Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-26 / 4. szám
2 wmmABEsr 1929 január 26. AMON ANTAL ÉS FIA! KÖVEZŐMESíEREK Ol-. csatomé- és betonépitéai vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, VUi.. FUTÓ-UTCA 10. Telefon: J. S03-85 Parafakőgyár R.-T. ezelőtt KLEINER ÉS BOíTmAYER ▼ároel Irodák: Budapest, Főherceg Sándor-tér 4 Telefon: JózBef 801-14 ős József 801-16 Gyár: Bpest, X., Noszlopl-u, 2. Tel.: J. 396-44 GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőzkészülékek, csővezetékek, hfltőhelyiségek szigetelésére. „Kabe-‘ jelű kovaföld építési és szigetelési lemezeket. Száraz gipsztáblatalak, rabitz- lalak, mennyezetek, stucco-niunkák stb. szállítása és készítése. MUCSNYÁK KÁROLY Bnflapesl Sz^k jsIffvarosi Vinaflú fflerem Bankettek, társasvacsorák, lakomák, stb. céljaira az I. emeleti éttermek kaphatók. Elsőrangú konyha. — Szolid árak. TELEFON: AUTOMATA B1I-4S. Munkácsy fcrsiö épület- és műlakafosmester, takarékiűnhely- és kályhakészifó ♦ BUDAPEST, VU„ Rózsa ucca 39. T-'efon J. 312-30 Kétszáz főnyi egészségügyi csapat védi a fővárosi tanulókat Elkészült az iskolaegészségügyi szabályrendelet, amely iskoláinkat közegészségügyi szempontból a legelső nyugati államok sorába emeli — Az iskolaorvosoknak a főváros a véglegesítés u án is megengedi a mellékfoglalkozást és a magánpraxist — Az Uj Budapest tudósitójától — Ismeretes, hogy a közgyűlés még 1025-ben elhatározta, hogy a községi iskolákban rendszeres egészségügyi szolgálatot fog létesíteni. E célból a város területét 47 iskolaegészségügyi körzetre osztották fel, amelyekbe egyelőre az elemi-, polgári-, főreál-, leány közép- és felsőkereskedelmi iskolákat osztották be Az egyes iskolafajok bevonása a közegészségügyi szolgálatba fokozatosan tovább fejlődött: az 1926— 1927. iskolaévtől kezdve a gyógypedagógiai nevelőintézeteket, a kertész- képző-iskolát, a kertészképző tanfolyamot, a női kereskedelmi szaktanfolyamokat és a női ipariskolákat is felvet ték a közegészségügyileg állandó vizsgálat alatt tartandó iskolatípusok közé, az 1927— 28. iskolaévtől kezdődőleg pedig a kisdedóvók és a háztartási továbbképző tanfolyamok is bekapcsolódtak az iskolaegészségügyi szolgálatba. Mivel időközben az iskolaegészségügyi körzetek száma 62-ro emelkedett, amelyekben ugyanennyi számú iskolaorvos és iskolai gondozónővér teljesit szolgálatot, nem is beszélve a szakorvosi jondi lőintézctekről, szükségessé vált az iskolaegészségügyi és iskolai gyermekvédelmi szolgálat megszervezése. A közoktatási ügyosztályban báró dr. Babarczy István tanáesjegyző nagy munkával és komoly körültekintéssel elkészítette az iskolaegészség ügyi és iskolai gyermekvédelmi szolgálat szervezetéről szóló szabályrendelet tervezetét, amely a legközelebbi hónapokban már u közgyűlés elé fog «kerülni. A szabályrendelet-tervezet legfontosabb problémája az iskolaorvosi és Iskolanővér! állások megszervezése és véglegesítése kapcsán az a probléma, hogy az iskolaorvosok és iskolaszakorvosok vállalhassanak-e évi fizetéssel és nyugdíjigénnyel egybekötött más közalkalmazást. A szabályrendelettervezet erre a fontos kérdésre vonatkozóan arra a méltányos álláspontra helyezkedik, hogy mivel az iskolaorvosok és iskolaszakorvosok hatósági jogokat nem gyakorolnak, nincsen ok arra, hogy az orvosi magángyakorlattól el kelljen tiltani őket. Az orvosok hivatali függetlenségének és pártatlanságának bizíositására a közoktatási ügyosztály elegendőnek tartja annak megtiltását, hogy az iskolaorvosok a körzetükbe tartozó közoktatási intézetek oktató és altiszti személyzetét, valamint tanulói, az iskoiaszakorvosok pedig azokat a tanulókat, akiket szolgálatuk ellátása során megvizsgáltak vagy gyógykezeltek, magángyakorlatukban gyógykezeljék. Ugyanilyen indokolás alapján nem tesz észrevételt a szabályreudelctter- vezet az ellen sem, hogy az iskolaorvosok legfeljebb egy mellékl’oglalko zást vállalhassanak akkor, ha ez a mellékfoglalkozás az iskolaorvosi hivatásuk gyakorlásában nem akadályozza őket. A szabályrendelet különben ki fogja mondani, hogy az iskolaegészségügyi és iskolai gyermekvédelmi szolgálat a székesfőváros községi kisdedóvók, elemi iskolák, továbbképző iskolák, polgári iskolák, reáliskolák, leány-középiskolák, felsőkereskedelmi iskolák, női kereskedelmi szaktanfolyamok, a kertészképző iskola, a kertgazdasági tanfolyam, a felső mezőgazdasági iskola, a női ipariskolák, a háztartási irányú továbbképző tanfolyam és a gyógypedagógiai nevelőintézetek tanulóira, továbbá, az iparrajz-iskola szerződtetett tanonera és nappali osztályainak, illetőleg műhelyeinek tanulóira terjed ki. A tervezet 62 iskolaegészségügyi körzetet és 14 iskolai gyermekvédelmi kerületet, továbbá 21 iskolaszakorvosi rendelőintézetet (beleértvo az iskola fogorvosi rendelőintézeteket is) kivan engedélyezni. Az iskolaegészségügyi és iskolai gyermekvédelmi alkalmazottak létszámát a következőképpen állapítja meg a szabályrendelet tervezete: 63 iskolaorvos (62 a körzetekben, egy a központi igazgatásnál), 39 iskolaszakorvos, és pedig 4 szemorvos, 2 fülorvos, 2 orr-, torok- és gégeorvos, 2 idegorvos, 1 bőrgyógyász, 3 belgyógyász, 3 ortopädorvos, 1 röntgenorvos, 21 fogorvos, 1 iskolai fővédőnő, 2 központi iskolai védőnő, 14 kerületi iskolai védőnő, 62 körzeti iskolai védőnő és 20 iskola-szakorvosi nő. Az iskolaszakorvosi intézmény teljes kiépítésével kapcsolatosan tehát mintegy 200 véglegesített uj közegészségügyi alkalmazottja lenne a fővárosnak. Maga a szabályrendelettervezet különben kitűnő munka , és nem kétséges, hogy annak megvalósításával iskolaegészségügyi szempontból a főváros a vezető európai államok sorába emelkedik. A magunk részéről csupán a tervezet 37. szakaszával nem vagyunk megelégedve, amely a tiszti főorvosnak az egész intézményt illetően csupán ellenőrzési és véleményezési jogot biztosit. A mi véleményünk szerint leszámítva az intézménynek gazdasági adminisztrációját, azt orvosi szempontból teljesen és feltétlenül a tiszti főorvos alá kell rendelni, még pedig úgy irányítási, mint orvos-adminisztrációs tekintetben. Solty Lajos ugy a maga, mint az alulLrottak és az összes rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratába vetett megnyugvással jelenti, hogy a legjobb feleség, anya, nagyanya, gyermek, testvér és rokon SOLTY LAJOSNÉ szül. szemlőhegji KRESZ MARGIT rövid szenvedés és n haldoklók szentségének ájtatos felvétele után f. hó 24-én délután YA órakor csendesen jobblétre szenderült. Drága halottunk hült tetemei f. hó 26-án, szombaton délután YA órakor fognak a Kerepesi-ut melletti teme'tő halottas házában a róm. kát. egyház szertartása szerint beszenteltetni és ugyanabban a temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 28-án, hétfőn délelőtt 9 órakor a Regnum Marianum-kápolnában (VII., Dainjanich-utca 50) fog a megboldogult lelki iidvéért az Egek Urának bemutattatni. Budapest, 1929. január hó 25-én. Nyugodjék békében és az örök világosság fényeskedjék neki! Solty Magdus, Solty László, Solty Ernő, Solty Mária Katalin, Solty György gyermekei, Solty Lászlóné szül. bikafalvi Mát hé Margit menye. Solty Laci, Solty Géza unokái, özv. szemlőhegyl dr. Kresz Gézáné édesanyja, özv. dr. Schmidt Györgyné anyósa, dr. nagysuri Böckli Hugóné szül. szemlőhegyl Kresz Elza, szemlő- hegyi Kresz Géza, szemlőhegyl Kresz Ferenc, szemlőhegyi dr. Kresz Károly testvérei, Péch Béla és neje szül. Schmidt Vilma, Kosenauer Lajos és neje szül. Schmidt Mariska, Solty Béláné szül. Regitkó Jolán, nagysuri dr. Bückh Hugó, szeinlőhegyi ivresz Gézáné szül. Drewett Nóra, szemlőtiegyi Kresz Ferencné szül. lipóci Keczer Edith, szemlőhegyl dr. Kresz Károly né szül. Sztojanovits Lily sógorai és sógornői. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV., Semmelweis-utca 2. Telefon : 208-54, Ml ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN í —- Mi újság a városházán, kedves dr. Városháza bizottsági tag ur? — Szerdán megint közgyűlés volt, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, jelentősen kisebb érdeklődés mellett mint, ahogy az alpolgármester választó közgyűlés lezajlott. A napirend ez alkalommal sem izgatta túlságosan a kedélyeket, sőt Szilágyi Lajos beszéde sem keltett különösebb feltűnést. Hiába, minden csoda csak három napig tart és ha ismétlődnek a csodák, már senki sem törődik velük újra. Egyébként csendben, feltűnés nélkül folytak a referádák, senki sem ügyelt reájuk, sőt maguk az előadók sem figyeltek oda, hogy miről beszélnek. — És a választások? — Azok már nagyobb emóciókat keltettek. A kőbányai plébános-választás szegény Valnicsek Béla finom és elegáns alakját juttatta eszünkbe. A mi derék Béla barátunk még halála után is szolgált meglepetéssel: holtversenyben jutottak a célhoz Károlyi és Némethy jelöltek. Volt nagy ügyrendi vita, magától értetődik, hogy Kabako- vits ügyvéd ur tartotta magát a legjobb ügyrendi magyarázónak, még magától érietődőbb, hogy az ő ügyrendi magyarázatát nem fogadták el, sem az elnök, sem a közgyűlés. A Wolff-párt, igen helyesen, arra az álláspontra helyezkedett, hogy valahogy disszonáns, ha egy plébánosválasztásnál a sorshúzás és nem a kegyúri akarat dönt. Akárkit húztak volna ki az urnából, egész bizonyos, hogy élet végéig ugy csúfolták volna, hogy „kalapból kihúzott plébános.“ Ezt az álláspontot magáévá tette az elnöklő llipka főpolgármester is és igy történt, hogy a legközelebbi rendes közgyűlésen pótválasztás lesz a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között. Azaz, inkább nem is pótválasztás, hanem uj választás. A belső józsefvárosi plébániának viszont nagy szótöbbséggel Var- gyas Tivadar dr. lett a plébánosa, aki egyéb kiváló tulajdonságain felül arról is nevezetes, hogy Liber tanácsnok unokatestvére. — Csakugyan? — De bizony! A kőbányai plébánia betöltésén uj választásba került Némethy Ernő dr. pedig Németiry tanácsnoknak a Kuzinja. Maga Némethy református, de a családnak van egy katolikus ága és abból származott a plébános- jelölt. Ha már Némethy tanácsnok vallásánál tartunk, azt is közlöm., hogy a pesterzsébeti református egyház egyhangúlag főgondnokává választotta a kitűnő Bélát. Volt nagy beiktatási ünnepség, beszédek, bankett stb., amint az ilyenkor lenni szokott. — Miféle zavar volt az elöljáró- választásnál? — Spannbergcrnél nem volt semmi zavar, a kitűnő Lojzi majdnem egyhangúlag futott be a régóta megérdemelt elöljárói révbe. Annál nagyobb kavarodás volt a második számú elöljárói állás betöltése körül, Erre az állásra a Kozma-párt hétfői értekezletén Guth Ferencet jelölte, nem is tehetvén egyebet, hiszen Ripka annakidején elsősorban Kozmáék óhajára helyettesítette be Guth Ferencet a tizennyolcadik helyről az elöljárói székbe. A Községi Polgári Párt tehát lekötötte magát Guth mellett, rá is szavazott. A Wolff-pártban Gut hot illetően erősen megoszlottak a vélemények és ezért a párt ahhoz a jó bevált recipéhez akart folyamodni, hogy közvetlenül a szavazás megkezdése előtt dönt arról, hogy ki a párt jelöltje. Nagy Ferenc azonban, mint a Wolff-párt koronázatlan választási fejedelme, a saját személyét és kiváló szervező energiáját illetően, előbb lekötötte magát Muzsikó István mellé és az ő hatásának tulajdonítható, hogy ugy a demokraták, mint a szociáldemokraták Muzsikó mellé állottak. Nagy Ferenc az egész akciót, természetesen, nem a saját szakállára kezdeményezte és ezért a hirtelen jött párt határozatban a saját maga de- zavuálását látta. A párthatározat kapcsán, Nagy Ferenc oda is kiáltotta a pártnak, hogy ezennel kilép a Keresztény Községi Pártból, mert ő bizony Muzsikó javára fog tovább is korteskedni. így is történt és Muzsikó elsősorban Nagy Ferencnek köszönheti, hogy a Keresztény Községi Pártból éppen annyi szavazatot kapott, amennyi a győzelemhez elegendő. Nagy Ferenc a választás után, természetesen, kijelentette, hogy továbbra is a Keresztény Községi Párt tagjának érzi és tudja magát. — Szóval ... — ... nem történt semmi! Guth Ferenc ellenben másodszor nem jött be Nagy Feri önállósítása miatt. Legutóbb három szavazattal maradt el Hamvasy Pista mögött, most pedig Muzsikó buktatta ki. Megvan azonban minden remény arra, hogy a legközelebbi elöljáró- választásnál Guth mégis csak bejön, mert mégsem akarja egyetlen í»árt. sem őt. sem Ripkát abba a kellemetlen helyzetbe hozni, hogy másfél éves behelyettesítés után, újra főjegyzővé degradáltassék. Viszont az a helyzet, hogy ilykép- pen Holtzspach, akire vonatkozólag szintén kompromisszum van Wolffék és Kozmáék között, a harmadik helyre nem jön be és a negyedik elöljárói állásra kell várnia, ahol azután Bucsánszkyt kapja ellenfelül. — Bucsánszkyt? — Igen. Bucsánzky mégis el fogja határozni magát, el kell, hogy határozza, hogy megpályázza a negyedik elöljárói állást, amikor is mint a rangban legidősebb főjegyző szinte egyhangúlag fog bejönni. Bucsánszkynak nincs ideje várnia: egy és háromnegyed év hiányzik csupán szolgálati ideje betöltéséhez és sokkal helyesebbnek tartják barátai, ha majd elöljáróként megy MSEIM A MEGBÍZHATÓ izzólámpa