Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-04-21 / 15. szám

HI BUDAPEST 4 — A kerület közegészségügyi bajai között súlyos tény, hogy sok a zsúfolt lakás, ami szülőoka a gyer­mekhalandóságnak és a tüdő vész­nek. Budapesten a gyermekhalan­dóság legnagyobb a VIII. kerület­ben, amit ezeknek a lakásviszonyok­nak kell tulajdonítani. Csak épít­kezésekkel, egészséges lakások meg­teremtésével lehetne a helyzeten segíteni. Fontos, hogy a közönséget fokozottabban felvilágosítsák az egészségügyi prevencióról. Ezt jó­részt el lehetne érni, ha a közgyá­moknak közegészségügyi kérdésekről tanfolyamokat létesítenének. A tüdő­bajon való segítést az egész főváros területén egységes rendszer alapján lehetne megközelíteni : minden kerület külső perifériáján intézetet kellene létesítem, ezáltal a tüdő­betegeket ki lehetne emelni kör­nyezetükből és megfelelő módon ellehetne helyezni. A főváros ezt a megoldást j az egyes kerületekkel karöltve szorgalmazhatná. Nép­fürdő létesítése is szükséges, a gyer­mekhalandóságot csökkenthetné a gyermekek egészségének szol­gálata, amit a parkok és játszóterek útján alá lehet támasztani. Ez utóbbi célra nálunk a Rókus és a Gázgyár területe alkalmas. — Meg kell emlékeznem a le­venteügyről, amely az utóbbi időben a VIII. kerületeben jelentékenyen fellendült. Tizennyolc egyesület alakult és újabb egyesületek is ala­kulóban vannak. A leventeügy szempontjából is nagy hátrány,hogy a kerületben kevés a szabad tér, az iskolaudvarok kicsinyek, a; torna­termek szűkek és nem mindig állnak rendelkezésére a leventéknek. Pedig nagy horderejű problémáról van szó, a testgyakorlás máris meg­látszik az ifjúságon, egészségi álla­pota jelentékeny javulást mutat, amihez még hozzátehetem, hogy a leventeoktatásnál nemcsak a testi nevelésre, hanem az ifjúság erkölcsi és szellemi nevelésére is nagy súlyt fektetünk. — A kerület iparügyeinek szem­pontjából a Teleki-teret fokozatosan meg kell tisztítani az illegitim keres­kedelemtől. Az új ipartörvény végre­hajtása lassan ellenőrzés alá helyezi és megszünteti a kontárkodást. Az iparoktatást a kerületi adminisz trációval fokozatosan össze kell kapcsolni. A kerület vásárrendészeti és élelmezési viszonyai elég jók, élelmiszerhamisítás és köztisztasági kihágás ritkán fordul elő. — Végül esztétikai szempontból felemlítem., hogy a VIII. kerület nagyon szegény szobrokban. Sze­retnem megvalósítani azt az esz­mét, hogy a Mária Terézia-téren, a Józsefvárosi plébániatemplom előtt lévő köröndön állíttassék fel a József­városi hősök emlékszobra. A tervet a gazdasági viszonyok javulásával meg fogom valósítani. DÁN ADRIÁN festékuagykereskedő Budapest, Vili., Kisstáciú-u. 5. sz. TELEFON : J. 312-59. Mindennemű festékáruk és lakkok megbízható ______ beszerzési forrása ST EAUA ifiOUUKERESNEDELMl R.-T. Budapest, V. her. Nádor-utca 8. szám „K EX“-BENZIN Császárolaj Aszfalt Autó-, motor« *:s kenőolajok 99 Excellent SzájpöKk“ atya az Óceánon át... Apró intimitások a nagy zarándokukról — Az Uj Budapest tudósítójától —­Visszajöttek tehát az amerikás za­rándokok, újra itt vannak a főváros küldöttségének tagjai, akik hetekig járták az Óceánt, hogy Budapest szép­mívű koszorúját letehessék a new- yorki Kossuth-szobor talapzatára ! Hazajött Sipőcz Jenő, frissen, kipi­henten, kissé meg is hízva, mintha nem fárasztó zarándokúton, hanem kellemes kéj utazáson járt volna! Megjöttek Wolff Károly, Kozma Jenő és Joanovich Pali bácsi, mindhármuk meghízott, főleg Pali bátyánk em,- bontpointja lett tekintélyesebb, — na és a bajusza feketébb. Liber Bandi sem panaszkodhat az amerikai útra, ő is meghízott, Bródy Ernőnél a tér­fogatemelkedést szemmérték alapján nem tudtuk megállapítani, neki csak a képe lett pirosabb és haja szür­kébb . . . Igyekeztünk »illetékes helyekről« származó kijelentések alapján össze­állítani az amerikai út kedvesebb és derűsebb epizódjait. Sokáig beszél­gettünk Sipőcz polgármesterrel, Liber tanácsnokkal, Farkas Ákos tanács­jegyzővel, a fővárosi küldöttség nép­szerű menedzserével, továbbá a kül­döttségben résztvevő bizottsági ta­gokkal. Az ő előadásaik alapján ezen­nel átadjuk a halhatatlanság számára az itt következő epizódokat, amelyek nem fognak, de nem is akarnak bele­kerülni a főváros hivatalos annale- seibe . . . * Az első kérdésünk az volt a részt- vevőkhöz, hogy ki kapott tengeri be­tegséget. A polgármester kijelentette, hogy nem kapott, azon egyszerű ok­ból, mert az út kezdetén, amint hozzá­szokott a hajó rúgásához, kabinjá­ban pihengetett. Wolff és Kozma sem kapták meg, mert az tít elején sokat sétáltak a fedélzeten, a szabad levegőn. Egyedül Liber Bandi kapta meg, még pedig alaposan. Úgy történt a dolog, — mondja Bandi barátunk — hogy van, aki be­vallja, hogy tengeri betegséget ka­pott, van, aki nem vallja be. Én be­vallom. Az első reggel, mindjárt Cherbourgh után, borotválkozni kez­dek és észreveszem, hogy reszket a kezem, (ami a hajó rezgése mellett i természetes volt). Nosza, bevettem az előre elkészített tengeri betegség elleni szert, amelyet az összes javas- asszonyok egyhangú határozata ér­telmében hoztam magammal és az orvosságtól azután igazán tengeri be­tegséget kaptam. Tudniillik az orvos­ság — egyszerit hánytató volt. * A hajóút nem szűkölködött szóra­kozásokban. A délelőtt sétálásban, sportolásban telt el, délután pedig a fővárosi küldöttség tagjainak derűs kibicelése mellett összeült a zarándo­kok tarokkpartija, amelyben Sipőcz polgármester, Kozma Jenő, Liber Endre és Némethy Károly dr. főjegyző vettek részt. A polgármester, aki ide­haza nem túlságosan ér rá játszani, meglehetősen jó játékos. Kozma Jenő ellenben még jobb. Gyakran előfor­dult tehát, hogy Sipőcz huszonegyesét elfogta az ármányos Kozma Jenő. Mivel pedig régi tarokkmondás sze­rint, akinek elfogják a huszonegyesét, az a polgármester, mindenki tudta, hogy a polgármester csak Sipőcz le­het . . . , * Megkérdeztük a polgárpiestert, mi tette reá az egész út alatt a legnagyobb hatást. — A radiogramm — mondotta a polgármester. — Tessék elképzelni : ülök az Óceán közepén, az ebéd mel­lett, sok-sok ezer kilométerre azok­tól, akiket szeretek. Belép egy boy, hozza a hajón felvett marconigram,­mot, melyben közlik velem, hogy azok, akik aggódnak értem és akikért én aggódom, jól érzik magukat. Elő­veszem a ceruzámat egy papírlapra ráfirkantom a választ, hogy én is jól érzem magamat, semmi bajom. A radi- grammot egy órával előbb adták fel Budapesten és tudom, hogy az Óceán közepéről a nagy viharban küldött válaszom egy óra múlva Budapesten, szeretteim körében lesz ... Ez volt az én legnagyobb élményem az út alatt! * A partraszállás ! Egy rohanó motor- hajóról riporterek hada ugrál fel a j fedélzetre. Izgatottan kérdezik : hol I van Sipőcz, hol van Sipőcz kegyel­mes úr? (ahogy ők mondják : Excel- lenc Szájpökk) hol van báró Perényi ? Előrehurcolják kabinjaikból az éppen csomagoló áldozatokat. — És hol van két gróf? — rikoltják a ri­porterek. Kész a tabló : középen Si­pőcz és Perényi, egyik oldalon Bethlen Pál, a másik oldalon Edelsheim-Gyu- lai. A demokratikus Amerika ripor­tereit csak ez a négy úr érdekelte a küldöttségből. Amerikában, a de­mokrácia hajájában különben a leg­kisebb címzés, amivel Sipőczöt illeték az »excellence« volt. De akadtak szá­mosán, akik rövid, de nemes egy­szerűséggel hercegnek tituláltak. * Az amerikai bankettek menüje borzalmasan egyhangú. Van valami leves, azután töltöttcsirke, salátával. A csirke rántással van töltve, a saláta olajos, de leöntve paradicsomszósz- szal. Ezek az ő nemzeti eledeleik. De banketteken kötelező ez az ételsor. Természetesen ital is volt bőven. A polgármester az első komoly alko­holt egy new-yorki szálló negyvenedik emeletén, a new-yorki tűzoltófőpa­rancsnok által rendezett banketten fogyasztotta el. Valódi rajnai bor volt, eredeti butteliában, mint a főparancs­nok szerényen megjegyezte, üvegje hetven dollárba került. . . De ezen felül is nem volt bankett alkohol nélkül, de nem volt szónoklat nélkül sem. A buffalói polgármester a következő beszéddel üdvözölte buda­pesti kollégáját: Mélyen tisztelt ven­dégeim és az a három úr fenn a kar­zaton ! Üdvözlöm Önöket a szabad Amerika földjén, annál is inkább, mert én is jártam az Önök gyönyörű fővárosában, Wienben, engedjék meg tehát, hogy hazájuk nyelvén, a ked­ves wieni szólásmóddal üdvözöljem Önöket: Kriszligott ! — Általános el­képedés, megmagyarázzák a földrajz­tudósok a különbséget Budapest és Bécs között. Újra feláll a polgár- mester, kedvesen helyreigazítja téve­dését és nagyot húz a pezsgös pohárból. * Tudni kell ugyanis, hogy az ame- kai s polgármesterek nem mondanak komoly bürokratikus beszédeket, ha­nem minden üdvölésbe beleszőnek valami humort, amivel megnevettet­hetik hallgatóságukat. Ha egyebet nem tudnak humorban elkövetni, hát külön üdvözlik a karzati kíváncsiakat. Amikor például a clewelandi polgár- mester fogadta Budapest urait, tudta, hogy az európai vendégek már meg­tekintették a város nevezetességeit, miközben bemutatták a tűzoltófel­szereléseket is. Éppen gyakorlat volt és egy ügyetlen tűzoltó tömlője víz­zel fecskendezte le a zarándokokat. A clewelandi polgármester, akit érte­sítettek az incidensről, beszédét te­hát így kezdte : Üdvözlöm Önöket uraim a száraz Amerika földjén, amelyről Önök a délelőtti baleset után természetesen azt hiszik, hogy ned­ves . . . Hát nem nedves, csak kí­1 vülről, mert belülről bizony még min­dig száraz ! * 1128 áprili* 21 A zarándokok különben, akiknek elhelyezése ellen számos és nem alap­talan panasz merült fel, remegve kí­sérték a fővárosi küldöttség tagjai­nak minden lépését. Nevezetesen tud­ták azt, hogy a főváros képviselőit különös szeretettel vendégelik meg és ahol a küldöttség tagjai megjelennek, ott számukra »leesik« valamilyen aján­dék, vagy legalább is egy kis ebé- decske. Az egyik gyárváros podesztá- jának előcsarnokában táborozott a fővárosi küldöttség a zarándokokkal egyetemben. Várni kellett a helybeli polgármesterre, mert valami eljáráson volt és nem tartózkodott hivatalában. Vártak negyedóráig, félóráig türel­metlenül, éhesen, a polgármester nem jött. Libernek közben eszébe jutott, hogy már rég nem mosta meg a ke­zét és ezen gondolatát közölte Kozma Jenővel, aki szintén kezet akart mosni. Megkérdezték tehát az egyik szolgát, hogy hol lehet kezet mosni, mire a szolga elindult, hogy az illeté­kes helyre vezesse őket. Amikor a za­rándokok látták, hogy Liber és Kozma egy városi szolga vezetésével kiindul­nak a teremből, usgye utánna ! Hiába magyarázták Liber és Kozma, hogy csak kezet akarnak mosni, nem hitte el nekik senki, sőt egy vidéki fűszer- kereskedő hangosan ellentmondott . — Nem lehet az, méltóságos uraim ! Maguk bizonyosan kapnak valamit és mi megyünk maguk után, mert nem lehet bennünket sem kihagyni ! Szólt az öreg és hátamögött három­száz zarándokkal a mosdóhelyiség kü­szöbéig kísérte Liber Endrét és Kozma Jenőt! * Hazafelé az út a Majestic-en sokkal kellemesebb volt, mint az Olimpic-on kifelé. Nyugodt és síma volt a ten­ger, a zarándokok is hozzászoktak a hajó rázásához. Hazafele a hajón megindultak a követek a zarándokok részéről Sipőczékhez, hogy ők is el­akarnak menni lord Rothermerehez, fő­leg a megígért villásreggelire. A fő­városi küldöttség tagjai nagyon ké­nyelmetlenül érezték magukat, nem-et mondani nem lehetett, viszont a lord tíz embert hívott meg villásreggelire, nem kétszázat. Mivel a fővárosi urak Londonban, mint azt a zarándokok előre tudták, a lord vendégeiként sze­repelnek, számos zarándok azt is re­mélte, hogy egyéb potyázásra is nyí­lik alkalom Londonban. Mivel félő volt, hogy akadnak zarándokok, akik londoni számláik kiegyenlítését Ma­gyarország nagy barátjára bízzák, Farkas Ákos radiogrammozott Lon­donba, bejelentvén a lord titkárságá­nak, hogy a főváros küldöttsége na­gyon köszöni ő lordsága szíves ven­dégszeretetét, de Budapest képviselői már csak a maguk pénzén fognak Lon­donban tartózkodni, sértődés ne essék, szólván . . . így történt, hogy lord Rothermerének a budapestiek ven­déglátása -— csupán tíz reggeli árába került, sokkal kevesebbe, mint azt, ahogy egyes fantáziájú zarándokok kitervezték . . . * Azaz tizenegybe . . . Az. történt ugyanis, hogy lord Rothermere és Si­pőcz Jenő nagyon, de nagyon össze­barátkoztak, megszerették egymást, úgyannyira, hogy a lord több alka­lommal kérte Sipőczöt, hogy ha ne­talán tán máskor Londonba jön, ne kerülje el az ő portáját. Mikor pedig Sipőczék husvét után való csütörtökön délelőtt 11 órakor haza akartak in­dulni, reggel nyolckor ott volt a szállóban a lord kérése, hogy reggel 9 órakor Sipőcz polgármesterrel kí- vánna reggelizni, még pedig kettesben. így is történt a dolog, és a lord a másfél órára nyúló reggeli alatt hosz- szan, behatóan és szeretettel érteke­zett Budapest polgármesterével, aki­nek azt is megígérte, hogy személyesen fogja őt rövidesen felkeresni a buda­pesti városházán. Kérjen mindenütt Sopron- Győri tejet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom