Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-26 / 4. szám

-e^ 1 ÚJ • VI. évfolyam 4. szám Budapest, tn29 január 26 UJ BUDAPEST Mit keresett Kransz Simon az Akácfa-utcában? A Nova elnökének rejtélyes tárgyalásai a Helyiérdekű részvénytöbb­ségének eladásáról — Mielőtt részletekbe menne a tárgyalás, tisztázni kell, hogy a főváros közönsége szempontjából melyik megoldási mód a legelőnyösebb — A szerdai közgyűlésen egy interpelláció meg­döbbentő adatokat sorolt fel a HÉV üzletpolitikájáról Külön bizottságot a Hév. ügyeinek letárgyalására! Ami nem sürgős... Nem is tudjuk összeszámolni, hogy a derék Gallina főjegyző, az elnöki ügyosztály vezetője hány­szor szaladt fel a legutóbbi hóna­pokban a belügyminisztériumba, hogy a szellemi szükségmwika költ­ségvetési részének az egész költség- előirányzatból való kiszakitását és külön való jóváhagyását megsür­gesse. Az elnöki ügyosztályban az egyik tanácsjegyző már nem is foglalkozik egyébbel, mint a szel­lemi szükségmunkára jelentkezők kérvényeit tartja számon. A bel­ügyminisztériumnak azonban nem sürgős a szellemi szükségmunka költségvetési fedezetének jóváha­gyása. Azokba a magasságokba, ahol a belügyminisztérium trónol, nem jut el a. letört B-listások, az állásnélküli magánhivatalnokok jaj- kiáltása. — Miért van a bel­ügyminisztérium olyan messze a városházától, hogy hónapokig tort egy akta útja, egy olyan aktáé, amely a városházától a belügymi­nisztériumig huszonnégy óra alatt érkezett el f Tohuvakohtt... Most azután már elég volt abból a tohuvabohuból, amely úrrá lett a közgyűlési termekben és azokban a tanácskozó szobákban, amelyek az egyes pártok részére a közgyűlési terem tőszomszédságában vannak fenntartva. A sok taktikázás között elvész a gyerek, a sok kísérletezés­ben eltörik a lombik, a sok huza­vonának az lesz a vége, hogy az arra rátermett és érdemes jelöltek helyett outsiderek fognak győzni az egész vonalon, Fantasztikus, hogy amint személyi kérdésekről van szó, megszűnik minden barát­ság, minden pártfegyelem és lázon­gó indulatok rabja lesz a bizottsági tagok nagy tömege. Ma ez, holnap nz a párt kapja a pofonokat, olyan bagatell dolgokban, amelyek mellett az izguló vezérkari főnököknek egy kézlegyintéssel kellene elmenniök. A taktika nem mindig jelent rajta­ütésszerű támadásokat, átkaroló mozdulatokat és egyéb bonyolult stratégiát: van rá eset, amikor ki­derül, hogy mégis csak az egyenes a legrövidebb ut... Végre! A demokraták azt a kérést intéz­ték a főpolgármesterhez, hogy je­löljön ki számukra külön önálló ta­nácskozó termet, ahogy a többi pár­tok zárt ajtók mögött beszélgethet­nek, ha a közgyűlési teremben fo­lyó dolgok miatt hirtelenében párt- értekezletre van szükségük. Végre, egy táborban vannak a demokrata urak, végre együtt akarnak tanács­kozni! Csak azután az ne történjen meg, hogy a legközelebbi pártsza­kadás alkalmával a kivonulók újabb tanácskozó helyiségért jelentkez­nek, mert könnyen megtörténhetik, hogy rövidesen a demokratapárt­nak nem egy, hanem harmincnyolc tanácskozó helyiségre lesz szüksé­ge. Azért éppen harmincnyolcra, mert jelenleg a derék demokraták éppen harmincnyolcán búslakod­nak a főváros közgyűlési termé­ben ... Múlt heti cikkünk, melyben a Fitz Artúr dr. országgyűlési kép­viselő által a népjóléti miniszter­hez és a főpolgármesterhez vezetett küldöttség kapcsán a Helyiérdekű ügyeit tettük szóvá, városházi és közgazdasági körökben élénk feltű­nést keltett. Megállapíthatjuk azt is. hogy illetékes tényezők az Uj Budapest cikke nyomán, most már egész más világításban látják az eseményeket, annál is inkább, mert azok a közlemények, amelyek erről az ügyről t< sajtó egyes orgánumai­ban napvilágot láttak, mindenre al­kalmasak voltak, csak arra nem, hogy a helyzetet tisztázzák. Erről a nagyfontosságu pi-oblé- máról érdekes interpelláció hang­zott el a főváros szerdai közgyűlé­sén. Révész Mihály, a szociálde­mokratapárt egyik legagilisabb és legkomolyabb tagja adta elő, hogy a Fitz-féle deputáció tulajdonkép­pen megrendelt deputáció volt és hogy ebben az ügyben nem a Hév. megváltásáról, hanem az utazó- közönség megváltásáról van szó. Minden hatóságnak minden eszközt igénybe kell vennie arra, — mon­dotta Révész — hogy a Helyiérde- küt jobb belátásra bírja, Azt is megállapítja, hogy ha volt és van törvényhatósági teremben csoport, amely a közlekedés szerszámait egy kézbe, a köz kezébe akarja venni, akkor ez a csoport elsősorban a szociáldemokraták városi frakciója. Ez okból igen melegen helyeselte a szociáldemokrata párt a polgár- mester költségvetési expozéjának azt a részét, amelyben külföldi ta­pasztalatairól beszámolván, a köz­lekedési eszközök községesitéséről beszél. Meg kell kérdezni a nyilvá­nosság előtt, hogy a színfalak mö­gött a Hév. részéről nem azért tör­tént-e a kegyetlen tarifaemelés, hogy azután elő lehessen venni a főváros részéről való megváltás­nak a kérdését? Révész azutn a környékbeli köz­lekedés egyes lokális bajait ismer­teti, hangsúlyozván, hogy a fővá­rost környező községekben, vala­mint a főváros külső területein lakó, több mint egynegyed millió fővárosi polgárnak a megváltását a magántőkétől várni nem lehet és mindent el kell követni arra, hogy a környék népére nehezedő ama sú­lyos átkot, amelyet a Helyiérdekű közlekedési és tarifapolitikája je­lent, minél előbb megszüntessék. Ma az a helyzet, hogy a környék­beli közlekedés megjavítása dolgá­ban a fővárosnak, még pedig a fő­város polgármesterének kell a ve­zetést a kezébe ragadnia. Pirulnunk kell nekünk, fővárosi polgároknak, amikor szomszédságban levő Buda­fok áll élére annak a községeknek, amelyeket a Hév. kegyetlen tarifa­— Az Uj Budapest tudósítójától — politikája érintett és nem Budapest adminisztrációja, Ezeken a dolgo­kon sürgősen segíteni kell! A leg­első posztulátum az autóbusz-köz­lekedés fejlesztése, hiszen környék­beli polgárainknak a környéken való lakásának értelmét éppen a szociális közlekedési lehetőségek adnák meg. Ha ezek az emberek arra kénytelenek, hogy a Hév.-nek adják le a tarifaemelés folytán ke­resetüknek egy igen nagy részét, akkor semmi értelme sincsen an­nak, hogy a környékre mentek lak­ni és nem maradtak bent a fővá­rosban. Hogy milyen kegyetlen a Hév. az idegenforgalommal és a turisztikával szentben, ennek az el­járásnak az illusztrálására felhozza Révész, hogy a Máv.-on Szobig, vagyis az ország határáig olcsób­ban lehet utazni, mint c Helyiér­dekű vasúton Szentendréig. Azok a panaszok azonban, ame­lyeket a törvényhatósági bizottság tagjainak pártkülönbség nélkül va­ló helyeslése közepette Révész Mi­hály előadott, magát a Helyiérde- künek a Beszkárt illetőleg a fővá­ros részére való megszerzését nem érintették és inkább csak helyzet­képet nyújtottak a tűrhetetlen álla­potokról. Kétségtelen azonban, hogy a Helyiérdekű problémáját, függet­lenül a tarifaemeléstől, valamilyen módon meg kell oldani, még pedig olyképpen, hogy a Helyiérdekű mai kereteit, amelyek a részvénytársa­sági forma kapcsán természetsze­rűleg nyerészkedésre alakult válla­latnak jelzik a Hév.-et, olyképpen kell megváltoztatni, hogy ez a vál­lalkozás altruisztikus jellegű le­gyen és ebben a minőségben szol­gálja a közönség érdekeit. Egyetlen pillanatig sem kétsé­ges, hogy az egyezségi tárgyalások a legközelebbi időben meg fognak indulni, ezt követeli a Helyiérdekű részvény többségét bhdokló Nova ér­deke, amely a mai jövedelmezőség­gel megelégedve nincsen és ezt kö­veteli a főváros érdeke is, mert az egységes közlekedés nagy gondola­ta, a gyorsvasut megvalósítása, az autóbusz közlekedés fejlesztése a Hév. megszerzése nélkül lehetetlen. A magunk részéről azzal egészít­jük ki Révész Mihály interpellá­cióinak adatait, hogy igenis a He­lyiérdekű és a Beszkárt között már is folyamatban vannak azok a tár­gyalások, amelyek a Helyiérdekű- nek fővárosi tulajdonba való át­adását célozzák. Tudomásunk van arról is, hogy Krausz Simon a maga leggrandió- zusabb személyében a lég-utóbbi he­tekben több alkalommal tárgyalt ebben az ügyben a Beszkárt Akác­fa-utcai palotájában, Ezek a tár­gyalások azt célozták, hogy a Besz­kárt vásárolja meg a Helyiérdekii­nek a Nova tárcájában levő rész­vénytöbbségét, a Beszkárt, mint jö­vendőbeli részvénytulajdonos, 1933- ban, az engedély-okirat felmondá­sának időpontjában ha akar, éljen a felmondás jogával, ha pedig nem akar, akkor fizesse tovább a vasúti kötvényeket, úgy, amint azt most a Helyiérdekű fizeti — illetőleg nem fizeti. Mielőtt azonban ezek a Krausz Simon-iele tárgyalások véget érné­nek, mielőtt egyáltalában ezek a tárgyalások magát a lényeget érin­tenék, a magunk részéről néhány kérdés tisztázását tartjuk okvetle­nül szükségesnek. Tisztázni kell el­sősorban azt, hogy mikor jár a fő­város jobban, akkor-e, ha vár 1933-ig és a kereskedelmi miniszté­riummal kötendő előzetes megálla­podás alapján az engedély-okirat megfelelő paragrafusa szerint a kormány él felmondási jogával és a főváros azon garanciája mellett, hogy a vasút átvétele esetén a köt­vények annuitását vállalja és a for­galom fenntartásáról gondoskodik, — a szerződést felbontja? Vagy ta­lán helyesebb, ha a Krausz Simon- féle részvénypakett megvásárlásá­val ezeket á problémákat a főváros egyelőre elejti azzal a meggondo­lással, hogy kereskedelmi miniszté­riummal ráér tárgyalni akkor, ha már a részvénytöbbség a zsebében van? Azt a megoldást is kombiná­cióba kell venni, hogy- a főváros harcot hirdet a Hév. ellen és a tör­vényekben, nemkülönben a Helyi­érdekű egyes vonalainak engedély- okirataiban és területhasználati szerződéseiben biztosított jogával élve, a főváros politikai határáig fejleszti az autóbusz közlekedés és a Beszkárt vonalait, amikor is eze­ken a vonalakon olyan dumping- viteldijakat léptet életbe, hogy a Helyiérdekű önmaga adja fel a harcot és könyörög kegyelemért, mert megélni nem tud! Szükségesnek tartanók, ha ezeket a problémákat a polgármester sür­gősen tisztázná. Erre meg van ad­va a mód és a lehetőség a Révész­féle interpellációra adandó végle­ges válasz kapcsán. A polgármester elismervén a Révész-féle interpel­lációra adott ideglenes válaszábaü a kérdés fontosságát, kijelentette^ hogy a felvetett kérdésekre részle­tesebben óhajt válaszolni. Azt hisz- szük, ennek a válasznak előkészíté­sére külön bizottságot küldhetné ki a tanács, amely a problémák egész sorozatát igyekezne a polgármes­teri válasz kapcsán a törvényható­sági bizottság elé tárni. Kétségte­len, hogy a Hév. ügyeit rendezni keli, fel kell tehát készülni a fővá­ros vezetőségének, hogy a megegye­zés alkalmával — ne Krausz Simon győzzön! VÁROSPOLITIKAI P ÉS cKÖZGAZDASÁGI <&> Előfizetési árak: A FELELŐS SZERKESZTŐ: 6 Szerkcsziőséo és kiadóhivatal: Egész évre .....................................................30 pengő M _ & Budapest, V., visegrádi utca 19. Fél évre.................................................................13 pengő W J> O B Y A N D O R d Sí 9 ‘ elelon; Llpai 923-23. Egyes szám ár® 60 fillér O Posíaíakarékp. chequeszámla: 30013.

Next

/
Oldalképek
Tartalom