Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-06 / 27. szám

1929 julius 6. tu BUDAPEST Némethy tanácsnok az uj Rókusról Borszéky professzor grandiózus tervei a Tisza Kálmán-téren épülő uj nagy kórház berendezésére és felszerelésére — Némethy tanácsnok: Az uj kórház méltó lesz a magyar orvosi tudomány európai hírnevéhez — A kórházban meglesz a legtökéletesebb formában a gyógyításhoz szükséges minden eszköz A nyári szünet előtti közgyűlések legnagyobb eredménye az a tör­vényhatósági bizottsági határozat volt, amely hosszasa vajúdás után a Tisza Kálmán-téren rendelte felépí­teni a főváros uj nagy központi kórházát. A főváros közegészség- ügyi ügyosztályában e határozat kapcsán már megindult a munka arra vonatkozóan, hogy orvosi és általánosságban közegészségügyi szempontból megfelelő előkészítés után tárgyalható legyen a betegek tízezreit annyira közelről érintő nagy probléma. Némethy tanácsnok, az ügyosztály kitűnő vezetője, ez ok­ból az igazgató főorvosok értekez­lete elé terjesztette az uj nagy kór­ház ügyét, és az igazgatói főorvosi értekezlet Borszéky Károly dr. egye­temi tanárt a Rókus-kórház megbí­zott igazgató-főorvosát kérte fel arra, hogy a Szent-Rókus, a Kun­utcai és Telepy-utcai közkórházak helyett építendő uj kórház terveze­tét készítse el. Borszéky professzor a saját kórház-csoportjába tartozó főorvosokat külön értekezletre hivta össze, és csak ezután készítette el részletes tervezetét, amelyet az el­múlt napokban nyújtott be Némethy tanácsnokhoz. Borszéky professzor tervezetéről és az uj nagy kórház építéséről Némethy tanácsnok a kö­vetkező nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — fíor.széky professzor tervezetét megkaptam, és azzal a legnagyobb mértékben meg vagyok elégedve. A tanár ur igazán nagy munkát vég­zett, amikor tervezetét elkészítette, amely a legmesszebbmenő módon és a legapróbb részletekig igyekszik nagy feladatát megoldani. A vezeté­sem alatt álló ügyosztály nyári munkaprogrammja a folyó ügyek intézésén kívül az előkészületi mun­kálatokban fog kimerülni, hogy a már az egyik első őszi közgyűlésen a törvényhatósági bizottság elé konkrét javaslatokkal mehessünk. — Ami Borszéky professzor elabo- rátumát illeti, közlöm az Uj Buda­pesttel, hogy a professzor urat ter­vezete elkészítésénél két szempont vezette. Az első az volt, hogy az uj kórházban mind az a legtökéleteseb­ben meglegyen, amit ma az orvosi tudomány a betegek gyógyításában és ápolásában megkövetel, a máso­dik az, hogy mindezeknek a köve­telményeknek a szemmeltartása mellett a célt a lehető leggazdaságo­sabban lehessen elérni. És valóban! Az orvosi diagnosztikának céljaira szolgáló eszközök és modern beren­dezések igénybevételénél nem lehet takarékoskodni és ezért nagyon he­lyes a tervezet, amikor egy központi laboratóriumon kívül minden egyes osztályt laboratóriummal, egy köz­ponti röntgen intézeten kívül a kü­lönösen arra szoruló osztályokat külön röntgen helyiséggel kívánja ellátni. Az uj kórházban minden be­teg számára meglesz a gyógyításhoz szükséges minden eszköz, a legtöké- lesebb formájában, úgy hogy sem­miféle idegen segítség igénybevéte­lére nem fogunk rászorulni: a kór­ház orvosainak minden eszköz ren­delkezésére fog állani, hogy a bete­gek gyógyítását a tudomány mai színvonalának megfelelően végez­hessék. Ezen célnak az elérésére azonban még az is szükséges, hogy a betegek elhelyezése és ápolása is a mai kor követelményeinek meg­— Az Uj Budapest tudósítójától — feleljen. Ez okból kisebb kórterme­ket tervezünk, hogy a súlyosabb be­tegek szükséges nyugalmat a köny- nyebb betegek és a könnyebb bete­geket a súlyosabbak ne zavarják. Egészen külön elkülönítő szobák lesznek a nyugtalan vagy undort- keltő betegek számára, a kórtermek előtt nappali helyiséget tervezünk, hogy a fentjáró betegek ne legyenek kénytelenek a kórteremben étkezni, hogy a látogatók ne zavarják a fekvő betegeket és hogy a fertőzés behurcolását ezzel is megnehezítsük. — Külön gondunkat képezi az or­vosi és ápolói személyzet elhelye­zése. Az az intenciónk, hogy az or­vosi és ápolói személyzet a kórházat no csak hivatalnak tekinthesse, ahol kötelességet teljesít, hanem otthon­nak. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha kórházi lakásuk nem egy sötét, barátságtalan odú, ahonnan, ha csak lehet szabadulni igyekeznek, ahol testi egészségük is állandóan veszélyben forog, ahol pihenni nem tudnak; hanem képzettségüknek és a minimális igényeknek megfelelő olyan lakást, ahol otthon érzik ma­gukat. Ez a befektetés bőséges ka­matot fog hozni. Még egy feladatot kell az uj nagy kórháznak teljesí­tenie; az osztályokra kötelező kór­házi gyakorlatra nagy számmal vannak állandóan szigorló orvosok beosztva, főorvosaink nagyrésze egyetemi magántanár, aki . előadá­sait osztályán tartja, minden évben orvosok számára továbbképző tan­folyamokat tartanak. Eddig a kór­teremben voltak kénytelenek a pro­fesszor urak az előadásokat megtar­tani, ami sok tekintetben kifogásol­ható, sőt még arra sem volt hely, hogy a hallgatók felsőruhájukat le­vethették volna. Ezeken a hiányo­kon is segiteni fogunk olyképen, hogy minden osztályon külön elő­adótermet tervezünk, ily módon le­hetségessé válik, a kórház nagy és változatos beteganyagát az orvos­képzés és a tudomány szempontjá­ból jól felhasználni. — Tudvalévő, hogy az uj nagy kórházat 1600 ágyra tervezzük. Négy belorvosi osztályt egyenként 100—100 ággyal, egy idegorvoei osz­tályt 100 ággyal, egy gyermekosz­tályt 100 ággyal, két sebészeti osz­tályt, 100—100 ággyal, egy fertőző sebészeti osztályt 80 ággyal, egy or- topaediai osztályt 80 ággyal, két szülőosztályt és női betegosztályt 150—150 ággyal, egy urológiai osz­tályt 80 ággyal, egy bőr és nemi­bajos osztályt 80 ággyal egy szem­orvosi osztályt 50 ággyal, egy fül­orvosi osztályt 50 ággyal, egy orr- és gégeosztályt 60 ággyal, és egy fogá­szati osztályt 20 ággyal tervezünk. A betegek elhelyezésére szolgáló kórtermek háromfélék lesznek; 10 ágyas közös kórtermek, egy ágyas elkülönítő szobák, két és egy ágyas külön szobák. Vagyis a legnagyobb kórteremben sem lesz tiz betegnél több elhelyezve. A kórház területe két méter magas kőkerítéssel elzárt terület lesz, az egyes pavillonokat, valamint a betegfelvételi helyisége­ket fedett folyosók kötik össze. Köz­ponti elhelyezésű személy és teher­felvonó, alacsonynyomásu gőzfüté- ses központi fűtés, hideg és meleg­víz, kemény parkettpadló, fehér- csempés műtők, fehér olajfestéses termek, központi gyógyszertár, min­den paviilonban beépített ételmele­gítő, nagyszerű sterilezők, altató-, kötöző helyiségek, szeptikus és aszeptikus mütőtermek, miiszertá- rak, kvarclámpás és röntgenszobák, kézi laboratóriumok, optikai és tük­röző szobák, Wassermann és Kjel- dahl szobák, központi Röntgen inté­zet fizikoterápiái és vizgyógyinté- zet, bakterológiai és szerológiai he­lyiségek azok még, amelyekkel az uj kórház fel lesz szerelve. Nem a fényűzést, nem a luxust, nem a pa­lotaszerül építkezést tartom a fon­tosnak, hanem azt, hogy az uj kór­ház gazdasági viszonyaihoz mérten megfeleljen annak a célnak, amely­ért építik: nemcsak Csonka-Magyar- ország. hanem a környező országok legmodernebbül felszerelt kórháza legyen, méltó a magyar orvosi kar európai hírnevéhez, a magyar or­vosi tudomány világviszonylatban is elsőrendű készültségéhez! A Központi Városháza 600 vonalas automatikus telefon- központja magyar gyártmány! Szállította a Standard Villamossági Rt. Újpest 4. 8 i jt I I I I I I I I I I I I I I í Gyártási köre: automatikus és manuális telefonberendezések, táv- iróberendezések, spéci­ül ális kórházi rádióberen­dezések, hangerősitő- (megafon) berendezések, rádiókészülékek stb. A budapesti állami auto­matikus telefonközpontok készítője

Next

/
Oldalképek
Tartalom