Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-03-31 / 13. szám

WBUMPESr 1928 március 3Í 2 Az elöljárói állásoknál, ugyanezen helyről származó értesülésünk sze­rint, megmaradna a jogi képesítés előírása, mert a miniszter nem akarja, hogy a városházi fogal­mazói kar az új fővárosi törvény kapcsán még több pozíciót veszít­sen el. Mindez azonban ma még csak a jövő zenéje, amelyről azonban sokat beszélgetnek a bíiffében és a pipá­zókban éjszakánként azok a város­atyák, akiket nem hagy szundi­kálni a haza gondja. A közgyűlési teremben változatlan tart az ob- strukció, melynek káoszában a leg­öregebb városházi rókák sem isme­rik ki magukat. Bizonyos csupán az, hogy az Egyesült Fővárosinak a törvényhatósági bizottság szőnye­gén fekvő ügye túlnőtt a lokális ke­reteken és ma már tagadhatatlanul országos probléma. E pillanatban, noha régi álláspontunkhoz a fúziót és a Községi Takarékpénztár fel­állítását illetően változatlanul hívek vagyunk, feleslegesnek tart­juk a nagy vitában véleményün­ket ismételni. Megállapítjuk azon­ban, hogy a fúzió ügye volt az az élesztő, amely a közgyűlési at­moszférában régóta lappangó be­tegségi tüneteket megerjesztette, amely kirobbantotta az egyes pár­tok között azokat a mai közgyűlés három évi ciklusa alatt eddig nem tapasztalt ellentéteket, amelyekre az elmúlt ciklus alatt a közgyűlési ellenzék kivonulását illetőleg emlé­kezhetünk csak vissza. Hogy a rob­ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV. Semmelweis-uica 2. Telefon 208-54. MI ÚJSÁG A VÁROSHÁZÁN • — Mi újság a városházán, kedves df. Városházy bizottsági tag úri — Semmi újság, szerkesztő űr. Semmi, abszolúte semmi. — Hát a közgyűlés, az obstrukció, mindez önnek nem újság 1 — Nem újság, szerkesztő úr. Egy­általában nem.■ az. A közgyűlés, mint humorizál lási és csípkelődzési alkalom elvesztette varázséit, mióta olyan sokáig tart. Arról nem is beszélve, hogy most már az összes lapok nem is hasábokat, hanem mindjárt oldalakat humorizál­nak keresztül. Ezzel a túlnyomó nagy­részben naponszárított humorral én a versenyt felvenni nem tudom, ezért tiszteletteljesen bejelentem szerkesztő úr­nak, hogy enyhe humoromat beszün­tettem, csak tényekei fogok állítani, aforizmáikat pedig életemben el nem, ejtek. — Igen helyesen teszi, kedves dr. Városházy. Halljuk tehát a tényeket! Az első tény, amely humorosnak éppen nem mondható, az, hogy Ripka atyánk megváltotta kemény arany fran­kokért és líráikért az elsőosztályú háló­kocsi-jegyet Budapesttől Abbáziáig és vissza. A múlt hét péntek délutánjára szólt ez a jegy és úgy látszott, hogy nem, kell halasztani az utazást. Pénteken délulóin azonban egyre-másra iratkoztak fel a szónokok, úgyhogy Günther Tiva­dar, az agilis fiatal főpolgármesteri tit­kár, a menetjegyirodáiban hosszas tár­gyalások után szombatra cserélte át a hálókocsi-jegyet. Szombaton azután va­sárnapra cserélték at, ma pedig az a helyzet, hogy a főpolgármesteri hivatal a menetjegyirodától visszakérte a háló­kocsi-jegy árát, mert egyáltalában bi­zonytalan, hogy a főpolgármester le- mehet-e belátható időn belül Abbáziába. Ki nem, tudott még az obstrkució miatt elutazni 1 bánásokat előidéző tényezők helye­sen és a város érdekében cseleked­tek-e, azt a mai perspektíva nélküli állapotban megítélni nem lehet, annál kevésbbé, mert ennek eldön­A közmunkatanács budai palotá­jába, amely a DÖbrentei-tér modern bérházai közepette a közhivatalok archaikus előkelőségét képviseli, be­köszöntött a tavasz. Uj célkitűzések, új irányzatok lengenek a csöndes folyosókon, amelyek várják az új gazdát, Rakovszky Iván nyug. belügy­minisztert, aki a legközelebbi hetek­ben fog néhai Zielinski Szilárd örökébe kerülni. Az új elnök, aki mögött hosszú és érdemes közpálya áll, van hivatva arra, hogy a miniszterelnök megbízá­sából előkészítse a közmunkatanács országossá való szervezéséről a tör­vénytervezetet. A jövőben a Fővárosi Közmunkák, Tanáicsa általakul a Köz­munkák Országos Tanácsává, amely az egész országra kiterjedően lesz épít­kezési felebbezési fórum, egyben kez­deményezője és rendszerbe foglalója az egész országra kiterjedően az épit-' kezési rendszabályoknak. Ma már bizonyosra vehető, hogy a számos pályázó közül Rakovszky Iván kerül már a legközelebbi hetekben a közmunkatanács élére, folynak is már a tárgyalások az új elnök tiszteletdíjá- nak és reprezentációs költségének meg­állapításáról. A közmunkatanács elnö­kének fizetése nincs, tiszteletdíját és reprezentációs költségeit mindig a minisztertanács állapította meg oly­— Solly Lajos bátyánk csengődi bir­tokéira, akart leszaladni husvét előtt, hogy a tavaszi vetéseket saját személyé­ben irányítsa. Egyelőre azonban ö is itt, kénytelen maradni, hasonlóan Ham- vasy Pistához, cilcit az obstrukció miatt viszont Meránban vár hiába szépséges felesége. Bérezel Jenő viszont Balaton­kenesére sem. tudott lemenni, pedig az igazán nincsen messze. A bizottsági ta­gok közül egyik-másik azonban — pártfegyelem ide, pártfegyelem oda — elutazott. így elment Horváth IV. Ká­roly, ismeretlen helyre, Fóthy Vilmos viszont Vas Bélára, Bánóczi László pedig Büchler Józseffel együtt, Stadler bácsira utazik . . . — Belvárosi Károly elutazott,1. — De el ám! Ami a lovaglás ügyet illeti, Vitéz Aladár segédei, Hajdú Marcell dr. és Körmöczi Zoltán dr felük nevében, akit Horváth Károly tudvalevőleg nem a, leghízelgőbb kifeje­zésekkel illetett, felkeresték a derék Bel­városit, hogy tőle elégtételt kérjenek. Horváth Károly kijelentette, hogy a legteljesebb mértékben megadja az elég­tételt Vitéz Aladárnak már csak nevére való tekintettél is, előbb azonban egy kicsit el kell utaznia. Szólt és elutazott, állítólag Rómába, hogy ott az olasz baj­nokoktól leckéket vegyen, mert állítólag az ellenfelének a, fülére pályázik. Szó van azonban arról, hogy a párbaj há­romszori golyó- és nadrágváltással foly­jon le . . . — Akkor más segédek kellene,!, nem, Hajdú Marcell, aki tudvalevőleg lova­glás ügyekben nem ismer tréfát. Na, de végeredményben egészen bizonyos, hogy nem, lesz fegyveres elégtételadás, majd kibékülnek a félek jegyzőkönyv-váltás­sal, hiszen bibithi Horváth és Petrovácz is kibékültek, pedig ők sokkal súlyo­sabban össze voltak haragudva . . . — Bizony, élég régi volt a harag! A dolog úgy kezdődött, hogy a Ma,gyársá ság című napilapban írt cikke miatt Komáromi Jánost a bíróság elé állí­totta bibithi Horváth János Öméltósága. tése már a történelem ítélő.széke elé tartozik. A városháza válsága ki­tört, videant consules, hogy a dol­gozó százezrek ennek ne lássák a kárát. képpen, hogy az elnöki illetmény a békében az államtitkári és miniszteri fizetés között mozgott. A közmunka- tanács utolsó elnökének, Zielinski Szilárd dr.-nak 1921-ben a tisztelet­díja és reprezentációs költsége együt­tesen kilencvenezer koronát tett ki. A Közmunkák Tanácsa addig is, amíg az új elnök elfoglalja hivatalát, folytatja rendes tevékenységét, amely általános építésrendészeti ügyeken fe­lül főleg a sziget kezelésére és felügyele­tére terjed ki. Az elmúlt évben felvett kölcsön részben még tart: a feltöltési munkálatok legsürgősebb részét végre­hajtották belőle, a maradék azonban korántsem elegendő arra, hogy a nagy­szállót felépítsék. Szó volt arról, hogy a nagyszálló felépítésére újabb köl­csönt vesznek fel, ez a terv azonban a tanács ellenkezésén hajótörést szen­vedett. A sziget pengőpénzben meg­állapított belépődíja a folyó évben is marad a régi, nem csökkentik, mert bizonyos mértékig exkluzív helynek akarják fentartani a szigetet, de vi­szont nem is emelik, hogy a látogatott­sága ne csökkenjen. A Közmunkák Tanácsa Budapest városképének, építészeti szépségeinek legfőbb őre és ebbeli minőségében a legutóbbi hetekben nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározta ugyanis a Köz­munkák Tanácsa, hogy a Dunapartot A sajtópör bizonyos rágalmazó kitételek körül folyt, az Öméltósága által hasz­nálni szokott pohárc\k, illetőleg vedrek űrtartalmát illetően. Komáromi János barátunk a bírósági tárgyalásra tanú­ként felvonultatta Petrovácz Gyulát, aki azt vallotta, hogy látta egy alkalommal a Baross-téren Öméltóságát, amint egy nyitott konflisban aludt olyképpen, hogy a konflisból mindkét lába kilógott. Eb­ből támadt azután a nagy harag és ha az Egyesült Fővárosi szanálását nem, a főváros vállalta, volna magára, a ha- ragvó felek ki sem békültek volna. Az obstrukciós éjszakák alatt azonban Já­nos barátunk, odalépett Petrováczhoz: »Mondd, Gyula, miért haragszol te én reám tulajdonképpenid. — »Én nem haragszom, — volt a felelet — hiszen te haragszol reárm. — »Én bizony nem haragszom— »IIát akkor szervusz/« — »Szervusz /« A jelenetnek tanúja volt Nagy Feri, a Wolff-párt legmozgéko­nyabb tagja, aki rögtön egy pohár bort töltött Horváth Jamcsinak. — »Én. nem iszom, megölne egy pohár bon. — »Hát akkor pláne igyál, Jánosa,, — mondotta harsogó nevetés közben Nagy Feri, aki azután természetesen barátságosan pa- rolázott Jánossal, ezzel is mutatván, hogy csak tréfált. — Ha már a poharaknál tartunk, hogy sikerültek a Gábor-napokl — Volt, ott pohár bőven, szerkesztő úr, úgy a Horovitz Gábor-pévrton, mint a Tauffer Gábor-párton. A poharak üresek nem voltak sem a, szélsőjobbon, sem, a szélsőbalon. De hát igazán meg lehel bocsátani egy ilyen obstrukciós kis italozást, pláne a hajnali órákban. —Megkapta minden városatya ren­desen a kimenőjét 1 — Ki megkapta, ki nem kapta meg, aki azután nem, kapta meg, különféle cseleket vett igénybe, hogy az asszonyt, odahaza, leszerelje. Az egyik városatya, példának okáért kimenője ügyében Fehéri Armandhoz, a Pesti Hírlap ki­tűnő fővárosi szerkesztőjéhez fordult, azzal a kéréssel, telefonáljon az elnök,­parkosítani fogja olyképpen, hogy úgy a pesti, mint a budai parton harminc­negyven méter területen belül újabb építkezést nem enged, a még beépítet­len telkeknek a Dunapartra eső részét, amint a telek többi részén építkezésre kerül a sor, megváltja. Az így nyert területeken parkokat fognak létesíteni, úgyhogy a Duna mindkét partján néhány évtized múlva park lesz, Újpest­től le a Boráros-térig. Elhatározta a tanács, hogy az Országház-tértől a Margithídig terjedő nagyobbrészt még .üres dunaparti területet is már ilyen parkszerű előtérrel engedi csupán meg­építeni, sőt a Palatínus-házak felett lévő üres, telkek, amelyek József fő­herceg tulajdonát képezik, csak ha­sonló korlátozásai lesznek beépíthetők. A szükséges kisajátítások költségeit az államkincstár fedezi és a kormány már arra is Ígéretet tett, hogy a jövő évi költségvetésbe erre a célra nagyobb összeget fog felvenni. Ennek a grandiózus tervnek végre­hajtására különben már Rakovszky Iván lesz hivatott. Amikór azonban Rakov - szkyt a legmelegebben üdvözöljük, nem mulaszthatjuk el, hogy Czabalay Kál­mán dr. miniszteri tanácsosnak érde­meiről meg ne emlékezzünk. Czabalay évek hosszú sora óta viseli a Tanács vezetésének nagy felelősségét és tette ezt a legsúlyosabb időkben akkora tehetséggel, szorgalommal és becsület­tel, hogy a közvélemény által nem túl­ságosan szeretett intézményt mindenki által becsültté tette. Az új elnöknek első feladata lesz, hogy Czabalay Kál­mán dr.-nak, akinek nevéhez fűződik a sziget visszaszerzése, alelnöki kine­vezését az illetékes helyeken megfelelő súllyal szóbahozza. Szobrász műkő-, stucco és mümárványmunkák elsőrangú kivitelben RÁKOS MANÓ Budapest, VII., Szt. Domonkos-utca 5 Telefon: Jórsef 380—37. ség nevében feleségének, hogy reggelig a közgyűlésen kell maradnia, mert az éjjel egy óráig tartó ülés után hajnalig fog húzódni a pártközi konferencia, me­lyen neki részt kell vinnie. Fehéri ki­jelentette a városatyának, hogy neki annyiszor kell a városi vezetőség kérel­mére lapja hasábjain bizonyos tekinte­tek szerint a tényeket beállítania, hogy privát ügyekben csak mindig az igaz­ságot hajlandó vallani. A telefonálásból ezek után természetesen nem lett semmi. — Eleddig fog ezekután tartam a közgyűlés? — Én is ezt kérdeztem Ernst Sándor Öméltóságától, aki Wolff helyett most vezére a kereszténypártnak. Ernst azon­ban kijelentette, hogy ő nem jósol, annál kevésbbé, m,ert a jósok állása a jeruzsá- icmi tempiom lerombolása óta meg­szűnt. — Hát ez meg 'micsoda? — A jeruzsálemi templomnál tudva­levőleg tizenkét jós volt alkalmazva,, akiknek egyéb dolguk nem volt, mint­hogy jósoltak. Természetesen a tem­plom, leromboláséit nem tudták meg­jósolni és ezért állásukat megszüntet­ték ; őket pedig lenyakazták. Ezóta, ter­mészetesen nem hálás dolog a jóslás. Ez okból én is egyetlen jóslatot engedek útjára, azaz inkább csak szerény véle­ményt : ha, a vezérek nem mentek volna Amerikába, ma már régen vége lenne az ob sir akciónak.. — Magam is amondó vagyok. De mi hír Amerikából? — Megérkeztek az első képeslapok. Sipőcz édesanyjának küldte természe­tesen a legtöbbet, de jutott Szlovák Pali­nak és néhány bizottsági tagnak is be­lőle. Kozma Payr Hugónak írt, meg természetesen Ripkának, aki most rosz- szabbul érzi magát, mintha, az Óceán­jává hajón tengeri betegséget kapott volna. Pedig tengeri betegségben sem volt hiány. — Honnan tudja? — Berkes Róbert barátom, a, Köz­Rakovszky Iván szervezi meg a Közmunkák Országos Tanácsát Újpesttől a Boráros-térig park lesz a Duna mindkét partján - Pénz hiányában elodázódott az uj szigeti nagyszálló építése — Az Uj Budapest tudósítójától —

Next

/
Oldalképek
Tartalom