Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-26 / 4. szám

2 wmmABEsr 1929 január 26. AMON ANTAL ÉS FIA! KÖVEZŐMESíEREK Ol-. csatomé- és betonépitéai vállalkozók. Földmunka — Vágányfektetés — Mészkőbánya, VUi.. FUTÓ-UTCA 10. Telefon: J. S03-85 Parafakőgyár R.-T. ezelőtt KLEINER ÉS BOíTmAYER ▼ároel Irodák: Budapest, Főherceg Sándor-tér 4 Telefon: JózBef 801-14 ős József 801-16 Gyár: Bpest, X., Noszlopl-u, 2. Tel.: J. 396-44 GYÁRT: mindenféle hőszigetelő anyagokat, gőzkészülé­kek, csővezetékek, hfltőhelyiségek szigetelé­sére. „Kabe-‘ jelű kovaföld építési és szigete­lési lemezeket. Száraz gipsztáblatalak, rabitz- lalak, mennyezetek, stucco-niunkák stb. szállí­tása és készítése. MUCSNYÁK KÁROLY Bnflapesl Sz^k jsIffvarosi Vinaflú fflerem Bankettek, társasvacsorák, lakomák, stb. céljaira az I. emeleti éttermek kaphatók. Elsőrangú konyha. — Szolid árak. TELEFON: AUTOMATA B1I-4S. Munkácsy fcrsiö épület- és műlakafosmester, takarékiűnhely- és kályhakészifó ♦ BUDAPEST, VU„ Rózsa ucca 39. T-'efon J. 312-30 Kétszáz főnyi egészségügyi csapat védi a fővárosi tanulókat Elkészült az iskolaegészségügyi szabályren­delet, amely iskoláinkat közegészségügyi szem­pontból a legelső nyugati államok sorába emeli — Az iskolaorvosoknak a főváros a véglegesítés u án is megengedi a mellékfog­lalkozást és a magánpraxist — Az Uj Budapest tudósitójától — Ismeretes, hogy a közgyűlés még 1025-ben elhatározta, hogy a községi iskolákban rendszeres egészségügyi szolgálatot fog létesíteni. E célból a város területét 47 iskolaegészségügyi körzetre osztották fel, amelyekbe egye­lőre az elemi-, polgári-, főreál-, leány közép- és felsőkereskedelmi iskolákat osztották be Az egyes iskolafajok be­vonása a közegészségügyi szolgálatba fokozatosan tovább fejlődött: az 1926— 1927. iskolaévtől kezdve a gyógypeda­gógiai nevelőintézeteket, a kertész- képző-iskolát, a kertészképző tanfolya­mot, a női kereskedelmi szaktanfolya­mokat és a női ipariskolákat is felvet ték a közegészségügyileg állandó vizs­gálat alatt tartandó iskolatípusok közé, az 1927— 28. iskolaévtől kezdődőleg pedig a kisdedóvók és a háztartási tovább­képző tanfolyamok is bekapcsolódtak az iskolaegészségügyi szolgálatba. Mivel időközben az iskolaegészség­ügyi körzetek száma 62-ro emelkedett, amelyekben ugyanennyi számú iskola­orvos és iskolai gondozónővér teljesit szolgálatot, nem is beszélve a szak­orvosi jondi lőintézctekről, szükségessé vált az iskolaegészségügyi és iskolai gyermekvédelmi szolgálat megszerve­zése. A közoktatási ügyosztályban báró dr. Babarczy István tanáesjegyző nagy munkával és komoly körültekin­téssel elkészítette az iskolaegészség ügyi és iskolai gyermekvédelmi szolgálat szervezetéről szóló szabályrendelet ter­vezetét, amely a legközelebbi hónapok­ban már u közgyűlés elé fog «kerülni. A szabályrendelet-tervezet legfonto­sabb problémája az iskolaorvosi és Is­kolanővér! állások megszervezése és véglegesítése kapcsán az a probléma, hogy az iskolaorvosok és iskolaszak­orvosok vállalhassanak-e évi fizetéssel és nyugdíjigénnyel egybekötött más közalkalmazást. A szabályrendeletterve­zet erre a fontos kérdésre vonatkozóan arra a méltányos álláspontra helyez­kedik, hogy mivel az iskolaorvosok és iskolaszakorvosok hatósági jogokat nem gyakorolnak, nincsen ok arra, hogy az orvosi magángyakorlattól el kelljen tiltani őket. Az orvosok hivatali füg­getlenségének és pártatlanságának biz­íositására a közoktatási ügyosztály ele­gendőnek tartja annak megtiltását, hogy az iskolaorvosok a körzetükbe tartozó közoktatási intézetek oktató és altiszti személyzetét, valamint tanulói, az iskoiaszakorvosok pedig azokat a tanulókat, akiket szolgálatuk ellátása során megvizsgáltak vagy gyógykezel­tek, magángyakorlatukban gyógykezel­jék. Ugyanilyen indokolás alapján nem tesz észrevételt a szabályreudelctter- vezet az ellen sem, hogy az iskola­orvosok legfeljebb egy mellékl’oglalko zást vállalhassanak akkor, ha ez a mellékfoglalkozás az iskolaorvosi hiva­tásuk gyakorlásában nem akadályozza őket. A szabályrendelet különben ki fogja mondani, hogy az iskolaegészségügyi és iskolai gyermekvédelmi szolgálat a szé­kesfőváros községi kisdedóvók, elemi is­kolák, továbbképző iskolák, polgári iskolák, reáliskolák, leány-középiskolák, felsőkereskedelmi iskolák, női kereske­delmi szaktanfolyamok, a kertészképző iskola, a kertgazdasági tanfolyam, a felső mezőgazdasági iskola, a női ipar­iskolák, a háztartási irányú tovább­képző tanfolyam és a gyógypedagógiai nevelőintézetek tanulóira, továbbá, az iparrajz-iskola szerződtetett tanonera és nappali osztályainak, illetőleg műhe­lyeinek tanulóira terjed ki. A tervezet 62 iskolaegészségügyi körzetet és 14 is­kolai gyermekvédelmi kerületet, to­vábbá 21 iskolaszakorvosi rendelőinté­zetet (beleértvo az iskola fogorvosi ren­delőintézeteket is) kivan engedélyezni. Az iskolaegészségügyi és iskolai gyer­mekvédelmi alkalmazottak létszámát a következőképpen állapítja meg a sza­bályrendelet tervezete: 63 iskolaorvos (62 a körzetekben, egy a központi igaz­gatásnál), 39 iskolaszakorvos, és pedig 4 szemorvos, 2 fülorvos, 2 orr-, torok- és gégeorvos, 2 idegorvos, 1 bőrgyógyász, 3 belgyógyász, 3 ortopädorvos, 1 rönt­genorvos, 21 fogorvos, 1 iskolai fővédő­nő, 2 központi iskolai védőnő, 14 kerü­leti iskolai védőnő, 62 körzeti iskolai védőnő és 20 iskola-szakorvosi nő. Az iskolaszakorvosi intézmény teljes kiépítésével kapcsolatosan tehát mint­egy 200 véglegesített uj közegészségügyi alkalmazottja lenne a fővárosnak. Maga a szabályrendelettervezet különben ki­tűnő munka , és nem kétséges, hogy annak megvalósításával iskolaegészség­ügyi szempontból a főváros a vezető európai államok sorába emelkedik. A magunk részéről csupán a tervezet 37. szakaszával nem vagyunk megelégedve, amely a tiszti főorvosnak az egész in­tézményt illetően csupán ellenőrzési és véleményezési jogot biztosit. A mi véle­ményünk szerint leszámítva az intéz­ménynek gazdasági adminisztrációját, azt orvosi szempontból teljesen és fel­tétlenül a tiszti főorvos alá kell ren­delni, még pedig úgy irányítási, mint orvos-adminisztrációs tekintetben. Solty Lajos ugy a maga, mint az alulLrottak és az összes rokonok ne­vében fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratába vetett megnyug­vással jelenti, hogy a legjobb fele­ség, anya, nagyanya, gyermek, test­vér és rokon SOLTY LAJOSNÉ szül. szemlőhegji KRESZ MARGIT rövid szenvedés és n haldoklók szent­ségének ájtatos felvétele után f. hó 24-én délután YA órakor csendesen jobblétre szenderült. Drága halottunk hült tetemei f. hó 26-án, szombaton délután YA órakor fognak a Kerepesi-ut melletti teme'tő halottas házában a róm. kát. egyház szertartása szerint beszenteltetni és ugyanabban a temetőben örök nyu­galomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 28-án, hétfőn délelőtt 9 órakor a Regnum Marianum-kápolnában (VII., Dainjanich-utca 50) fog a megboldo­gult lelki iidvéért az Egek Urának bemutattatni. Budapest, 1929. január hó 25-én. Nyugodjék békében és az örök vilá­gosság fényeskedjék neki! Solty Magdus, Solty László, Solty Ernő, Solty Mária Katalin, Solty György gyermekei, Solty Lászlóné szül. bikafalvi Mát hé Margit menye. Solty Laci, Solty Géza unokái, özv. szemlőhegyl dr. Kresz Gézáné édes­anyja, özv. dr. Schmidt Györgyné anyósa, dr. nagysuri Böckli Hugóné szül. szemlőhegyl Kresz Elza, szemlő- hegyi Kresz Géza, szemlőhegyl Kresz Ferenc, szemlőhegyi dr. Kresz Károly testvérei, Péch Béla és neje szül. Schmidt Vilma, Kosenauer Lajos és neje szül. Schmidt Mariska, Solty Béláné szül. Regitkó Jolán, nagy­suri dr. Bückh Hugó, szeinlőhegyi ivresz Gézáné szül. Drewett Nóra, szemlőtiegyi Kresz Ferencné szül. lipóci Keczer Edith, szemlőhegyl dr. Kresz Károly né szül. Sztojanovits Lily sógorai és sógornői. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV., Semmelweis-utca 2. Telefon : 208-54, Ml ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN í —- Mi újság a városházán, ked­ves dr. Városháza bizottsági tag ur? — Szerdán megint közgyűlés volt, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, je­lentősen kisebb érdeklődés mellett mint, ahogy az alpolgármester vá­lasztó közgyűlés lezajlott. A napi­rend ez alkalommal sem izgatta túlságosan a kedélyeket, sőt Szilá­gyi Lajos beszéde sem keltett külö­nösebb feltűnést. Hiába, minden csoda csak három napig tart és ha ismétlődnek a csodák, már senki sem törődik velük újra. Egyébként csendben, feltűnés nélkül folytak a referádák, senki sem ügyelt reájuk, sőt maguk az előadók sem figyel­tek oda, hogy miről beszélnek. — És a választások? — Azok már nagyobb emóciókat keltettek. A kőbányai plébános-vá­lasztás szegény Valnicsek Béla fi­nom és elegáns alakját juttatta eszünkbe. A mi derék Béla bará­tunk még halála után is szolgált meglepetéssel: holtversenyben ju­tottak a célhoz Károlyi és Némethy jelöltek. Volt nagy ügyrendi vita, magától értetődik, hogy Kabako- vits ügyvéd ur tartotta magát a legjobb ügyrendi magyarázónak, még magától érietődőbb, hogy az ő ügyrendi magyarázatát nem fo­gadták el, sem az elnök, sem a köz­gyűlés. A Wolff-párt, igen helye­sen, arra az álláspontra helyezke­dett, hogy valahogy disszonáns, ha egy plébánosválasztásnál a sorshú­zás és nem a kegyúri akarat dönt. Akárkit húztak volna ki az urná­ból, egész bizonyos, hogy élet vé­géig ugy csúfolták volna, hogy „kalapból kihúzott plébános.“ Ezt az álláspontot magáévá tette az el­nöklő llipka főpolgármester is és igy történt, hogy a legközelebbi rendes közgyűlésen pótválasztás lesz a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között. Azaz, inkább nem is pótválasztás, hanem uj választás. A belső józsefvárosi plébániának viszont nagy szótöbbséggel Var- gyas Tivadar dr. lett a plébánosa, aki egyéb kiváló tulajdonságain felül arról is nevezetes, hogy Liber tanácsnok unokatestvére. — Csakugyan? — De bizony! A kőbányai plébá­nia betöltésén uj választásba ke­rült Némethy Ernő dr. pedig Né­metiry tanácsnoknak a Kuzinja. Maga Némethy református, de a családnak van egy katolikus ága és abból származott a plébános- jelölt. Ha már Némethy tanácsnok vallásánál tartunk, azt is közlöm., hogy a pesterzsébeti református egyház egyhangúlag főgondnokává választotta a kitűnő Bélát. Volt nagy beiktatási ünnepség, beszé­dek, bankett stb., amint az ilyenkor lenni szokott. — Miféle zavar volt az elöljáró- választásnál? — Spannbergcrnél nem volt sem­mi zavar, a kitűnő Lojzi majdnem egyhangúlag futott be a régóta megérdemelt elöljárói révbe. Annál nagyobb kavarodás volt a második számú elöljárói állás betöltése kö­rül, Erre az állásra a Kozma-párt hétfői értekezletén Guth Ferencet jelölte, nem is tehetvén egyebet, hiszen Ripka annakidején elsősor­ban Kozmáék óhajára helyettesí­tette be Guth Ferencet a tizennyol­cadik helyről az elöljárói székbe. A Községi Polgári Párt tehát lekö­tötte magát Guth mellett, rá is sza­vazott. A Wolff-pártban Gut hot illetően erősen megoszlottak a vé­lemények és ezért a párt ahhoz a jó bevált recipéhez akart folyamodni, hogy közvetlenül a szavazás meg­kezdése előtt dönt arról, hogy ki a párt jelöltje. Nagy Ferenc azonban, mint a Wolff-párt koronázatlan vá­lasztási fejedelme, a saját szemé­lyét és kiváló szervező energiáját illetően, előbb lekötötte magát Mu­zsikó István mellé és az ő hatásá­nak tulajdonítható, hogy ugy a de­mokraták, mint a szociáldemokra­ták Muzsikó mellé állottak. Nagy Ferenc az egész akciót, természete­sen, nem a saját szakállára kezde­ményezte és ezért a hirtelen jött párt határozatban a saját maga de- zavuálását látta. A párthatározat kapcsán, Nagy Ferenc oda is kiál­totta a pártnak, hogy ezennel kilép a Keresztény Községi Pártból, mert ő bizony Muzsikó javára fog to­vább is korteskedni. így is történt és Muzsikó elsősorban Nagy Fe­rencnek köszönheti, hogy a Ke­resztény Községi Pártból éppen annyi szavazatot kapott, amennyi a győzelemhez elegendő. Nagy Fe­renc a választás után, természete­sen, kijelentette, hogy továbbra is a Keresztény Községi Párt tagjá­nak érzi és tudja magát. — Szóval ... — ... nem történt semmi! Guth Ferenc ellenben másodszor nem jött be Nagy Feri önállósítása mi­att. Legutóbb három szavazattal maradt el Hamvasy Pista mögött, most pedig Muzsikó buktatta ki. Megvan azonban minden remény arra, hogy a legközelebbi elöljáró- választásnál Guth mégis csak be­jön, mert mégsem akarja egyetlen í»árt. sem őt. sem Ripkát abba a kellemetlen helyzetbe hozni, hogy másfél éves behelyettesítés után, újra főjegyzővé degradáltassék. Viszont az a helyzet, hogy ilykép- pen Holtzspach, akire vonatkozó­lag szintén kompromisszum van Wolffék és Kozmáék között, a har­madik helyre nem jön be és a ne­gyedik elöljárói állásra kell vár­nia, ahol azután Bucsánszkyt kap­ja ellenfelül. — Bucsánszkyt? — Igen. Bucsánzky mégis el fog­ja határozni magát, el kell, hogy határozza, hogy megpályázza a ne­gyedik elöljárói állást, amikor is mint a rangban legidősebb főjegy­ző szinte egyhangúlag fog bejönni. Bucsánszkynak nincs ideje várnia: egy és háromnegyed év hiányzik csupán szolgálati ideje betöltésé­hez és sokkal helyesebbnek tartják barátai, ha majd elöljáróként megy MSEIM A MEGBÍZHATÓ izzólámpa

Next

/
Oldalképek
Tartalom