cselek­vő katliolikus féríiak hadoszlopait kí­vánja beállítani a köz- és magánéletbe. Az érseki helytartó felszólítására Miha- lovics Zsigmond herminamezői plébá­nos felolvasta a pápa iratát és Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás levelét. Ezután Mészáros János átadta Petrovácz Gyulának a Szent Szilveszter-rend pa­rancsnoki lovagkeresztjét. A hermina- mezöi egyházközség a szentmise után diszgyülést tartott a Szent Domonkos egyházközség kulturházában. A diszgyü- lésen megjelentek Berczell Jenő alpol­gármester a főváros képviseletében, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt számos képviselő tagja, Strausz István országgyűlési képviselő, a herminamezői egyházközség vezetősége és több társa­dalmi egyesületek kiküldöttei. A vendé­geket a Szent Domonkos egyházközség elnöksége fogadta, élén P. Imre plébá­nossal. Balázs Béla ny. főispán a her­minamezői egyházközség nevében üdvö­zölte Petrovácz Gyulát, számos templom alkotóját. Toperczer Ákosné a Keresz­tény Magyar Asszonyok képviseletében szólalt fel. P. Böhle Kornél folyton megújuló taps és éljenzés közben mél­tatta Petrovácz Gyula érdemeit. Amikor kilátástalan, sivár körülöttünk minden, akkor az igaz emberek hivatása, hogy erőt, biztatást adjanak ebben a siva­tagos életben — mondotta. — Aá igaz ember a világ fényessége, és az igaz embert köszönti Petrovácz Gyulában. Tabódii Tibor országgyűlési képviselő az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinó üd­vözletét tolmácsolta, Homonnai/ Tiva­dar az angyalföldi katolikusok ezreinek a nevében mondott üdvözletét, akiknek a számára Petrovácz legutóbb templo­mot épitett. Drégely Dezső iskolaigaz­gató a zuglói keresztény szervezetek, sassi Nagy Lajos a zuglói református egyház köszöntését hozták el. Petrovácz Gyula megindultan válaszolt az üdvöz­lő beszédekre. Hálás a pápának, hogy annak a Szilveszternek a rendjébe so­rolta, aki a magyar nemzetnek a Szent Koronát adta és akinek Magyarország állított síremléket a Lateránban. Ez a kapcsolat szimbolizálja a keresztény gon­dolatot és a nemzeti gondolatot, ennek szentelte múltját és ezért fog dolgozni a jövőben is. A dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség sokáig ünnepelte a népszerű képviselőt. Csármann tanácsnok szabadságon. Csármann Ferenc tanácsnok a város- rendezési ügyosztály vezetője, két heti szabadságra Balatonkenesére utazott. Csármann tanácsnok nyári szabaság- idejének egy részét halasztotta őszre, hogy az ügyosztálya körében felhal­mozódott rengeteg munka közepette a téli hónapokban is rövid üdülést tud­jon biztosítani magának. Bienensiok Józsei és Fia Írógép, papír, nyomtatvány és irodafelszerelési osztálya, rug­gyanta bélyegző-gyár, vésőin­tézet, zománctábla-gyár Budapest, Vili., Rákóczi-ut 27. Telefon: József 421—34. Januárra áthúzódik a fővárosi tör­vényjavaslat képviselőházi tárgyalása Felvetődött a meglevő névjegyzékek alapján való választás terve, de a belügyminiszter ellenzése folytán elejtették — Az uj összeírást a Statisztikai Hivatal ejti meg: községi vá­lasztás legjobb esetben mához egy évre — Az Uj Budapest tudósítójától. — A képviselőház pénteken már megkezdte a fővárosi törvényjavas­lat általános vitáját, és kétségte­lennek látszik, hogy az ellenzék a plénumban a javaslat ellen sokkal erőteljesebb harcot fog inditani, mint amilyent a közigazgatási bi­zottságban folytatott. A baloldali részről Bródy Ernő dr. és Pakots József azok, akik nagyobb beszé­dekre és a részletes vitánál is gya­kori felszólalalásokra készülnek. Sem Brody, sem Pakots nem tag­jai a közigazgatási bizottságnak és igy ott ők véleményüket ki nem fejthetvén, a plénum előtt akarják a javaslaton azokat a változásokat kieszközölni, amelyekre véleményük szerint szükség van. A széleskörű érdeklődésre való te­kintettel, amelyet a javaslat az összes pártokon kelt, kétségtelen, hogy még nyolc órás ülésekkel sem hozható karácsony előtt tető alá az általános vita. Értesülésünk szerint ez okból nincs is szó arról, hogy az egységes párt részéről nyolc órás ülésekre tétetnék indítvány: a jövő hét végéig négy-órás ülésekben fog­ja a képviselőház tárgyalni a fővá­rosi törvényt. A jövő hét végén megkezdődik a parlament karácso­nyi szünete, amely hir szerint sok­kal hosszabb lesz a szokásos kará­csonyi szüneteknél, ugyannyira, hogy a parlament január vége előtt aligha fog összeülni. Illetékes té­nyezők véleménye szerint még az általános vita is át fog az uj ülési periódusra húzódni, a részletes vi­tát is beleszámítva, február közepe előtt aligha lesz törvény a fővárosi javaslatból. Ide kell számítani még a felsőházi tárgyalást is, ahol szin­tén eléggé hosszú vitára van úgy a bizottságban, mint a plénumban kilátás. Megállapíthatjuk tehát, hogy az uj fővárosi törvény a jövő év második negyede előtt aligha fog kihirdettetni. A városházán természetszerűen izgatott figyelemmel kisérik a kép­viselőházban folyó vitát és a folyó ügyeken kivül nagyobb dolgokhoz nem tudnak, de nem is akarnak, már csak ildomossáyból sem, preju- dikálni az uj törvényhatósági bi­zottság esetleges akaratának. A ta­nácsnokokat ezenfelül végletekig elkeserítette a törvénytervezet azon intézkedése, amely szerint a taná­csot egyszerűen eltörlik a föld szi­liéről. Mivel a törvényjavaslat par­lamenti tárgyalásának terminusai nagyon eltolódtak, felmerült illeté­kes helyeken az a gondolat, nem volna-e helyesebb ez alkalommal a meglevő választási névjegyzékek alapján választani? A megoldás ezen módját pártolja az a körülmény, hogy a községi képviselőválasztók névjegyzéke a régi összeírás_ alapján teljesen ké­szen van, még pedig az összeíró küldöttségek által jóváhagyott, a közigazgatási bírósági fellebbezése­ken túlesett olyan formában, hogy ezen az alapon a községi választá­sokat pár héten belül meglehetne ejteni. A törvénytervezet azonban uj összeírást rendel el a főváros statisztikai hivatalának közbenjöt- tével olyképpen, hogy az összeírás mikéntjét miniszteri rendelet fogja meghatározni. A belügyminiszter igen határozottan ragaszkodik az uj összeíráshoz, és igy a községi választások a jövő esztendő vége előtt megejthetők semmi esetre nem lesznek. Addig pedig a városházán mindenre a világon lehet rámutat­ni, csak alkotómunkára nem ... állásra három, a felügyelői állásra A jövő héten megejtik a tanácsi választásokat. Az elnöki osztály már összeálitotta az üresedésben levő köz- igazgatási tiszti állásokra pályázók névsorát és igy semmi akadálya sincs annak, hogy a választásokat a tanács megejtse. A választás értesülésünk szerint a jövő hét valamelyik napján lesz, lehet, hogy a csütörtöki rendes tanácsülés keretében, de az sincs ki­zárva, hogy a választásokra rendkí­vüli tanácsülést fog összehívni a pol­gármester. Az elnöki ügyosztály ál­tal összeállított kimutatás szerint az üresedésben lévő egy tanácsi fogalma­zói állásra hetvennégy pályázó jelent­kezett, a legidősebb közöttük rang­ban dr. Schlosser János tanácsi se­gédfogalmazó, akinek tizennégy év és hat hónap a szolgálati ideje. A fo­galmazói állásra más szakról is pá­lyáznak hatan, az első közöttük ifj. dr. Purébl Győző árvaszéki fogalma­zó. A pályázók között több nyugdí­jas fővárosi tisztviselő és idegen is van. Az üresedésben levő egy tanácsi segédfogalmazói állásra nyolcvanha- tan jelentkeztek, ezek közt is sok a tizennégy-tizenöt évi szolgálati idővel biró ideiglenes fogalmazó és segéds fogalmazó. Az ügyészi fogalmazói ál­lásra nyolcán, a műszaki főtanácsosi állásokra tizenöten, a műszaki taná­csosi állásokra harmincötén, a fő­mérnöki állásokra ötvenen, a mér­nöki állásokra viszont kilencvenhár- man jelentkeztek. Négy segédmérnöki állásra százharminc pályázó közt vá­laszthat a főváros, harmincötén sze­retnének másodosztálgu műszaki fő­tisztek és nyolcvannyolcan műszaki tisztek lenni. A vegyészeti intézeti igazgatói állásra öten pályáztak, az elsőosztályu főügyészi állásra tizen­négyen, a segédügyészi állásra har­mincnégyen. Aránylag kicsi a tüle­kedés a statisztikai szakon, ahol a segédtitkdri állásra egv, a főfelügyelői hat, a főtiszti állásra tizenkettő, a tiszti állásra húsz a pályázók száma. A közélelmezési szakot illetően közöl­jük, hogy tizen jelentkeztek az üre­sedésben levő közélelmezési főlaná- csosi, tizenöten a közélelmezési taná­csosi, tizennyolcán a közélelmezési főfelügyelői, harmincketten a közélel­mezési felügyelői, negyvenhatan a közélelmezési másodosztályú tiszti és hatvanötén a közélelmezési segédtiszti állásra. Nagy a versengés az állat­egészségügyi szakon is, az állategész­ségügyi tanácsosi állásra tizennégy, a főállatorvosi állásra tizenöt, az állat­orvosi állásra tíz, a segédorvosi állás­ra tizennégy a pályázók száma. A számvevőségi szakon harmincegy pá­lyázó jelentkezett a számvevőségi fő­tiszti, száztizenkettő a számvevőségi tiszti állásokra. Nagy a tolongás az adóhivatali szakon is: huszonegyen szeretnének adóhivatali főszámtaná­csosok lenni, az adóhivatali tiszti ál­lásokra százhúsz pályázó jelentkezett, akik közül huszonhárom idegen. Ugyanez a helyzet a végrehajtói sza­kon is, a négy végrehajtói tiszti ál­lásra kilencvennégyen jelentkeztek, ezek közül azonban a legtöbbnek nincs meg a gyakorlati szakvizsgája és igy képesítés hiányában meg sem választhatók. A gazdasági szakon tizennégyen jelentkeztek a gazdasági főfelügyelői, negyvenkilencen a tiszti állásra. Az állat- és növénykerti sza­kon tizenketten pályáznak az aligaz­gatói, tizenheten a főtiszti, öten a 'fel­ügyelői és harminchétén a tiszti ál­lásra. A legnagyobb a tolongás azon­ban a kezelői szakon. A kezelőtiszti állásra hatvanöt, a kezelőtiszti állásra kétszázhusz a pályázók száma. Nem kevésbbé nehéz lesz a négy kezelőnői állás betöltése: itt száznyolcvankilen- cen jelentkeztek, akiknek több mint húsz százaléka idegen. Mindenkit tér mészetesen nem lehet megválasztani és igv kriszkindlire bizonyos, hogy a pályázók számához arányitottan ke­vés fővárosi tisztviselőnek fog elő- lépést hozni a Jézuska. Ez azonban már a dolgok rendje, amin, fájda­lom, nem igen lehet segítem . . . Praktizálni akarnak a fővárosi ál­latorvosok. Abból az alkalomból, hogy a képviselőház a fővárosi tör­vényjavaslatot tárgyalja, a székesfő­városi állatorvosok körlevéllel fordul­tak a budapesti mandátummal biró országgyűlési képviselőkhöz. Az állat­orvosok memorandumukban előad­ják, hogy a javaslat 63. szakasza a közigazgatáki bizottság módosítása szerint a fővárosi tisztiorvosokat és állatorvosokat az orvosi gyakorlattól ^eltiltja. Ez a rendelkezés az állator­vosokra vonatkozó részében ellentét­ben áll az állatorvosokról szóló 1900. ?vi XVII. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelettel. Ez a rendelet ugyanis a járási és városi m. kir. állatorvosok magángyakorlatát megengedi, sőt azt 3gyenesen kötelességükké teszi. Már pedig a fővárosi állatorvosoknak az elsőfokú állategészségügyi hatóságok­hoz beosztott része ugyanazt a hatás­kört tölti be, mint a járási és városi m. kir. állatorvosok, másik része pe­dig a hús vágóhídi és piaci vizsgá­latában, közegészségügyi ügykörében még kevésbbé kerülhet a magángya­korlat folytatásában összeférhetetlen helyzetbe. Nem indokolt tehát a fő­város állatorvosaival szemben, hogy szigorúbb mérték alkalmaztassék, mint amilyent az állam saját köze­geivel szemben alkalmaz. Igaz ugyan, hogy már az 1911. évi 1870. számú fővárosi szabályrendelet eltiltotta az állatorvosok magángyakorlatát, de ezen tilalom alól különösen a hábo­rúban és a háború utáni időben a ne­héz megélhetési viszonyokra való te­kintettel a polgármester egészen a iegutóbbi időkig minden esetben fel­mentést adott, illetőleg a bejelentett mellékfoglalkozást engedélyezte. Ha izonban a magángyakorlat tilalma .örvényben mondatik ki, a polgár­mester ilyen engedélyeket nem ad­hat és igy az állatorvosok elesnek annak a lehetőségétől, hogy szűkre szabolt fizetésüket és elégtelen lak­bérüket a szolgálatot semmiben sem ■sértő mellékfoglalkozás üzésével, mely természetesen a szakképzettségüknek megfelelő lehet, kiegészíthessék. A tiszti orvosok — mondja a memo­randum — a különböző státus és Izetésrendezések alkalmával a ma­gángyakorlat elvesztéséért bizonyos várpótlást nyertek, amennyiben szol­gálatukat ma az V. fizetési osztály­ban kezdik. A fővárosi állatorvos azonban, kinek előmenetele köztudo­másúlag az összes fővárosi egyetemi képesítésű tisztviselők közül a leg­rosszabb, aki kilenc, a jövőben tíz félévi főiskolai tanulmány után állat­orvosi tiszti vizsgával, doktorátussal a X. fizetési osztályban kezdi meg szolgálatát és 43—47 éves korára 19—20 évi szolgálat után még mindig csak VIII. fizetési osztályig jut, el­esne minden kárpótlás és ellenérték nélkül a lehetőségétől is annak, hogy az amúgy is alásülyedt életstandard­ját, ha nem is megjavíthassa, de leg­alább is tisztes eszközökkel ibiztosít­hassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom