Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-07 / 49. szám
ui’iiciii., CjjesT, j VXXI1 it VI. évfolyam 49. szám Budapest, 1929 december 7 UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre .......... 30 pengő Fél évre .................................................................13 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR Plébánosok A képviselőház közigazgatási bizottságában folyó fővárosi vitában váratlanul nagy izgalom kisérte a kegyúri jog gyakorlásának mikéntjét meghatározó paragrafusokat, amelyeknél végre is az a kompromisszumos javaslat győzött, hogy a plébánosokat választó kegyúri bizottság összeállításában a közgyűlés valamennyi keresztény-vallásu bizottsági tagjai szavazhassanak. A baloldali sajtó a közigazgatási bizottság ilyetén határozatában alkotmánysértést lát azzal az indokolással, hogy a kegyúri kötelezettségekben az adófizető polgárok felekezeti különbség nélkül vesznek részt, illő tehát, hogy a kegyúri jogokat is felekezeti különbség nélkül gyakorolhassa; a főváros törvényhatósági bizottságának minden tagja. Ha visszagondolunk arra a nemes összhangra, amely a fővárosi költségvetés közgyűlési tárgyalása alkalmával Wolff Károlytól Koréin Dezsőig húzódva, megegyezett abban, hogy a hitélet mélyítésére fordított kiadások felekezeti különbség nélkül primér szükségletet elégítenek ki, akkor csudáljuk a köz- igazgatási bizottság fővárosi vitája után jobbról is, balról is felburjánzó hangzavart. Ha azonban visszagondolunk arra is. hogy a mai rend ellen, amikor a plébánosokat a törvényhatósági bizottságoknak kizárólagosan katolikus tagjai választják, hányszor, de hányszor intéződött támadás a szélsőbalról, akkor megértjük, hogy a majdani kegyúri bizottság tagjainak megválasztása módjánál nem apró nézeteltérések ütköznek össze, hanem világszemléletek, az Állam és az Egyház örök harca egész Európában, a kérdés: van-e joga a nem kaiholikus elemekből álló világi hatalomnak az egyházi hatalom belső ügyeibe avatkoznia? A végletek ütköznek össze a szőnyegre került vitában és nem győzzük hangoztatni, hogy ezt a kérdést a legnagyobb liberalizmussal kell kezelni. Nem azzal a liberalizmussal, amelynek fogalmát destruálták az utóbbi húsz esztendőben Magyar- országon, hanem azzal a nemes értelemben vett liberalizmussal, amely megállapít ja, hogy a katho- likus egyház legbensőbb magánügye, kiket óhajt lelki elöljáróiul megválasztani. A mi véleményünk a. lehető legintranzigensebb e kérdésben: a nem katholikus bizottsági tagoknak ahhoz sincs közük, kik legyenek a kizárólag katholikusokból álló kegyúri bizottság tagjai. Nem is kell, nem is szabad, hogy érdekelje őket: aminthogy a katholikus bizottsági tagokat hidegen hagyják a nem katholikus egyházak belső ügyei. Ha visszapillantunk az elmúlt évtized katholikus egyházi életére, az egész vonalon a hitélet elmélyülésével, az egyházközségi autonómia virágzásával találkozunk és látjuk azt, mennyire emelkedett a budapesti plébánost testület szellemi és erkölcsi nívója, mióta a hercegpri- tnási jelölés alapján csak a katholikus bizottsági tagok vehetnek részt a választásban. Ami pedig a kegyúri kiadásokat és a templom- építésre fordított összegeket illeti, Sipőcz büszkén vallhatja magáról, amivel névnapja alkalmával Sze- oedy-Maszák Aladárné köszöntötte: Templomos polgármester! A kalászba szökkenő magot retrograd intézkedésekkel elpusztítani nem szabad! — Az Uj Budapest tudósitójától. — A csütörtöki rendkívüli közgyűlés nyugodt és impozáns lefolyása újabb bizonyítékként szolgál arra vonatkozólag, hogy a törvényhatósági bizottság többségi pártjai közfunkciók teljesítése közben nem lendülnek ki a józanság határain kivüleső olyan mezőkre, amelyek már a groteszkséggel és a nevetségességgel határosak. A Keresztény Községi Párt és az Egységes Községi Polgári Párt azon jogilag és erkölcsileg kifogástalan álláspontja, mely szerint nem állják útját annak, hogy a közigazgatási bíróság- mondjon Ítéletet a fővárosi törvény ügyében kért közgyűlés össze-' hívásának vagy össze nem hívásának törvényessége felett, taktikailag is igen helyes lépésnek bizonyult. A többségi pártok ezen kon- ciliáns magatartása a gyékényt húzta ki a nagy csatározásokra, hősi felvonulásokra, sőt obstruk- cióra is készülő baloldal alól. A baloldalnak nem volt kivel hadakoznia, légüres térben robbantak szét a legpatétikusabb szónoki frázisok, a hadonászó és verekedésre kész baloldali pártok előtt egyetlen láthatatlan rém lebegett: a tudat, hogy nemcsak előttük, hanem hátuk mögött nincsen senki, mert a tömegek, amelyeket kapkodó politikájukkal, nivótlan obstrukciójuk- kal és vérszegény felszólalásaikkal régen elidegenítettek maguktól, már sehol sincsen. Egyben volt egységes a törvény- hatósági bizottság csütörtöki rendkívüli közgyűlése: abban, hogy párt és nézetkülönbség nélkül tapssal és elismeréssel adózott Sipőcz Jenő dr. polgármeternek, aki az alkotmányvédelmi törvény értelmében a rendkívüli közgyűlést összehívta és azon elnökölt. Előkelő, nobilis, túlzásoktól ment volt a polgármester elnöklési módja, méltó az ő páratlanul kifejlett jogi érzékéhez és alkotmánytiszteletéhez. Az elhangzott szónoklatok közül Bródy Ernő dr. beszédét Wolff Károly jellemezte a legjobban, megállapítván róla, hogy „nem azonosítom magam azzal az indokolással, és több jogi indokolást szerettem volna látni abban a felterjesztésben, a patéti- kus elbeszélő részletek helyett, ezt azonban sajnálattal nélkülöztem.“ Magának Wolff Károlynak a beszéde különben hűvös és tárgyilagos volt. A kritikus szem megállapíthatta róla, hogy Wolff Károly igyekezett tulemelkedni, sikerült is ez neki, pártvezéri minőségén: bíró volt Wolff Károly dr. a rendkívüli közgyűlésen tartott beszédében, btró, aki amidőn ítéletet hoz, csak magas közjogi méltóságát tartja szem előtt, elvonatkoztatja önmagát minden földi gyarló dologtól, mert egyetlen eszménykép lebeg előtte: az igazság. Élvezettel hallgattunk Wolff Károly beszédében egy-két mesteri jogászi megállapítást, annak bizonyítékát, hogy harminc esztendővel ezelőtt a politikai pálya helyett jog-tudósnak induló Wolff Károly nem érdemetlenül volt jogéletünk egyik legtöbb sikerrel kecsegtető reménysége. A nagy ellenzéki megmozdulás tehát, amelynek a baloldali pártok a rendkívüli közgyűlést szánták, sivár dón Quijotte-harccá fakult, elpos- ványosult, és az egynapos városházi tiszavirág-dicsőség után a köz- érdeklődés változatlan erővel fordul újra a képviselőház közigazgatási bizottság elé, ahol különben a fővárosi törvényjavaslat vitája utolsó napjait éli. Kedden már különben a plénum előtt lesz a javaslat, és megkezdődik, minden valószínűség szerint nyolc órás ülésekkel, a parlamenti vita, amely azonban értesülésünk szerint jelentős változást a törvényjavaslaton hozni nem fog. Kereszténypárti körökben azt is biztosra veszik, hogy bizonyos módosításokat, amelyeket egy pillanatnyi többség kapcsán a közigazgatási bizottság megszavazott, a belügyminiszter azon kijelentése kapcsán, hogy a plé- numban az eredeti javaslatot fogja fenntartani, el fog ejteni a képviselőház. Ez a jövendölésünk elsősorban a kegyúri és tanerők kinevezési módját szabályozó szakaszokra vonatkozik. Ha a közigazgatási bizottságban el is lehetett képzelni — mondotta informátorunk, — hogy a pillanatnyi konstelláció a belügyminiszter vagy a miniszter- elnök leszavazását jelenti, lehetetlennek tartjuk, hogy, ha a képviselőházban feláll a miniszterelnök, őt ott egy módosítási kérdésben leszavazzák. Lehet, hogy még karácsony előtt a felsőház is tárgyalás alá veheti a fővárosi törvényt, itt Bódy Tivadar dr. nyug. polgármester lesz a javaslat előadója. A tervek szerint január első napjaiban már érvénybe is lépne az uj törvény, ami egyes vonatkozásaiban azonnal jelentős hatást fog gyakorolni. A törvény életbelépése kapcsán ugyanis a kétszáz pengő nyugdíjon felüli ellátást élvezők más állásokban való elhelyezkedése azonnal meg lesz akadályozva, ezenkívül még egy fontos jog kerül a polgármester kezébe: az uj kerületi elöljáróságok körzeti vezetőinek kinevezése. Ezzel a jogával élni is fog a polgár- mester és igy négy tanácsi főjegyző fog előléptetéshez jutni. Azok a tervek, hogy a zavaros városházi helyzet tisztázása céljából a községi választások mielőbb megtarthatók legyenek, amelynek során már májusra remélték legkésőbben az uj törvényhatósági választások dátumát, megtörtek a belügyminiszter ellenállásán, aki szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy uj összeírás kapcsán állapítsák meg a községi választójoggal bírók jegyzékét. Maga az összeírás, hozzászámítva a törvényes appelálási fórumokat, hónapokat fog igénybe venni, és szinte határozott bizonyossággal állapítható meg, hogy ily körülmények között a jövő év november—december előtt nem lesznek megejthetők a községi választások. Arra való tekintettel, hogy a belügyminiszter által a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztett kétszakaszos törvényjavaslat 1931. január 1-ig hosszabbitja meg a mai törvényhatósági bizottság mandátumát, a választás nem is olyan sürgős: valamennyi párt idejében és alaposan felkészülhet a küzdelemre. A most ülésező törvényhatósági bizottságra tehát a fontos és sürgős elintézni valók egész sorozata marad. Minden valószínűség szerint már január havában a törvényhatósági bizottság elé kerül a centrale ügye. A centrale tárgyában előrehaladott tanácskozások folynak Tormay államtitkár és Borvendég tanácsnok között, amelyek a siker minden reményével kecsegtetnek. Az időközben szükségessé váló választásokon kivül még a most ülésező törvényhatósági bizottság fogja letárgyalni a főváros jövő évi költségvetését is. Még egy nagy- fontosságú funkció vár a mostani közgyűlésre: az örökös tagok megválasztása, az uj törvény rendelkezései értelmében. Az örökös tagok megválasztására az utolsó rendes közgyűlésen fog sor kerülni, valamikor a jövő év novemberében. Az uj tisztviselői-választások ezek szerint tehát 1931. januárja előtt megejthetők semmiképpen nem lesznek. Értesülésünk szerint átmenetileg is csak a legszükségesebb állás-betöltések fognak sorra kerülni, az illetékes tényezők az állások betöltésével nem akarnak prejudikálni azuj törvény alapján összeülő törvény- hatósági bizottság elhatározásának. mROSPOUTlKAJ Sp ES C KÖZGAZDASÁGI V HETILAP Szerkesztőség ék kiadóhivatal : Budapest, V., VisegrAdl-utca 19. Telefon: Lipól 923—23. istalakarékp. chequesiámla: 30913 •fövő karácsony Kői* választják az uf törvényhatósági bizottságot A belügyminiszter ragaszkodik a választói névjegyzékek uj összeírás kapcsán való elkészítéséhez — Januárban kerül a centrale ügye a közgyűlés elé, amely még az 1931-es költségvetést is le fogja tárgyalni — Ä fővárosi törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása során már semmi újabb módosítás nem várható Fiaskóba falt a rendkívüli közgyűlés
