Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-07 / 49. szám

2 ajmmuBsr 1929 december 7. Olcsón és kamatmentesen kapják a telkeket a társasházat építő tisztviselők A Horthy Miklós-uti telek árát négyszögölen­ként 300, a Lenke-utit 160 pengőben szabta meg a kisajátító bizottság — Tiltakozni kell az ellen, hogy idegeneket csempésszenek a tisztviselők házépítő szövetkezeteibe! Évi négymillió pengőjébe kerül a főváros­nak az üzemi nyugdíjintézetek fenntartása Az üzemi tisztviselők törzsfizetésük hat, a munkások négy százalékát fizetik nyugdijjárulék cimén — Hatvan­ötéves korhatárhoz és negyvenéves szolgálati időhöz lesz kötve a teljes nyugdíj — Minden intézménynek külön nyugdíjintézete lesz, de a tőkéket közösen gyümöl­csöztetik — Az Uj Budapest tudósítójától — A kisajátító-bizottság az elmúlt héten Búzáth János dr. alpolgár­mester elnökletével tartott ülésén foglalkozott a Fővárosi Alkalma­zottak Nemzeti Szövetségének azon kérelmével, hogy a tagjaiból alakitott társasház-szövetkezetek részére a főváros olcsó áron és ka­matmentesen telkeket engedjen át. A lakásügyi bizottság javaslatához képest kérte a Fansz a Horthy Miklós-ut és a Bertalan-utca sar­kán lévő 350 négyszögöles fővárosi telket, továbbá még két másik fő­városi tulajdonban lévő telket, ame­lyek a Lenke-uton vannak. A kisa­játító-bizottság méltányolván a tisztviselőtársadalom azon törekvé­sét, hogy saját fedele alatt lakjon, örömmel járult hozzá Liftner Emil műszaki főtanácsos előterjesztésé­ben az ügyosztályi javaslathoz. Az árakat a kisajátítási bizottság igen méltányosan állapította meg; a Hothy Miklós-uti telket négyszög­ölenként 300, a Lenke-utiakat pedig 160 pengőért fogják kapni a tiszt­viselőszövetkezetek. Azt is kimon­dotta a kisajátitó-bizottság, hogy a telkeket tiz esztendei részletfizetés­re, kamatmentesen bocsátja az épít­tető szövetkezetek rendelkezésére. A kisajátitási-bizottság által kon- templált eladási árak kedvezőeknek mondhatók: a Horthy Miklós-uti telket három esztendővel ezelőtt négyszögölenként 200 pengőért vette a főváros, a 300 pengős ár tehát méltányosnak mondható, úgy a tisztviselők szempontjából, lévén a környékbeli telekárak ennél ma­gasabbak, de a főváros szempont­jából is, mert a főváros a telken végeredményben 50 százalékos nye­reséggel ad túl. A kisajátítási bizottság javaslata szombaton kerül a pénzügyi bizott­ság elé és azt még december folya­mán el fogja intézni a törvényha­tósági bizotság is. Ily körülmények között a társasházak épitkezése a telekeladás kormányhatósági jó­váhagyása után, a jövő esztendő első hónapjaiban meg is kezdődhe­tik, annál is inkább, mert — mint azt jelentettük — a finanszírozás kérdése a jelentkezők készpénzhoz- járárulásait és a Községi Takarék Ígéreteit számítva, elintézettnek te­kinthető. Mivel az uj társasház-tör- vény szerint megalakult tisztviselő­szövetkezetek tulajdonjogilag lesz­nek tulajdonosai a telkeknek, sem­mi akadálya sincs annak, hogy a kölcsönök folyósithatók legyenek. A tisztviselők körében elterjedt hí­rek szerint 45 esztendős kölcsönről van szó, amortizációval együtt 9.5 százalékos alapon, 88-as kibocsáj­BooM Géza és víIéz CsÉry Miklós oki. építész oki. mérnök és építőmester építési vállalkozó Budapest, VII., Erzsébet-krt 19. Telefon: József 358—98, 421—31 Kovács Oszkár BÁBOGOSMESTER érckoporsó és temetke- kezési cikkek késztője BUDAPEST, IX., TELEPY - UTCA 14 Telefonhivó: J. 145—45. KASS BÉLA IUDJII VIGADÓ vendéglője és IMUu [I., .Szilágyi Dezső-tér 5. tási árfolyamon. Tisztviselő-körök­ben hangoztatják, hogy ez a köl­csönt ypus túl drága, és a Községi Takarékpénztártól több lojalitást és megértést várnak a fővárosi tisztviselők. A házépítő akciónak még egy fontos, kissé kényes része van, ame­lyet a nyilvánosság elé kell vin­nünk. A különböző tárgyalások fo­lyamán, amelyeket a Fansz külön­böző tervező építészekkel és mások­kal lefolytatott, megtörtént, hogy olyanok is felvételt nyertek az egyes szövetkezetekbe, akik nem fővárosi tisztviselők, hanem ál­lami tisztviselők, vagy egyáltalá­ban nem is. tisztviselők. A pénz­ügyi bizottságnak és a törvényha­tósági bizottságnak ki kell monda­nia, hogy a szövetkezet alapitó tag­jai csak fővárosi ttisztviselők lehet­nek, amennyiben ilyenek nem je­lentkeznének kellő számmal, csak akkor vehetők fel a szövetkezetekbe állami tisztviselők, idegenek ellen­ben egyáltalában nem. Azt termé­szetesen meggátolni évek múltán nem lehet, hogy a telekkönyvileg is különálló tulajdont képező házré­szek olyanok számára is ne legye­nek eladhatók, akik nem fővárosi tisztviselők, hiszen vevőközönség hiányában az átlagos piaci árakhoz mérten az öröklakásokat illetően ez a körülmény jelentős értékdifferen­ciát hozna magával. Azt azonban okvetlenül ki kell mondani, hogy az első öt esztendőben az öröklakások forgalom tárgyát nem képezhetik, öt esztendő múltán is csak a fővá­ros tanácsának vagy a Fansz igaz­gatótanácsának hozzájárulásával le­gyenek csak eladhatók. Kétségtelen, hogy a főváros közönsége szívesen hoz áldozatokat azon cél érdekében, hogy a tisztviselők öröklakás és családi ház akciókat kezdeményez­zenek, tiltakoznunk kell azonban az ellen, hogy ezekbe az akciókba ide­genek bármilyen címen is befura­kodhassanak. A tisztviselők házépítő akciójával kapcsolatosan különben egy nem érdektelen kérdésünk is van a Fő­városi Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetségének vezetőségéhez. Ki ter­vezi az egyes épületcsoportokat, hány százalékot kötött ki a vezető­ség által erre a célra felkért mű­építész, és mennyivel nagyobb ez a százalék a Mérnök- és Építész Egy­let által megállapított szokásos szá­zaléknál? Sürgősen és határozottan kérjük erre vonatkozólag a felele­tet a Fansz vezetőségétől, főleg ab­ból a szempontból, hogy a terveket miért nem nyilvános pályázat ut­ján tartotta szükségesnek biztosí­tani? Mátyás János szobafestő- és mázotómester X., Alkér-utca ÍO. szám, Telefonhivó: Kőbánya 5—70 | Emptio Ipari és Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Lipót-körut 30. Telefon: 149-34 Fal- és padlóbuikoló vállalat. Burkoló anyag eladás­Parafakőgyár R.-T. ezelőtt KLEINER É 8 BOKMATER városi Irodák: Budapest, Főherceg Sándor-tér 4 Telefon: József 801-14 ós József 801-16 Gyári Bpeet, X., Nosxlopi-u. 2. TeL: J. 390-44 GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőzkéazfilé- kek, esővezetékek, hütőhelyiaégek szigetelé­sére. „Kabe“ jelű kovafőid építési és szigete­lési lemezeket. Száraz gipsztáblafalak, rabita- falak, mennyezetek, stucco-mnnkák stb. szállí­tása éa készítése. — Az Uj Budapest tudósítójától — Közel két esztendeig tartó előké­szítés és alapos megfontolás után terjesztette be a csütörtöki tanács­ülésen Borvendég Ferenc tanácsnok a főváros önálló vagyonkezelésű in­tézményeinél alkalmazott tisztvise­lők, havidíjasok és altisztek, a fő­város szolgálatában álló munkások és egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és ár­vaság esetére szóló ellátását sza­bályozó rendelet-tervezeteket. A ta­nács a maga részéről teljes egészé­ben hozzájárult Borvendég tanács­nok előterjesztéseihez, amelyet az üzemi alkalmazottak nyugdíjügyei­nek rendezésével kapcsolatosan évenként mintegy négymillió pengő uj kiadást ró a főváros üzemeire. Olyan hatalmas összeg ez, hogy az üzemi alkalmazottak igazán hálá­sak lehetnek kenyéradó gazdájuk­nak, és fokozott szorgalommal és munkakifejtéssel szolgálhatják meg a nagylelkű elhatározást. Az üzemi alkalmazottak nyugdíjellátása ügyé­ben készítette szabályrendelet ter­vezetekről Borvendég Ferenc ta­nácsnok a következőkben informál­ta az Uj Budapest munkatársát: — Az Elektromos Művek és a Gázművek alkalmazottainak meg­levő nyugdíjellátásán kívül már évekkel ezelőtt szób akerült, hogy egységes szabályrendeletbe kellene foglalni az összes üzemekre vonat­kozóan a nyugdíj-szabályzatot a munkásokat illetően a nyugbérsza- bályozatot olyképpen, hogy az ösz- szes kérdéseket azonos elvek alap­ján rendeznék. Az erre vonatkozó tárgyalások során lépett életbe az öregség és rokkantság, valamint az •özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást elrendelő 1928: XL. törvénycikk, úgy hogy az ősz- szes problémákat most már ren­dezni kellett. — A tanács által elfogadott sza­bályrendelet-tervezet szerint 1929. év január hó első napjától kezdődő ha­tállyal a főváros minden alkalma­zottja hozzátartozóival együtt nyug­ellátási szabályzat hatálya alá ke­rül. A nyugdíjellátás szabályozásá­val a főváros csak eléje siet a kép­viselőház közigazgatási bizottsága előtt tárgyalás alatt álló fővárosi törvényjavaslatnak, amely katego- rice kimondja, hogy a törvényható­ságnak meg kell alkotnia az üzemek alkalmazottaira érvényes nyugdíj, illetve nyugbér-szabályzatot és pe­dig a székesfőváros tisztviselőire és alkalmazottaira nézve érvényes sza­bályzatok szemelőtt tartásával. — A szabályrendelet tizennyolc önálló vagyonkezelésű intézményre fog kiterjedni. Az ellátásra való jo­gosultság alapfeltétele, hogy az al­kalmazott szolgálatában megerősí­tést nyerjen. A nyugdíjigény sza­bályozásánál a szabályrendelet fenntartja a 65 éves korhatárt, a 10 éves szolgálati idővel együtt. Ez az intézkedés kissé antiszociálisnak látszik, de a korhatárnak és a szol­gálati időnek alacsonyabban való megállapítása olyan jelentékeny anyagi terheket róna az intézmé­nyekre, amellyel azok megküzdeni nem tudnak, de a magánvállalatok nyugdíjpénztárainál a helyzet sokkal súlyosabb. A nyugdíjigény­hez tiz beszámítható szolgálati év szükséges, ennek letelte előtt az al­kalmazottak, valamint hozzátarto­zóik csak végkielégítésre tarthat­nak igényt. — A nyugdíj 10 évi szolgálat után a törzsfizetés 43%-a, mely évenként 2%-al emelkedik. A nyugdíjhoz la­káspénz is járul: 15 szolgálati évig 60 százalék, azután 100 százalék. Az özvegyi járadék az alkalmazott ál­tal tényleges szolgálata alatt élve­zett törzsfizetése 50 százaléka, az özvegy tiz szolgálati év után egé­szen a 15. szolgálati évig, ugyan­annyi összegű özvegyi járadékot kap, mint amennyit az elhunyt férj nyugdíj cimén kapott. Az özvegy az alkalmazott halála után három hónapig teljes fizetést húz az özve­gyi járadék helyett, amely csak a férj halálát követő negyedik hónap első napjától válik esedékessé. A ne­velési járadék mértéke az özvegyi járadéknak húsz százaléka fejen­ként, ez az árva tizennyolcadik éle­tének betöltéséig jár. Úgy az özve­gyeket, mint az árvákat abban az esetben, ha az alkalmazottnak nem volt tiz évet kitevő beszámítható szolgálati ideje, végkielégítés illeti meg. — Az egész nyugellátási intéz­mény pénzügyi megalapozása az u. n. várományfedezeti - rendszeren épül fel. Az átlagos elégséges járu­lék az Elektromos Műveknél és a Gázműveknél az évi törzsfizetés 22.2 százaléka, a többi intézményeknél a törzsfizetések évi összegének 18.5 százaléka. A különbözetet, arra való tekintettel, hogy a nyugdíjintéze­teknél a visszamenő hatály is érvé­nyesül, szintén számításba kell ven­ni, ezt az intézmények, illetőleg a főváros fogja fizetni, de a főváros fizeti a járulékok egyrészét is, úgy hogy az alkalmazottak csupán hat százalékos nyugdijjárulékot téríte­nek meg. Ez a hat százalék a fen­tiek szerint igen csekély ahhoz a teherhez, amelyet az intézetnek kell viselnie, de az alkalmazottak illet­ményeinek nagyobb mértékben való megterhelése nem látszott méltá­nyosnak, annál is inkább, mert a legtöbbnél a járandóság nem olyan összegű, hogy a hat százalékot kite­vő levonás súlyosan nehezedő terhet ne okozna. — Felvetődött az a gondolat, nem volna-e helyesebb az összes intéz­mények részére közös nyugdíjalapot és külön szervezetet létesíteni. Ezt a megoldást költségkímélés szem­pontjából elvetettük, mert az egyes intézményeknél és üzemeknél a meglévő személyzet szaporítása nél­kül gyorsan elvégezhető az ellátá­sokkal kapcsolatos igazgatás. Ez az elkülönítés természetesen nem je­lenti a nyugdíjalapokat alkotó tő­kéknek szétforgácsolt gyümölcsöz- tetését. — Külön tervezetet terjesztettem a tanács elé a főváros szolgálatá­ban lévő munkások és egyéb bérfize­téses alkalmazottak öregség és rok­kantság, valamint hozzátartozóik­nak özvegység és árvaság esetére való ellátását illetően. Itt a nyug­díj évi összege tiz éves szolgálat után a legutolsó fizetés, illetőleg munkabér harminc százaléka, amely után tiz éven keresztül évenként két százalékkal, a huszadik év után 2.5 százalékkal emelkedik. Az özve­gyi járadék mértékének megállapí­tásánál az az összeg irányadó, amely az alkalmazottat nyugdíj cimén megillette volna, illetve amelyet a nyugdíjas nyugdíj cimén élvezett. A nyugdijjárulék négy százalék, egyégként a helyzet ugyanaz, mint a tisztviselőknél. — Kétségtelen — fejezte be érde­kes nyilatkozatát Borvendég ta­nácsnok — hogy a főváros törvény- hatósági bizottsága nagyot és ma­radandót alkot, amidőn meg fogja szavazni előterjesztésünket. A mai rossz gazdasági helyzetben békés és nyugodt öregséget biztosit üzemi tisztviselői és munkásai számára a főváros, méltót és példaadásra al­kalmasat a főváros munkaadói po­zícióját illetően. FARKAS LAJOS mérnök Maga»-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VII.. Kolumbus-u ll/a.™.: j.m-?»

Next

/
Oldalképek
Tartalom